Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-12 / 15. szám

Tokaj-Hagyalja érdekében nagyon üdvösnek ígér­kező alkotásokról, mint egészen bizonyos vív­mányokról referáljunk. Vívmányokról beszélni még ma korai dolog lenne. Abból hogy a főispán Öméltósága Budapesten maradt, jó reménységet formálunk. Erős bizodalmunk van hozzá, hogy nem fog visszatérni üres kézzel. Legjobb informá­ciónk szerint, egyes, reánk nézve nagyon orvén detesnek Ígérkező közgazdasági dolgokban sikerrel biztató tárgyalások folynak a ministeriumokban. Útadó kezelés. Az 1890 I. t. c. alapján ki­vetendő törvényhatósági utedónak miként leendő kezelésére nézve, mint a Közs. Közi,-bői olvastuk, a keresk. minister kétféle nyomtatvány-mintát bo csátott ki. Ezek : az útadó főkönyv és a befizetés­ről tanúskodó könyvecske. Mihelyest az egyénenkinti kivetéssel a számvevőségnél elkészül, az említett nyomtatványokkal a községek el fognak láttatni. Törvényjavaslat a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben. (V. közlemény.) III. RÉSZ. A vármegyei önkormányzat. I. FEJEZET. A vármegyék önkormányzati hatásköre. A vármegyék hatásköre a következő : a) területükön önkormányzati jogkörrel bírnak, melyet a kormány felügyelete alat ezen törvény korlátain belül gyakorolnak: b) közérdekű és országos ügyek­kel foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra vonatkozó megállapodásaikat kifejezhetik, ezeket egymással levél, a kormánynyal felterjesztés alak­jában közölhetik és kérvényt intézhetnek közvet­lenül a törvényhozás bármely házához. (135. §.) A törvényhatóság jelen törvény korlátái között felírhat egyes kormányrendelet ellen s a törvényhozáshoz kérvényt intézhet, ha a rendeletet törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok mi att célszerűtlennek tartja. A törvényhatóság önkor mányzati hatáskörébe tartozó ügyben, a kormány felügyeleti jogánál fogva kiadott rendelet ellen, annak végrehajtása előtt is felírhat, de ha a mi­nister a felhozott indokok ellenére a végrehajtást követeli, vagy ha a törvényhatóságot hozott ha­tározatának foganatosításától másodízben eltiltja, a kormányrendelet azonnal és feltétlenül végre­hajtandó. (136. §.) Az iypoji. XIX. t. c. rendelkezésének megfele­lően úgy az idézett, valamint egyébb törvényekben kimondott tilalom, hogy az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleg be nem hajtható és a meg nem ajánlott újoncok tényleg ki nem állíthatók, nemkülönben a törvényhatóságoknak azon joga, hogy az ily törvénytelenül követelt adókra és újoncokra vonatkozólag kiadott rende­letek végrehajtása ellen tiltakozhatnak, valamint erről a kormányt és a végrehajtó közegeket köz­vetlenül is értesíthetik, továbbra is érintetlenül fentartatik. (137 §.) A 135. § ban megállapított önkormányzati jogánál fogva a törvényhatóság hatásköre a követ­kező1. ellenőrzi saját területén a közigazgatás menetét és a hatósági közegek működését. 2. sa­ját belügyeiben önádóan intézkedik, határoz, sza bályrendeleteket alkot; 3. az önkormányzat külön költségeit megállapítja és annak fedezetéről gon­doskodik ; 4. rendelkezik saját vagyona és jöve­delme fölött, felügyel a reá bizott alapokra és ezekre nézve gyakorolja az alapító levelekben biztosított jogokat; 5. jogosítva van a kormány ellenőrzési jogának fentartásával törzsvagyont sze­vezően foly be. De ép oly mértékben kedvezően és gyarapitólag visszahat az ember sze'lemi és erkölcsi életére is, föltéve, hogy a végzendő munka nem szerfölött nehéz, az egyén erőmértékét <ul nem haladó, és végre nem káros behatásoktól (minő péld. a rósz légkör) környezett. Amint pedig az élettan a munka és nyu­galom befolyását az emberi szervezetre, az elő­adott módon, kellőleg méltányolja, épugy az egész­ségtan is a vasárnapi munkaszünetet a szellemi életre nézve. Sőt e tekintetben követendő hason­másra akadunk már az emberi szervezet hősza­bályozásának 24 órai körfolyásában is. Ugyanis tapasztalati tény, hogy az ember testhőmérséklete reggeltől estig emelkedik és maximumát este 6—7 óra közt ériéi; estétől reggelig pedig foly­tonosan sülyed annyira, hogy reggel 4 —9 óra közt minimumára jut. A testhőmérések ezen a nap időszakával járó változásainak kiváló oka azonban, nem az étkezés és annál kevésbé az éhezés, hanem kizárólag: az ébrenlét és a munka — nappal, valamint az alvás és nyugalom — éj­jel, Mert, Krieger sserint, ki nappal alszik és éjjel van ébren és dolgozik, eszik, úgy amint azt rendesen nappal tenni szokta, ennél a hőszabá lyozás menete is teljesen megfordul. Hasonlóké­pen tehát ugyanazon értelemben, mint a mozgás és az álom : a testi nyugalom egyes állapotai, rezni és elidegeníteni, céljai sikeresitésére kölcsö nőket felvenni, és az 1879 XXXVII. és az 1883. XV. t. c határozatai, valamint a jelen törvény korlátái között pótadót kivetni; 6. jogosítva van közjótékonysági és tanintézeteket létesíteni és fentartani ; 7. feladata területén a közgazdasági és mezőgazdasági érdekeket gondozni; 8. a helyi érdekű vasutak létesítésében részt vehet, azokat az 1880.. XXXI. az 1888 IV. t. c, 7. §-ában, illetőleg az 1890. I. t. c. értelmében támogathatja; 9. a kormánynyal, illetőleg a főispánnal annak hatáskörén beiül közvetlen érintkezik. (138. §) Minden szabályrennelet, továbbá minden oly határozat, mely a) az évi költségvetés és évi szám­adás megállapítására, — b) ingatlan vagyon elide­genítésére, vagy szerzésére,— c) Ingó tőke fel­használására vagy rendeltetésének megváltoztatá sára, - d) kölcsönvételekre, — e) pótadó kivetéssre, — f) a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló terhelő szerződések kötésére vagy felbon­tására, — g) közmüvek, közintézetzk. vállalatok létesítésére vagy létezőknek megszüntetésére vo­natkozik, amennyiben eziránt más törvény illetőleg rendelet nem intézkedik, csak külön indokolt fel- terjesztés alapján kirszközölt belügyministeri, — illetőleg a 42. §. eseteiben föispáni — jóváhagyás után hajtható végre. A jóváhagyás hallgatag be következettnek tekintendő, he a belügyminister a felterjesztéstől számított 40 nap alatt nem nyilat kozik (139 S) Minden határozat, mely törvényes határidőn belül felebbeztetett, vagy melyre a főispán ki mondja, hogy az a kormány jóváhagyása leérkez­őig függőben tartandó, csak a felebbezés vagy föispáni felterjesztés elintézése illetőleg a határozat helybenhagyása után hajtható végre. (140. §) A jóváhagyás hivatalból csak az esetben tagadható meg: a) ha a felterjesztett szabályren­delet, illetőleg határozat a törvényes alakiságok megtartása nélkül hozatott; b) ha a szabályendelét törvénybe, vagy az állam érdekébe ütközik, vagy pedig ha az önkormányzati hatáskörön túl terjed, vagy községek önkormányzati jogait sérti; c) ha ingatlan vagyon leltári értéken alul idegenittetik el, vagy ingatlan vagyon pótadó kivetésével szán- dékoltatik szereztetni; d ha az ingó tőke felhasz­nálása vagy rende'tetésének megváltoztatása a törzsvagyon állagát csonkítja; e) ha a kölcsönök törlesztése pótadóval történik; f) ha a pótadóki­vetés az engedélyezett százalékon túl megy; g) ha a terhelő szerződés a törvényhatóságra nézve káros; h) ha a közmüvek kö'.intézetek, vállalatok létesítése pótadó segélyével terveztetik, — a léte­zők megszüntetése pedig a befektetett értéket nem biztosítja. (141. § ) A törvényhatóság egész területére kiható és annak önkormányzati hatáskörébe tartozó ügyek, valamint az általa létesített közintézetek és válla latok szabályrendelettel rendezendők. Ha a sza­bályrendeletet a törvényhatóság a kitűzött határ­időn belül meg nem alkotná, a kormány jogosítva van rendeleti utón intézkedni. A szervezeti szabály­rendeletek azonban hatályon kívül helyeztetnek. Minden érvényben maradt és jövőben érvényt nyerő szabályrendelet egy-egy eredeti példánya a főispán és á központi számvevőség rendelkezésére bocsá­tandó. (142. §.) A vármegye tulajdonát képező és annak fel­ügyelete alatt álló minden alapról belügyministeri rendelettel : zabályozott alakban, évenkint költ­ségelőirányzat készítendő. Minden a következő évre kiható költségvetés rendszerint az őszi ren­des közgyűlésen állapítandó meg. (143. §) A törvényhatóság összes vagyona leltárba felveendő. (144. §•) A törvényhatóság a tulajdonát képező vagyon jövedelmeiről a vagyon eredeti rendeltetésének épságben ^tartásával a költségvetések során ren épugy a vasárnapi munkaszünet: az emberi szel­lem nyugvó állapota; melyre nézve valamennyi század és bölcsésze abban egyezik meg, hogy a szellemet egy hét leforgása allatt csak 6 napig tanácsos megerőltetni, a 7-iket pedig pihenőnek el kell fogadni, mely pihenő, mint a testi nyuga­lom alapfeltétele a hosszú, egészséges életnek. A mondottak után tehat nem fognak többé csodálkozni, hogy a 7-ik napon bekövetkezendő általános munkaszünetre nézve feltűnően egyetért nemcsak Mózes, Pitágorász és Proudhon, sőt a leg­újabb időben, a munka Eldorádójának egyik neve­zetes embere, az amerikai Warren dr. is; ki e tekintetben következőleg nyilatkozik: ,A meny­nyire sok évi tapasztalatom csak terjed, mindig azt találtam, hogy azok, kik jóeleve megszokták vasárnapon mindenféle és nemű munkáról és gond ról lemondani és tartózkodni, a hét folyamán a legkivá'óbbat bírták létrehozni. Meg is vagyok győződve ezekről, hogy ezen a 6 napon belül többet munkálkodnak és feladatukat jobban is végzik, mintha a 7-ik napon is dolgoznának !c Csak az a kérdés mostan, mire fordítsuk célszerűen, illetve az egészségtan értelmében, ezen 7-ik napot vagyis a vasárnapot? Mert, tapasztalatunk­ból kiindulva, nagyon is félünk, hogy a kereske­delmi ministernek a vasárnapi munkaszünet ügyé­ben közrebocsátott rendeletét nem a vallás és delkezik. Á törvényhatóság a jelen törvény életbe léptétől számított egy év alatt köteles minden alap rendeltetését szabilyrendeleti utón szabá­lyozni. (145. S) A tiszti nyugdíjalapok és az ezen alap javára kivetett pótadók iránt külön törvény fog intéz­kedni (146. §.) A törvényhatóság a közutak és vámokról szóló 1890. I. t.-cikben szabályozott útadón, az 1875. III. t. c. által betegápolási alap létesítésére, valamint az 1879. XXXVII t. c. által katonii beszállásolás címén kivetett pótadón kívül köz- gazdasági, közművelődési és jótékonysági célokra az egyenes államadók 5°/0-át meg nem haladó pótadót vethet ki; ezen 5°/0 ba beszámítandó azon összeg is, mely a törvényhatóság által a tisztviselők nyugdija címén szavaztatott meg, va­lamint azon összeg is, melyet a törvényhatóság az 188S. IV. t. c. ben megjelölt célra szavazott meg. Az ily határozat hozatalához a közgyűlésen jelen levő tagok kétharmadának névszerinti sza­vazás utján való hozzájárulása szükséges. A sza­vazók neve a jegyzőkönyvbe felveendő. (147. §) A törvényhatósági pótadók °/()-a a földadó, házadó, keresetadó nyilvános számadásra kötele­zett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőke­kamat- és járadékadó cimén fizetett egyenes állami adók összege után számitandó. A kivetés százalék részben, de oly módon is történhetik, hogy a községekben fizetett múlt évi egyenes állami adók 3 utolsó évi átlaga alapján határoztatik meg azon évi összeg, melyet a községek a meghatározott pótadó °/0 cimén beszállítani tartoznak. Utóbbi esetben a községek a megszabott összeg fedezé­séről saját háztartásuk évi költségelőirányzatában gondoskodnak és azokat ama kiadások rovatába helyezik, melyek a községben fizetett összes állami adókat egyformán terhelik. (148. §. A törvényhatóság által elhatározott pótadók kivetése, kezelése és behajtása a pénzügyigazgalóra bizatik. (149. §) A 139. §. keretébe tartozó ügyek rendszerint a vármegye rendes közgyűlésén tárgyalandók ; ha kivételesen rendkívüli közgyűlés napirendjére tü zetnek ki, szükséges, hogy az azokra vonatkozó javaslat és az állandó választmány véleménye legalább 15 nappal a közgyűlés előtt a vármegyei hivatalos közlönyben egész terjedelemben közzé tétessék. (150. §) A törvényhatóság minden határozata birto­kon kívül az illető ministerhez felebbezhető. A felebbezés a kézbesítéstől, illetőleg kihirdetéstől számított 15 nap alatt az alispánnál nyújtandó be, ki azt 8 nap alatt jelentés kíséretében felterjeszti, ('52. $•) Az illetékes minister a kellő időben feleb- bezett, illetőleg felülvizsgálatra felterjesztett hatá­rozatokat megsemmisítheti vagy feloldhatja és uj eljárást rendelhet, vagy végre megváltoztathatja és ha érdemleges döntésre a törvények értelmében jogosult, érdemileg határozhat. (153. §) A vármegyei törvényhatóság önkormányzati hatásköre csak azon ügyekre terjed, melyeket ezen törvény vagy későbbi törvény oda utal. Mindaz, mi korábbi törvények szerint a törvényhatóság hatáskörébe tartozott, de a jelen törvény szerint hatáskörébe nem utaltatott, ha csak valamely tör­vény másként nem intézkedik, az alispán hatás­körébe tartozónak tekintendő. (154. §.) Hírek a nagyvilágból. Puskaporszag kezd érezhetővé válni az euró­pai légkörben. Berlinből jelentelték a P. Lloyd-nak, hogy a külügyministériumból a nemzetközi hely­Folytatás az I-sö mellékleten. közoktatásügyi minister fogja meghálálni előbb- utóbb. hanem a fogyasztási adóról a budget alkal­mával beszámolni szokott pénzügyminister, és az esetben szomorúan megvalósulhat a nemzettel ama közmondás: amit nyert a vámon, elvesztette a réven ! Pedig a vasárnapi munkaszünetnek csak ak­kor lehet — és lesz is — üdvös hatása, ha — amint már fentebb mondtuk — az egészségtan értelmében valósítjuk meg azt! De akkor min­denekelőtt elvül elfogadandó az u. n. »vegyes foglalkozás« azon értelemben, hogy az, ki egész héten át az iskolapadon ült, vasárnapon a szabad­ban sétáljon és szórakoznék : annak pedig, ki 6 napig gyalult és kovácsolt, annak bizony egy kis szellemi szórakoztatás, mondjuk a »vasárnapi is­kola* látogatása, a legcélszerűbb szórakoztatást fogja nyújtani. Szóval: a vasárnapi munkaszünet ép az ellenkezőre fordítandó, mire rendesen az egész hét fordittatott 1 Mert, ha esetleg, a mi nálunk nagyon való­színű, a korcsmák szorgalmasabb látogatására, vagy általán csak dorbézolásra fordittatnék : mint­sem hogy arra fordittassék, jobb, ha mint eddig, ott a hol, munkára fordittatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom