Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-10 / 19. szám

A kir. földmivelési minister Évva Ödön, s.-a.-ujhelyi lakos birtokost bízta meg a s.-a.-új­helyi járás területén a gazdasági tudósítói tiszttel. A kir. belügyminister tolcsvai illetőségű Grosz Bernát bécsi lakost, a magyar állam köte lékéből elbocsátotta. A bodrogközi főszolgabíró jelentése szerint Karúd, és K.-lárkdny községekben a gyermekek közt járványszerüleg lépett fel a kanyaró. Törvén yj avasl at a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben. (IX. közlemény.) IV. RÉSZ. A vármegyei közigazgatási bizottság. I. FEJEZET. A vármegyei közigazgatási bizottság szervezete. A vármegyei közigazgatási bizottság tagjai : a főispán, az alispán, a pénzügyigazgató, az arva- széki elnök, a jogtanácsos, a tanfelügyelő, aifőjegyző, a főorvos, a gazdasági felügyelő, a főmérnök, a királyi ügyész és oly törvényhatóságokban, hol folyammérnökségi székhely van, ennek főnöke ; azonkívül a vármegyei törvényhatósági bizottság kebeléből a közgyűlése által választott 12 tag. (219. SO Állami hivatalnokok és községi elöljárók — habár tagjai is a törvényhatósági bizottságnak — meg nem választhatók és azokra esett szavazatok figyelmen kivül hagyandók. (220 S) A közigazgatási bizottság elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán, mindkettőnek akadályoztatása esetén az, kit a belügyminister a bizottság tagjai közül, helyettes elnöknek kinevez. A bizottság jegyzőjét a vmegyei jegyzők sorából a főispán rendeli ki. (221. §.) A közigazgatási bizottság kebeléből évenkint alakíttatnak : a) a közigazgatási szakosztály ; b) az adóügyi szakosztály; c) a közgazdasági szakosz­tály ; d) a közigazgatási bíróság; e) a fegyelmi választmány. Ezen összes albizottságok elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán. A jegy­zői teendőket a főispán által kirendelt jegyzők, vagy közigazgatási gyakornokok végzik. (222. §.) A közigazgatási bizottságnak 12 választott tagja a január havi első teljes ülésben osztatik fel egyenlő számban a közigazgatási, adóügyi és közgazdasági szakosztályok között úgy, hogy min­den szakosztályra 4 tag essék. (223. §.) A közigazgatási szakosztály tagjai: az alis pán, a főjegyző és az alábbi §. értelmében beosz tott 4 választott tag. Az árvaszéki elnök, a tan felügyelő, a főorvos és a főmérnök a szükséges felvilágositások megadására az elnök által akkor, midőn szakmájukba való kérdések tárgyaltatnak, berendelhetők, de szavazattal nem bírnak. Előadó az alispáni szakban a főjegyző vagy helyettese, a többiekben az illető szakfőnökök vagy helyetteseik. (224. §.) Az adóügyi szakosztály tagjai: a pénzügy­igazgató, a jogtanácsos, a főjegyző és a 223 §. értelmében beosztott 4 tag. Előadója a pénzügyi igazgató vagy helyettese. (225. §.) A közgazdasági szakosztály tagjai: a gaz­dasági felügyelő, egy a főispán által kirendelt jegyző és a 223. §. értelmében beosztott 4 tag. Előadó: a gazdasági felügyelő vagy helyettese, T Á fc c A. Tavaszi idill. P'akadó falombok, pompázó sok virág, Sárgán nyíló boglár, kékellő ibolyák Csakhogy eljöttetek ! — Fölvidul im lelkem, Szemem gyönyört ta'ál tarka színetekben, Ifjúit természetben Te remény színével ékeskedő pázsit Pihenjem ki rajtad testem fáradságit, Árnyékodban,zö'd lomb,rejts, oh rejts el engem ! Itt, csöndes magányban, itt lelem föl enyhem, Lelkem itt mereng el. . . Zümmögő bogárkák összhangzó zenéje Oly édes hatással vagyon a kedélyre Kristályvizü forrás halk bugyogásában, Csalitban csattogó csalogány daliban Teljesülve vágyam. Most vagyok csak boldog. .. Szeretem a tavaszt, Midőn langy sugárral bimbót, lombot fakaszt: így éljem le éltem, igy, édes magányban, Gyönyörködve dalban, virág illatában, Tavaszi pompában 1 . . . $grayné (gsászár Anna. erdészeti ügyekben az erdőfelügyelő vagy helyet­tese. (226. §.) A közigazgatási bíróság szervezete és hatás­köre külön törvényben szabályoztatik. (227. §.) A fegyelmi választmány tagjai a közigazgatási bizottság teljes ülésében választatnak és pedig a tisztviselő tagok sorából 2 tag és 1 póttag, a vá­lasztott tagok sorából szintén 2 tag és 1 póttag. Előadó a főjegyző vagy helyettese. (228. §.) II. FEJEZET. A közigazgatáci bizottság hatásköre. A bizottság általános hatásköre a következő: a) gyakorolja a közigazgatás terén a hatósági fel­ügyeletet és ellenőrzést; b) intézkedik mindazon közigazgatási és önkormányzati ügyekben, melye­ket ezeu törvény vagy más hozzá utasít; c) a fegyelmi hatóságot gyakorolja ezen vagy más tör­vényben kijelölt terjedelemben; d) határoz mint másod , illetőleg harmadfokú felebbviteli hatoság oly ügyekben, melyeket ezen vagy más törvény kijelöl; e) gyakorolja a közigazgatási bíráskodást külön törvény értelmében. (229. §.) (A közigazgatási bizottság teljes ülésének hatáskörébe tartozó teendők a) - r) vannak elő­sorolva ; Szerk.) ezek közül az e) alatti igy szól: mi­nisten' rendeletek ellen melyeket törvénybe ütközők­nek, károsoknak vagy kivihetetleneknek vél, a legkö­zelebbi ülésben felterjesztéssel élhet. Ha az illető minister a felterjesztésre 14 nap alatt nem vála­szol, vagy rendeletét fenntartja, az újabb ülés tar­tása nélkül végrehajtandó. (231. §) A szakosztályok hatásköre a) a kzöigazgatási szakosztály hatásköre a községi, cselédügyi, köz­rendészeti, közegészségügyi, kivándorlási, házközös­ségi, kisajátítási, közúti és vámügyi, közlekedési, népiskolai, kivételes nősülési ügyek körüli teen­dőkre, vagyis a belügyi, vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi, kereskedelmi és honvédelmi minis­terek illetékességi körébe tartozó ügyekre terjed ; b) az adóügyi szakosztály ügyköre a pénzügy- mimster tárcájába és általában az állami, törvény- hatósági és községi pénzügyi közigazgatás körébe tartozó ügyekre; c) a közgazdasági szakosztály a mezőgazdasági, állategészségügyi, állattenyész­tési, mezörendőrségi, halászati, erdészeti, vizsza- bályozási és vi «használati, vagyis a földmivelés- ügyi minister tárcájába tartozó ügyekre nézve illetékes; d) a fegyelmi választmány hatásköre a fegyelmi törvények során hozzá utalt ügy­körre terjed ki. (232. §.). A bizottság és szakosztályai úgy az egyes ministerek, mint az önkormányzati testületek elé akár egyes esetekre, akár a közigazgatás, illetőleg az önkormányzat általános működésére nézve javas­latot és jelentéseket terjeszthetnek. A főispán, ha egyet nem ért a felterjesztéssel, jogosítva van külön jelentésben előadni, miben és miért nem ért egyet. (233- §■)• Az egyes szakministereknek jogában van, egyes ügyeknek vagy szakmáknak tárgyalásához és pedig akár a közigazgatási bizottság teljes akár szakosztályi üléseibe szaközeget küldeni, ki ott felszólalhat, sőt a szükséges felvilágosításokat meg­adni tartozik, szavazati jogot azonban nem gya­korolhat. (234 $). A szakosztályokat is megilleti a teljes ülés­nek biztosított hatósági felügyelet és ellenőrzés joga olyképpen, hogy azok is jogosultak a hatás körükbe tartozó egyes ügyekre nézve : a) a főispán kivételével a hatósági közegektől jelentést kívánni; b) a hivatalos közegek működését megfigyelni és intézkedéseket kezdeményezni, illetőleg javaslatba hozni. (235. §.). Az 1883: XV. te. 12. ^ ában szeivezett kül­döttség illetékességi körébe tartozott ügyek az adóügyi szakosztály illetékességi körébe utaltatnak s ehhez képest az 1890. évi I. te 26. § a is mó­dosul. (236. §.). Az 1879- XXXI t.-c, 26. §-ában szervezett bizottság megszüntettetik és ügyköre a közgaz­dasági szakosztály illetékes égi körébe utaltatik. (237- $•)• (Vége köv.) Hírek a nagyvilágból. Oroszországban a zsidóknak brutális üldö­zése ismét nagy mértékben nyilvánul. Az eddig kiűzött szerencsétlenek számát 20—30,000-re teszik. Belcsov bolgár pénzügyminister gyilkosát, valami Rizov nevezetű egyént, Romániában a kra- jovai hatóság elfogta. Rizov, akit már ki is szolgál tattak a bolgár kormánynak, bevallotta részessé gét a szófiai gyilkosság!) .n. Bismarck herceget a geestemündei kerület­ben 10,344 szavazattal 5476 ellenében a nemzeti liberális párt képviselővé választotta. Az egykori «vaskancellárí a választást köszönettel elfogadta s már legközelebb elfoglalja helyét a német bi­rodalmi gyűlésben Vilmos, német császár, a rendek házában adott diszebéden mondott politikai beszédében, nyilván a Bismarck hg. fészkelődésére célozva, ki nyilatkoztatta, hogy csak egy úr van Német­országban, és az ő. Mást olyanul nem fog maga mellett megtűrni. A lengyelek, »májusi alkotmány* uknak száz éves jubileumát Ausztria és Poroszország lengyel tartományainak fő- és minden valamirevaló vidéki városában, kiválóképpen pedig Lemberg és Krakkó városokban t. hó 3-án prográmszerüleg, istentisztelettel, felolvasásokkal, zene- és szavalati előadásokkal, este fényes kivilágítással ünnepelték meg. Az Oroszország rabigájába került lengyelek csendben, szűk családi körben áldoztak a hazafias kegyelet emlékének. A^ uj kivándorlási törvény Amerikában, az Egyesült-Szabad-Államokban folyó hó i-én lépett életbe. E törvény szerint minden bevándorlót, aki partra léptekor nem bírja igazolni, hogy legalább egy évig saját emberiségéből képes magát Jenntartani, egyszerűen visszatérítenek. Hallja értse és tudja meg ezt mindenki s ne adjon hitelt a kivándorlásra csábitó, lelketk.. nökök hazug beszédein-k ! Hírek az országból. Munkáslázadás. Békés-Csabán f. hó 2-án egészen váratlanul szociális jellegű népzendülés támadt. Sztraka György főszolgabírót, mert a munkásgyülés megtartását eltiltotta, megrohanták s tettleg bántalmazzak. A zendülésnek sok kínos jelenet után csak a katonaság szurony rohama vetett véget. Sok sebesülés, több haláleset törfént. A vidékre szétosztott kir. táblák f, hó 5-én kezdették meg működésüket. Kassa város az ot­tani kir. tábla tiszteletére fényes diszebédet adott. Szerbiába Magyarországból eddig csak út­levéllel lehetett bejutni. A m. kir. belügyminister most körrendeletben tudatja, hogy a Szerbiába menni szándékozóktól ezután csak a személyazo­nosságot igazoló hatósági bizonyítványt fogják elo- kérni a szerb határon. A közigazgatási törvényjavaslat tárgyalása (Egy éves történet.) A „Zemplén® eredeti tárcája. — S.-A.-Ujhely-, Szerencs-, Miskolcz-, Hatvan-, Budapest-felé! Második csöngetés!! Tessék be- szállani 111 Épen a második pohár konyákot akartam behörpenteni, mikor ez a periódus reszkettette meg az állomás büffejének sűrű levegőjét. Mire a fran­cia nektár árát kifizetém, azon vettem magam észre, hogy szóló-magam vagyok. Sokan utaztak, ami ezen a vidéken nem mindennapi esemény. Valami vásár lehetett, a mit onnan is gyaniték, mivel az emberek kotyogós fővel valának. A kocsik a zóna szabályai szerint termé­szetesen tömve. Midőn felakartam szállni, már a II. osztályban a népség hering módjára volt el szállásolva Kint a hó esik, a muszka szél gorom- báskodik. Az állapot ily veszett időben sokáig tarthatatlan. Azért minden teketória nélkül beve­tettem magamat egy első osztályú kupéba. Itt kellemes meglepetés ért. A kocsinak egyik pamlagán egy barna nő feküdt féloldali helyzet­ben épenugy, mint mikor mellettünk ü'S kedve sünknek szoktunk valami titokzatos szépet mon­dani. Arcát csak félig láthatám. Belépésemre, bár kissé szeles módra történt, nem kelt föl a gerle. Bámulatos szép melle zihálva szedte a levegőt, a mi azt mutatá, hogy az álom lágy karjai között pihen. A mennyire a helyzet megengedő, szemügyre vettem a bájos teremtést. Alig lehetett harminc éves. Haját már meg­lepte a tél hava, azonban arcán még mindég ott volt a fiatalság zománca,' a hófehérségű hab között a szép árnyalatú piros rózsa. Szeme pillái hosz- szuak, melyek felett a fekete szemöldök elegáns ivalakban tört magának utat. Haja hosszú és koro­nába volt szedve őzike fején. Valóban bámulatos volt nézni igy a telet ölelkezve a nyárral. Agyamon az emlékek egész raja cikkázott keresztül. Hiszen én ezt a nőt ismerem. De hon­nan? Nem tudtam magamnak számot adni róla. Hátha csalódom ? Hátha az egész csak képzelődés ! ? Várjunk. Csak nem fog mindég aludni. Ha fölkel: majd megfejtjük a rébuszt. Mig igy töprenkedem, ezalatt a vonat dübö­rögve őrületesen rohant keresztül a végtelen róna- ságon. A kéklő távolban lévő ismerős hegyek apránként aláhuzódtak a szemhatár alá. Állomás állomás után jött, más és más falvak verődtek föl a földből, a mi bebizonyithatá egy csökönyös ispány barátomnak, hogy a föld még sem lepény- alakú, hanem elszomoritóan gömbölyű. Már jó távol valék hazámtól, a kedves nő még mindig szenderben volt. Nem tudván kivárni, mig föl­ébred: magam is áiömba merültem. Mélyen és sokáig aludhattam, mert mikor fölébredtem a vonat már Füzes-Abony-ban volt. De nagy meglepetésemre a kedves kis mucinak Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom