Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-18 / 3. szám

jöttem, még csak volt rajtam olyan, a milyen hús, most olyan vékony vagyok, hogy elhálhatnék egy pásztor tilinkójában. Ruhám csak úgy lötyög rajtam, mintha nem rám szabták volna ; elannyira, hogy már olyanféle csípős megjegyzésekre is adtam ezáltal alkalmat, mintha én, már hogy én »másságoktól levetett kabátot* viselnék. Pedig isten látja a lelkem, hogy ez nem igaz, mert még idáig — ruhát sem vettem. De hadd gúnyoljanak, magamban azt mormogom az ilyen aljas rágalmakra : „Bár a kutyák ugatnak, a karaván mégis halad, ajkán ezzel a biztató jelszóval: lesz még szőlő s lágy kenyér !«

Életem folyása felett csak most három év múlva tartok szemlét. Azóta megválasztottak rendes osztálytanítónak. Furcsa, de igaz, hogy előre is mentem, háfra is. Ezt nem hinné el egy pa ragrafusoktól agyonkinzott akadémiai tag sem, pedig úgy van. Rögtön be is bizonyítom. Haladtam pályámon egy fokot, mivel most már állásom biztos, mint a szegedi rakodó-part; visz- szafelé is haladtam, mert fizetésem havi 50 forintról 37 forintra sülyedt. Ebből egy eddigelé nem sejtett természettani törvény keletkezik, hogy egy és ugyanazon időben előre is, hátra is lehet menni. Megfoghatatlan, magam is beismerem, de úgy van.

Fizetésem havonké t kevesebb lévén, mi sem természetesebb, hogy gyakran a legfényesebb vendéglőben étkezem: a napnál, még pedig törökösen • asztalkendő, villa, kés és kanál nélkül. Bár a vendéglő ragyog a fénytől: a koszt benne az összes budapesti étkező helyiségek között a legolcsóbb. Egy baja van ételének csak, hogy az ember napról-napra szárad tőle és vért egyátalán nem képez. A múltkor tapasztaltam ezt. A mint ugyanis elnyűtt ruhámat foltozgatom, a tű valal,amba szaTad’ Lre™

érc etem de

mület — vér nem jött

: belőlí

i. De még

elenség sem ejtett két

ségbe.

Sokkal naij az, hogy egyes le!

ki tel.

tségeim is

ek így például képzi

lí í etem

nem terjed

ayörü fellegv rakat v;

ilék kéj

pes veie ai: még sem cs iggedeV

el. Az

t mondja a

hogy nem ha t meg 1

neg e<

Jdigelé hate legalább e-;yszer ni

: kacs

intott volna

a_aMienc^-JsJi_^.g_ödülctlenül varom ezt a k kacsintást. Bizom csillagomban és jelmondatomban, mely azt mondja, hogy: Lesz még szőlő s lágy kenyér.«

A mit sejtettem, beteljesedett. Igazgató vagyok. Ediáíg e'n felettem basáskodott a sors, most én basáskodom másokon. Mily delicia igazgatónak lenni, ezt csak az tudja, a ki valaha ezen a fényes polcon volt.

A tanítóság, ez az újkori »misera plebs*, mindenben kedvét keresi. Igyekszik mozdulatainak, arcredőinek minden alakját megismerni, hogy azokból olvasva, a legtitkosabb gondolatá is kitalálhassa és természetesen teljesíthesse is, mert az egyszerű rébuszfejtésből nincsen semmi haszon. És ha szemöldöke összehúzott: félelem száll ja meg a sereget, mint hajdan a görögöket, ha Zeüsz-nek felhődzött a homloka. Isteni, isteni, a boldogságtól nem tudok hová lenni 1 Termetem, mely ezelőtt vetekedett egy múmiáéval, most fölségesen dagad, mint a vizbe mártott spongya. És ez nemcsak a finom matériális életre, hanem ama hóditó tiszteletre is vezethető vissza, mely lényemet mindennap körül dongja. Most már szépnek találom a világot, fényárban látok úszni mindent. Mikor a szafaládét nyúztam, a legvaki tóbb fényű nap is sötétnek látszott előttem; most, hogy megtaláltam a tarisznya száját, a ködös, novemberi idő is mosolygósnak látszik. És ezen örömömet még hatványozza az, mikor úgy a hónap vége felé egy vedlett »megbízottat«, vagy egy »Ill-ad fokút« látok vergődni a finánciák sarában.

Ha ugyanekkor magamra gondolok, lehetetlen, hogy nyakon ne öntsön a boldogság szaftja. Ez az, a mit preparándista koromban tanultam, de akkor meg nem értettem, az úgynevezett »összetett érzet*.

De tovább nem festem boldogságomat. Ha a sors jól fest, mi szükség volna akkor az én — mázolásomra ! ?

Itt történt Ujhelyben. Anyja és leánya feliratkoztak egy népszámláló lapra. Az anya erre a kérdésre : »Mikor született? feleli: »1800-ban s egynéhányban.« — ,Van-e mellékfoglalkozása?* »Regényolvasás.« — — A leány erre a kérdésre: ,Mi kor született?* feleli: »Nem illik kiváncsinak lenni.« Erre a kérdésre: »Hol született?« .Kinek mi köze hozzá 1*

A most befejezett népszámlálás alkalmával Jász-Berényben két indískrét segédlelkész kiszámította, hogy az ottani hölgyek összesen 4000 évet tagadtak el születésük évszámaiból.

A v . . . s-u

..........i jegyzőnek elfogyott a

nők számára használni kellett halványkékszínu számláló lapja. Egy egész napig futkározott a szomszéd kollegáknál, de sem itt, sem ott nem kapott, mert nem volt sehol felesleges példány. Végre úgy segített magán hogy hozatott a boltostól kékit'ó-vizet, abba belemártogatta a fehér lapokat s mikor kiszáradtak, felirta rájuk a még felírandó vászon-cselédeket.

Ilyen formán járt a cs . . . i számláló-ügynök is ; de ez, minthogy Cs . . . . n nincs kékitő-viz, fehér lapokra irta föl a fehér-népet, is, de az ilyen lapok mindegyikére nagy betűkkel rájegyezte, hogy: *Ez a fehér lap kék 111«

Egy házigazda behivatja a szakácsnéját, hogy kitöltse helyette a számláló lapot. Mikor már mind a tizenkét kérdésre be volt irva a felelet, azt mondja a gazda:

— Erzsók 1 maga 25 évesnek vallotta magát. Figyelmeztetnem kell arra, hogy ezeket a lapokat a vármegyén egybevetik a születésről szóló bizonyítványokkal ; s mert törvény van rá, mindenkit

■»á'-atpak el ahánv évet letagadott a korából. Tehát, Erzsók, jól gondolja meg, maga j csakugyan 23 éves?

— Hát, kérem aláson, lelel Erzsók nagy szé gyenkezés közt, akkor tessék inkább csak beírni I hogy 14 ^ves 1

Biztos a cselédhez: Milyen az anyanyelve r j Cseléd: Az anyám nyelve? Bíz az elég hosszú ! j

~ " ] Y

HIVATALUK JKlüiSZi.

197 sz./kig. 91. S.-.a.-ujkelyijárás főszolgabirájától.

Hivatalos értesítés.

Az 1886. évi XXII. t. c. 78. §-ban gyökerező jogom s kötelességemhez képest, értesítem

S. -a. Ujhely város mint nagyközség vá'asztásra jogosult közönségét, hogy az idézett törvény 63. §-ban meghatározott községi elöljáróság választása, illetőleg a községi tisztujitás megtartásának határidejéül folyó 1891. évi január 21. napjának délelőtti 10 óráját és esetleg következő napjait a városháza tanácstermébe tűzöm ki.

Ezen tisztujitás alkalmával a választó közönség által választandók: főbíró, kózgyám, két közigazgatási tanácsos, adótanácsos és pénztárnok; a képviselőtestület által pedig : ellenőr, rendőrbiztos, ügyész, erdőbiró, mérnök, gazda és adó-végrehajíó.

Felavatnak ennélfogva mindazok, kik a fentebbi állások egyikét elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen felszerelt és felbélyegezett kérvényeiket alólirott főszolgabíróhoz folyó hó 20-ik napjának délutáni 5 órájáig adja be.

Kelt S.-a-Ujhelyben, 1891. évi január 15-én.

D6ku8 Gyula,

főszolgabíró.

T. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.Ujhelyben, 1890. évi december hó 12-én tartott üléséből.

533/14354. szám Olvastatott a kir, belügy- minister intézvénye Polányi Dezső m.-laborczi gyógyszerésznek Homonnára való áthelyezkedhe- tése tárgyában. A ministeri intézvény a főszolgabíró utján az érdekeltnek már elnökileg kiadatván, sőt nevezett gyógyszerész Homonnára tényleg már át is költözködvén a további intézkedés szűk ségessége megszűnt.

A ministeri intézvény köztudomásra hozatal végett azonban a »Zemplén«-ben közöltetni rendeltetett. Kmfnt.

HUMOR

Apróságok a népszámlálásról.

— Hát a kis fiát hogy hívják? kérdi egy gazdától a számláló ügynök.

— Ne tessék, kérem, ezt a szegény jó kis gyermeket beirni. Nagyon szeretem s nem akarnám, hogy ez is meghaljon.

— Hát hogy halna ettől meg ? mondja a biztos.

— Már kérem, a múlt népszámláláskor beírtak egy kis fiamat s aztán a rákövetkezett nyáron kiment a kertbe, felmászott a diófára, leesett, kitörte a nyakát — s isten nyugtassa: eltemettük.

Jegyzetté és kiadta : Vlczmándy Ödön, főjegyző.

Másolat.

47,413. szám. Magyar királyi belügyminis- tertöl Zemplén-vármegye közönségének S -a.-Uj- helyben. Miután a mező-laborczi gyógyszertár, mely 1886. évben engedélyeztetett, az által, hogy időközben onnan a vasúti személyzet S. a.-Ujhelybe helyeztetett át, többé nem tarthatja fen magát, és előre láthatólag az áthelyezés megtagadása esetén meg is szűnnék; az ügyiratok szerint pedig az áthelyezés által Mező-Laborcz és vidékének közegészségügyi viszonyai hátrányt nem szenvednek ; miután tnvábbá Homonna város képviselő- testületének 1 -íező-laborczi

gyógyszertárnak Homonn. » leei áthelyezése által, a Horn un: u lev; nak fenállása

nem veszélyeztetik, és ezen vélemény alapján úgy a megyei közegészségi valamint a törvény- hatósági bizottság is f. évi május hó 21-én 133. sz, a, kelt közgyűlési határozatában az áthelyezést egyhangúlag pártolja; mindezeknél fogva a folyamodó Polányf Dezső mező-laborózi gyógyszerésznek ezennel megengedem, hogy mező-la- borczi gyógyszertárát Homonnára áthelyezhesse. Erről a vármegye közönségét a közleménynek visszaküldése mellett, azon felhívással tudósítom, hogy Polányi Dezső gyógyszerészt figyelmeztesse, miszerint az 1883. évi junius hó 4-én 22,370 sz. a. kelt szabályrendelet 6. $-a szerint gyógyszer- tárát egy év lefolyása alatt felállítani, illetve Homonnára áthelyezni és megnyitni tartozik, mert különben jogosítványa elévültnek tekintetik. A gyógyszertár megnyitása alkalmával történendő hivatalos megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvet pedig, a megnyitás napjának azonnali bejelentése mellett ide terjeszsze fel. Budapesten, 1890. évi aug. hó 13-án. Gf. Szapáry s. k.

Zemplén vármegye bizottságának S.-a.-Ujhelyben 1890. évi dec. hó 11 én tartott közgyűléséből. 467/20037 sz.

Olvastatott a nm. Belügyminisíernek az észak amerikai egyesült államoknak a kivándorlókra vonatkozó szabályzatait Ismertető 72241 z, körrendeleté

A körrendelet lehető széleskörben való kö- röztetést céljából a járások föszolgabiráinak másolatban kiadatni és a vármegye hivatalos lapjában közzététetni rendeltetett. Kmf.

Jegyzetté

Horváth József, I. aljegyző tb. főjegyző.

Kiadta:

Vlczmándy Ödön, főjegyző.

Másolat

Magyar királyi belügyminister 74241. V. 10. K"örrfnHp|pt A cs. és kir. közös külügyminister

'.ír közölte velem ■ * . ; ecrvesült államoknak a bevándorlás korlát «.ása ej' ‘ 61 f. évi szeptember hó i-én hozott •( jrvény: Őzen torkötött szerződés mellett kill öléiekke* valamely munka teljesítése, végett az »esüiet aH iinok te- i ületére behozni vagy ly rcülf 1 ; viiék; biV'á^oor- isát előnQ '>*cit3ni; tilos tóvá ’ba nrnd"* nck ily szerződés mellett az gyesiílt államok területére lépni. \z ily szer V . <•. a» él.

vénytelen. Az, ki íaegeneKKo vagy a bevándorlást előmozdítja ezer dollárig terjedhető összeggel vagy hat hónapig fogsággal büntettetik. Azon hajós kap . ■

ki tudva ily szerződéssel ellátott munl lit, minden munkás után 500 dolár é t -t elzárásssal büntettetik, s azokat saj; . ^egén

visszaszállítani köteles. Addig is, n ■

le nem fizettetik, a hajóból való kir nem engedtetik. Tilos továbbá külföldi n . . s . az egyesült államokban való bevándo la- < mazás ígérete mellett hirdetményik fc.n, i.

Azon külföldinek, ki ily felhívás vagy ezen törvény által tiltott szerződés folytán bevándorol, az ott tartozkadás meg nem engedtetik hanem azon kikötőbe honná 1 jött, visozaszállitatik. Kivételt képeznek valamely oly iparágban ügyes munkások, mely iparág az egyesült államokban addig nem létezett; továbbá a magántitkárok, házi cselédek, valamely művészi, vagy tudományos foglakozást űzők. Mindenki, ki hajóval az egyesült államokba érkezik, tartozik esküt tenni arra, hogy ezen törvény szabványait megtartotta s azesetben, ha az ellenkező bebizonyulna, hamis eskü miatt büntettetik. Ha még hozzá vesszük, hogy a feljelentők részére nagy jutalom van kiálitásba helyezve, mi a feladásoknak tág teret fog nyitni, látni való, hogy ezen törvény bő alkalmat nyújt arra, hogy a bevándorlók, habár nem is ily tilos szerződés vagy fehivás folytán lépnek az egyesült államok területére, mindenféle zaklatásoknak, visszautasításnak esetleg súlyos büntetéseknek legyenek kitéve. Midőn tehát a törvényhatóságot a fentiekről értesítem, egyszersmind felhivom, hogy intézkedjék, miszerint ezen rendeletem különösen az alsóbb néposztályok közt lehető legszélesebb körben tudomásra hozasék. Budapesten, 1890. évi nov. hó 7-én gróf Szapáry s. k.

ti.

30. sz /891. I. A tokaji járás foszoegvbirájától.

A »Zemplén« vármegyei hivatalos lap tekintetes szerkesztőségének S.-a -Ujhelyben.

Múlt 1890. évi december hó 31-én Bodrog- Keresztúr községében egy szőke szőrű 2 éves kocasertés, melynek mindkét füle hasított, bitangság- ban találtatván : ezen körülményt, a legközelebb megjelenő Zemplén-ben leendő közzététel végett, hivatalos tisztelettel közlöm.

Tokaj, 1891. évi január hó 10 én.

FQzesséry Ödön, főszolgabíró.

T. Zemplén-vármegye bizottságának S.-a.-Ujhelyben 1890. évi december hó u-én tartott üléséből.

5 15/18590. szám. Olvastatott az *uti biztosok minősítése tárgyában kelt s az állandó választmány által bemutatott szabályrendelet. A szabályrendelet elfogadtatván a »Zemplén« utján köz-