Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-04-19 / 16. szám
fölött az Öndava-Tapoly, Labore, Latorca és Ung folyók még nincsenek szabályozva és nagy kiterjedésű földeket öntenek el: Vásáros-Namény és Tokaj körül az árvízszinének emelkedése nemcsak várható, hanem biztosnak is mondható.« Abbeli örömömnek vagyok kénytelen kifejezést adni, hogy Kvassay úr azon aggályaimat, melyeket én már 1883. 1884. és a következő években a központi bizottság ülésein a Tokaj fölött nagyobb mérvben létesitendő szabályozások miatt tápláltam, 1885-ben írt munkájával igazolja. A központi bizottság 1883. május hó 22-én tartott ülésében a jegyzőkönyv tanúsága szerint ugyanis: »Tárgyalás alá vétetett ezután a Bodrogközi társulat azon panasza, hogy a felső-bodrogi társulat védtöltései emelése s a nagy-erdőn keresztül Nézpest felé egy kereszttöltésnek tervezete által a Labore, Latorca és Ung folyók több ezer holdnyi ármedrét elvonni szándékozik, miáltal a most nevezett folyók áradatai, melyek a folyam ágyának szélesbitése. védtöltések emelése által úgyis nyakukra zudittatnak, kiömlési terükből társulatukat vészszel fenyegetik, mert a Bodrog folyamon lévő s társulatukba eső átmetszések beiszapoltatván , a tokaji szorosnál le nem folyhatnak s a társulat Latorcavidéki s eddig biztos használatú földjeit elárasztják.« »E panasz tekintetében a központi bizottság a részleteket kellően nem ösmerve, állást nem vélt foglalhatni, azonban annak megvizsgálását Mailáth József felvilágositó megjegyzései után a nm. közlekedési miniszter úr különös figyelmébe ajánlani határozta.* A központi bizottság 1884 október 28-án tartott ülésében 8-ik jegyzőkönyvi pont szerint pedig a következő kérdést intéztem a volt közm. és közi. minisztérium jelenvolt képviselőjéhez: »Miután köztudomás szerint a bodrogközi társulat geográfiái fekvésénél fogva kedvezőtlen viszonyok között van, miután a társulat területét a három folyó, névszerint a Tisza, Bodrog és Latorca környezi, (mely folyók ellen védekezni már is alig tud) minthogy továbbá a töltés csakis a tiszai oldalon és a Bodrog egy csekély vonalán huzatott, a felette lévő társulatok vizeinek feleslegét is a bodrogközi társulat kapja meg; ugyanis a beregi szabályozás erősen folyván, a Bereg és Ung vizei és a felső-bodrogi társulat szabályozása ellen is erejét túlhaladó módon kell védekeznie, mely konjunktúrák között különösen a latorczai ér- dekeltség mostoha és nyomasztó viszonyokban van, — hajlandó-e a nm. kormány ezen viszonyok megfigyelésével és ezen tényezőkkel szemben a társulaton egyáltalán, de különösen a latorcai érdekeltségen segiteni és ha igen, mily módon ?« »Bertalan Lajos középitészeti felügyelő kijelenti, hogy e kérdések tanulmányozása végett a nm. kormány küldött ki közegeket, kik e kérdéseket tanulmányozván, a tényálladék megállapítása után a bajok elhárítását célzó intézkedésekre javaslatot is adtak már be a kormányhoz, sőt kijelenti az érdekeltség és a felszólaló megnyugtatására azt is, hogy a Bodrog folyón eszközlendő átmetszések foganatosítására már most 200,000 ftot vettek fel a budgetbe.« »Mailáth József ezen felvilágositó feleletet a maga és az általa képviseltek nevében köszönettel és megnyugvással veszi tudomásul«. E tárgyra nézve tett többi felszólalásaim ugyancsak a központi bizottság 1883. november 6. és 1885. ápril 28-án tartott üléseiről felvett jegyzőkönyvek 21., illetve 10. számú határozataiban foglaltatnak; dacára annak, hogy ezen felszólalásokra is megnyugtató választ kaptam, s dacára annak, hogy azóta már egynéhány év múlt el, a felsőbb szabályozások fokozottabb mérvben eszközöltettek, a bodrogi átmetszések azonban még ma sincsenek mindenütt kiásva. Elzenghetem a római költővel: »Levius fit patientia quidquid corrigere est nefas.« * Ezek után megkísértem nézeteimet és óhajaimat a Tiszaszabályozás egészére általánosság ban, valamint a Bodrogközi társulatra nézve különösen rövid vonásokban ecsetelni. A laikus szemlélő évek óta azt látja s tapasztalja, hogy a víztömegek s igy a vizszin is a Tiszánál folytonosan emelkedik s a védtöltések több izbeni emelése s erősítése sem képes a vizet az ármederben megtartani. S mert a tényleg létező helyzettel számolni kell s az érvényben lévő s töltésezési s átmetszési rendszert, az ettől lényegében eltérő akár völgy-zárlati, — vizmegosz- tási, —- töltések általános bellebbezési rendszerek bármelyikére átvinni, vagy valamelyikkel együttesen létesíteni, — eltekintve a célszerűség még kétséges voltától, az e részben még hiányzó részletes tervektől, a leküzdendő akadályok tömegétől,— óriási költséget igénylő voltuknál fogva nem lehet: —- nem marad más hátra, mint óhajtani azt, hogy a mostani rendszer mellett a főfolyó medrén a vizszin sülyesztés módjai alkalmaztassanak, illetőleg annak további emelkedése meggátoltassák és a már szabályozott folyókon kivül újabb szabályozások ne eszközöltessenek. A teendőknek azonnali s a távolabb jövőben leendő megosztása mellett a közelebbi időre elvként kimondandó : I. Miután lakóinak személyét, vagyonát minden ellenség ellen védeni állami feladat, kell, hogy az állam e feladatát teljesítse ott is, hol az elem, mint ellenség dúl s hol a védekezés az egyesek és társulatok erejét felülmúlja, azért a legkevesebb mit kívánni lehet, hogy a már szabályozott folyók medrének rendben tartása és fejlesztése, a folyam elfajulások mcggátlása, átmetszések és partvédmüvek létesítése az állam leiadatát képezze s ennek határozottan törvénybeni kimondása mellett ne hárittassék egyesek vagy érdekeltségek terhére. A védtöltések további építése, magositása, erősítése, fentartása s megvédése társulatok s egyesek kötelességét képezvén. II. Árvízveszélyek idején nevezzen ki a kormány, — miként a társulatok nagy megnyugtatására már megkezdette, — a hatóságok által nyújtott közerővel is rendelkező, de felelős biztosokat, lehetőleg a helyi viszonyokat ismerő érdekeltek sorából. III. A méltányosság határai között s a mások birtokjogainak sértése nélkül s minden rendelkezésre álló eszköz igénybevételével történjék gondoskodás arról, hogy a vizgyüjtő völgyeletek magaslatain a letarolt s kopárrá vált erdős tetü- letek befásittassanak s a sok görgeteget szolgáltató vízmosások keletkezése meggátoltassék. IV. S mert minden úgy technikai, mint adminisztratív eszközlés egyúttal financiális kérdés j is, a társulatok mindennemű járulékainak kellő időben történhető behajtására ne csak papiroson 1 legyenek meg a jóakaratu és szigorú intézkedé- j sek, de azok betartásáról is gondoskodva legyen J s adjon az állam a társulatoknak igazolt követe- j léseik behajthatására hatályosabb jogokat s eszközöket, mint a milyenekkel eddig rendelkeztek. A jövőnek teendői pedig : а) A már szabályozott folyók medrének levezetésre képesebbé vált mérve szerint a még szabályozandó folyók fokozatosan és az elért vívmányok veszélyeztetése nélkül munkába veendők. б) Szakadások esetére az árvizek lokalizálására ott a hol lehetséges, kereszttöltések, illetőleg másodtöltések is létesítendők. c) A hullámverések által leginkább veszélyeztetett vonalok erős és folytonos füzeseléssel, esetleg a hol a helyi viszonyok kissebb költség mellett megengedik, kő- vagy téglaburkolattal ellátandók. d) A belvizeknek a folyó magasabb vízállása mellett is zsilip és tiltó-rendszerrel vagy nyílt csatornával esetleg gőzszivattyúval való eltávolítása foganatba vétessék. e) A hol kivihető, öntözésre szolgáló berendezések létesittessenek * A Tiszavölgy szabá'yozásának általános méltatása után ismét áttérhetek a Bodrogközi társulat súlyos helyzetére. Ezen társulatnak, a melynek területén a Tisza és az azt tápláló jelentékeny vizgyüjtő területtel biró mellékfolyók hegyi jellegüket többé kevésbé elveszítik, a hol a nagymérvű esés megszűntével Tokajnál a folyó mintegy lustábbá válik s vizduzzadások gyakorta keletkeznek, — a a mely társulat helyzetét Vásárhelyitől kezdve Paleocapán s a külföldi experteken át az újabbkor tekintélylyel biró s mérvadó szakemberek mindegyike az egész Tiszavölgyén a legveszélyesebb helyzetben lévőnek ismeri el — mit az e művelet fo’ytán keletkezett terhek alatt roskadozó érdekeltség állapota eléggé tanúsít, — ezen társulatnak kétszeres súllyal kell kérni a magas kormánytól azt, hogy a Bodrog és a Tisza felsőbb részeibe beömlő vizek fokozottabb szabályozása mellőztessék és lefolyásuk mérsékeltessék, — s különösen hogy a Latorca folyó alsó részének medre szabályoztassék és a Bodrog folyón az átmetszések kijavíttassanak és újabbak kiásatása által is ezen folyó vizvezető képessége fokoz- tassék és hogy ezáltal különösen a többször panaszolt nagymérvű felsőbb szabályozási munkák következtében végveszélylyel fenyegetett, a Bodrogköz keretébe tartozó Latorca s Tice menti kilenc, s a Bodrog jobb partján nyílt ártérben lévő számos községek súlyos állapotán végre segítve legyen ! * Megnyugvással várom az országos vizépité- szeti nagy tanács javaslatait, mert megvagyok győződve arról, hogy a Bodrogköz nehéz helyzetét is figyelembe veendi, mert hisz a Bodrogköz, magyarságunk ez egyik fészke is édes hazánkhoz tartozik s nem lehet kiszemelve arra, hogy a Tiszavölgy érdekében raktározó medencének használtassák föl és ezáltal a Latorcza menti, valamint a Bodrog jobb parti községek és idővel talán az egész Bodrogköz elpusztuljon ! Perbenyik, 1891. április hóban. Gróf Mailáth József. KIMUTATÁSA a zemplénvármegyei nyilvános közkórház 1891. évi márc. havi beteg-forgalmának. 189t. évi februárról ápolás alatt maradt 1891. márc. 31-ig újonnan felvétetett Ápoltak összege ------------------------------1 Ezek közül elbo- c^áttattak Összes fogyaték A hő végével ápolás alatt maradt Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok Gyógyul™ Javulva Gyúgyulatlan ; Meghalt 46 48 94 r 34 6 2 5 47 47 1143 Dr. Schön Hugó, h. alorvos. 0r. Schön Vilmos, főorvos. CSAfltlOK. Galamb Eszti. Cjólya szállott a Galambék házára Szegény Eszti, Galamb Eszti, bajára ; Egész falu utcahosszat beszéli : Öreg Galamb túl e szégyent nem éli. Fonó Kata be sokszor is mesélte : Meglássátok, mi lesz ennek a vége ! Danó Pista esztendeje katona, Ki lesz, a ki gyalázatát lemossa ? . . . . . . Sótét az éj, nincs egy esi lag az égen. Galamb Esztit öli a bú, a szégyen . . . ,Tört szivemmel hozzád esdek Teremtőm, Könyörülj a boldogtalan szeretőn !« »Ha nem vétett édes anyád emléke, Mért nem néztél atyád őszült fejére ! Lányom, lányom, mit vétettem ellened, Hogy eldobtad becsületem s nevemet !* „Átkozott légy, sírodra vidd átkomat! Temessen el a pokoli kárhozat . . .1« Közbe fölsír az apátián kis árva : ,Mért is jöttem e szomorú világta!«.. . . . Búsan kondul a falu vén harangja , Csillapuljon, öreg, szived haragja ; Átok helyett imát rebegj felelte, Ha vétkezett, szegény meg is szenvedte 1 * * * Mire újra virágzott a temető, Kitellett a három hosszú esztendő ; Danó Pista hazatért, de mi haszna, Szegény Esztit, Galamb Esztit Éjjel-nappal siratja. íHolosnyay Qyrill.-A. LEGOLCSÓBB MAGYAR NAPI LAP 33 MAGYAR FÖLD" A Magyar Föld KÖZGAZDASÁGI ÉS POLITIKAI NAPI LAP TELJESEN FÜGGETLEN PROGRAMMAL SZEKESZTIK Löcberer Andor és Kormos Alfréd. «=*§*=bel- és külmunkatársai kőit a politikai és közgazdasgi téren szereplő férfiak egész sorát találjuk. ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyed evre 3 írt, egy hóra 1 írt. A „Magyar Fold“ előfizetői a lap ingyenhirdetési rovatát nagy sikerrel használják. Különböző mellékletek mutatványszámokat ingyen és bérmetve küld a „MAGYAR FŐLO“ kiadóhi vutiila Budapest, $rzsébet-körut 21 sz
