Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-08-24 / 34. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1890. augusztus 24 34. sz. Huszonegyedik évfolyam. ELŐriZXTÉS ÍZEgész évre 6 írt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 firt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. lózir&toi nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérijén minden gar- mondaor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) IISDETÉSI EU : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt őiszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden D centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Baross Gábor. Terem az ember, mint a fűszál a mezőben. — Egy jóra törekedő nemzetet nem hagy el a gondviselő Isten. Mikor Magyarország kereskedelmi ügyei végkép aláhanyatlottak; mikor nemzetünk nemzet-gazdasági értelemben csak nyomtaték volt a világkereskedelem fontján : akkor jött egy ember, mint a meteor, s nem sokat be- szé ve, de éjjel-nappal szakadatlanul munkálva, oda küzdötte fel magát Magyarország ministerei közé és roppant munkaereje, rendületlen kitartása, világos elméje mindenek felett a magyar kereskedelmi ügyekre irányult. — Ez az ember volt Baross Gábor s ő vette át elvégre is a kereskedelemügyi ministeri tárcát. Termett ez az ember, mint a fűszál a mezőben. Baross munkálkodásának még nincs sok ideje, de van sok szép eredménye. Mióta ő a magyar kereskedelemügy lobogóját megragadta : azóta olvasunk, Írunk, hallunk mindég csak az ő gyakorlati újításáról, merész és okos előretörekedéseiről.— A zóna-tarifa behozatala s az azzal elért bámulatos eredmények ; az ennek folytán nöttön növő kereskedelmi és ipari előnyök: magukban elegendők, hogy Baross Gábor nevét tündöklő betűkkel véssék be a magyar történelem tábláiba. De a posta, a táviró, az ut- és vámügy s az ezekkel kapcsolatos sok más nemzetgazdasági tényező: marokkal szórja a dicsőséget a magyarkereskedelmi ministerre; az ő müve, hogy a magyar kereskedelem es ipar a világforgalomban ma már ugyancsak számottevő. A gondviselés jó kedvében adta őt magyar hazánknak. Egy polgár-minister; tele a legszebb polgár-erényekkel. Egy Cincinna- tus, a ki kompóról eszik répát, de az aranyat TÁtfC A, Kölcsey emlékezete. ) Az alacsony sir ráborult a nagyra, De gyúl lángoszlop a hantok felett. Öh Kölcsey 1, szobrod gyanánt ragyogva Lelked az, mely egy népet vezetett, Óh látod-é, hazád, mely szent porodra Megtört közönynyel s bűnbánón borult ? S felejted ugy-e, hogy halántékodra Ő font halhatlan tövis koszorút. *) kiszántó ekeszarvát fogja a becsületes munkásság mezején. Legújabb ténye, és minket föképen ez ragad el az iránta való tisztelet nyilvánításban, hogy a vasúti közlekedést városunk és vármegyénk javára rendezte be, hogy a ki S.-a.-Ujhelyből este 9 óra 7 perckor, vagy Szigetről éjjel 11 óra 48 perckor, vagy Debrecenből 8 óra 4 perckor elindul, az az egyik helyről a másikra reggel 6 óra 50, 8 óra 15 és 4 óra 30 perckor érkezik meg és viszont. Vagy is más szavakkal : ha én Ujhelyben este 9 óra 4 perckor vonatra ülök, reggel 8 15 perckor Debrecenben vagyok ; tehát éjszakai időmet úgy értékesíthetem, a mint épen az angol elv követeli. Ez intézkedés nem látszik első tekintetre mélyen járónak ; de ha meggondoljuk, hogy a fentebb jelzett városok közötti forgalom az egész északkeleti ország vidékeinek boldogsága csiráit hordozza magában ; ha meggondoljuk, hogy a sürü forgalom, a nép hullámzó érintkezése, a gyors és biztos adás- vevés minő óriási feltételeit hordozzák magukban a polgárok boldogulásának : akkor ez újabb intézkedés előtt hódolattal s kalapot emelve állunk meg. A mü, melyet vasúti forg alom ily berendezése által a minister maga elé tűzött, még nincs befejezve. Hogy a forgalom és érintkezés előnyeit tökéletesen élvezhessük és kihasználhassuk : ahhoz még szükséges a posta hivatalok járatait a vasúti éjjeli jövet- menetekhez alkalmazni. Vagyis keresztül vinni azt, hogy az én levelem, melyet esteli 7 óráig adok fel, ne aludjék itt, hanem jókor reggel Debrecenben az illető egyén olvashassa, elintézhesse. Ez a dolog a postai személyzetre némi kényelmetlen- séggel járna, mert éjjeli szolgálatot követelne , de oly fontos érdekekkel, annyi szaporodó jövedelmmel szemben, mint amilye*) Száz éve múlt annak, hogy Kölcsey Ferenc, a magyar politikai- és irodalomtörténetnek ez a legideálisabb alakja , a iángszavu szónok, a lelkes honfi, a hazafias költő, a mély gondolkodású tudós és műfilozóf — egyike hazánk legnagyobbjainak, született. Aranybetíikkel jegyzett politikai és társadalmi szónoklatok, gyöngysorai a Párái néz is-nek, e fölséges műnek, a Himnusz áldást kérő imája jutnak eszébe minden magyarnak, ha Kölcsey nevét hallja kimondani. Magasztos alakja, kristály- tiezta jelleme, sokoldalú, s mindig csak hazájáuak szentelt működése a magyar férfi jellem megtestesült eszménye, mely köré ragyogó glóriát vont hármas sugara a Hálának, Kegyeletnek, s Emlékezetnek ! Egy évszázaddal Kölcsey születése után restelkedve kell bevallanunk, hogy e legnagyobbnak nagyjaink között hozzá méltó emléke sehol sincs ! Halála óta is 52 év telt már el! Ennek az 52 esztendőnek mulasztását akarja most szülővármegyéje, Szatmár közönsége, jóvátenni, midőn azon működik, hogytKölcsey Ferencnek hozzá méltó szobor emeltessék és pedig ott, hol legbuzgóbban munkálkodott hazájáért és vármegyéjéért, ott, ahol ő igazán otthon volt, a hol a legnagyobb tiszteletben él ma is az ő emléke: Nagy-Khrolyban, Szatmár-vármegye ősi székhelyén. Ahhoz, hogy méltó és művészi alkotásu emlékszobrában gyönyörködhessék a nemzet, több ezer forintra van szükség. A nagykárolyi Kölcsey-szobor-blzottsíg nevében esdőleg folyamodunk t. olvasó közönségünkhöz, hogy Felkölté ájult nermetét a látnok, De csalt reménynyel halni maga tért ; S a szent sereg, melynek élén csatázott Csak sírban lelt nyugvást küzdelmiért. Mert a prófétát honja meg nem érti, Mint szabad lélek röptét szolga test; És lelkünk o volt s kétkedett kisérni Durvább valónk az eszményi nemest. Nem érték őt, mert Árpád nemzetéhez Atyáink nyelvén s lángnyelven beszélt I S a korcs faj, mely nem eszmél már s nem érez ; Ha nyelvünk győz, abban lát végveszélyt! De tudja 0 ; ajkunk legyen magyarrá, S magyarrá, aztán lesz szabadság s a jog ; S nyelvért, jogért küzd, bár ég s föld szakad rá, Mert élni kell a honnak s élni fog ! így állt a szellem hős, hatalmi önkény Rázván fölötte véres pallosát, S alatta éjszakával teljes örvény ; Nemzetközöny s benn nyüzsgő szörnycsodák : Jégönzés, polgárgyávaság, vásárban Jellem s úri falánk gőg sülyedett, j Népét marcangoló végső nyomorában. De oh, előtte a honszeretet 1 a nemes ügy oltárára áldozni kegyeskedjék. Az eitilékszobor bizottságának 454 számú gyűjtő ive szerkesztőségünknél van letéve. Vajha e vármegyében mindenki megértené a dicsőült költő szavait: »Romlott szív és romlott elme — Kit hazája hö szerelme — Szép tettekre nem hevít« ... és örömteljes büszkeséggel küldené be hozzánk kegyelete.? pénzbeli adományait! Szerkesztőségünk az aláírást ezennel megnyitja: 5 fttal — Parték Lajos ódáját a f. évi aug. hó 8-án N.-Károlybau rendezett Kölcsey-emlékünnep alkalmából vesszük át tárcánkba. Szerk. nekról itt szó van, e csekély áldozat itt elmosódó. A minister szeme és esze itt van az államivá lett magy. északkeleti vasút téréin. Bizonyára nem ok nélkül. Baross Gábor nem. az az ember, a ki tudatos célok hiányában utazgatna. Az a minister, a ki tegnap Aradon a gazdasági és iparkiállitáson azt hirdeti, hogy nincsen olyan kicsiny és nagy munka, a melyet elvégeznünk nem kellene, az a minister ma nem utazik az ország kü- lömbözö vidékén, hegy-völgyein hiába. Az ipari és kereskedelmi szempontok irritálják az ő nyugodni nem tudó elméjét és tettvágyát. A gazdálkodásnak és iparűzésnek az a primitiv módja, mely vidékeiken mai napig is divatozik; a fa-eke, a fakó-szekér, a nyomás rendszere, az erdő irtás, a rend és csinosság iránti fogalom hiánya : mind tényezők abban, hogy vármegyénk népe egy részben'adófize- tésre képtelen, dologkerülö és ügyetlen. Rég vár ez a nép egy megváltót. Rég várja hogy e tejjel-mézzel folyó föld, füstölgő kéményéi gyáraknak sűrűn létesítése által az ő boldogulására is megnyittassék. Legyen üdvözölve Baross minister a magy. északkeleti vasút vidékein ! Legyen útja rég sóvárgott jobb jövőnknek záloga ! Viski K. B. Vármegyei ügyek. Főispán ő méltósága a nagymihályi köz- korháznál rendszeresített alorvosi ájlomásra Widder Márk orvostudort nevezte ki. A kereskedelmi minister a Tarczal községe által f. é. aug. 28-ikára kért pótvásár megtartását nem engedte meg. N.-Bári község tüzkárosultjai részére 50 ftnyi segedelmet küldött a belügyminister. Szent érzet vagy honszeretet s az égnek Elhárítod nép-büntető kövét ; De szebben még hazát nem szerétének, Rokonszenvesb láng oltáron nem ég. Honszerelem volt lelke, szive honja S érezni ily magasztosan ki tud ? Csak szenvedésre vár, mint jutalomra S hálátlanságot kér, mint koszorút. Tettre csak önfeláldozással vágya, Erőszaktól irtózva s törni kész ; Mindenki kedves neki, mint hazája, S rosszaknak is csupán üdvére néz. Oh rosszak-é ők s bünös-é a nemzet, — Kérdé a bölcs — ha utján ingatag, Midőn jobblétért százszor bukva vérzett S visel lelkére rozsdáit láncokat 1 Demosthenes szónoklott ajakáról Nyelvünkön s nyelvünkért s nem értik őt! Törvényt Likurgként állít jogbástyánkul S igazat nem nyer nemzete előtt ; Lelke élőfa, min jövőnk gyümölcs, S magunk ütöttük sebjeit szivének. De szeretett a honfi, tűrt a bölcs S a látnok költő a jövőbe nézett 1 Élethalál-harcot vív most az eszme, Fel-íel ragyog s törtön homályba hull. A bajnok fogy s az elsők legnemesbje, Kazinczy égbe száll áldozatul. Kezében gyűl szent emlékére faklya, ö ragadá fel s gyújt csodás szava. A megbünhödött népért esd, mig lángba Borul az istenek hideg laka. Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva. -<gpjf
