Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-06-28 / 26. szám
Sátoralja-üjhely, 1891. junius 28 26. sz. Huszonkettedik évfolyam. ELŐFIZETÉS it. Egész évre 6 írt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek caak ismert kezektől ÍO' gadtatnak el. Xéslratoi nem adatna vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérijén minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) EIBDETÉSI SU : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes sző ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden Q centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtalik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. A szülőkhöz. Minden egy nap vigyen egy emléket, A mi bántott és zaklatott téged. Kiss József. Még egy-két nap és csend honol a Múzsák otthonában A tanulók és tanítók szabadok és függetlenek lesznek. Előbbiek megszabadulnak a naponként reájuk gyakorolt iskolai fegyelemtől, utóbbiak 2 hónapig nem szívják az iskolai fülledt levegőt Ki átérezni tudja, hogy tanuló és tanító tíz hónap alatt mennyit fáradott, mennyi lelketölő munkát végzett : bizonyára nem fogja irigyelni egyiktől sem ezt az üdülésre szánt szünetelést. Az a szülő pedig, ki saját gyermekét szereti, lelkének egész hevével érte él: nem fog olyan balgaságot elkövetni, hogy a szünidőben is éreztesse gyermekével azt a szigorú kordát, melynek csak a szorgalmi időben van helye. Legyen a gyermek szabad e két hónapon át testben és lélekben. Az a tett, mely burokja a felvillanó léleknek, élvezze most az ö szabadságát, edződjék erősbüljön, frissüljön. Vele együtt edződik, erősbödik, frissül a lélek is. Legyen szabad a gyermek ebben az ő kedves évadjában, még pedig oly értelemben, minőt a naivság követel. Hadd tombolja ki magát a fiatal vér, az ő ártatlan kedvtelései szerint, mert ő most nem adná oda szabadságát, gyermekkora aranyálmait, a félvilágért! Ha durva önkény nem avatkozik most az ő természetadta szabadság jogának gyakorlásába; ha a szülei gondos felügyelet tapintatos kímélettel, megőrzi a fiatal tüzet a kicsapongás szélsőségétől: akkor nem kell féltenünk ezt az iskolából kiszabaduló, reményteljes nemzedéket a megtévedéstől ; mert maga a belé nevelt természet lesz az T A ft C A, Elbolyongok . .. <£i^Jh^lbolyongok künn a csöndes éjben, Ily késön már, ki volna még ébren ? 'ÁkÁTört lelkem is nyugalomra Y Szállana, Haj, de űzi sötét sorsom Bánata. Járok-kelek, mint a kósza lélek, Ki megunta rég a földi létet; Ki megunta vérző keble Keservét, S elátkozta boldogtalan Szerelmét! — tHolosnyay fQiril. A szűr. — Tiszavidéki história. — A »Zemplén« számára irta : Szinl Péter. Hogy még egy szűrnek is meg van a maga históriája ! Meg ám 1 . . . Szűre hord mindent 1 Már például a Subás Gergely szűre méltán érdemelte ki, hogy története legyen. Csinos, cifraságokkal bőven ellátott szűr volt az. Fehér, mint a patyolat, cikk-cakkos aljjal. okos kalauz, mely Ariadne-fonalá í vezeti a j szabadság szárnyain csapongó legboldogabb | halandót. Szülők I Ne féltsétek hát gyermekeiteket a szünetelő idő alatt. Megkapták ők az iskolában azt a talizmánt, mely megvédi őket a restelkedés vádjától. A tanulásban kifáradt apró munkásnak természetes vágya a pihenésre — nem restelkedés. És azt hiszitek, talán, hogy mikor gyermekeitekben a lélek pihen, a test is semmittevésre van kárhoztatva ? Hát az ezer és ezerféle változatban nyilatkozó testmoz- | dulat, az a pajzán fürgeség nem győznek-e meg benneteket arról, hogy most, midőn gyermekeitek életében a szellemi foglal- : kozás szünetel, a testi erő egész fenségében nyilatkozik ? Igen ! Ha a hazának ép és erős nemzedéket akartok nevelni; ha gyermekeitekben majdan igazán érett, edzett egyéneket akartok látni: most engedjétek át őket szabadság- vágyuknak ; mentsétek fel őket a divatos subordináció alól ; engedjétek hogy a szabad természetnek kényük-kedvük szerint örüljenek, s meglátjátok, hogy egykoron ők is spártai jellemmel biró szülék lesznek!.. Különben is a munkához szokott lélek nem sokáig fog szünetelni. Nehány nap múlva megköveteli szellemi táplálékát, mint a hogy a test a magáét megköveteli. A midőn a gyermek a kirándulásokban, testgyakorlatokban, játékokban és fürdésben már unni kezdi magát: önszántából is szellemi foglalkozáshoz lát. Ámde akkor sem szabad a tudomány mogorva könyveit nyomni kezébe. Tündérmesék, utazásokról szóló történetek s efajta olvasmányok kitűnő táplálékot nyújtanak szellemének. Mostani olvasókedvük még idegenkedik a rendbeszedett tudományoktól. Ábrándozó . Hátulján három, különböző irányban hajló tulipánbokor, kivarrva a legmüértőbb kezekkel. Ott vette ő ezt a kisvárdai vásárban, mikor Kócsi Berti fiatal gazdához került szolgálatra. Volt egy fehér üsző borja, ezt adta el s vette rajta a fehér szűrt. Legalább szőrért szűrt cserélt. Szűr nélkül is akkurátus legény volt Subás Gergely; hanem mikor aztán azt a tulipános ké - szitményt magára vette, lelkem idvességére mondom, még a vén, emberszóló Darázs Julis néne is, ki leányfővel érte el a negyvenharmadik aratást, amikor látta, úgy érezte, hogy a szive körül sebesebben kavarog valami. Bizony szerette volna is visszatolni a felette elsuhant időt legalább húsz évvel. Büszke is volt Kócsi Berti az ö Gergely szolgájára. Odaültette maga mellé az asztalhoz s úgy ettek együtt. Gergely értette a módit s a katonaságnál megszokta az uraskodást. Kócsi Berti megtanulhatta tőle, miképen kell a kanalat fogni, miképen kell a levest habzsolás nélkül enni. Nem múlt el egy nap, hogy meg ne kérdezte volna szolgáját: — Meg vagy elégedve Gergely ? Nincs valami bajod ? Ha kell valami, csak szólj I Teszem, ha tehetem 1 Félt a fiatal gazda, hogy elcsalják tőle az ügyes legényt. Gergelynek sohasem volt oka panaszra. Nem kért gazdájától semmit. Csak azt az egyet kötötte ki, hogy hetenkint kétszer esteli' tiz óráig távol lehessen. Kötelesség vár reá a szomszéd faluban. Kócsi Berti nem tett ellenvetést és Gergely nyugodt lélekkel tette meg szokott vizitjét. lelkűk a fantázia világában érzi magát otthonosan. Ez az elképzelődés ismeretlen tartományaiban való járás-kelés, elbájolja az eleveneszü gyermeket, mohó ingerrel hat ártatlan lelkére. Áldja azt a jóságot, mely olvasni megtanította. Az ilyen szórakozás illik össze a kis ember mostani szabadságával, melyhez neki a természet jogot adott s a mely jogot a szabadsághoz tőle megtagadni nem lehet, nem szabad. Rischer (Ármin, néptanító.------Vármegyei ügyek. Az 1809 iki nemesi felkelők újjáépített emlékoszlopának ünnepies átvétele és átadása a jövő hó 5-en nem fog megtörténni. 1 > A közigazgatási bizottság legközelebbi ülését f. évi julius hó 6-án tartja. A zemplén-vármegyei közkórház alorvosává, egyszersmind kórházi gondnoksági ellenőrré Nyo- márkay Ödön dr. körorvost nevezte ki az alapítványi okirat ide vonatkozó rendelkezése értelmében a kinevezés jogát ez-időszerint gyakorló Szír- may Pál orsz. gy. képviselő. Hét jegyzősegéd tett vizsgálatot f. hó 24 s 25-én a községi, illetve körjegyző-jelöltek szakképességének megbirálása végett kirendelt vármegyei bizottság előtt. A hét közül kettő ez alkalommal másod ízben vetette magát alá a vizsgálatnak, írásbeli dolgozataik alapján mind a hetet szóbeli vizsgálatra bocsátották. Hatan és pedig : Korányi (Knopfler) Árpád, Kriszten Menyhért, Loisch Béla, Novák Gyula, Pásztélyi Gusztáv és Semsey Béla sikeresen tettek vizsgálatot, — a hetedik jelöltet hat hónapra visszautasították. A szavazatok eredményének kihirdetésekor a vizsgálatokon elnöklő alispán Kriszten Menyhért, ublyai s. jegyzőt nyugodt, talpraesett és értelmes feleleteiért megdicsérte. Egy-egy szigorlónak a megvizsgálása ötnegyed óráig tartott. Nap nap után haladt. Gergely meg volt elégedve helyzetével s cifra szűre tudta volna el beszélni, hogy miért jár a szomszéd faluba. Talán soha eszébe se jut Kócsi nak, hogy a legény után tudakoljon, ha a felesége elő nem hozza a dolgot. Mikor egyik szokott estvén ismét elment Gergely, a menyecske kipirult arccal hozta be férjének a vacsorát. — Hát Gergely hol van ? — kérdé. — Tudod, hogy ilyenkor van a menőkéje ! — felelte Kócsi. — No, ez mégis furcsa ! — Micsoda ? Hiszen előre kikötötte. . — Már én nem hagynám annyiban a dolgot. Utóvégre te vagy érette felelős. Hátha valami rossz sorban jár ? — Ej, dehogy I Valami szeretője lehet 1 Hiszen épen is ez a tudat bántotta a szép menyecskét. Mennyit kupeckedik, csavarog erre arra az ő férje s ez a legény fel, nem éri észszel, hogy ő egyedül van a háznál. Még szóba sem áll vele. Elkerüli, ha találkoznak. — Micsoda? Hát szeretője volna ? — Bizonyosan nem tudom, de úgy kell lenni. — Jaj, be pipotya ember 1 — Mi lelt már meg, no ? — Hát nem tudod te kilesni egyszer a dolgát ? — Nem vagyok én vénasszony, ki pletykagyártásból él. — Ha nem is 1 Hát azt akarod, hogy ő legyen a parancsolod ? Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
