Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-01-25 / 4. szám
Egyszóval a vármegye közgazdaságának fejlesztése körül oly feladatok várnak megoldásra, 1 melyeket az arra hivatott tényezők által felkarol- j tatni s a megoldás felé vitetni óhajtanék. Megfontolás alá vévén a jelentés kapcsán az érdekelt gazdasági és megyei körökkel egyet értóleg elém terjesztett javaslatokat, számot vetve azzal, hogy ily kivételes esetekben az államnak képezi feladatát a kezdeményt megtenni, főleg akkor, ha kilátás van arra, hogy az érdekelts g sem fog késni a felkarolandó ügyet melegen támogatni ; elhatároztam, hogy a vármegye közgazdaságának fejlesztése körül felmerült számos feladatnak, különösen a kender-termelés és kender- kikészitésnek, illetve ezzel kapcsolatos iparágak létesítése érdekében tőlem telhetőleg közre fogok hatni. Anélkül, hogy a kitűzött cél elérésének módozatait előírnám, illetve a kifejtendő akció részleteire ezúttal határozott irányt adnék, kijelentem, miszerint mindenekelőtt egy állandó vármegyei köz- gazdasági bizottság szervezését tartom szükségesnek, melybe a vármegye közönsége, a kereskedelmi és iparkamara és a vármegyei gazdasági egyesület két-két taggal, az általam egyidejűleg eziránt megkeresett földmivelésügyi és pénzügyminister urak pedig szintén képviselve volnának. A bizo tság elnökének kinevezését magamnak tartom fen. Ezen bizottság megalakítására főleg az indít, hogy egyfelől a hosszadalmas Írásbeli út lehetőleg megrövidittessék és hogy, másfelől a helyi végrehajtás egy kézben legyen egyesítve. A bizottságnak megalakulása után első teendőjét a működési programm megállapítása képezné. Ezen programm a megye közgazdasági viszonyainak alapos megvitatása, a közgazdaság fejlesztése érdekében elérendő célokban való megállapodás alapján volna felállítandó. Fontosnak tartom, hogy a programúiban a sürgősebb feladatok idősorrend tekintetében előtérbe helyeztessenek, s azon feladatoknak, melyek nagyobb előkészületet igényelnek, még előzetes tanulmányozására történjék meg az intézkedés. E bizottság volna azon közeg, mely a vármegye ipari és közgazdasági viszonyait állandóan figyelemmel kisérvén, a szükséges intézkedéseket előkészítené, javaslatba hozná s a helyi viszonyokhoz képest keresztül vinné. A bizottság, melynek jegyzője a közgazda sági előadó lehetne, működéséi'ek alapjául szolgáló anyagi eszközökről is gondoskodni óhajtván, hajlandó vagyok 4.000 (négyezer) ftot bocsátani egyelőre működési alapul a bizottság rendelkezésére, s kész vagyok, mihelyt a bizottság megalakult és működése programmját bemutatja, ezen összeget a szükséghez képest folyóvá is tenni. Hajlandó vagyok továbbá a szervezendő bizottságot szaktanácsokkal ellátni, szakközegeimet rendelkezésére bocsátani, s általán működésében tőlem telhetőleg támogatni. Miután továbbá e célból kiküldött szakközegem jelentéséből szerzett tudomás szerint a vármegyében oly ipari termelések meghonosítása vehető célba, melyek mezőgazdasági terményeket dolgoznak fel, tehát nagyrészben mezőgazdasági érdekek előmozdítása is céloztatik, egyidejűleg megkeresem a m. kir. földmivelésügyi minister tított szavak összetételeit pedig (mint pl. *köthár- tyalobdage.) márcsak nagyitó-üveg segítségével érti meg a laikus. De azt márcsak senkisem tagadja, hogy az i betű, melylyel mellékneveket szoktunk képezni, nem bevándorlóit, hanem eredeti magyar képző. Az igaz 1 Alkalmazásában azonban nem egy visz- szaéléssel találkozunk. Azért említem éppen ezt. mert nincs talán egy képzőnk sem, melynek megrovásra méltó képzései oly dúsan burjáozanának, mint ezéi. Hogy jó-e a képzés vagy rossz, azt mindig a régi és jelenlegi romlatlan nyelvhasználat szabja meg. Romlatlannak nevezem azt a nyelvet, mely ott él, ahová külső hatás kevésbbé fér- közhetik ahol úgy beszélnek az emberek, ahogyan apáik közt tanulták, s a rósz irodalmi nyelvhasználat befolyásától, viszonyaiknál fogva, mentve maradtak; nyelvérzékük ép, elég annyi szó nekik, amennyit tudnak; a velősséget sem a szók megcsonkításában produkálják. Ilyen nyelvhasználat szolgáltatja nekünk a nyelv törvényeit, melyeknek az ép nyelvérzék a leghivatottabb őre. Az z'-röl volt szó Egyetlen betű és milyen konfúziót csinál 1 Azaz, hogy nem is ő csinálja I azt, hanem vele űznek tilalmas játékot. Rendkívül nagykörű szerepe van neki a nyelv életében; de azért nem szereti, ha kelleténél tovább nyújtják, s összevissza, járatlan utakra hurcolják. Királyi lakás jelent olyan lakást, a mely királyé, s mely olyan, mint egy királyé; menny ei angyalok=mennyben lakó angyalok: mennyei étek=mennyből való v. származó étek; házi állat— házhoz tartozó, háznál levő állat; falusi ember—faluban lakó, faluból való em bér; áldozati edény =.á\áozái>boz való edény; ta- vali bor—tavairól való bor; téli gyümölcs—télre való gyümölcs ; negyvennapi bőjl=40 napig tartó böjt; hajnali csillag=ba)na\baa mutatkozó csillag; napi bér=tgy napra valá bér; stb. Oly sok viszony jelölésére alkalmas ez az egyetlen betű, hogy szinte urat is, hogy e bizottságot nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogassa. Felhívom ezek után a közönséget, hogy a bizottság megalakithatása végett mielőbb 3 tagot válaszszon és azok neveit hozzám jelentse fel. Budapest, 1891. január hó 17-én. Baross. * * i * * Jól esik e levélből megtudnunk azt is, hogy az egyik minister mikor segítségünkre jön, csatlakozásra invitálja a másik minis- tért is. Baross, Béthlen, Wekerle: ők a hatalmas triumvirek, akikre ma, bizalommal lelkében, a hála érzetével szívében, tekint a szegény Hegyalja népe. Kegyelmes uraink! Segítség!! Vármegyei ügyek. Zemplén-vármegye közönsége S.-a.-Ujhely- ben f. hó 3í-én rendkívüli közgyűlést tart. Ide vonatkozólag teljes tájékoztatást nyújt mai vezércikkünk és a Hivatalos rész-ben olvasható elnöki meghívó. A sör- és malátagyár építésének biztosítására szolgáló előjegyzések, minapi közlésünk szerint, megközelítették a százezer forintot. Újabban a következő előjegyzések tétettek: Hornyay Béla dr. részéről 1000 ft; Zlinszky József: 1000 ft; Székely Elek: 1000 ft; Schon Vilmos dr.: 1000 ft; Piámer Alajos: 1000 ít; Ámbrózy Nándor: 1000 ft; Nyomárkay József: 1000 ft; Haas Bernát dr. 1000 ft; Zinner Henrik : 1000 ít; Szőllősi Arthur: 1000 ft. —- A vidékről-. Molnár József: 5000 ft; Spilenberg József: 1000 ft; a gálszécsi takarék- péntár: 6000 ít; Obláth Mór dr. 1000 ft : Koch Gábor: 1000 ft; Sphwarcz Ármin: 1000 ft; Belius N. 1000 ít; Görgey Gyula: iooo ft; Nemthy József: 1000 ft. Az eddigi előjegyzés, pontos számítással, összesen: iop.ooo ft. Reméljük, hogy a felbuzdulás, mely a S.-a.-Ujhelybe tervezett sör- és maláta- gyár létesítésében nemcsak a székváros, de az egész Hegyalja, sőt a vármegye közgazda sági érdekének felkarolását célozza, Gálszécs példája után vidékenkint is kezet fog Ujhelylyel — és tényekkel fogja beigazolni, hogy a lelkesedés tüze nem volt szalmatüz 1 Népszámlálás eredménye. Múlt számunkban közöltük a s.-a.-újhelyi tokaji, sztropkai, homon- nai és varannai járások területéről szóló statisztikai főbb adatokat. E hét folyamán még megtudtuk, hogy: 1. Ä gálszécsi járás lakossága 28,121 lélek, szaporodás 359, vagyis i.3 °/0. Gálszécs község lakossága 3018, apadás: 116. 2. A szinnai járásban talált a népszámlálás 23770 lakost, szaporodás 1885 lélek, vagyis 8.7 %. A bodrogközi, n.-mihályi és szerencsi járásokból még nem érkeztek be a népszámlálás adatai. kár használatával visszaélni Pedig nem szereti, hogy ott kell szerepelnie az -ási, -ési. (pl. templom- szenteD«' ünnep, hamvazási nap stb., ehelyett templomszentelés ünnepe, hamvazás napja; vagy pótolhatók ilyenek mintájára is: hamvazó szerda, bornyúnyúzó péntek), -báni, -beni\ -hozi. -hezi, -közi; -rai, -rei; -náli, néli\ om. eni, -öni\ -báli, -bőli\ -vali, -véli; igi; üli, üli képzésekben. Tehát nem szeret -ás, -és végzetű vagy névraggal, különösen pedig helyraggal ellátott szóhoz járulni. Ne tulajdonítsuk elfogultságnak nála, hogy míg anyai szeretet ben szépen megfér, az isteni szeretet nyűgéből szabadulni igyekezik. Pedig a különbség látszólag semmi köztük; de csak látszólag. Előbbiben t. i. az anya szeret; utóbbiban az istent szeretik, s helyesebben igy mondják: isten iránti v, iránt való szeretet, istenszeretet ; hasonlóképpen: isteni félelem helyett istenfélés, isteni tisztelet h. itentisztelet stb, a helyesebb. Az ilyen képzések azonban mindössze is csekély számmal vannak, s dacára annak, hogy a vallási terminológiában, hová, bizonyára fordítás útján, idegen hatás a'att kerültek, már a XVI. század e'ejétől kezdve használatban vannak, manap sem állanak valami erős lábon a helyesebbeknek jelzett képzésekkel szemben. Határozottan nem tűri maga előtt az i az -a -e birtokos személyragot. Pedig manapság már nagyon kezdenek lábrakapni a félegyház«/, nyíregyháza/, laczházai, stb. képzések. Ezeket a helyes, romlatlan nyelvszokás perhorreskálja Igen ám, mondhatja valaki, de hát akkor mért nem lesz Kassá - bó 1: kassi*), Szabadká ból: szabadki, Nyitrából: nyitri, Buda-ból:-----? A felelet az, hogy ezek végső -a-ja nem birtokos személyrag, mert az illedelmesen odabb állna az i közeledtével, mint számos régi családnéven kívül (Félegyházi, Bánhídi, Petneházi, Pálházi) a következő népies *) Ezt a nép igy használja ! Szerk. Levelezés. Szerencs, 1891. január 12’) Újabban a hegyaljai városok közt Szerencs azon ponton áll a fiíokszera szegénységet hirdető nagy pasztitásai után, hogy a vidék nyomorát enyhítheti a cukorgyárban kapható munka által. Sok ember is keresi itt Szerencsen szerencséjét, így aztán a szorgalom emberei mellett a munka- nélkül élősködők, a messze földről idekerült csa ■ vargók is szép számmal tűnnek fel. Különben ez olyan hír, a mely a tél Ínséges idejében más helyen is kiterjesztett szárnyakkal jár. Jerünk hát valami örvendetesebb dologra. A szerencsi szállónak, mely a cukorgyár szom szádjában áll, részvénytársasága január io-én zártkörű táncmulatságot rendezett. (Belépő-dijat nem kellett fizetni.) Diszes, belépő jegyül szolgáló meghívókat küldtek szét e fényesen sikerült mulatságra. A mulató alkalom bátran nevezhető a kiváló csínnal és kényelemmel berendezett szálló megnyitása ünnepiségének is. A táncosnők és táncosok neveit sorra nem veszem; a fiatal hölgyek és úrnők arcrózsáiból színekben pompázó bokrétát nem kötök; az öltözékek szabályszerűségét és nemes egyszerűségét műszabói bírálattal be nem mutatom, mivel amaz estén mindenkit csak a választékosság összhang- zata, a megkülönböztetett kedves személyiségek vidám, művelt fesztelenséggel mulató csoportja lepett meg úgyis. Ez a mulatság, tekintve a hely fényét s az együvé tartozók nemes szórakozását, bármely nagy városba beillett volna. Tánctermül a középső, a legnagyobb helyiség szolgált, melyet ez alkalomra huszonöt villanylámpa világított meg s a szegletekben üvegházi növények diszlettek. Megjegyzendő, hogy a világítást a cukorgyári igazgatóság dij nélkül ajánlotta fel. A finom Ízléssel festett terem falainál olajszinü bársonyból készült ülőhelyek húzódtak végig, s Jónás János szerencsi zenekara számára nemzetiszinü szövettel bevont karzatot készítettek. Szerencs és vidékének szine-java részt vett e zártkörű szép mulatságban. Szükség is van rá, hogy a szerencsiek s az újabban betelepült derék, müveit, barátságos cukorgyáriak (kiket a közbeszéd magyaros őszinteséggel cukrosoknak nevez) egymáshoz simuljanak s ez által Szerencs társadalmi előhaladásának, az egyetértés kívánatos megszilárdításának egymástól üdvözölt tényezői legyenek. A francia-négyest mintegy ötven-hatvan pár táncolhatta. A sok csárdás pedig, mint megannyi nemzeti tánc, oly kellemes izgalomba hozta Szerencs uj polgárait, hogy a kik abban részt nem vehettek, legalább gyönyörködni siettek. Szünóra alatt a nagyterem szomszédságában levő három szobában, (egyik a cukorgyári olvasókör) frisi- tökkel, különféle meleg és hideg ételekkel szolgáltak. A magyar jókedvet feltüntető szokásnak hódolva Kovács Gábor dr. feíköszöntötte Herman Lajost, kit e szép mulatság létesítése körül az elismerés koszorúja illet meg; erre Matolay Béla, •) Múlt számunkba késön érkezett! Szerk. Folytatás a mellékleten. használatok is mutatják: pannonhalmi, bushalmi, sándorfalvi, átokegyházi, semmiházi, kutyaházi stb. Romlatlan nyelvérzék csak ott tartja meg az z'-s képzésekben a birtokos személyragot, hol ennek ebbeli mivolta már elhomályosodik. Nagyon sérti nemzeti önérzetét az is, hogy már mindgyakrabban otthagyják »idegent cserélve« a íaképnél, s y-nal pótolják helyét a családnevekben. Ez a körülbelül egy század óta jobban-jobban elharapódzó hiúság okozta sérelem sokszorta jobban íáj neki, mint mikor olyan nevek szúrják oda nagyzó függeléknek az aristokrata y-1, amelyek /-1 sohasem láttak. Ezek különben csak a divatkórság szüleményei, s majd a már is föltünedező Mar y, July, Terv, Zsuzsy-féle iráshasználat elterjedése bizonyára elő fogja idézni a régire való visszatérésüket. Geleji Katona István, jeles nyelvészünk, már a XVII. század elején védelmére kel az z-nek az y nal szemben kimondván, hogy az y nyelvünkben nem önálló hang, csak lágyitásra (ly, gy, ty) való, s azért családnevekben /-vei helyettesítendő*). * * * »Forgó viszontagság járma alatt nyögünk» nyelvünkkel együtt. Nehány ember mulasztását vagy hibáját helyrehozni sokszor százados munka kell. De egyesek mákszemnyi közreműködése ezereknél sokra megy. S még hozzá nem is szükséges aktiv, hanem csak passzív munka: elegendő a megrontott vagy hibásan alkotott szókat egyszerűen mellőzni. Elég hiba már a közömbösség, a nem- törődés édes nyelvünk törvényeivel ; de bűn az elismert vagy kimutatott jónak megátalkodott mellőzése és kiszorítása rósz által sokszor csupán némi rövidség elérése, vagy, beszédünk anyagának és módjának a projanum vulgus-étói való megkülönböztetése kedvéért. —A. •) Rákócz.i Ferenc iejedelem is igy irta: Rákóczi! Szerk,
