Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-24 / 34. szám

Melléklet a „Zemplén“ 34-ik számához.

ben a hazavágyódás tüzével. Meg kellett érnie, hogy Rákóczi hivei egytől-egyig elhaltak mellőle s végre magára maradt, mint hatvankilenc éves aggastyán és meghalt egyedül, egyedül nagy Törökországban. Félszázados bujdosása, életének boldogtalansága hu szeretetében gyökerzett.

Az orvosok és természetvizsgálók nagy gyűlése f. hó i6-án nyílt meg N.-Váradon. A tanácskozást Schlauch Lőrinc dr. püspök nyitotta meg egy nagyobb szabású társadalmi-bölcsészeti beszéddel, melynek alapeszméje az evolúció és a létért való küzdelem s konklúziója az, hogy a dogmatikus hit és a pozitív tudás egymásnak nem ellenségei, hanem szövetségesei. A megnyitó beszéd hatása rendkívül élénk volt. A jövő évi nagy gyűlést Brassóban fogják megtartani. Bártfa hívását szépen megköszönték.

Schlauch dr. püspök N.-Váradon f. hó 18-án 108 teritékü diszebédet adott. A királyért elmondott pohárköszöntőjéböl idézzük e szép szavakat. »Nemzetünk akkor volt legerősebb, midőn királyával egyesülten lépett Európa elé. Királyaink akkor voltak leghatalmasabbak, midőn a nemzet hűsége támogatta őket. Az összetartozandóság politikai axiómává lett. Ehhez az összetartozandóság érzetéhez járul a kegyelet, melyet a százados kapocs megszentelt, melylyel a nemzet királya, alkotmányának leglelkiismeretesebb őre iránt viseltetik.*

A zóna jubileoma. Baross minister zseniális müve, a zóna tarifa életbeléptetésének első évét befejezvén hivatalosan közzétették a zóna első évi eredményét. Az eredmény valóban örvendetes. A zóna első évében az utasok száma 5,186,227-ról — 13,060.75 i-re szaporodott, mely szaporodás százalékokban kifejetve 151.8°/0-ot tesz. A bevételi többlet ezen első évben 2,048.053 krt. teszen. Már most ha a bevételi többletet 4°/0-al tőkésítjük, elmondhatjuk, hogy a lángeszű minister a magyar államvasutak értékét, vagyis a magyar állam vagyonát egy év alatt, több, mint 50 millióval szaporította.

Különfélék.

(Személyi hírek.) Párnái Molnár István, Zem- plénvármegyének közszeretetü főispánja, f. hó 20- án ünnepelte meg névnapját családi szűk körben, kelecsenyi otthonában. A mély gyász, mely a ke- lecsenyi kastély lakóinak ebben az évben keserves osztályrészül jutott, nem engedte meg, hogy a tisztelgők sokasága, mint a múlt években történni szokott, e napon benépesítse a gyönyörű parkot és vidám pohárcsengéstől, s az öröm zajától viszhangozzanak a szives vendéglátástól messze vidéken ösmeretes ősi falak, így csak némán levelek és táviratok képében rótták le a vármegye tisztikara, a jó barátok, tisztelők és a hálára kötelezettek szivbeli tartozásukat, a legőszintébb szerencse- kivánatokat, melyek Öméltóságát kellemesen győzhették meg arról, hogy az őtet tisztelő és szerető nagy közönség vele fájdalomban és örömben igaz szívből osztozik. Szivünk, lelkünk hő érzetével csatlakozunk a tisztelgők seregéhez s kívánjuk, hogy Öméltóságát, a mi mindnyájunk »kedves* főispánját a mi mindnyájunk igaz örömére, boldogitására a közügyek hiv, lankadatlan szolgálatában isten tokáig tartsa és éltesse 1 — Dessewffy Sándor, Csanádi püspök, felszenteltetése végleges megállapodás szerint — írja a Kassai Szemle — aug. hó 31-én lesz Kassán. A felszentelés szertartását Bubics Zsigmond püspök teljesiti; segédkezni fognak Császka szepesi és Vályi eperjesi püspökök. Jelen lesz a Csanádi egyházmegyei káptalan is Németh felszentelt püspök vezetése alatt. Dessewffy püspök csak szeptember 24-én ül püspöki székébe, addig bucsulátogatásait végzi. — Kolos Jenő, földink, a m. kir. honvédségi Ludo- vika-Akadémiának tisztképző tanfolyamát sikeresen befejezvén, a 10. honvéd gyalogezred 3. zászlóaljához hadapróddá neveztetett ki. — Lapunk zártakor kaptuk a lehangoló tudósítást, hogy Beszterczey Ferenc, barancsi lelkész, c. kanonok Koritnyiczáról, hol régibb keletű baja ellen keresett orvosságot, súlyos betegen érkezett haza. Öméltósága a főispán, titkárja kíséretében, pár nap előtt tett nála részvétlátogatást. Őszintén kívánjuk, hogy a féltett beteg visszanyerje, éspedig mielőbb, teljes egészségét.

(Augusztus 18-át), őfelsége a király születésének hatvanadik évforduló napját, mint mindég, most is igaz kegyelettel, örvendező szivvel ünnepelték meg országszerte a hü alattvalók, S.-a.-Ujhelyben már korán reggel mozsár-durrogás jelentette, hogy ünnepnapra viradtunk. Templomok tornyai, s a középületek nemzeti szinü zászlódiszbe öltöztek. Kitűnt ünneplő pompájában a vármegye székházának oromzata, melyen hatalmas trikolor lengett. Az erkélyen kisebb trikolórok fogták közre a vármegyének remekmívű s drága lobogóját, úgyszintén a nemesi fölkelőknek történeti becsű zászlaját. Ünneplő ruhába öltözve gyülekeztek az emberek a középületek előtt, várva a templomba hivó harangok szavát. Beharangszó előtt pár perccel indult a vármegye tisztikara, vezetve a diszmagyarba öltözött alispán és főjegyző által.

Utánuk haladtak a kir. törvényszék bírái és személyzete, a kir. hivatalok tisztviselősége az elnök és főnökök vezetése alatt. Már a templomban voltak a honvedtisztek teljes számban. D. e. 10-kor kezdődött a hálaadó istentisztelet, melyen Frámer Alajos prépost, helybeli plébános, pontifikáit kellő asszisztencia kíséretében. Misekezdetekor, glóriára és úrfelmutatáskor a kir. honvédségnek kivezényelt százada szalvé-lövéseket szolgáltatott. 11 óra után a vármegye alispánja elvezette a tisztikarnak egy részét a g, k. templomba, melyet ez alkalommal a hivők seregé teljesen megtöltött. Megérkezéskor már a vége felé járt a templomi ájtatos- ság, de azért kellemesen lepte meg a látogatókat a karnak és a híveknek hatalmas éneke, mely a Tartsd meg isten a királyt kezdetű templomi himnuszban excellált. — Isten áldása szálljon a királyra 1 Leljen háborittatlan örömet népeinek békéjében, boldogságot a hű alattvalók boldogságának látásában I

(Dicsőn uralkodó királyunk) I. Ferenc József őfelsége születésének hatvanadik évfordulóját a helybeli »statusquo izr. anyahitközség“ is hálaadó istentisztelettel ünnepelte meg. A templomi ájtatoskodás reggel 8 órakor három zsoltárnak Eibuschütz Izsák széphangu kántor által történt kifejezésteljes recitálásával vette kezdetét, ezt pedig az uralkodóház és a hazáért való imának emelkedett hangon való elmondása követte. A templomban sok gyertya terjeszté a világosságnak árját, mi az ünnepség külső színét csak emelte. A hitközség tagjai, élükön Schwarz Bernát hitközségi elnökkel, szép számmal gyűltek össze, lerovandó szeretett királyunk iránti kegyeletüknek és ragaszkodásuknak adóját. K.

(Katonai diszebéd.) Őfelsége születésnapja alkalmából az Ujhelyben állomásozó honvéd tisztikar Csernyiczky vendéglőjében diszebédet rendezett, melyen az első fölköszöntőt Commensoli őrnagy mondotta a király őfelségére.

(Szent István napja.) Augusztus 20 át István első magyar király emlékének szenteli a magyar nemzet. A kath. egyház, mely szentjei sorába avatta a dicső emlékezetű királyt, egyházi ünnepet ül annak a fejede’emnek emlékére, akiről mikor élt, II. Szilveszter pápa azt mondotta : »én csak apostoli vagyok, de István bizonyára apostol, ki által Krisztus magának annyi népet megtérített « De ünnepe ez az egész magyar nemzetnek is, habár törvényhozás még nem is tette azzá : a kegyelet és hála ünnepe az iránt a bölcs király iránt, aki e nemzetet beékdte a nyugat-európai családok közé. Ujhelyben is megülték a szent király ünnepnapját. A róm. kath. templom, melynek védőszentje István király, csak egy tized részét volt képes magába fogadni annak a sok ezer főnyi búcsus népnek, mely a vidékről kisebb- nagyobb csapatokban egybesereglett. A szentélytől jobbra eső padsorokat a vármegye alispánja által vezetett tisztikar, továbbá a kir. törvényszék s hivatalnokok, — a balra fekvő első padsorokat pedig a kir. honvéd tisztikar, élén Commensoli őrnagy, zászlóalj parancsnokkal, foglalta el. D. e. pontban 10 órakor rázendült a legszebb templomi énekek egyike, a JőveI szentlélek úristen s az ün- nepies istentisztelet Iványi B. Károly s.-pataki segédlelkész szentbeszédével vette kezdetét. A szónoki fordulatokban gazdag s históriai árgumentumokkal bővelkedő templomi beszéd a hallgatóságot hazafias emelkedettségbe hozta. Tetőpontjára emelkedett a szónoki hatás a prédikációt bezáró imában, midőn az egyháznak ihletett lelkű szolgája aposz- troféjában kérte az egek urát, hogy Deák bölcses- égé, Kossuth lekesedése, Széchenyi mérséklete hissa át mindenkor és éltesse a nemzeti közszellemet. Prédikáció végezté el d. e. Ilikor szentségkitétel volt, mire Szekerák Kálmán, s.- pataki plébános és esperes teljes egyházi segédlettel nagymisét mondott. Kint a templom előtt a kir. honvédségnek egy diszszázada volt felállítva s tisztelgő lövéseivel nagyban fokozta az ünnep fényét, méltóságát és nemzeti jelentőségét. Mise után Prámer Alajos prépost-plébánosnál nagy ebéd volt, melyen mint haljuk, a hivatalosak közül számosán vettek részt. — Megünnepelték Szent-István napját a g. kath.hivek is Ujhelyben, kik a Kecskés Antal esperes-plébános által mondott énekes misén oly nagy számban jelentek meg, hogy a templom szűknek bizonyult befogadásukra. A templomi aj- tatosság részükről is egyértelmű volt a nemzeti kegyelet és hála adójának ünnepies lerovásával.

(Lajos napján.) A Lajos név nemzetünk közéletnek viszontagsággal teljes múltjában nagyszerepet játszik. Volt nagy Lajosunk, volt kis Lajosunk, van Kossuth Lajosunk. Amazok királyok voltak — Kossuth Lajos C9ak polgár alattvaló, de óriás a szellemóriások között. Mint harangkongatás vész idején a lakosságot, mint trombita harsogás az alvó hadsereget: akként riasztá föl a letargikus tétlenségéből nemzetét, mikor megrohanta esküdt ellensége : a reakció; s amit bírtunk nagy Lajos idejében, de elvesztettük kis Lajossal Mohács alatt: f»nemzeti nagy létünket* tetézve nyertük vissza 1848 ban Kossuth Lajos zászlaja alatt. A »szent szövetség* dacára, melyben a nagyhatalmasok célul tűzték maguk elé, hogy Európában

rabláncra verik s tényleg leigázzák a szabadság- szerető nemzeteket, a Kossuth műve s halhatatlan érdeme, hogy a szavára hajló 1847-iki országgyűlés többségének segítségével nagy fordulat állott be s a nyomás alól felszabadult közvélemény kivívta, a miért a nemzet jobbjai 1526 óta hiába küzdöttek: a nemzeti kormányt, a nemzeti függetlenséget, a jobbágyság felszabadítását, a teljes jogegyenlőséget, az ösiség és dézsma eltörlését, a népképviseletet, az országgyűlés állandósítását, a vallásfelekezetek egyenlőjoguságát, a nemzetőri intézményt, a sajtószabadságot, Magyarország és Erdély únióját. »Bátrabbak, merészebbek voltak ők, (t. i. Kossuth és követői) irta Széchenyi István gr. a Pesti Hírlap hasábjain-------kikkel magasabb, láthatatlan hatalmak látszanak szorosb szövetségben lenni; rövid napok alatt oly alapra fektették hazánk jövendőjét, melyet, mi hangyamunkások, tán soha, vagy csak generációk után lettünk volna képesek megalakítani« .. és Deák Ferenc szavai szerint: »művének ezen része fen- maradt és fenn fog maradni, mig nemzetünk él és országunk áll s ahhoz a nemzet emléke és hálája lesz mindig csatolva.« Igen, Lajos-napján az uj Magyarország megalkotásának halhatatlan nagy művéről elmélkedik a magyarság Kárpátoktól Adriáig . . . s habár az ellentét, mely politikai gondolkodás és magatartás tekintetében Kossuth és az alkotmányos magyar nemzet eszejárása közt áthidalhatatlan : Lajos-napján szivében ünnepet ül pártkülönbség nélkül a magyarság öszszessége, s emlékének nagyságán elmerengve egy szivvel, lélekkel sóhajtja: éljen Kossuth Lajos 1 Az őszinte szívből, szent érzelemből fakadó sóhajtás imaként hallszik fel az égbe. Istennek, a ki a drága élet fonalát immár a 88-ik év határáig nyújtotta, tetszeni fog még igen sokáig a nemzet imádsága, s matuzsálemi kort enged annak, kit az idők rendjén megváltóul küldött népe számára, Kossuth Lajosnak. Legyen úgy, mint isten akarja, akarja úgy, mint a nemzet óhajtja !

(Ruttkayné S.-a.-Ujhelyben) Ruttkayné-Kossuth Lujza régebben tett Ígéretét pontosan beváltva, tegnap d. u. 4 órakor a Tátravidékéröl, hol magyarországi körútazásának fáradalmait pihente ki- S.-a. Ujhelybe érkezett. Az előkelő vendég tiszteletére és illő fogadása végett szép számú, kivált nőkből álló közönség, gyülekezett össze a vasúti állomás udvarán. Ott láttuk a s.-pataki főiskola tanári karának küldöttségét is. A várva-várt vonat né mi késéssel érkezett be. Mindenki a kupé felé sietett, melyből az ünnepelt úrnő kiszállandó volt. Mikor tiszteletet parancsoló alakja a kupé ablakánál megjelent, felhangzott az éljen-kiáltás, amit Ruttkayué ineghatottan fejbólintásokkal viszonzott s nyájas kézmozdulatokkal köszönt meg. Mikor a vonat megállóit s a kocsi ajtaja feltárult, minden szem az érkezőre szegződött s meg-megujult erővel ismétlődött az éljen-kiáltás. Ruttkayné, akin az öregségnek úgyszólván nyoma sincs s az évek súlyát nem érzi, teljes könnyedséggel, mondhatni fürgeséggel szállott le s 1latolai Etele szives köszöntését fogadta. Azután gyermekkori barátnőjét Matolai Eteléné szül. Szerdahelyi Amália úrnőt megölelte s megcsókolta. A hölgyek által készíttetett remekművű virágcsokrot, melynek nehéz selyem szalagja a vármegye szinét (bordó és sárga) mutatta, Fejérvári Pistike, egy csókolni való kedves kis leányka nyújtotta át Juhász Jenőcske segéd- kezésével, kiket Ruttkayné gyöngéd öleléssel szorított szivéhez. Ezután a rokonság és a hölgyközönség bemutatására került a sor, mit Láczay Elekné és Matolay Eteléné teljesítettek. Pár perc múlva Matolay Etele karján elhagyta a pályaudvart, Matolay Etelénével kocsira ült s a jobbról-balról kö- zelébejutolt közönség éljenzéseitől kisérve és hosz- szu kocsisortól követve, szállására, Matolay Etele vendégszerető házához hajtatott. A Kossuth-utcán az ablakokból köszöntötte a város lakossága, mit a kitűnő úrnő figyelmes nyájassággal viszonzott. Az alispán háza előtt nagy ember csoport várakozott megérkezésére s éljenzéssel fogadta. Hacsak később valami változás nem történik, az eddigi megállapodás szerint Ruttkayné öt napot szánt újhelyi tartózkodására, mely idő alatt kirándulásokat szándékozik tenni Széphalomra Kazinczy Ferenc sírjához és emlékházához, S.-Patakra és Borsiba II. Rákóczi Ferenc szülőházába. Kívánjuk, hogy ami után vágyott: találja föl a szerető sziveket, s a boldog gyermek kornak édes emlékei, melyek lelki szemei előtt megelevenednek, örömmel váltsák föl és pótolják szivében a gondot, but, bánatot 1

(Ki lesz a főgondnok ?). Dókus József Öméltósága a s.-a.- újhelyi ref. egyháztanáesban viselt főgondnoki tisztségről lemondván, a főgondnok választása f. évi szept. hó T-én d. e. 11 órára tűzetett ki a templomban. A ref, egyháztanács küldöttség által fejezte ki benső háláját Dókus József Öméltóságának hosszú időn át taljesitett buzgó szolgálataiért.

(Gyász.) Wekerle Sándor p. ü- minister Ó exellenciáját nagy szomorúság érte ; szeretett édes atyja, id Wekerle Sándor f. hó 19 én E.-Dámoson (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) életének 79-ik