Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-31 / 35. szám

séges szeszen kivül a finom szesznek és a különféle szeszes italoknak az ára is emelkedni fog, a miért ez sem pótolhatja a borfogyatás mérvét, de különben is a szesz romboló hatásánál fogva sem foglalhatja el a bornak, mint fogyasztási cikknek a helyét.

Mindezekből világosan kitűnik az, hogy eme elősorolt fogyasztási anyagok egyedül a sör által pótolhatnak.

De S.-a.-Ujhely, mint kiváló közlekedési gócpont : Abauj-Torna, Sáros, Borsod, Szabolcs, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros és Szatmárvármegyék- kel a legkedvezőbb vasúti közlekedést s kereskedelmi forgalmat tarthatja fel, s míg S.-a.-Ujhely- ből a vasúti vonalak az egész vármegyét több irányban szelik át, addig kettős vágányu vasutjá- val s két hadászati fontosságú útvonalával, a munkács-stryii vasúttal, Galíciával is több irányban van összekötve, s igy nemcsak Zemplénvár- megye területe, hanem az előlemlitett szomszéd vármegyék, sőt Galíciával is több irányban van összekötve s igy az ország felső vármegyéinek területén túl, Galíciának az osztrák sörtermelés kerületén kivül eső területei is — mind innen lennének közvetlenül, a leggyorsabban s legköny- nyebben kielégíthetők, mi a koloméai vasútnak már biztosan várható kiépítése által még kedvezőbbé alakul, mi által nemcsak a helyi érdek elégíthető ki teljesen, hanem az itten tervezett sörgyári iparnak a külföldön is egy nagyon figyelemreméltó piac teremtetik, mi által nagy vasúti hálózatunk kihasználása tetemesen emelkednék, pénzügyi és adózási szempontból pedig újabb és nagyobbmérvti állami bevételek volnának elérhetők és állandósíthatok, s mindezek oly fontos szempontok és magasabb állami érdekek, melyek nemcsak indokolják, hanem szükségessé teszik, hogy S.-a.-Ujhelyben egy marhahizlalással és trágyagyárral egybekötött elsőrendű sör és malátagyár létesitessék.

Reá mutattunk már előbb, hogy vármegyénkben mily nagy az árpatermelés, s viszont, hogy mily nagy az a szomszéd vármegyék területén, s ha ezen nagymennyiségű árpa fuvarját tekintjük, akkor is főkövetelménykényt áll elő, hogy a sörgyár az árpatermelés központján, a nagy közlekedési hálózat gócpontján : S.-a,-Ujhely- ben létesüljön, mert az árpatermelés, ha a sör és malátagyár létesült, vármegyénkben is okvetlen emelkedni fog s igy ezen központból az érintkezése a gyárnak a termelőkkel meg van köny- nyitve, ha a gyár a vármegye székhelyén létesül, a hol úgyis a gazdaközönségnek gyakori a megjelenése s igy az üzleti kötések és lebonyolítások minden nagyobb fáradság és idővesztegetés nélkül, kényelmesen és gyorsan végezhetők.

Egyébként pedig a pusztuló Tokaj-Hegyalja népeinek érdekében az alvidéken: Szerencsen a cukorgyár felépítésével az alvidéki népről némi részben gondoskodva lévén, a tokaj-hegyaljai 50 ezernyi nép másik s legnagyobb részének érdeke azt kívánja, hogy a sör és malátagyár S.-a.-Ujhelyben, mint a legnépesebb szőlőtermellő vidék központján létesüljön.

Rendkívüli előnye S.-a.-Ujhelynek az is, hogy a gyárvállalat részére szükséges épitkezési anyag nemcsak olcsóbb, mint más vidéken, hanem kitűnő is s a kő köböle 10—-12 ftért, a téglának ezre 17 ftért, a mész q-ja 1 ft 20 krt, a puhafa köbméter 12 ftért mindenkor beszerezhető piacán.

De ugyan próbára lett türelmem téve. A vad ide s tova változtatta irányát, néha a gályákba ütödő agancsok zaját hallo.tarn, majd megint minden nesz elhallgatott.

Végre zajtalanul kilépett a várva-várt jövevény a fasor közül. Fejjel felém fordulva mutatta hatalmas agancsait, hátravetette feje koronáját és hosszas, erős trombitaszerü hivó szózata szétcsendült az éjjel zajtalan magányában.

Mint az erdők királyának harsonája zengett a büszke délceg szarvas kihívó hangja! Gyönyörű látvány volt, amint e méltóságteljes alak ott állt a zöld vigályos közepén a tölgy bokrok és fehér nyírfák körött, büszkén hátravetett fővel a bércen állva ismételve zengte csalogató hivó szózatát az előttünk álló hegyek felé.

Valami madár röppent fel, a szarvas nagyot dobbantva hallata rigyetését, majd hirtelen oldalt fordulva az előttem levő forrás felé rohant ; az előtt megállóit, neszeit, kis körben körüljárta a vizet, aztán megnyúlt hosszú teste, fejét lehajtva belé merilé a csillogó kristálytiszta vízmedencébe.

Az állat-király eltűnt, a szomjas vad nem imponált, fegyverem eldördült, csapott a golyó, — a hegyek százszorosán visszaadják a hangot, a kék füstpárán át látom, amint a meglőtt állat hevesen összeborzad, két-három óriás szökést tesz és aztán összeroskad, — mozdulatlanul terül el az erdő harmatos puha mohszőnyegén.

Szerettem volna «halalit« kiáltani, ha lett volna kivel megosztani az örömet, melyet ez alig várt siker okozott.

így csak lassan, nehány másod perc múlva léptem ki a térre, megtekinteni, meggyőződést szerezni, hogy a zsákmány valóban előttem fekszik és nem tűnt el.

A gyár részére szükséges térséggel bármely irányban bőven rendelkezik.

Munkásereje mindig van elegendő, s az olcsó, nyugodt, megbízható s értelmes.

Munkás lakások bőven vannak, olcsón építhetők s az építésre elegendő térségek vannak.

A gyár felszerelése vállalkozóink s iparosaink nagy száma mellett nehézségbe nem ütközik.

A vízviszonyok a vasutmentén folyó Rongyva folyó és a csekély mélységben meglévő nagy bő- ségü s kitűnő kutviz jelenléte által nagyon kedvezők, s a jég is bármilyen mennyiségben igen olcsón beszerezhető s a gyár részére biztositható.

Kitűnő bükk és tölgyfa tüzelő anyagot bőven s olcsón szolgáltatnak erdeink, míg a kőszén a közeli gömöri és borsodi kőszénbányákból olcsón és nagy mennyiségben szerezhetők be.

S.-a.-Ujhely város pedig kézséggel hajlandó a gyárvállalatnak közgazdasági, ipari és kereskedelmi nagyfontosságára s azon befolyásra való tekintettel, melylyel a sör és malátagyár magát a várost s közforgalmát emelné, 15 évi időtamra a községi terhek alóli mentességet megadni, sőt mindenben a gyárvállalat támogatására lenni egyhangú hatzrozattal kimondta.

Az lenne tehát ezekután eldöntendő, hogy a sör és malátagyár mily mennyiségű sör és maláta gyártására rendeztessék be, a mitől azután a befektetési tőke nagysága is függ.

E tekintetben első sorban vármegyénk s a szomszédos vármegyék ez idő szerinti sörfogyasztásának mérve, s azután a remélhető fogyasztási szaporulat, s végre Galicia fogyasztása s az ezekre befektetendő tőke volna megállapítandó.

Zetnplénvármegyének ez idő szerinti sörfogyasztása hivatalos adataink szerint : 8500 hektoliter s ezen alapon indulva, Abaujvárm. fogyasztása 8000, Sárosvárm. 4000, Szabolcsvárm. 6000, Ungvárm. 2000, Beregvárm. 4000, Ugocsavárm. 1500, Mármarosvárm. 3000, Szatmárvárm. 4000 hektoliterre, összesen pedig mintegy 40 ezer hektoliterre tehető.

Ha Galíciának előbb említett fogyasztását, minthogy ottan a miénknél nagyobb és általánosabb a sörfogyasztása, szintén csak 4o ezer hektoliterre veszszük fel, lenne az egész remélhető sörfogyasztás 80 ezer hektoliter. Azonban, hogy minden csalódástól mentek maradjunk, ama sör- fogyasztásnak igen magasan számítva 5o°/0-át leütve, még mindég 40 ezer hektoliter sörfogyasztás lenne a mai fogyasztási viszonyok szerint is kielégítendő.

Ha azonban egyelőre a gyár napontai 100 j hektoliter sörtermelésére rendeztetnek is be, akkor is évente 30—33 ezer hektoliterre rúgna a sörgyártás s e célra a szakértők adatai alapján 20—25 ezer q. árpa szükségeltetik s a maláta I gyártásra szintén 10—20 ezer q. árpa számítható,

' mely mennyiség, ama előbb kitüntetetett nagy \ arányú árpatermelésből a legkiválóbb minőségben j bizton beszerezhető. Ezen alapon a sör- és ma- ; látagyár egyelőre mintegy 4—500,000 ft tőkét 1 igényelne.

j Ámde a sörfogyasztás, szőlőhegyeink pusz1 tulásával arányban fog emelkedni és igy idővel 1 előreláthatólag mindég nagyobbodó sörfogyasz- j tásra lehet számolni, mi a gyár alapításánál szem ■ előtt leend tartandó.

Mindezen eszközlésekből elsősorban S.-a.- ; Ujhely városának, nemkülömben gazdaközönséSzép kifejlett agancsár hevert előttem, majdnem két méter hosszú és másfél méter magas szépen fejlődött hetes agancsokkal.

Minthogy a fiatal szarvasnak a második évben fejlődik agancsa, mely még nem ágas és csak ez időtől fogva fejlődik minden évben az uj képződésnél egy-egy ággal több, az én állatom 8—9 éves lehetett. Sajátságos alkotása ez a természetnek, melynek a koponyához semmi köze, mert a homlokon levő úgynevezett rózsatöböl fejlődik az eleintén számos véredénynye! ellátott, barrel fedett tömeg, mely március közepe táján megin dúlva őszre már kemény szarvvá tömörül.

Mire az elnyúlt állathoz értem utolsót hör- gött, a szeme alatti könyzacskóból folyt a nedv, vagy tán az én szemembe lopózott egy, amint a nap első sugarainál a szarvas megtört szép tekintetét megláttam.

A jó leshely és a vad felől jövő szél voltak szerencsém főtényezői.

Bü tzkén siettem a völgybe le és pár óra múlva a faluban feküdt szákmányom. E ritka szerencsés vadászatot az juttatta eszembe, hogy e napokban a nagytoronyai erdőben délelőtt 11 órakor a szekér utón kocsim elé állott egy szép szarvas tehén és egy szintén hét ágas szarvas és megbokrosodott lovaim ugrálása dacára mintegy 5 6 percig a kocsi mellett és előtt járkálva bámultatták délceg termetüket, míg lassan az erdőbe sétáltak.

De már ennek a hímnek agancsa nem di- sziti lakásom falait mint a másiké; mert habár puska volt kezemben, látásukkor nem mentem tovább, mint hogy jobbról-balról gyönyörködtem bennük — ingünkre esnék a legközvetlenebb haszon, mert a árpatermelés a sörgyár területén és közelében virágzásnak indulva, mit a mély miveletü cukorrépa kultúra erősen támogatand, a városi forgalom és fogyasztás élénkülne, de viszont gazdaságaink berendezése tökéletesülne s bevételeink a fix és magasabb áron itthon is közelünkben értékesíthető árpának termelése által mindjobban emelkednének és állandósulnának.

A mi pedig a sörgyár üzleti nyereményét illeti, nem mellőzhetjük, hogy reá ne utaljunk azon nagy és feltűnő árkülömbségekre, melyek a német s bajor sör s a mi sörünk árai között mutatkoznak.

A mi sörünk, a kőbányainak 0.5 dliteres pohara, a mely jobb minőségű 10 kr, a kassai Bayer-féle sörnek pohara 6—7 kr. és a Lepesch- féle sörnek 5 kr. Ámde ezen kassai sör gyenge minőségű s ezért nem elégítheti ki a nagy fogyasztás igényeit A kőbányai sör bár jó, ámde ára 10 krban magas s ez viszont épen evégett nem válhat általános fogyasztási cikké. Ezekkel szemben azonban a bajor és német sörnek pohara 5 — 6 kr. s e mellett hasonlíthatatlanul jobb az a kőbányai sö'rnél is. S mindezek mellett azt látjuk, hogy a német és bajor sörgyárak a magyar, sőt épen a mi árpánkat használják, s .dacára a nagy fuvarkiadásoknak, sörük mégis olcsóbb a miénknél s mégis szép nyereményük van a sörgyártásán.

Ha tehát ezekből folyólag nálunk egy olyan sör- és malátagyár létesül, a mely itthon, úgyszólván helyben kapja a legjobb árpát s ama nagy fuvar kiadások ekként megkiméltetnek, mindenesetre olcsóbban lehet lesz a sört előállítani, mint akár Kőbányán, akár Münchenben, akár Drezdában vagy Berlinben s akkor a sört is olcsóbban lehet árusítani, úgy, hogy a kőbányai sörhöz hasonló jó minőségű sörnek poharát a a fogyasztó 5—6 kron kaphatja. S ha eztet elérjük, a mint hogy el is érhetjük, akkor lesz a sör azon valódi fogyasztási cikké, a melyre a je- jenlenlegi viszonyok között, mint arra már előbb reá utaltunk — valóban kizárólag hivatva is van.

Ezen jó minőség és olcsó ár mellett egy sörgyár sem konkurrálhatna a s.-a.-újhelyi sörgyárral, s akkor existenciája s jövedelmezősége teljesen biztosított, sőt a legkiválóbb módon abba fektetett tőkék is a legnagyobb jövedelmezőséget Ígérik.

Másrészt azonban a sörgyártás technikája, a gépipar s az ipari találmányoknak folyton való tökéletesülése által oly magas fokra emelkedett, már napjainkban is, hogy egy újonnan épült gyárral egy ó-gyár nem is versenyezhet, mert egy uj gyárnak csak fél vagy harmadrész területre van már szüksége mint a réginek, s harmadrésznyi vízmennyiséget is igényel, mint az ó- gyár, mert egy és ugyanazon vízmennyiség há romszorosan használható ki a tökéletesített berendezés folytán. Ezeknél fogva természetes, hogy kevesebb befektetési tőke szükséges s mégis nagyobb munkaképesség áll elő, a mi az uj sörgyárnak a fölényét biztosítja s midőn mindezeket mérlegeljük, egy elsőrendű s ama elől vázolt nagy szabású hivatásnak megfelelő sör- és malátagyárnak a létesítését, az eszme felkarolását, népszerűsítését s megvalósitását, vármegyénk hivatott vezérférfiainak, nagy uradalmainknak, birtokos gazdatársainknak, tőkepénzeseinknek s főleg magas kormányunknak a legmelegebben ajánljuk.

A mi pedig a maláta-gyártást illeti, az kevesebb munkával s ma már könnyen állítható elő mint azelőtt, s a legújabb gépek már a nagy szérűket is mellőzhetőkre tevék, s mert ez igy könyen kezelhető, raktározható és szállítható, forgalma és szükséglete : a legtávolibb országokban is, hol az árpatermelés korlátolt, igen kiterjedt, a miért annak előállítása még kecsegtetőbb, mint a boré s mert ez világforgaími cikk, mely mindenkor s mindenfelé értékesíthető, ezekért ennek a sörgyárral kipcsolatban való előállítása egy kiterjedt üzlet berendezésénél mellőzhetetlen.

Mindezekből világosan áll előttünk, hogy ezen sátor.-a.-ujhelyi sör- és malátagyár-vállalat létesítése nemcsak S.-a.-Ujhely városnak, nemcsak a vidéknek s munkás népeinek, nemcsak vár- megyéinknek, hanem előnyös fekvésénél fogva az orgszá egyik nagy területének egyik életérdeke, hanem az a hazai ipart és kereskedelmet az ország határain túl egyrészt a sörrel még Galíciában, a malátával pedig, minthogy az Németország, Franciaország és Belgiumban a lenagyobb értékesíthető cikk, ama kultur országokban is érvényesíteni hivatott, s ez által egyrészt itthon is uj adóalapot teremt, másrészt a philoxera pusztítása által anyagi helyzetükben megtámaj dott vármegyei nagyszámú szőlőmiiveseknek uj megélhetési módot nyújt, mezőgazdaságunk pedig olyan növény termelése által erősödik, amely hazai viszonyaink között sem terheli gazdaságunk munkás szükségletét, melyben teljesen jártasak vagyunk, melyre talajunk s kiimánk kiválóan alkalmas, melynek kiterjesztése ezek szerint a jobb értékesithetés által elérhető nagyobb jövedelmeknek, nemkülömben nagyobb állami pénzügyi bevételeknek is állandó kutíorrása leend, s mindezeken felül a kiterjedt, s most már állami Folytatás a mellékletem