Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-02-01 / 5. szám
Vármegyei ügyek. A vármegyei rendkívüli közgyűlés, melyet a lapunk múlt szamában már közölt kir. kereskedelmi ministeri rendelet alapján múlt hó 31 éré hivott össze főispán Öméltósága, a b:zottsági tagok részéről szép látogatottságnak örvendett. A minis téri rendelet felolvasása után lelkesült éljenzés hangzott föl, mely a vármegye közgazdasági viszonyainak fejlesztése iránt nemesen érdeklődő roinisternek szóló hálanyilatkozat volt. Az éljenzés csillapodtával Viczmándy Ödön, vármegyei főjegyző, indítványozta, hogy Baross ministerhez, meleg hangon és mély érdeklődéssel szerkesztett leiratának illő viszonzásául, a vármegye közönsége részéről hálás felirat intéztessék, s egyszersmind biztosittassék őexcellenciája arról is, hogy e vármegye bizottsága minden tőle kitelhető any gi áldozattal kész közremunkálni a reá váró közgazdasági feladatok sikeres megoldásában. Mely indítvány közlelkesedéssel fogadtatván, a felirat megszerkesztésével indítványozó, a hitelesitéssel pedig Dókus József, Diószéghy János, Karsa Ferenc, Farkas Lajos és az alispán bizattak meg. A kormány által szervezendő közgazdasági bizottságba a vármegye által három tag lévén választandó : főispán Öméltóságától ajánlva közfelkiáltással Andrássy Sándor g(.-ot, Majláth József gf. ot és Dókus Gyulát választották meg. — Horváth József tb. főjegyző indítványozta, hogy a vármegyei gazdasági egyesületnek azért, mert a minister érdeklődését a vármegyei közgazdasági érdekek iránt élénken felköltötte s állandóan foglalkoztatta, elösmerés szavaztassák Indítványát általános helyesléssel fogadták. Ezeket végezvén a közgyűlésen a. jelenvolt bizottsági tagok főispán Öméltóságát éltetve távoztak. Mennyi a vármegye népessége ? Immár be beérkeztek a járásokból a népszámlálásra vonatkozó össszes adatok, melyek szerint (a katonaságon és csendőrségen kívül) a népesség száma 302,070. Ebből fejlap 298647 és pedig: 1. A szerencsijá- rásból férfi : 18430, nő: 19860 együttesen : 38290 ; 2. A tokaji járásból férfi: 10899, n|5: 12062, e: 22961 ; 3. A sátor aljá-ujhelyi járásból férfi: 19615, nő: 22008, e: 41623; 4. A bodrogközi járásból férfi: 20296, nő: 21946, e. 42242; 5. A gálszécsi járásból férfi: 12770, nő: 15351, e: 28121; 6. A n -mihályi járásból férfi: 15 251, nő: 17909, e: 3 3160; 7. A varannai járásból férfi: 10131, nő; 12037. e: 22168: 8. A homonnai járásból férfi: 15714', nő: 16560, e: 32274; 9. A sztropkai járásból férfi: 6668, nő: 7370, e: 14038; 10 A szinnaijárásból férfi: 11330, nő: 12440, e: 23770. Összesen férfi: 141104; nő: 157543! együttesen: 298,647 s igy a nők száma felülmúlja a férfiakét 16,439-el! — A külföldön s különösen Amerikában távollevők számát csak a s. a.-újhelyi és sztropkai főszolgabirák említették föl jelentéseikben, s igy azok számát a többi 8 járásból még ma nem ismerhetjük. Remélni lehet azonban, hogy azokkal s a külön számbavett katonasággal és csendörség- gel együtt vármegyénk népessége meg fogja közelíteni a 320,000-et. Az 1881. évi népszámlálás 275,175 lelket tüntetett fel, tehát a szaporulat körülbelül 44 ezerre tehető. Az eredmény mindenesetre örvendetes, mert igy, népesség tekintetében is, az első osztályú vármegyék sorába jutunk A nép- számlálásra vonatkozó hivatalos adatokat múlt hó 30-án küldötték föl tíz nagy ládába csomagolva a vármegyétől Budapestre. Nyugdijintézeti pénztárak állása. A pénztárakat vizsgáló küldöttség e napokban teljesítette - feladatát, mely alkalomból fölemlítjük, hogy a j vármegyei nyugdíjintézet pénzkészleteié a vizsgálat í napján 63,485 ft 11 kr,, éspedig volt a vármegyei pótalapban : 10,302 ‘ft 42 kr; a havi levonásokból származó alapban: 5407 ft 33 kr ; a rendelkezési alapban: 17,055 ft 80 kr; törzsvagyon: 30,692 ft 78 kr. — A községi jegyzők nyugdijintézeti alapjában találtatott: 31 164 ft 71 kr. Hírek a nagyvilágból. II. Vilmos, német császár, múlt hó 30 án, Rudolf trónörökös halálának évfordulóján, koszorút küldött a trónörökös koporsójára. A koszorú feli • rata ez: A hű barátnak — 11. Vilmos császár. A belga trónörökös, Balduin herceg, váratlanul elhunyt. Lipót belga királyt és nejét Henriette királynét (József magyar nádor leányát) s az országot most másodszor éri a megrendítő csapás avval, hogy elvesztik a trónörököst. A »reichsrath« feloszlatása. A Wiener Ztg. m. hó 25-én közzétette a császári rendeletet, mely az osztrák birodalmi gyűlést feloszlatja és új választásokat rendel el. Ez az intézkedés a Lajtán túli tartományokban nagy szörnyüködést keltett, mert erre a pártok nem voltak elkészülve. Úgy látszik, hogy ez a rendelkezés utolsó próbálkozás az »ifjú csehek» politikai pártja ellen, hogy őket a felszínről leszorítván, a kiegyezést németek és csehek között létrehozzák. Árvizek. Franciaország és Spanyolországnak több részén a folyók kiszálltak medreikből, Belgiumból érkező hir szerint már eddig is nagy pusz titást vitt végbe az árviz. Brüsszel városnak nagy része viz alatt áll. Hírek az országból. A királyi család febr. 3-án Budapestre érkezik s hosszabb ideig fog tartózkodni a várpalotában. Ferenc Ferdinánd főherceg a cári család meglátogatása céljából f. hó 4-én, vagy 5-én Szentpétervárra utazik. Simor hercegprímás holttestét Scheuthauer dr. egyetemi tanár, felbontotta és bebalzsamozta. Scheutauer tanár azt hiszi, hogy a prímás halála! nem tüdőgyuladás, ami ellen gyógyították, hanem influenza okozta, mely Esztergomban most kezd járványos lenni. — Simor János hercegprímást, a magyarországi katolikus egyház fejét és az ország első zászlós urát megille ö díszes szertartással, múlt hó 28-ikán helyezték örök nyugalma helyére, az esztergomi bazilikának sírboltjában. A király képviseletében Frigyes főherceg volt jelen a temetésen ; József főherceget fia, József Ágost fhg., a magyar kormányt Szapáry Gyula gf., Csáky Albin gf. és Fehérváry Géza br. ministerek képviselték. Minthogy az érsekeket betegség gátolta a temetésen való megjelenésben, a jelenvolt püspökök közül a rangban legidősebb szepesi püspök, Császka, végezte a temetés szertartását. A temetés napján az ország minden rom. kát. templomában engesztelő mise-áldozatot mutattak be az elhúnyt prímás lelki üdvéért. Á'dás emlékére 1 Az esztergomi főkáptalan Máj er István nagyprépostot választotta érsekhelyettessé. A főispánok értekezlete, melyet a közigazgatás reformja ügyében a belügyminister Budapestre összehivott, múlt hó 25-én kezdődött, s már véget is ért. Á legnépesebb öt város Budapest után : í. Szeged 85,080 lakossal. 2. Debreczen 57,463 1. 3. Pozsony 56,444 1. 4. Hód-Mező-Vásárhely 55,280 1. 5. Kecskemét 48,248 1. Cziráky Béla gf, Fejér-vármegye és Székes- fehérvár sz. kir. város főispánja, udvari és minister! tanácsossá neveztetett ki. Ezt az állást minis- térré történt kineveztetése előtt Szögyény-Marich László foglalta el. Az idei havazások a magyar államvasútak- nak, csupán napszámban, 280,000 ftnyi kiadást okoztak, avégböl, hogy a vonalakat forgalomképesekké tegyék. A képviselőház befejezvén a kisdedóvásról szóló javaslat tárgyalását, hozzáfogott a vasárnapi munkaszünet-xő\ szóló törvényjavaslat megvitatásához. Különfélék. (Személyi hírek). Füzesséry Tibor dr., kir. törvényszéki volt jegyző, földink, Kassáról Mező- Kaszonyba helyeztetett át aljárásbirói minőségben. — Sztanykovszky Sándor Ede, s. a.-újhelyi lakos, vármegyei napdijas, a magyar honpolgárságot elnyervén f. hó 25-én Viczmándy Ödön vármegyei főjegyző előtt a hüségesküt letette. — A kir. kereskedelmi minister Szunyoghy Dezső kér. kir. felügyelőt közúti kir. kerületi felügyelővé léptette elő. — Jekelfaiusy Lajos ezredes, honvéd fóparancs- noksági első segédtiszt, a m, hó 28 és 29-én városunkban időzött. — Lenek Károly ezredes, a 14 ik huszár-ezred parancsnoka, a huszárok megszemlélése céljából a m. hó 28-án Ujhelyben volt. — Reviczky Pál zemplén-vármegyei volt közig, gyakornok, hasonló minőségben Temesvárra neveztetvén ki, e napokban búcsúzott el Ujhelytől. Lapunk egyik legkedveltebb munkatársát sajnálja a távozóban. (Eljegyzés). Bárczy József, Zemplén-vármegye árvaszékének gyampénztárosa, Vehéczen f. évi jan- hó 25-én eljegyezte özv. méri Gracza Lajosné, birtokosnönek kedves leányát méri Gracza Györgynek a Budapest c. képes politikai napilap szerkesztőjének testvérét, Erzsébet kisasszonyt. (Simor rékviem és emlékünnep.) Bubics püspöknek e napokban kiadott kórlevele értelmében a boldogult Simor János herceg ének, Magyar- ország bíboros főpapjának lelki üdvéért a helybeli kegyes-tanitórendiek jan. hó 30 án d. e. 9 órakor tartották meg agyász istentiszteletet, összekapcsolva iskolai ünnepséggel. A nevezett napon ugyanis 9 órakor énekes nagymisét szolgáltattak s egyidejűleg az összes mellékoltároknál csendes misé1' olvastak a piarista-atyák. Az istentiszteletet megelőzőleg a gimnázium növendékei, a tanár-karral egyetemben, a VI. osztályban sereglettek össze, hol is az egybegyűltekhez Hudra János, k. r. ál- dozó-pap s gimn. tanár intézett jól átgondolt s szépen kidolgozott alkalmi beszédet, ecsetelvén röviden életét és működését a nagy halottnak. (Az időjárás) e hét folyamán is maradhatós volt. Pénteken langyos, szinte tavaszias szellő fuj- dogált s a háztetőkön lustálkodó hótömegeket megmozdította. Valljon megmozditotta-e a rendőrséget is, hogy a gyalogjárókra alázuhanó havat a háztulajdonosokkal idejében eltakarittassa — nem tudjuk, Tegnap zuzmarás napra viradtunk. A lábtörős trotoárókra elkelne egy kis hintő-por. (Redivivus.) Egyik tudósítónknak téves értesülése nyomán közöltük a hirt, hogy Prámer Alajos, gimn. tanuló, prépostunknak unokaöcscse, megFolytatás a mellékleten Nem bajuszom, de életem Adnám érted s a honért S tettemért nem kivánok mást Csak venyigéből babért. Sz—y József. Hogy a tréfa közderültséget keltett, felesle grs is mondanom ; végre Józsi bátyánk is részt vett az általános hahotában. * De ki tudná hű képét adni annak a vig életnek, a mely akkor a kis falut oly élénkké tette. Sárkány Farkasnak fel sem tűnt, hogy az idő repül, csak akkor tudta meg mily hosszú ideig tartózkodott a kis faluban, midőn távoznia kellett. Előbb azonban ilyen tréfás verset irt a méhes j falára : J A Sztranyicska patak habja azt beszéli Hogy a ki a Krisztust és az Istent féli, Az őrizkedjék oly embertől, mint Árpád A kinek a mennykő szántsa fel a hátát. Egy napon előállott a csengös magyar fo I gat, hogy a vendéget a legközelebb eső vasúti I állomáshoz vigye. És Sárkány Farkas eltávozott J e vidékről, a hol oly sok jó barátot szerzett ma- I gának. s hová sohasem tért többé vissza. Ér nem találkoztam azóta vele, de halálhírét hallva, el nem mulaszthattam az alkalmat, hogy egy pár igénytelen sorral meg ne emlékezzem az elhúnytról, a ki egyike volt a legmulat ságosabb embereknek s e lapnak is egykor mun- ! katársai közzé tartozott. ásóitól. Majd mindennap volt vendég s azonkívül egy- pár fiatal ember a rokonság jussán állandóan ott tartózkodott. Folyt a mulatság nap nap után s különösen vadászatok végeztével pohárcsengés között, egymást érte a tréfa és Sárkány Farkas mulattatta ilyenkor az egész társasagot. Hogy a bortól felhevült társaságban a jókedv sokszor túl- csapongott, az természetes és mintha felelevenül- tek volna a középkor lovagjátékai, elkezdődött a fiatalok közt a vetélkedés. Egyszer a fiatalság, köztük a fiatal kedélyű házi úr is, versenyt futott a gyepen, a mely az úrilak mellett terül el ; s midőn Sárkány Farkas mindannyit megelőzte, a házi úr tréfálkozva mondta: — Ejnye be jól tudsz futni ? — Nem voltál te barátom Kőnigrátznél . . . felelte Sárkány Farkas, mert ő csakugyan ott volt a hires csatában s nem csoda, ha belejött a futásba. * Másszor a család egyik fiatal tagjával, aki azelőtt a huszároknál szolgált, birkózott azon a gyepen ; de bizony az ifjú huszár úgy vágta földhöz a vén bakát, hogy csak úgy nyekkent, és én keserves könyeket hullattam jó Farkas bácsi szomorú sorsán. * Ellátogatott a vig úri házhoz Józsi bátyánk is, egy kedélyes öreg úr, aki két dologról volt nevezetes: hogy igen szerette a bort s hogy dühös szélbali volt. (Azt hiszem külömben, hogy sörivó nem is lehet jó negyvennyolcas.) E tájban lépett fel követnek Patay Están, a ki nemcsak a borivásbán, hanem az igaz honfiúi érzelemben is példányképe volt az öreg úrnak s folyt a vita: megválasztják-é, vagy nem a népszerű hazafit. A társaság egyik tagja fogadott erre az országos kérdésre Józsi bácsival s kijelentette, hogy 50 ftot fizet, ha Patay Están bejut a honatyák közzé. Józsi bácsi felajánlotta viszont a fél bajuszát, minthogy neki pénze úgy sem volt, ha i megbukik Patay. És Patay megbukott. Az öreg úr már szomorúan tekintett a délceg * bajuszra, a mely oly kedves volt előtie, dacára, hogy akadályozta a pohár alapos kiürítésében, de az Están bukása felett érzett fájdalmában már kész volt megválni férfias diszétől, mikor az ellenfél nagylelkűen lemondott a fogadásról és igy megmaradt Józsi bátyánknak a bajusza Csak Sárkány Farkas örökítette meg ez esetet egy költeményben, mely ma is ott diszlik a méhes deszkafalán több versekkel egyetemben. Hogy a tréfa nagyobb legyen az öreg urat szólaltatta meg a versben ekképen : Éljen a szélső baloldal, Éljen Csiky, Patay, Negyvennyolcnak és a bornak, E lelkes, hü fiai. Engem a bor s a negyvennyolc Mind a kettő lelkesít, Iszom tehát a házért És éltetem Patay-1. Félbajuszom elvesztettem Érted Están, te dicső, De sebaj borral locsolom S hiszem, hogy megint kinő.
