Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-06-14 / 24. szám

nézve a további utasításokat kapják meg. — Figyelmeztetjük a községek fejeit, hogy csupa szem és fül legyenek s ezeknek a hívatlan vendé­geknek ajtó mögött mutassanak helyet 1 (A Barátsseren) egy ház szabadkézből el­adó. Tulajdonosa Deák-utca 803. sz. a. lakik. Egyesületi és társas élet. Az idegen hangzású zempléni község-nevek átmagyarositása. XXIII. Bihary Emil javaslata szerint revízió alá került: 1. a szinnai járásban : 49 község-név 2. a homonnai » 74 » » 3. a sztropkai » 65 » » » I—3 ....................................188 közs.-név. Az én véleményem szerint magyarosítandó lenne: 1. a szinnai járásban: 43 2. a homonnai » 54 3. a sztropkai » 56 1—3 . . . ' I T~. . .153 » * Tehát változatlanul maradna : 35 » » Dókus Gyula javaslata szerint revízió alá derült: az újhelyi járásban : 3 község-név 2. a gálszécsi » 9 » » 3. a n.-mihályi » 7 » » 4. a varannai » 22 » » 1—4 ...................... 41 község-név. Előadott véleményem szerint magyarosí­tandó lenne: 1. az újhelyi járásban : 2 2. a gálszécsi » 6 3. a n.-mihályi > 5 4. a varannai » 17 1—4 . . . . . . . . 30 Tehát változatlanul maradna: 11 közs. név, vagyis a javaslatok készítői magyarositandónak találtak összesen 229 község-nevet. Én ezt a szá­mot, minthogy az előterjesztett község-nevek kö­zül 46-ot maradhatósan magyarnak, vagy legalább magyaros formájúnak találtam, leszállitandónak vélném 183-ra. E szám (183) természetesen még nem a végleges szám. Több, mint valószínű, hogy az a bibliai alkudozás, mely Sodorna és Gomora sorsa fölött az Úr és Ábrahám között keletkezett, ismétlődik itt is és egyben-másban még módo- sitólag hat a terv és kiviteli művelet kalkulusaira. Egyet azonban egész bizonyosra veszek ; azt t. i. hogy mint Ábrahám megnyugodott az úr elhatá­rozásában : az aggodalmasok ebben a kérdésben is megfogják érteni és követni fogják a nemzeti géniusz intelmét, — sziveikben. Úgy legyen 1 A szerencsi, tokaji és bodrogközi járás te­rületén Dókus Gyula nem talált idegenszerü köz­ség nevet. Úgy tetszik nekem is, hogy a szerencsi­ben nincsen. Ott van ugyan Monok; de ha ezt a község-nevet figyelmesebben szemlélem, a régi magyar nyelv Monnó (= mi ketten) szavát vélem, hogy él a Monok névben, mintha azt jelentené1 hogy nem egy, de két ember pártól (monnók) vette volna eredetét.1) Vagy ott van Megyasszó. A kik a fülükkel nyelvészkednek, azt mondják azért hívják igy, mert 'ott megy a szó; másik, hogy: meggy-aszó. Pedig igazabb lehet az a föltevés, hogy eredetileg Medveszó lehetett a neve, amit a város cimer- rajza (medve, szájában trombitával) is bizonyít. A tokaji járásból csak Szegi-Long község neve kínálkozik tollhegyre. Ebben a Long alapszó bizonyosan latin idióma, azért én Sz.-Hosszufalu névvel kínálnám meg. A bodrogközi járás területén csak két köz­ség-név szúr szemet: Rád és K.-Dobra. Az elsőről a Bevezetés-ben már elmondottam, amit tudtam (1. II. lapon.) K.-Dobra tótos hangzásával ma már nem illik oda a tősgyökeres magyarság közé. Vesse el nevének második szótagját és névhasolatosság formájában változzék át K.-Dob-ral Példáját kö­vesse a varannai járás területén fekvő K.-Dobra. Legyen N.-Dob! Vannak a község nevek között olyanok is, melyek az eredeti és jellemzetes magyar szóalak­ból kicsavarodtak. Ilyen pl. Nézpest. Régi írások­ban, adománylevelekben, szereplő neve: Mészpest. Nézpest formájában értelmetlen, Mészpest alakban egészen magyaros és világosan érthető, azt je­lenti, hogy első lakói mészégetésssel foglalkoztak s maga a község eredetileg mészégető hely volt.* 2) *) A szóhagyomány Monok nevét az Árpád vezérrel ro­kon Manók családtól származtatja, akinek két fia volt, az egyik Inek, kinek nevét Tállya szomszédságában még ma is őrzi az Inkvár nevű hegy. Tehát a szóhagyomány és a nyelvészet nem jönnek ellenmondásba. 2) Pest régi magyarnyelven azt jelentette, hogy ke ­mance. Pest a székelyeknél rz boglyás kemence ; postaija — tüzelő hely. Pest is eredetileg a Duna jobb partján épült s a németek Pest (kemence) nevét Ofen-ra fordították. V. ö. Hunfalvy id. m. 337. 434. és 444. lapjaival. Ugyanilyen szempontból s a ránk maradt régi határjáró oklevelek alapján bővebb vizsgála­tot kívánna még Imreg (régen : Imbreg), Lasztomér (r. Lesztemér), Laborcz (r. Labarcz), Tárkány (r. Tharkan), Izbugya (r. Zbuda), Jeszcnő (r. Besénew = Besenyő), Izsép (r. Iséb), Kladzdn (r. Klachan, melyet vagy Klacsány-, vagy Klaczány-nak mon­dottak) Köröm (r. Kerem), Olasz-Liszka (r. Olaszi- Liszka), Migléez (r. Miglesz és Meglesz), Bari (Barri), Ndtafalva (r. Náthafalva), Repejö (r. Repejó) stb.3) Karúd (r. Konrád.4) Nem volna-e okos dolog egyet-kettőt a köz­ség-nevek közül a régi formába visszahelyezni ? Hanem mindezek és hasonló feladatok meg­oldandó kérdésekül maradhatnak még egy távo­labbi jövendő számára, amikor hazafias mun­kánkban segítségünkre jön majd a hazai szaktu­dományosság is ; amikor talán a Magyar történelmi Társulat és a Magyar földrajzi Társaság sem hagy­ják magára tanácstalanul a magyar társadalmat ebben az ő nagy munkájában : az uj Magyarország kiépítésében. Nem ringatjuk magunkat abban a hiú áb­rándban, hogy az általunk javaslatba hozott új község-nevek mintaszerűek. Inkább csak a minták számát akarták szaporítani, hogy minden érdekelt község könnyebben választhasson Ízlésének meg­felelőbb új nevet. Vagy ha éppen tetszik maradjon a réginél. Széchenyi István gróf Ofen-Pest számára a Bájkert — Üdvlak — Delivár — Hunvár — neveket ajánlotta5) s mindezek mellőzésével mégis Buda­pest lett a neve, — örök időkre. Lett az ország fővá­rosa, a nemzet büszkesége, egyesítvén eszmei tar­talmában mindazt, mit a »legnagyobb magyar« álmodott jövőjéről: a bájt, az üdvöt, a deliséget, a nemzeti nagyságot! — Nem a név, de a lélek teszi az embert; nem a neve de a lakosság érzü­lete a községet. Ez az igaz a dologban. Ha az ember még a nevét is hozzá igazítja lelkületéhez, a lakosság a község-nevet érzületéhez: ez már a szép a dologban, a hazafias a cselekedetben. Szép és hazafias dolgot művel minden köz­ség, amely Magyarországon idegenes nevét ma­gyarrá cseréli; mert ezáltal a nemzeti érzület egy­ségét emeli, a közös erkölcsi kapcsok erejét fokozza. Megtörténhetett talán, hogy egy-egy község­névnek ősrégi magyar eredetét észre nem véve, a régi formában ma már a jelentőséget meg nem értve, az ősrégi név helyébe újat proponál­tunk ; meglehet, hogy a dologgal úgy jártunk, mint az együgyü arab a drága gyöngy-szemekkel, — ellökte a dőre, mert rizsnek nézve nem tudta puhára főzni. De majd nyomon követ bennünket a dologhoz értő, s tudós kézzel jóváteszi azt, a mit mi kontár-módon elrontottunk. És most átnyújtom a müvecskét vármegyém lelkes közönségének, tisztelettel, hódolattal. Járuljon kiki tehetségéhez mérten, többel- kevesebbel, ha csak egy homok-szemmel is, a tervezett épülethez. Homok szemekből áll a pira­mis, magánosok lelkesedése szüli a közlelkesedést, egyesült erő előtt nincs lehetetlenség 1 A magyar állam eszmének eddig 63 vára volt. Legyen az országnak erős vára ezután min­den egyes község! Az is lesz, ha testben-lélekben magyar lesz. Vörösmarty szavaival végzem: ,A verseny nyílt — a nemzet él Ha egy jobb tagja sem henyél!® A vármegyei gazdasági egyesület választ­mánya e hó 8 án S.-A.-Ujhelyben, a vármegyeház nagytermében, ülést tartott, melynek legfőbb tár­gya az elnökválasztó közgyűlés határidejének megállapítása volt. Az elnökválasztó közgyűlést Nagy-Mihályba f. évi szept. hó J-ére tűzték. Ugyan­ott egyidejűleg dijjazással egybekötött lókiállitást is fognak rendezni. A választmány külömben Sztá- ray Antal grófot, mint az alapítók egyikét s leg­idősebb körelnököt jelölte ki az elnökségre s azt is elhatározták, hogy e kijelölést a választmány küldöttségileg fogja Sztáray Antal gróffal tudatni.*) Végül Péchy Ádám indítványára Viczmdndy Ödön h. elnöknek, az egyesület érdekében 18 éven át tanúsított buzgó tevékenységért bizalmat szavazott. 3) A n.-mihályi és sztárai Gróf Sztáray család oklevél­tára II. kötet. — Bottler grófi család oklevéltárához készült Index — kéziratban. 4) Pór Antal tárcacikke a Budapesti Hirlap-ban. 6) L. Budapesti Hírlap 189t. jun. 2-iki iöo. számát. *) Nagymihályi tudósítónk szerint Sztáray Antal gróf »arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne elvállalni az elnökséget» eddigelé nem válaszolt* — más tekintetben pedig mindenün­nen érkeznek a jelentések, hogy a gazdasági egyesület tagjai az Andrissy Sándor gf. elnök jelöltsége mellett sorakoznak. Andrissy Géza gf. kijelentette, hogy a számára rezervált elnök­ségre nem reflektál. Szerk. TANÚGY. Iskolai évet záró vizsgálatok. A páulai sz. Vinczéről nevezett szatmári ir­galmas nővérek vezetése alatt álló s.-a.-újhelyi Carolineum nőnevelő- és tanintézetben az 1890/91. tanévben a nyilvános záróvizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni : A.) Az óvó-intézetben junius 20. délelőtt 9 órakor. — B. ) A népiskolában az I. osztályban juniu 22-én ; a II. és III. osztályban junius 23-án ; a IV. V. és VI. osztályban junius 24-én. — C. ) Az externátban : az I., II. és III. osz­tályban junius 25-én; a IV. és az I. felsőbb leány­osztályban junius 26-án ; a II., III. és IV. felsőbb leányosztályban junius 27. — A vizsgálatok min­dig reggel 8 órakor veszik kezdetüket. — Az ünnepies Te Deum junius 28-án reggel 8 órakor fog megtartatni ; a zenevizsgálat pedig ugyanaznap délután 4 órakor. E vizsgálatokra a t. szülőket, gyámokat és iskolabarátokat tisztelettel meghívja: Az intézet elöljárósága. Évzáró vizsgálat sorozata a sárospataki állami tanitóképzöintézetben, az 1890/91. iskolai évben. Junius 15 én (hétfőn) d. e. Hit- és erkölcs­tan I—IV. osztály; délután a IV. osztály gya­korlati tanítása. Házi ipar I—IV, osztály. — Ju­nius 16-án (kedden) d. e. Neveléstudomány I—IV. osztály ; d. u. III. osztály gyakorlati tanítás. Rajz, szép irás I—V, osztály. — Junius íj én (szerdán) d. e. Magyar nyelv I—IV. osztály; d. u. Német nyelv I—IV. osztály. Szőlészet IV. osztály. -- jun. 18-án (csütörtökön) d. e Történelem III—IV. osztály. Földrajz I — II. osztály ; d. u. Zene, ének I—IV. osztály. — Junius \p én (pénteken) d. e. Szám- és mértan I—IV. osztály. Testgyakorlat I —IV. osztály. - Junius 20-án (szombaton) d. e. A gyakorló iskola vizsgálata; d. u. az érdemje­gyek meállapitása. Évzáró. — Jutiius 22 én (hétfőn) d. e. írásbeli képesítő vizsgálat. — Junius 2j-án (kedden) d. e. Hittan képesítő; d. u. Vizsgálat a gyakorlati tanításból. — Junius 24.-én és kö­vetkező napjain; szóbeli képesítő vizsgálat. — Ezen vizsgálatokra a tanügy iránt érdeklődő kö­zönséget tisztelettel meghívja; Sárospatak, 1891 junius 1. Az igazgatóság. HIV4TALOS RÉSZ. 2102 91. ki. sz. Varannói járás főszolgabirájátóL Pályázati hirdetmény. A halálozás folytán üresedésben lévő varannó- csemernyei körjegyzői állásra, melyhez V. Cse mernye székhelylyel: Köporuba, Szacsúr, Dávid vágás, Bánszka, Juszkó-Volya és Vehécz községek tartoznak és amely állomásnak javadalmazását 877 frt rendes fizetés, továbbá lakbér, előfogati, kéz­besítési és irodai átalány képezi, ezennel pályáza­tot hirdetek. Felhívom ennélfogva mindazokat, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. te. 6. jyának rendelkezéséhez képest, szabályszerűen felszerelendő és 50 kros bélyeggel ellátott pályá­zati kérvényeiket alólirott főszolgabiróhoz folyó 1891. évi julius hó i-ének déli 12 órájáig annál bizonyosabban benyújtani 1 ne mulaszszák, mivel a később érkezendő pályázati kérvények figye­lembe vétetni nem fognak. A választás megejtésének határidejéül i8pi. évi julius hó 2-ának délelőtti 10 órája Varannó Csemernye község házához tűzetik ki. Varannón, 1891. évi június hó i-én. Füzesséry György, főszolgabíró. 8176. 8355 sz. Zemplén-vdrmege alispánjától. 10 főszolgabírónak. Köröztetés végett tudatom, hogy í. évi ápril hó 26-án a leleszi prépostság gulyájából egy 8 éves, fehérszőrü, bal farán bélyeggel, bal pofáján 3 számmal bélyegzett tehén elveszett. Közhirrététel végett tudatom, hogy Lelesz- Polyán községében ápril hó 27-én egy 1 éves szürke szinü üsző borjú, nyakán kötél darabbal, bitanságban találtatott s mind ez ideig gondozás­ban tartatik. S.-a.-Ujhely, 1891. május 21. Matolai Etele, alispán. Zemplén vármegye bizottságának S.-a.-Ujhelyben, 1891 május 25 és 26 án tartott közgyűléséből. 146/7768. sz Olvastatott a nmságu m. kir. kereskadelemügyi ministériumnak 24263/I. sz. a. kelt rendelete, mellyel a homonnai, koskóci és kelesei vámos-hidakon engedélyezett vámszedési jogoknak további 5 évre való engedélyezése tár­gyában az 1890. évi I t.-c. 78 §-a alapján kiál litott engedély okiratot tudomásul és további meg­felelő eljárás végett megküldi.) A ministeri intézvény másolata az alispánnak, főpénztárnoknak, főszámvevőnek, kir. állami épí­tészeti hivatalnak, homonnai és sztropkai főszolga- biráknak kiadatni, s az engedély okirattal együtt a »Zemplén« hivatalos közlönyben közzététetni határoztatott. Kmfent. Jegyzetté: Kiadta: Pintér lotván, Horváth József, t. b, aljegyző. tb. főjegyző.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom