Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-01-04 / 1. szám
Melléklet a „Zemplén" i-ső számához. s Te mégis mennyit épitél e 25 év alatt nemcsak egyházad és iskolánk felemelésén, hanem a nemzeti közmivelödés körül is. Méltán kiérdemelted kartársaidtól a: »költő-pap« elnevezést. Ez a szép elnevezés megfelel lényednek s munkásságodnak, mert: dalban istenség van, — s mint él az, él a dal — a népek örömével—a népek fajdalmival. — S te igy éltél közöttünk 25 éven át. Midőn a lelkünk és szivünk legszebb virágaiból font koszorút átnyújtottam, fogadd e nap emlékéül e csekélységeket egyház-közönségedtől oly szívesen, mint azt mi neked adjuk. Az egyik : a könyvek könyve, melynek tanításait Te oly ihletszerüleg tudod lelkűnkbe csepegtetni, hogy a ki nem hisz is hivő leend, s az elcsüggedt uj reményt nyer. Taníts bennünket belőle tovább is, hogy lelkünk tökéletesedjék az Isten imádasában és a felebaráti szeretet gyakorlásában. A másik, ez arany toll, melyet azért ké- szitteténk aranyból, hogy méltó eszköze legyen álmodásaid megörökitésének, mert a mint a költő mondja: A dalnok álmodásait Szellem kéz rezgi át; Dalába hangot és szót Isten sugalma ád. Ez isteni sugalom megörökisére készült e toll is. írj vele sokat, soká, mert ez által nemzetünk közművelődésére hatsz. És most mielőtt bevégezném beszédemet, az egész egyház közönségével együtt kérem az egek urát: tartsa meg drága életedet a haza és egy házad javára. Élj boldogan soká, nagyon sokál* * Lelkes éljenzés hangzott föl a templomi közönségnek igaz szivérzését tolmácsoló eme beszéd befejezésekor. A jubiláns lelkész mély meghatottsággal mondott köszönetét a nem várt és nem remélt kitüntetésért. Nem veti föl a kérdést, mint az álszemérmesek szokták ilyenkor tenni, hogy megérdemelte é. amire a felelet az szokott lenni hogy — nem Ő lelke minden erejével az igazságot ke j reste, hirdette s azon munkált, hogy benne hívei és hallgatói az igazsághirdetőjét ösmerjék és szeressék. O igy akarta s ezután is igy akarja meg érdemelni az emberek szeretetét. A bibliából ezután is az igazságokat fogja felkutatni s a felkutatott igazságokat az emberiség közkincsévé - ^akarja? tenni.-Az arany tollal nem tudja, ha fog é még dalokat írni ; de boldognak fogja magát érezni, ha műve a zsoltárok fordításában az arany i toll munkájára lesz érdemes. Végül felhangzott az énekkar örömdala, melynek éljen ő\ éljen o 1 értelmű ütemei rokonérzést fakasztottak a hallgatóság szivében. Csak- mikor a templomi ájtatosságnak vége lett : futott hire a városba az ev. ref. egyház egész csendben rendezett örömünnepének. Az első gratuláló fő ispán Öméltósága volt, a ki titkárától kisérve személyesen látogatott el a lelkész lakra, hogy üdvözölje kitűnő barátját. Őszinte szívvel csatlakozunk mi is a gratulán- sokhoz. sorssal s ezt mindenkép bizonyitni akarja a legteljesebb őszinteséggel. Ha ő rajta múlna, úgy még bizvást az első napon le lehetne tárgyalni az egész esetet, csakhogy cinkostársának a védője nagyon is belekapaszkodott egyetlen védőesz.közébe, a hipnotizmusba, mi nagyon is megnyújtotta a tárgyalást, pedig hát sietni kellett, mert ha szombat estéig nem lehet ítéletet mondani, akkor marad a jövő évre! A kihallgatás első napja különben elég egyhangúan folyt le s miután előbb Eyrand a legtermészetesebb hangon, mintha csak valami kávéházi históriát mondana el, elismételte az »esetet,« mint az fennebb már el van mondva, határozottan és újólag állitja, hogy a kötelet Gábriellé csavarta a szerencsétlen »noceur nyaka köré. Gábriellé azonban mindenképpen igyekszik minden felelősséget magáról elhárítani, állitván a mindenesetre valószínűtlenebb esetet, hogy Eyrand kezeivel fojtotta meg Goujfé t. — Az ön állítása teljesen magán viseli a valószinütlenség bélyegét, mig az Eyrand-é sokkal logikusabb — mondja neki az elnök; m<re a »szép« Gábriellé valamit mormog maga elé. A második napon kezdődött a mintegy hatvanra menő mindkét nemű és minden osztályú tanú és szakértő kihallgatása. A tanuk között, természetesen. legérdekesebb volt Garanger, ki még mindig, úgy látszik, érdekkel viseltetik a vádlott nő iránt, mit azzal is kellőleg bizonyított, hogy számára a tárgyalást megelőző napon teljesen új di- vatú c’tözetet kii dött a börtönbe ; mit, úgylátszik, a szeger y bűnös leány is kellőleg mbitányol, mert a legt asabb pillantásokat veti r.a. E főtanu, kinek legnag érdeme, hogy az igazságszolgálta?á-, i. ennyit látott, természetesen a nő javára vall. Különfélék. H0T* Lapunk jelen l-sö számat még múlt évi előfizetőinknek is megküldöttiik és annak elfogadását megrendelésnek tekintjük. A hátralékban maradt előfizetőinket tisztelettel kérjük hátrálékaiknak mielőbbi beküldésére. A kiadóhivatal. (Legfelsőbb adomány ) A király kabinet-iro- ! dája Gyulai Viktor bánszkai tanító részére 15 ftnyi kegyadományt küldött. (Személyi hir.) Főispán Öméltósága múlt hó 31-én este a gyorsvonattal Budapestről Ujhelybe visszaérkezett. (Az újévi gratulációk megváltására) Ham- mersberg Jene 2 f'ot, Hönsch Dezső, kir. főmérnök, i forintot Székely Albert dr. 1 ftot, Erős János dr. 1 ftot küldött hozzánk, hogy azt az árvaház javára fordítsuk. E címen máig 15 ftot kezel a Zempién kiadóhivatala. (Új évi tisztelgések.) Nem a sablonszerű szokásnak, nem is a divat hivalkodásának, hanem a szív legnemesebb érzelmének, a ragaszkodó sze retet parancsának hódolt vármegyénk tiszti kara, midőn az új év délelőttjén az alispán vezetése alatt főispán Öméltóságánál testületileg jelent meg s kívánt boldog uj évet. Matolay Etele alispán, keresetlen, szívből jövő, szívhez szóló szavakkal tolmácsolta az új évi legőszintébb s legjobb sze- rencsekivánatokat. Oméltósaga meghatottan válaszolt, biztosítván a tisztelgőket továbbra is irántuk való jó hajlandóságának változatlanságáról. A tisztelgés befejezése után Öméltósága a jelenvoltak mindegyikével kezet szorított s mindegyi küknek külön külön is boldog új évet kívánt. Kis vártatva ezután az alispánnál tisztelgett a tisztikar Viczmándy Ödön főjegyző vezetése mellett. — A tisztikar távozása után testületileg tisztelgett Öméltóságánál, s az alispánná1, a kir. pénzügyigaz gatóság, kir. tanfelügyelőség, a kir. kerületi felügyelő s államépitészeti hivatal. Egész délelőtt egymást érték a kiváló magános tisztelgők is mindkét helyütt. Ormándy Miklós dr. kegyesrendi ház- fónököt és gimn. igazgatót hosszasan fogadta Öméltósága, s végül afelett való örömének és meggyőződésének adott kifejezést, hogy Ujhely és vidékének régi közóhajtása, a hat osztásos gimnáziumnak főgimnáziummá emelése, mar a legközelebbi jövőben teljesedni fog. — Bizony, bizony enné! kedvesebb egy ajándékot nem igen hozhatna számunkra ez az új esztendő ! — Uj év első napján a kir. törvényszék, a helybeli kir. járásbíróság fogalmazó személyzete, úgyszintén a kir. ügyészség tagjai is, testületileg tisztelegtek Hammersberg Jenő kir. törvényszéki elnöknél. A kir. törvényszék részéről Major István kir. tvszéki biró, a kir. járásbíróság nevében Balogh Károly kir. járásbiró, a kir. ügyészség élén Hlavathy József kir. ügyész tolmácsolta a jókivánatokat. Hammersberg elnök megköszönvén s viszonozván a jó kívánságokat a nála megszokott ékesszólással buzdította az egybegyűlteket, hogy az igazságszolgáltatás körül eddig tanúsított buzgalmukat tartsák meg a jövőben is. A harmadik nap az orvosi tudomány rettegett oroszlánjainak a napja volt. Ez érdekes pörben ugyanis két iskola küzd egymás ellen : a párisi és a nancy-i. Az első ugyanis, melynek feje a világhírű Bronaldel, mindenképp bizonyítja, hogy a vádlott nő teljesen felelős tettéért és semmikép pen sem áll a védelmet támogató nancyi-iskola azon állítása, hogy létezik »éber hipnotizmus«, s hogy ily fajú »suggestio« alatt valakit gyilkosságra lehetne bírni. A hires tudós azon állítása, hogy a vádlott nő teljes öntudattal követte el tettét határozottan válságos volt e szegény teremtményre s kirántotta az utolsó talpalatnyi földet a védelem lába alól E nap nem csekély jelentőségű momentuma külömben a toloncház orvosának Voisin dr.-nak különleges viselkedése volt, ki minden tanúskodást megtagadott, a miért a főügyész nem a legkíméletesebb hangon nyilatkozott róla. Liégeots, nancy i egyetemi jogtanár, nagy zajjal kezdte az általa képviselt iskola dogmájának védelmét. Az .ébren nyilvánuló magnetiz- mus« e nagy harcosának négy- órai előadását, ki mellesleg szólva nem is orvos, a publikum sokszor édes mosolygással hallgatta. A nagy haran girozó azzal végezte sokszor a legpikánsabb részletekkel megspékelt beszédjét, hogy : Gábriellé akarat nélkül tevő »automata* volt Eyrand kezében s semmiképpen sem felelős tettéért. Felállott azonban a nagy Brouardel s egyetlen argumentummal szétraorzsolta a szegény dok- toroskodó jogászt. ,Azt l'litarii, .úgymond, hogy egy egyén képes a saját akaratát egy más ébfem- ievő személyre stvin 1 a nélkül, hogy azt elaltatná : ez bizonyitgatasa egy régen ismert igazságnak, hogy valaki kép? a környezetében élőkje 1 bizonyos befolyást gyakorolni. Különösnek fogják (Főúri nemes tett) Matolay Etele főgimnázium ügyében működő bizottság kérőleveleket intézett a vidéken lakó te urakhoz, hogy adományaikkal az itteni tályos gimnáziumot nyolc osztályossá • In; Sátoralja-Ujhely közönségének segítsenek válasz (német nyelven, de magyar-szeret ív. ! sugallva) e napokban érkezett meg Tol, igy hangzik: »Nagyságos Uram\ Szives / . ''fására, melyet dec. hó 27 én kaptam, válaszé örömemre szolgál, hogy a székvárosukban a főgimnáziumhoz csekély tehetségem szerint rinttal én is hozzájárulhatok. Kérem Nag hogy e hazafias szándoku adományt r, helyére eljuttatni szíveskedjék. Kiváló h ' I Wald both báró.* Isten éltesse a nemeset kodó, a nemzeti közművelődésért hőn fóurat igen sokáig l Példája hasson, bűzd 1 s . legszélesebb körben számos követőt vor on i ga után. — Lapunk nyomatása közben értesülünk hogy az O.-Liszkán nagybirtokos szepesi ki piai, a főgimnázium építésére ötven forintot ki id n (S.-a. Ujhely város szakbizottsági évi december hó 3c án alakult meg a v; viselőtestülete, mely . alkalommal a szakbi: is megválasztattak és pedig a következői iskola és szegényügyi bizoetság, elnöke : By sk Sándor, alelnöke: Kecskés Antal, tagjai: kei /na Miklós, Ember Ernő Mihály, Láczay Eleli Alajos, Schvarz Bernát és Zinner Henri gazdasági bizottság, elnök: Farkas Lajos, Hornyay Béla dr., tagjai : Behyna Mikló Dók : Mihály, Jelenek Ádám, Pollák Lajos, i Artúr és Zinner Henrik; III. a jogügyi < elnöke: Láczay Elek, alelnöke: Kiss Odö: tagjai : Ambrózy Nándor, Haas Bernát dr., Soma dr., Rosenthál Sándor dr. és Szék t. ? előadó: Lehoczky Mihály v. ügyész; IV a számvevő bizottság, elnöke: Székely Elek, tagj^ • Dő- kus Mihály, Ember Ernő Mihály, Halás ' Jelenek Ádám, Szőlős! Artúr, Viczmánc X . ■ Zinner Henrik ; V. az ipariskolai bizottság Kecskés Antal, tagjai: Hornyay Béla dl rí >tr Gyula, Jelenek Ádám, Pataky Mik'ós, ' ->y Endre, Zinner Henrik, továbbá az ip ' tanítók és az ipartársulati elnökök; — : az építészeti bizottságba rendes tagokul H . -a;. Béla dr., és Schön Vilmos dr.. póttagc bér Ernő Mihály és Haas Bernát ö - VII. s a közegészségügyi bizottságba Be Buday Ákos, Fabry Károjy, Fejes Istv nyay Béla dr., Jelenek Ádám, Kecské Kincsessy Péter, Knopfler Sándor, Kelln Ormándy Miklós dr., Prámer A’ajos, Patak Reichard Mór, Székely Elek, Schön Vilmos . Szitóvszky Ágoston, Weisz Kálmán, Váj ' jy Zlins-ky József választattak he, előadó: pe Arnold dr., városi orvos. Ez a bizottság saját kebeléből fogja megválasztani. (Könyörado.nányok gyűjtése.) A - r megengedte a szukói g. k. hitközségbeüek icl , ,-gy templomuk és iskolájuk felépítésének k az Ország területén három hónapon át ki ’ or? io mányokat gyüjthessenek. (Egybekelés). Nyomárkay Ödön dr., yakt orvos, e hó 26-án vezette oltárhoz Hí ífh ída kisasszonyt, Horváth István Bereg-vármep 1 nag; birtokos, volt főispánnak szép leányát. találni, hogy Gábriellé Bombard Eyrand t el ?• . ; hagyta, dacára annak, hogy az sem szó, fiatal nem volt. Szamos külső bou’evardi dt ambulante mutatja e sajátszerűségét a nél g a legkevésbé is hipnotizálva volna.* E: cr-L- :e. kijelentést a publikum zajos hahotával sei fogadta. Az utolsó nap a rettegett ,verdict n ;p;a i'o kozódó érdeklődés mellett folyt le. A v le! m előbb elmondottak alapján mindent mt ■,!: r a bűnösök élete megmentéséért. A ma a három árva Goujfiékisasszony képviseletéi -.n s legszigorúbb büntetést, mint egyetlen rr .:a-át apjuk halálának kérte a »jury«-tói s a fu na kedvéért egy franknyi kártérítést; mit a tgylelkü törvényszék aligha fog megtagadni. Ä vádló állami főügyész a Quesna fan repaire, ki azóta lett hires emberré, n :ive eltemette a jersey-i nagy számüzötttet brav' général* t, egyikét tartotta legremekel - áulbeszédeinek s mig majdnem fenyegető h gór, vetelte az esküdtektől az Eyrand fejét, dci. nemileg engesztelő hangon igy kérte őket .- gys' j kértem csak pályámon a halálbünte ?g> nőre, s boldog volt un akkor is, hogy / -u vr. megtagadta tőlem; a mai napon Ielkiis . •< ,-e .1 ' hívom fel, hogy megtalálják a vádlott n m ben az enyhítő körülményeket.« E kijt. n. .ha tott az esküdtekre, mert midőn rövid :va visszatértek az elnök unnepies hangol in.-1 ' . kT, ho t> Eyrand kiszolgáltattatik a >j ■:!,otin?- nek, addig Gábriellé Bompardnak húsz kény szei munka adatik bűnei megbánására..