Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-29 / 13. szám

3- Boksa. Ezen község elnevezését a hires Bokcsa család nevétől nyerte.* *) Jelenlegi nevén maradhatna : Boksa.

4. Bukóez. Ezen község elnevezését a búk orosz szótól, ami magyarul annyit jelent, hogy bükkfa, nyerte. Magyarul lehetne: Bükkös.

5. Briunyicza. (Népnyelven : Brusznicza.) Sem elnevezéséről, sem eredetéről szóhagyomány nincsen. Orosz elnevezése után lehetne : Veresafonya, vagy pedig brusz orosz szótól (= köszöriikő) lehetne : Köszörös. (Jfonyás■)

6. Kis-Brezsnyicze. Ezen község határában nagy mennyiségben van a bereza, (= nyírfa). Lehetne : Kis Nyires

7. Nagy-Brezsnicze. Magyarul: Nagy-Nyires.

8. Detrik. Ezen község elnevezéséről s eredetéről adatunk nincsen. Lehetne : Dörgő.

9. Dricsna. Dricsni, dricsna szláv szó, annyit jelent, mint derék, jól megtermett, kövér, elkényeztetett gyerek. A község magyar neve szónyo- mozat szerint lehetne: Derék-Gyerek. (Derekes.)

10. Nagy-Dor.tása. Szóhasonlatosság formájában lehetne: Nagy-Ház.

11. Gigglőcz. Sem elnevezéséről, sem eredetéről adatom nincsen. Szónyomozat szerint lehetne : Lecsapó. (Csapdny.)

12. Girócz. Ezen községet helyrajzi fekvésénél fogva első orosz lakói gyira-nak nevezték el. Gyira annyit jelent, mint lyuk, zug. Magyar neve lehetne: Lyukhely, vagy Zughely. (Zugod.)

13. Gyapalóez. A népmonda szerint hajdan egy magyar család állapodott meg e helyen és marhatenyésztéssel foglalkozott. Midőn elszaporodott, községet alakitott. Bizonyítják ezt a jelenleg is meglevő magyar családi nevek, mint pl. Barna, Torma, stb. A község határa marhatenyésztésre szép gyeppel biró völgye miatt igen alkalmas volt. A község lakosai ezt a helyet a gyep szó után Gyepclő-nek nevezték el. Később a tót elem a községi magyarságot elnyomta s a község nevét is Gyepelö-bői Gyapalóez-ra változtatta. Régi jogon legyen: Gyepeié, v. Gyepes. (Gyapáros.)

14. Havaj. (Oroszul: Hovaj.) Ezen község elnevezését helyrajzi fekvésétől nyerte. Havaj orosz szó, annyit jelent, mint dugd el, eldugott, félreeső. Magyar neve lehetne : Zugház. (Zugolyos, v. Orosz- Zugliget).

15. Hocsa. A népmonda szerint e község helyén találta meg egy gazda eltévedt csikaját s azért Aacsá-nak nevezte el. Mikor később ottan község keletkezett, az is felvette a Hacsa nevet, mely időmultával a könnyebb hangzású Hocsa-ra változott. Egy másik verzió szerint ennek a községnek legelső lakosai magyarok voltak, mint ez a régi anyakönyvekben olvasható. Hazay, Forgács, Ráfog, Balga, Szénay családi nevekből is kitetszik, sőt a házak ereszéről lecsüngő hócsapokról s talán az itt uralkodni szokott nagy hidegségtől Hócsapnak nevezték el zordon lakóhelyüket. Régente Hattchia-nak írták, vagyis a eh cs-nek ejtetvén ki Hatcslja volta neve. Hajdanában a gerzsei Petthö gróf családnak is volt itten kastélya. Magyar neve lehetne ezek szerint: Csikó, v. Hócsap, v. Havas. (Hócsa.)

16. Holcslkócz. Sem eredetéről, sem elnevezéséről adatom nincsen. Szláv elnevezése után lehetne: Meztelen, v. Csupasz. (Kopaszka.)

17. Orosz-Hrabócz. Sem elnevezéséről, sem eredetéről adatom nincsen. Legyen : Gyertyános.

18. Jakusócz. Sem elnevezéséről, sem eredetéről adatom nincsen. A Jakuslcs családi névtől, amely után e község elnevezését nyerhette,*) lehetne: Jakusicsfalva. (Jákófalva.)

19. Orosz-Kajnya. A néprege meséli, hogy egy nagy kánya e község egyik ős lakójának istáló- jába berepülvén, a gazda megfogatta s innét nyerte volna később a község is elnevezését. Magyarosítva jól hangzanék akár : Kánya, akár : Hója. (Orosz-Kánya.)

20. Kelese. Ennek a községnek sem eredetéről, sem elnevezéséről adatot nem kaptam. Szláv elnevezése, Kolosa, annyit jelent, mint sánta, bicegő. Legyen : Biczegő (Kelese.)

Felhívás és kérelem.

Van szerencsém, Zemplénvármegye összes néptanítóit azon kérelemmel felhívni, hogy a S. • a.-Ujhelyben felépült árvaházra, illetve az abban elhelyezendő árva gyermekek felsegélésére kiki saját iskolai növendékeitől, — úgy a mint én ez alkalommal második Ízben tettem — nehány fillért gyűjteni szíveskedjék.

Nagyon szeretném ha mi néptanítók közös akarattal elhatároznók azt, hogy e nemes célra, — az árva gyermekek felsegélésére — évenkénti csekély tagsági díjjal is járulnánk. Legyen bár az egy néhány fillér, mégis szép összegre gyűlik, ha mindnyájan testvéri szeretettel járulunk e nemes cél elérése után. Vegyük ajkainkra eme szózatot : »Tégy jót s megáld az Isten«

E közös cél megvalósítására pedig legalkalmasabbnak látom a legközelebbi általános tanítói gyűlést, hol ezen tárgyat közösen megbeszélhetjük. Adja az ég. hogy e cél, mely után én annyira vágyódom, minden egyes ember szivében össz- hangzatra találjon 1

*) Lásd Szirmay A. id. m. pag. 234.

*) V. Ö. Szirmay A. id. m. pag. 78. 241.

Az Összeget pedig, melyet méiyefi tisztelt kartársaim gyűjteni szíveskednek, méltóztassanak S.-a.-Ujhelybe Horny ay Béla dr. úrhoz, mint az árvasegélyző és jótékonysági egyesület pénztáro sához küldeni.

Mé,y tisztelettel maradtam,

S-a. Ujhe'yben, 1891. évi március hó 25 én

Kulcsár Ferenc.

s.-a.-ujhelyi ref. tanító.

A s.-a-ujhelyi ev. ref. leány iskolában a »Zemplénmegyei« árvaházra akövetkező növendékek adakoztak :

(II. gyűjtés.)

I.

Bencsik Erzsébet 10 kr, Pirigyi Erzsébet 3 kr, Dománszki Margit 2 kr, Fazekas Boriska 10 kr, Pirigyi Zsófia 7 kr, Bretz Lidia 21 kr, Szombati Erzsébet 2 kr, Fekete Erzsébet 2 kr, Tóth Ilona 10 kr, Hajdú Ilona 3 kr, Nagy Ilona 2 kr, Pányoki Mariska 7 kr, Pányoki Erzsiké 5 kr, N. Tót Erzsébet 10 kr, Czimbalmos Zsuzsika 10 kr, Kulcsár Erzsiké 10 kr, Csontos Anna 1 kr, Katko Jolán 4 kr, Lipcsey Jolán 6 kr: Összesen 1 ft 25 krt.

Kulcsár Ferenc,

ev. ref. tanító.

II.

A s.-a.-ujhelyi ev. ref. fiiskola I. II. osztályában a zemplén-vármegyei árvák részére adakoztak a következő növendékek: Pfeiffer Endre, Csenkey Géza, Nagy Lajos, Szepessy Lajos, Fássi József, Bretz Gusztáv, Juhász Jenő 20—20 krt; Jakab János, Torna Gyula, Torna László, Jánoss Jenő, Veisz Sándor, Vágó Dezső, Zlinszky Vidor, Klaus- mann Nándor IO —10 krt; Babies József 6 krt; Pányoky Lajos, Tóth Jenő, Nagy Bandi, Bállá Bertalan. Nagy Béla, Lipcsey Tivadar 4—4 krt; Gaskó Endre 3—3 krt; Főző József 2 krt; Soltész Józs., Horváth Józs. 1 - 1 krt: Összesen: 2 ft 57 krt.

Molnár Gyula,

ev. ref. tanító.

A közönség köréből.

Alak és tartalomért a beküldő felelős. —

N.-Azar, 189t. márc. 25.

Tekintetes szerkesztő ur 1

A közérdek szempontjából kérem becses lapjában közzé tenni, hogy az Első magyar általános biztosító társaság igazgatósága a szécs-kereszturi körjegyzőséghez tartozó Kis Ruszka, Pelejte, Egres, Kis-Asar és Nagy-Azar község tűzoltó szereinek beszerzésére 60, azaz hatvan forintot kegyeskedett adományozni.

Nem mulaszthatom el a nagytekintetü igazgatóságnak, e nemes tettéért, ily módon s biró- társaim nevében is hálás köszönetemet nyilvánítani.

Fogadja egyúttal köszönetünket Győri Béla körjegyző ur is, ki oly sikeresen fordu’t kérelmünkkel a nagytekintetü igazgatósághoz.

Maradtam tisztelettel a tek. szerkesztő urnák, alázatos szolgája:

Abrlnko Mihály,

n.-azari községi biró.

HUMOR.

Szánalomra méltó.

Úrnő: Azután hány gyermeke van ?

Koldus: Gyermeken csak egy van, de oh gondolja meg! három feleségem volt.

Iskolában.

Tanító: Van-e az embernek szabad akarata?

Ferko: Van. De apám azt mondja, hogy csak addig, még meg nem nősül !

Hasonlatok.

A szerelem olyan, mint József napja: a gólyát hozza.

Kinek az anyósa hosszabb időre elutazik, olyan, mint a pontos óra: jól jár.

Bálban

Béla: Hát miért is nem megy férjhez nagysád ?

Mariska: Azért, mert nem vagyok abban a helyzetben, hogy leendő férjemet eltarthassam.

A .Mátyás Diákiból.

HIVATAXOS RÉSZ.

3638. sz. Zemplénvármegye alispánjától.

Tíz főszolgabírónak 1

Minthogy a beérkezett főszolgabírói jelentések és az azokhoz mellékelt szakértői végjelentések szerint a hasznos házi állatok között fellépett ragadós száj- és körömfájás betegsége: Bánszka, Juszkó- Volya. A.-Hrabócz, Vehécz, V.-Csemernye községekben és Lári pusztán, továbbá, Topolya, Kolbászé, Hom.-Rokitó, Izb.-Rokitó, Izb-Zbojna és Világ községekben megszűnt, a fertitlenitő eljárás befejeztetett, ennél fogva az ezen községekben fennálott zárlatot az 1888. VII. t. c, végrehajtása tárgyában kiadott rendelet 226-ik §-a alapján megszűntnek nyilvánítom

Miről tudomás végett a kir. allami föállat- orvos egyidejűleg értesittetik.

S.-a.-Ujhely, 1891. március 8.

Matolai Etele, alispán.

4984. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától.

Tekintetes Szerkesztő Úri

Az 1883-ik évi XXXIV. t. c. módositásáról szóló 1890-ik évi XXII. t. c értelmében, a m. kir. honvédségi Ludovika-Akadémia szervezett tisztképző tanfolyamban az 1891/92 ik tanév kezdetével betöltendő helyekre vonatkozó és a »Budapesti Közlöny«-ben is közzétett »Pályázati hirdetmény« minél szélesebb körben leendő közhirrététele végett kiadatik*).

S.-a. Ujhely, 1891. március 23 án. alispán helyett:

Vlczmándy Ödön főjegyző.

3394. sz. Zemplénvármegye alispánjától.

Alkalmazkodás végett kiadatik.

S. a.-Ujhely 1891. március hó 2-án.

Matolai Etele alispán.

Másolat. Földmivelésügyi m, kir. minister. 8464. III. 8. 1891. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi január hó 16-án 2818/III. 8. sz. a. kelt leiratommal kapcsolatosan tudomásul vétel és köz hirrététel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a szarvasmarhák élő állapotban Ausztria- Magyarországból Göttingen, Hagen, i/48. és Dortmund városok közvágóhidjaira az ismert és a törvényhatósággal múlt évi december hó 18-án 76634. III. 8. és f. év január hó 9-én 339. III, 8. sz. a. kelt leiratban közölt feltételek alatt szintén bevihetők. Budapesten 1891. évi február hó i6-án a minister megbízásából: Br. Fiáth s. k.

3895. sz. Zemplénvármegye alispánjától.

Alkalmazkodás végett kiadatik.

S.-a.-Ujhely 1891. március 2-án.

Matolai Etele, alispán.

Másolat. Földmivelésügyi m. kir. minister. 8837. III. 8. Valamennyi törvényhatóságának. Folyó évi február hó i6-án 8464/III. 8. sz. a. kelt leiratommal kapcsolatosan, tudomásul vétel és közhirététel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a szarvasmarhák élő állapotban Ausztria- Magyarországból Brieg.'Eschwege, Reichenbo, u/a Eüle, és Waldenburg városok közvágóhidjaira az isméit és a törvényhatósággal m. é. december hó 18-án 76634/III. 8. éi felyó évi január hó 9-én 839/III 8. szám alatt kelt leirataimban közölt feltételek alatt szintén bevihetők. Budapesten 1891. évi február hó 18-án. A minister megbízásából Br. Fiath s. k-.

462.5 SZ./891. k. i. Zemplén vármegye alispánjától

Közhirrététel végett kiadom.

S.-a.-Ujhely, 1891 március 23. alispán helyett:

Vlczmándy Ödön főjegyző. Hirdetmény.

Borsod-vármegye közigazgatási bizottságának 1891. évi február hó 16-án 159. sz. a. kelt határozata folytán a vármegye területén levő törvény- hatósági közutakon az 1891. és 1892. években előforduló műtárgy helyreállítási munkálatoknak (kivévén a 25 méteres avagy ezen felüli mütár gyakat) egységárak melletti biztosítása céljából az 1881 -ik évi ápril hó 20-ik napjának délelőtti 10 órájára a vármegyei alispáni helyiségben tartandó zárt ajánlati verseny-tárgyalás hirdettetik.

Versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy e fentebbi munkálatok végrehajtásának elvállalására vonatkozó és kellő bánatpénzzel ellátott ajánlataikkal a kitűzendő nap délelőtti 10 órájáig a nevezett alispáni hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a később érkeztek figyelembe nem fognak vétetni.

Ajánlatok benyújthatók az egész vármegye területén előforduló műtárgy építésekre vagy javításokra vonatkozólag, benyújthatók továbbá min den egyes szolgabirói járásra vonatkozólag is; első esetben az ajánlat mellé 2000 forintnyi bánat pénz csatolandó, utóbbi esetben minden egves szolgabirói járás területére vonatkozó ajánlatokhoz 500 — 500 forint csatolandó.

Az ajánlatokban számmal és betűvel tisztán kiírandó azon egységár, a mely mellett vállalkozni óhajtott, illetőleg számmal és betűvel kiírandó azon százalék, melyet vállalkozó az egységárakból elenged.

Jelen vállalatra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek, a rendes hivatalos órák alatt a borsod-vármegyei m. kir. államépiteszeti hivatalnál betekinthetők.

Miskolcz, 1891. évi március 4 én.

Melczer alispán.

*) A folyó 189I/92. tanévben a sGróf Buttler János*-féle alapítványi helyre Zemplénvármegye bemutat egy ifjút. — A pályázati hirdetmény lapunknak múlt évi 14-ik számában volt közzétéve; azonkívül megolvasható a vármegyei közigazgatási irattárban is. — Tájékozás szerezhető még Láner Gyula honvédelmi ministeri osztálytanácsosnak ,A m. kir. honvédségi Ludovika- Akédémia, különösen annak tényleges állománybeli tisztképző tanfolyama* cimü munkájából, mely utóbbi munka Budapesten Grill udvari könyvárusnál 60 kr.-ért megszerezhető, Szerk.