Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-31 / 35. szám

intézet, habár csak egyszerű falusi iskola is, gyűjtemények s muzeum nélkül nem is képzelhető. A tananyag sokaságát az ifjú elme csak szemléleti utón foghatja s dolgozhatja fel saját előnyére, képzésére. . . Leginkább a természetrajzi gyűjtemények szaporítását kérjük. Hisz alig van család e vármegyében, melynek birtokában egy-két kitömött állat, kagyló vagy ásvány nem találtatnék! Magán gyönyörködésnek vajmi kevés táp, össze gyűjtve egy tanintézetben kiszámithatatían horderejű 1 Ha célzatunk sikerül: egy jó lépést haladtunk a kultúrában s biztosak lehetünk róla, hogy vidékünket, városunkat nemcsak a borvásárló idegenek, hanem a műveltségi tényezők iránt fogékony turisták is érdekkel fogják meglátogatni. . .*

Ennek a felhívásnak lett némi eredménye, miként azt az i873/4-ik évi »Értesítő^ lapjai igazolják ; de nem oly fényes, mint azt az igazgatóságnak vérmes reményei sejtetni engedték. Az egészben az elismerés koszorúja leginkább Mai \áth József gf. Öméltóságát illette, ki készpénzben ioo forintot adott; ezenkívül 3 ritka kövületet és 113 kötetnyi ritka s nagybecsű klasszikus és történeti művekből álló könyvtárt. Az igazgató részint a meglevő, részint az újból beszerzett termé- szettani eszközök számára egy 21j2 méter magas és 4 méter hosszú üvegszekrényt készíttet, ugyancsak hasonlót a következő évben a természetrajzi gyűjtemény számára1) s ez alkalommal elválasztja a természettani szertártól. így került a természet- rajzi gyűjtemény a fizikai szertárból, az úgynevezett tanári szobából, a földszint jobb oldalán levő szélső tágas helyiségbe, hol utóbb kénytelen volt zsellérkép meghúzni magát, miután a tanári könyvtárt is a házi könyvtártól elválasztva, Juhász Norbert főigazgató kívánságára, a gimn. épület ezen helyiségében kellett elhelyezni.

Mindeme szertárak a mérsékelt igényeknek ma már teljesen megfelelnek ; de nem áll hátrább a tanári könyvtár sem, mely a tudomány minden neméből jelentékeny számú és kiválóbecsü müvekkel dicsekedhetik. Több ezerre menő kötetet számítva, a művek száma 1126, és pedig vallás- tani 72, bölcsészeti 40, pedagógiai 24, jogtudományi 28, nyelvtudományi 153, irodalomtörténeti IOO, költészeti 100, történeti 191, löldrajzi 63, matematikai 39, természettudományi 137, orvos- tudományi 8, szótárak 44, folyóiratok 23, vegyesek 104.*)

Ugyancsak 1812 márc. havában a tanári-kar példaadása, az ifjúság dicséretes buzgalma s a nagyérdemű közönségnek élénk érdeklődése következtében keletkezik az ifjúsági könyvtár, mely kellő felügyelet és vezetés mellett nagy jelentőségű, miután megóvja az ifjúságot a mérget lehelő fércmüvek olvasásától s hozzászokik a növendék a rendelkezésére álló szabad időt hasznos dologgal tölteni el. Mig egyrészt élvezettel szórakozik, másrészt ismeretkörét dicsérendő módon bővit- geti. A segítő egyesületnek 1877 junius 30-án, egy a Diána-fürdőben tartott dalestének jövedelme, 190 ft, vetette meg alapját, mely egyéb járulékokkal s időközi kamatokkal ma már a 800 ftot meghaladja, melynek kamatai idővel — ha a tőke az 1000 ftot eléri — a szegény, de jóviseletü jeles tanulók felsegitésére lesznek fordítandók. Van egy pár intézetünkhöz kötött alapítvány is. Ilyen : 1) A szegénysorsu, de jó tanuló és jó viseletű ifjak számára még Sivulszky által 1880-ban szerzett 1986 ft 20 kros állami alapítvány, mely összegnek kamatja jelenleg 84 ft. 2) Kovalcsik József volt egri kanonok 1000 ftos alapítványa a kassai káptalannál van elhelyezve. Ez előbb úrbéri papírban letétetett, de kihúzatván, most mint kész pénz kamatozik; kamatja 56 ft 25 kr. 3) Somogyi Géza-féle 200 ftos alapítvány helv. vall. tanulók számára; kamat 9 ft. 4) Justus József-féle 1200 ft a kassai káptalánnál; kamatja 84 ft 38 kr. Ezen alapítványok kamatai az igazgatóság és a tanári kar közös megegyezése folytán évenként az arra érdemesek között jutalomként osztatnak ki, a Justus féle alapítvány kamatainak kivételével, melyet állandólag egy tanuló húz, mig arra magát érdemessé teszi. Az i8723-ik tanévet a kolera is háborgatta ; az előadások nov. 28 án megszűntek s az ifjúság csak január 15-én jött össze.

A 70-es évek elején, midőn nemcsak politikai állapotaink, de a következő évek befolyása alatt gazdasági viszonyaink is elég megnyugtatók valának, a minden irányú, élénk mozgalom nem engedé tespedő állapotban heverni tanügyünket sem. Különösen midőn Eötvös József br. halála s Fauler Tivadar rövid ideig tartó kultuszminisztersége után 1872 szeptember havában Trefort Ágoston lön miniszterré. Trefort a szellemi életnek fel virágoztatását a kiváló szakképzett tanárok lelki ismeretes kötelesség-teljesítése mellett, egy másik tényezőtől is feltételezte, t. i. mennyire felelnek meg az iskolaépületek a tanügy nélkülözhetetlen követelményeinek 1 Itt találhatja magyarázatát azon rohamos építkező kedv, mely az ország minden részében, első sorban az állami intézeteknél, napi

') A többi bútorzat i875/„-ik isk. évben készül.

*) A házi könyvtár a kollégium második emeletének északnyugati sarkában van elhelyezve, 500 kötetet számlál, de az újabb keletű müvek nagyon szerényen vannak benne képviselve.

renden volt. Ha az állam pénztárából nem épit hetett, rajta volt, hogy az iskola fentartók a kor igényeinek megfelelő iskolákat építsenek, vagy a meglevőket célszerűen alakítsák át, vagy legalább uj ruhába öltöztessék és tisztán tartsák oly módon, hogy az intézetnek minden része az egészségügyi szabályokkal teljes harmóniában legyen. E nézetből kiinnulva 1873 dec. elején leküldi rendeletét az igazgatósághoz s felhívja őt, hogy az iskolát necsak jó karban tartsa, de a kellő szellőztetés s minden irányú tisztaság által az egészségügyet hivatala és tehetsége szerint előmozdítani iparkodjék.

E leiratra az igazgató terjedelmes feliratban válaszol. Ebben előadja a gimn. épületének történetét, az 1820-óta reáíorditott kiadások mennyiségét, s ha gyökeres javításokat nem eszközölhet, az a gimnázium anyagi ügyei siralmas voltának tudandó be; s felhasználja az alkalmat s több oldalú kérelemmel járul a vallás és közoktatásügyi minister színe elé. Első sorban kimutatja, hogy a gimnázium háztartására 1870 okt. 23-án 33609 sz. a 260 ftot utalványoz a magas ministerium, de ez annyira szétfoszlik, hogy az iskola javításokra alig marad évenként 50 ft.

Kérelmezi továbbá, hogy a kurátor címet viselő iskolagyerekek helyett, kiknek a fentemlitett összegóől 60 ft jár, szervezzen az állam egy rendes iskola állomást, ki a gimnázium körül a felügyeletet vinni, a tisztaságról gondoskodni, postára járni stb. tartozzék ; szóval az igazgatónak mindenben segítségére legyen.

Ha pedig az iskolát a kor igényeihez alkalmazni, vagy szerényebben szólva csak az egész- ségügyi szabályoknak megfelelőleg át akarjuk alakítani, akkor a termek padozatai, az iskolai padok, ajtók, ablakok, a folyosó ablakjai, a szolga szá mára szolgáló lakás és konyha stb. .igyaz egész épület gyökeres javítást és átalakitást igényelne. Mindezek felvételére kéri az államkormányt, küldene egy építész-mérnököt, ki a hiányokról személyesen meggyőződnék és elkésziteué a szükséges tervezetet és költségvetést, hogy ezeket annak idejében a magas ministeriumhoz be lehetne terjeszteni.

A beiratkozások az újhelyi gimnáziumban, holnap kezdődnek és három napon át tartanak. Amennyiben az első osztályba tanulók korlátolt számban vétethetnek föl (60). első sorban a ke. resztény felekezetbeliek jelentkezései vétetnek figyelembe.

Uj leányiskola. Weisz Mariska, oki. tanítónő, S.-a.-Ujhelyben, f. év szeptember i-én VI osztályú magán leányiskolát szándékozik nyitni a Koronautca 699. sz. házában, mihelyest arra t. Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága utján a ininiste- riumtól engedelmet nyer. Nevezett tanítónő lapunk útján kéri a nagyérdemű közönséget, hogy teljes bizalommal forduljanak hozzá gyermekeik beira- tása végett. ígéri, hogy úgy a benne helyezendő bizalomnak, valamint a törvény követelményeinek lelkiismeretesen fog megfelelni. A beiratások e hó 26-án kezdődnek és folynak az iskola helyiségben mindig d. e. 9-től 12-ig mindaddig, mig a' helyiségbe egészségrendőrileg megengedett létszám teljes nem lesz. Tandijak az 1 ft be- irási díjon kívül, miért egész éven át Íróeszközt is kapnak: I. oszt. 10, II. 14, III. 18, IV. V. és VI. osztály 22 ft. A tandíj negyedenkint elölege- sen fizetendő.

A beregszászi állami alreáliskola a beálló tanévvel megnyillik. Tanulók felvétele szeptember hó három első napján történik ; felvételi, javító és pótló vizsgálatok augusztus hó két ulolsó napján tartatnak. Az iskola és tanév ünnepies megnyitása szeptember hó 4-én d. e. 9 órára van kitűzve, melyre az érdeklődő müveit közönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság.

“ OSABUOK,

A délkeleti Kárpátok mellől.

Petrozsény, 1890. aug. hó.

Szép derült reggel volt, mikor bezónáztam Kalánra, hogy további utamat kocsin tegyem meg. Szt.-István napja lévén a kaláni vashámor szünetelt és igy megtekintése nem vett hosszú időt igénybe. A hámor a brassói bányatársulat birtoka s 1860-ben adták át az üzemnek és évente 900—1000 mmázsa vasércet dolgoznak fel benne. Az érc;t az egy órányira fekvő Telek bányából szűk pályán járó gőz-mozdony szállítja ide.

Mellőzve Kis-Kalán (a rómaiaknál Ad-Aquas) kénfürdőt, mely mint a legtöbb magyar-fürdő még mind'g várja Pató-Páljától a megérdemelt csínt és kényelmesebb berendezést, elindultunk Vajda Hu nyad felé. Kocsin mentem volna, ha nem lennék természetemnél fogva az állatvédő társulatnak született tagja. Szerencsére nem látott senki, csak egy-két szarka és holló, de azok is nevethettek olyan utazáson, mikor majd én ballagtam gyalog a kocsi után, majd a kocsi ment üresen én előttem. Boszusan s fáradtan érkeztünk a városba,

épen midőn a legforróbb déli nap pörkölte a tornyok csúcsait. A kisebb igényeknek teljesen megfelelő szállóban megpihenve délután a város ban tettem látogatást.

Maga Vajda-Hunyad (románul Hunediora) hazánknak legegészségesebb vidékén fekszik s tán ezért volt kedvelt helye annyi fejedelemnek és nagyurnak. Körülbelül 2500lukassal bir, többnyire oláhok, amin annálinkább sajnálkozom, mert e lakosásg egytöl-egyig székely volt s teljesen eloláhosodott. A Cserna vize és a Zalasd szelik át a várost és a várat is ugyancsak e két folyó veszi körül.

Lépjen be, szives olvasóm, Hunyad régi várába, egyelőre csak képzeletben, de erős elhatározással, hogyha majd lesz útja errefelé, megnézi minden zege zugát ennek az érdekes várnak.

A falak a kövek, a sötét vermek mind beszélnek régi dicsőségről, igaz. hogy kőnél, falnál többet beszél a barátságos várőr, kinél jobb vezetőt alig kívánhatnánk. Az egységes tervezet hiánya első pillanatra meglátszik. A várnak minden gazdája javított a régin, hozzá épített, lerombolt, mig mai alakját nyerte

A magas pilléreken nyugvó hosszú hidon át jutunk a várba s ennek nyugati részébe, mely a Hunyadyaknak volt lakóhelye. V.-Hunyadot 1409- ben adta Zsigmond király Ilunyady Jánosnak, a ki a várat 1442-ben kezdte építeni, Mátyás-király pedig 1480-ban befejezte építését. Tágas, freskókkal ékesített folyosón haladunk, mely et az idő és a sok elemi csapás annyira eléktelenitett, hogy az egykori pazar fénynek és pompának némi nyoma már csak ilt-ott látható. A renoválás lassan tudja száműzni az enyészet nyomát. Az arany- ház, hol a könyvtár s iroda volt, a hálószoba, a konyha és a fogadóterem vagy kaputorony már rendbe hozattak. A berendezés uj, csak a falak régiek. A kaputorony két emelettel bir s belőle a négy tornyos és ugyanannyi pilléren nyugvó folyosóra jutunk, melynek egyik fülkéjében volt a betegágy, hol Hunyady László született. A fülke tő szomszédságában van egy szűk szobácska, melyben Kapisztrán János lakott. A Hunyady résznek legszebb terme az alsó lovagterem teljesen visszaállítva régi fényébe. A kockás padlózat s boltozata gyönyörűen van kirakva a Hunyady család címereivel, a holló csőrében a gyűrűvel, a felszökellő zergével, mely a Szilágyiak paizsát éke sitette, az Anjouk, a Héderváryak címereivel stb. Az oszlopok közül egyet meghagytak/uj-y a mint megmaradt. Ezen van góth-betükkel ráírva, hogy milyen régi teremben állunk. »Hoc opus fecit fieri magnificus dominus Joannes de Hunyad Hungáriáé gubernátor 1452.“

A Hunyady részhez Bethlen Gábor építtette a municiós bástyát, mely még ronda állapotban van, úgyszintén a Nebojsza-torony is a hosszú folyosóval, melyet Bethlen István lánya, Zólyömy Dávidné építtetett. A Nebojsza olyan >lucus a non lucendo«-féle elnevezés, mert mikor a várban levő tót őrség nagy veszedelemben forgott, a várura megnyitotta e folyosót, a melyen keresztül bizton lehetett elmenekülni, a mit a tótok mégis cselekedtek %Nebojsza\c (ne félj!) kiáltással.

A vár udvara is sok érdekes emlékkel bir. íme itt egy sziklába vájt kút. Szédületes mély kút ez. Három török fogoly ásta 12 évig s mikor vizre akadtak, szabad lábra helyeztettek. Neveiket felírták a falra, a ki törökül tud, leolvashatja.

Amott a kápolna áll, hol Kapisztrán misézett. Az oltár fölött hollók repdesnének, ha köböl nem volnának. A kápolna elhanyagolt állapotban van Ha nagy ur jő a városba, vagy képviselő választáskor szokták elővenni a benne fel- raktárzott zászlókat.

A kapu mellett van a kasza- börtön, állítólag kaszák voltak felállítva benne s a magas tornyokból ide dobták le az elitélteket.

Megemlítem még, hogy a várra többször rárepült a vörös kakas ; utoljára 1854 ben égett le. A kolozsvári régiségtári múzeumban láttam a fából faragott formát, mely a várat leégése után való alakjában ábrázolja. A faragvány valamely hazafias művész (hazafisága nagyobb volt művé. szeténél) müve lehet, aki abban a hiszemben élhetett, hogy a vár többé fel nem épül. 1870 tői a közoktatásügyi minister évente 5000 ftot fordít a mütörténelmi szempontból is érdekes vár régi alakjának viszaállitására. Ha a renoválás úgy halad mint eddig: talán készen lesz akorra, mikorra a budapesti bazilika, vagy a kassai dóm, vagy a Gyulay Romhányi-ja. A délutánnak rendelkezésünkre maradt részét a vajda-hunyadi vashámornak szenteli ük. Helyzet szerint nem állanak messze egymástól hámor és a vár de eszmei tekintetben igen. Emez a büszke oligarkák laka, mely a lovagkori hirdeti, midőn a palotákban fény, a kunyhókban nyomor uralkodott, a szivekben együtt tenyészett a mély vallásosság a íertelmes bün- szomjjal; amaz a munkát kirdeti, nincs ura más, csak az emberi ész és erős akarat, ezekkel teremtve nagyot s dicsőt. Bámulatra ragad mindkettő, de itt nem vegyül a foglyok kiáltása a pompa nézésébe.

A vashámort is bejárván, nagy fáredtan haza mentünk. Estve aludni szerettem volna, de