Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-18 / 3. szám

hangot tudtam kelteni azoknak szíveiben, a kiknek e sorok szólották; ha talán a job­bakat meg tudtam győzni szavaim igazságá­val és így tettre serkenteni: meg vagyok jutalmazva. A mai korban a legbiztosabb politikai jövőt csak a műveltség magasabb foka nyújthatja. Erre a fokra törekedjünk eljutni! —e —1. Vármegyei ügyek. A közigazgatási bizottság ebben az évben első ülését f. hó 14-én tartotta. Első dolga volt, hogy az 1883. évi XV. t. c. 12. §-a élteimében alakittandó küldöttségeket meg- válaszsza. Titkos szavazással megválasztattak : I. A fegyelmi választmányba rendes tagokul : Dókus József és Diószegity János ; póttagul: Mát­lát h József gf. Az állami közegekből főispán Öméltósága által kineveztettek rendes tagokul: Becske Bálint és Nemes Lajos, póttagul: Hönsch Dezső. II. A gyámügyi felebbviteli választmányba ren­des tagokul: Diószeghy János és Szerviczky Ödön, — póttagul: Meczner Béla. Főispán Öméltósága által kineveztettek rendes tagokul: Dókus József és Prámer Alajos, póttagúi Molnár Bála dr. III. Az erdőügyi albizottságba elnökül : Prá­mer Alajos, alelnökül : Szerviczky Ödön, tagúi: Bydeskúthy Sándor. IV. A másodfokú erdei kihágási bíróságba ren­des tagokúi Dókus József, Mailáth József gf, Diószeghy János és Szerviczky Ödön. Szakértőkül egyszersmind póttagokul Andrássy Sándor dr gf., Baján Imre, Ulrich Vilmos és Meczner Béla. Jelen volt megválasztott tagok a hivatali esküt letették. V. Vármegyei pótadó, egyszersmind törvény hatósági útadó ügyében felszólamlási küldöttségbe tagokúi : Dókus József, Andrássy Sándor dr. gf., Diószeghy Janos és Prámer Alajos. VI. Börtönvizsgáló küldöttségbe; a) A központra: Prámer Alajos és Diószeghy János, b) A felvidékre: Balaosa István br., c) Az alvidékre és pedig a bodrogközi já rásba; Mailáth József gf; — a tokaji és szerencsi járásba: Matolay Etele, — a n.-mihályi és gál- szécsi járásba : Vladár Emil. VII. Kórházakat vizsgáló küldöttségbe ; a) a s.-a. újhelyi közkórház vizsgálatára : Dó­kus József és Szerviczky Ödön, b) A n.-mihályi és homonnai kórház vizs gálatára: Balassa István br. és Vladár Emil, c) A s.-pataki kórház vizsgálatára : Prámer Alajos és Meczner Béla. VIII. Tanítói nyugdíjalapra ügyelő választ­mányba tagokul: Diószeghy János és Bydeskúthy Sándor. IX. Fogházfelügyelő bizottságba rendes tago­kúi : Diószeghy János és Prámer Alajos ; póttagúi : Bydeskúthy Sándor. X. Regále bizottságba elnökül: Dókus József, helyettes elnökül : Diószeghy János, rendes tago- gul: Prámer Alajos és Szerviczky Ödön, póttagúi Meczner Béla és Molnár Béla dr. XI. Törvényhatósági ipartanácsba rendes ta­gokúi : Jelenek Adám és Szentgyörgyi Vilmos; pót­tagokúi : Stich Lajos és Nagy András. Az alispán jelentéséből fölemlítjük, hogy a múlt évnek utolsó hónapjában Amerikába kiván­doroltak 151-én, visszajöttek 142-én. Ez a hivata­los kimutatás azonban nem teljes, mert mint Mailáth József gr. mondotta, az ő tudomása szerint a Bodrogközről is sokan mentek ki. Sajnálja, hogy a járás főszolgabirája erről nem tett jelen­tést. Utasították a bodrogközi j. főszolgabiraját, hogy a múltról utólagosan, jövendőre nézve pedig kellő időben adjon jelentést. — Zugiskolát újabban csak Fetrik községben födöztek föl, a zugtanitó, Gottlieb Ignác, hatósági kereset alatt áll. Dókus Gyula főszolgabíró jelentette, hogy já­rása területén minden egyes községben személye­sen megvizsgálta a pénzkezelést s kifogástalan rendben találta. Községei az utolsó krajcárig be­szolgáltatták a vármegye pénztárába járó tarto­zásaikat. Állami adóvégrehajtók járása területén 1890 ben nem működtek. Főpénztáros jelentéséből és kimutatásaiból örömmel győződött meg a bizottság, hogy a köz­tartozások szép eredménynyel folytak be s a múlt­hoz mérten a hátrálékok állásában is örvendetes apadás mutatkozik. A pénztárak készlete 1890. dec, 31-én következő volt; a házi pénztárban: 713 ft 33 kr, az úti pénztárban : 19,829 ft 08 kr, a be- tegápo'ásiban : 8096 ft ii kr, a közigazgatási le­tétiben: 49,210 ft 78 kr; a körjegyzői nyugdíj alapéban: 30418 ft 19 kr, a mértékhitelesítőben : 425 ft 33 kr., a közmivelődésiben: 21,224 ft 43 kr., a katonabeszállásolásiban : 2120 ft 89 kr., a vár­megyei nyugdíj-intézetében: 57 581 ft 97 kr, a hadá­szatiban : 5909 ft 56 kr; mindez összesen 205,529 ft 67 kr. A közegészségi viszonyok kedvezők. N.-Mi- hályban a közkórházzal kapcsolatban e hó elején megnyitották a sebészeti pavillont, mely a higiénia modern igényeihez mérten van berendezve. Raiz Gedeon dr főorvosnak az intézet létesítése körül szerzett kiváló érdemeit méltányolva, úgyszin­tén futtaki Hadik-Barkóezy Endre gf -nak, aki 2000 ftos ágyalapitványt tett s Ferenczy Elek dr.-nak iooftos adományáért jegyzőkönyvi köszönetét sza­vazott a bizottság.] Az árvaszéknél csak 484 db. jött át a folyó évre hátrálékul; december hó folyamán elintéztek az előadók 2057 ügydarabot. Örömmel vehetik tudomásul az önfentartás miatt nagy aggodalomban élt iparosok, hogy a s.-a-újhelyi fogházban, főispán Öméltóságának köz benjárasával, megszüntették az asztalos és az ev­vel rokontermészetü rabipart s a folyó évben már a rabmunkásoknak ipari foglalkozása kizárólago­san csak a kosárfonásra koncentráltatik. A múlt év végén a rabipar tiszta jövedelme volt 1220 ft 61 kr., a napszámos munkának kész haszna pedig 694 ft 35 kr. A decemberi rablétszám 267, ebben az elitélteké 192. N\mes Lajos kir. tanfelügyelő referádájából örömmel értesültünk, hogy Gatály község szép új iskolát épített, s abban a magyar tannyelvű okta tás már legközelebb kezdetét veszi. — Steiner Jó­nás, n. kövesdi lakos, oki. tanító, magániskola nyit- hatásáért folyamodott a ministerhez ; ügye pártfo­gással terjesztetett föl; ellenben a szerencsi cukor­gyárnál megnyittatni kért oskola, minthogy abban cseh nyelven szándékoztak tanítani, nem nyerte el a bizottság pártfogását. A közmunkatartozás lerovásával hátrálékban maradt érdekelteknek kötelezettségük teljesitheté­nia. Eközben a szomszédban álló »tisztelendő va­dász ur“ közelébe jutott a sebzett vad, az reá süti mind a két csövét, aztán »szégyen a futás de hasznos“ elvét gyakorlatilag érvényesítve, félre ugrik, újra tölt, ismét megközelíti a kant, belé dupláz, aztán: ismét illa berek. Ma volt elő­ször vadászaton. Az, hogy nagy vadra lőhetett, szerencse, hogy négyszer reá lőtt: bátorság jele. Hogy ezektől a lövésektől halálok-halálával nem halt meg az állat, -azt csak annak köszönheti, hogy a t. ur még nem sokat gyakorolta magát a célozásban és saját szavai szerint: »mindig az egész disznóra rá tartotta a puskáját.“ Az erdész ezalatt újra tölt és megközelít vén, a nyert sebektől elgyöngült, a fejébe hatolt golyótól kínlódva, lassan tovább-tovább haladó vadat, még két lövést tesz reá, egyik a test kö­zepébe hatolt, a kan összeborzad, egy kegyelem lövés és az erdők rettegett kisértete kiszenvedett. Egy róka koma s 9 tagból álló őzcsalád menté meg ezalatt az életét; de a két méter­mázsás zsákmány kezünkben maradt. Nimród szelleme elégnek talalta ezt mára, nem is adott többet. A holnapi vadászat képei között egész kondákat látva, tértünk vissza kolo- nicai tanyánkra. A ’ :gyről tekintve elragadó szép vadregé- ez a lalu. Egy szűk völgyben mintegy .snyi hosszúságban, a középen kanyargó ennek fordulatait követő szekér út két m elszórva mintegy 60—70 ház. Fából t alacsony épületek, melyeknek a szal- olyan nagy, hogy minden ház úgy mu- mikor valami egészen a szemébe vágja a süvegét. Az egy szoba és pitvar után, közve- tetlenül a házhoz ragasztott csűr kissé szélesebb, úgy veszi ki magát mintha a lakóház volna a mellék épület. A tágas, de annál sárosabb ud­varokat kereken járó vesszőből fonott kapu zárja el. Kivül ezer egyenetlenséggel telve a talaj, hegy, völgy, patak, vízmosás. Ilyen girbe-gurba itt min­den. Álmokkal, mesékkel, babonás képekkel van eltöltve a vidék lakója. Körülötte a vadregényes vidék ezer szépsége, benne a világtól elzárt em­ber minden gyöngesége, de azért ide illenék ebbe a felvidéki paradicsomba, csak egy kis tisztitó tűz illetve tisztitó viz nagyon elkélne náluk. Persze, hogy csaptunk »magnum áldomás«-t! Ha nem is volt sok tűz a borunkban, de annál több a lelkes felköszöntőkben, éltetve a vadász- terület urát, gazdáinkat: Heidingert és a fő für- mendert a főszolgabírót, a nap hősét, a szerencsés vadászt, és végre Homonnáró! ide faradt barátain­kat, a kik majd holnap mutatják meg, hogy hol itt a vad. ígértek mindenikünknek olyan állást, hogy legalább is száz vadat lövünk. Ennek örö­mére meg is fújta egyik másik a vadászkürtöt, mely messze hangzott a holdvilágos csillagos éj­szakában. A kiknek ma lövésre sem jött semmi, azok is teljesen meg voltak elégedve. Tivadar és Pepi barátainkat még az is vi­gasztalta, hogy a doktor egy nagy faba megbo­tolva, a lipcsi segítségével és tudományával pom­pás, ehető úgynevezett bükkfa gombát találtak, a mi igen jól esett vacsorára, a két felfedező nagy örömére, a kikről soha se tudom, hogy azért-e olyan jó izü emberek, mert gourmandok, vagy sere végső határnapul f. évi márc. hó fi-ike tűze­tett ki. Az ápr. 1 én hátrálékban találtakat már háromszoros birsággal fogják sújtani. Nagyon tanulságos állam gazdasági eredmé­nyeket csoportosított jelentésébe a kir. pénzügy­igazgató, melyből nyilvánvaló, hogy a múlt év folyamán közel három millió jövedelme volt vár­megyénkből az államkincstárnak. íme a tanulsá­gos számok: Befolyt egyenes adókban : 1,131.567 ft 16 kr. hadmentességi díjban: 39,086 ft 62 kr. bélyeg- és jogilletékben : . 198,610 ft — kr. fogyasztási adókban : . . 114 248 ft 44 kr. szőlődézsmaváltságban: . 14,248 ft 44 kr. inségi kölcsönben: . . . 240 ft 17 kr. tanitói nyugdíjalapba: 10,144 ft 42 kr. adóbehajtási illetékben: . 7,226 ft 05 kr. költségtéritményben: . . 754 ft 72 kr. perköltségtéritményben: . 734 ft 55 kr. italmérési adóban: . . . 283,930 ft 22 kr. » illetéken: 8,808 ft 70 kr. » bírságban: . 115 ft kr. cukoradóban :.,... 445,800 ft 98 kr. szeszadóban: .................... 556,534 ft 18 kr. sójövedékben: . . . . 139-639 ft 49 kr. dohánytőzsbérben: . . . 9.266 ft 67 kr. Mindez együttesen : 2,960978 ft 77% kr. A mult évi decemberben 32,626 ft 98 1/q krral kevesebb fizettetett be egyenes állami adóra, mint az 1889. évi decemberben, vagyis most: 129,550 ft 63 kr. Hadmentességi díjra: 5935 ft 50 kr. (most kevesebb 4022 ft 32 krral.) Végeze'ül főiem itjük, hogy Hrezsik Mihály, Mikó György, Spisák Mihá’y, Mihalkó Mihály és Bús István hadköteles egyéneknek kivételes nösü- •és megadásara vonatkozó folyamodásuk kedvező elintézést nyert. Az ülés d u 1 órakor főispán Öméltóságának megéljenzésével végződött. A népszámlálás eredménye Lapunk zártáig következő adatok jutottak kezünkhöz, melyeket a jövő számban iparkodunk teljesebbé tenni. 1. A s.-a. uíhelyi járás népessége: 43.899 lé'ek, — szaporodás 5605, vagyis az 1880. évi népszámlálás eredményéhez mérten 15°/0. 2. A tokaji járás népessége : 22,961 lélek,— szaporulat 2438, vagyis 2 3°/0­2. A varannai járás népessége : 22,168 lélek, apadás 91. 4. A sztropkai járás népessége; 15,152 lé­lelek. — szaporulat 2625, vagyis 21 °/0. 5. A homonnai járás népessége: 32,274 lé­lek, — szaporodás 2278, vagyis 8°j0*). __ A járási székhelyek népességéről szóló sta­tisztikai adatok ezek: 1. S.-a -Ujhely népessége a (a katonaságon és csendőrségen kivül) 13266. Szaporodás: 1962, vagyis i8°0. 2. Szerencs népessége : 4 340, szaporodás : 1970. vagyis 8o.0°0. 3. Tokaj népessége : 4,817, szaporodás : 338, vagyis 7.5V 4. K. Helmecz népessége: 2,071, apadás. 4. 5. Varannó népessége: 1,700. apadás: 13, 6. Homonna népessége: 3,730, szaporodás: 13, vagyis o.4°0. *) Az eddigi adatok szerint a vármegye népessége sza­porodásának átlagos %-je 16; ami megfelelne 44,300 főnyi emelkedésnek, vagyis körül-beliil 320,000-nyi népességnek. Szerk. itt—marrmrii~Tnnnw rmmiiiii mai mim ii mii ■ ihimmbm—■ ii azért ínyencek, mert m guk is jóízűek. Csak a járási orvos barátunk nem evett a gombából, egynek rendben kellett lenni, ha ne­tán megárt az étel; aztán, mint pénztárosunk, nem is m rt bolondságba fogni. Csikorog a járókelők talpa alatt a hó, a tűn döklő napsugár millió hó kristályokon törik meg, melyek úgy ragyognak mint a gyémánt, a kék égboltozat mintha mosolyogana. Ilyen szép napra virradánk. Miután megköszöntük szives házigaz­dánk vendégszeretetét, a sztakcsini erdőkbe ha­ladtunk, hol szintén magános vadkant nyomoztak ki a kerülök. Józsi barátunknak egy öreg vadász kívánta ma az első »pá'inkás jó reggel*-t; a mint kilépett a szobából egy nagy tarka kopó ugrott rá; a va­dászok helyeit kimutató Zaborövszky pedig bizto- si'otta, hogy vagy erre jón a vad, vagy sehol se ion, ilyen formán biztosra vehette a szerencsét. És az nem is váratott sokáig magára. A hajtok lármája verte fel nem sokára az erdő csendjét. Egy vad mogorva kan, mely haboritlan magányá ban elmélkedett még arról, hogy családi élettel váltja föl nem slkára nyugalmát: fölveretve fa­gyökerek között ásott vackából, megindult, hogy kitérjen a sok lármás nyughatatlan két lábú állat zajos körnvezetéből. Azonban balsorsa rósz útra vezérlé. Józsi és Tivadar barátaink közé került és bármint igyekezett megnyujtott testtel elinalni a veszedelmes körből, két oldalról két lövés érte; de mert valószínűleg csak teste előrészét találta golyó, magasra szökve visszafordult, szokása sze­rint sűrűséget keresve, hogy letelepedhessék. Az összejövő hajtők és vadászok a havon Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom