Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-08-17 / 33. szám
Sátoralja-Ujhely, 1890. augusztus 17. 33. sz. Huszonegyedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS. Égős* övre 6 frt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek OB»k ismert kezektől fogadtatnak el. Xézlratoi nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor díjjá 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik mimlen vasárnap.) HIRDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden D centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Á közigazgatási bizottság üléséről. (1890. aug. 14.) Főispán Öméltósága a tanácskozást d. e 9-kor megnyitván, Viczmándy Ödön főjegyző, mint a szabadságot élvezett alispánnak törvényszerint való helyettese, terjesztette elő a közigazgatásnak julius havi menetéről szóló részletes és a folyó év I-ső teléről szerkesztett általános jelentését. A havi jelentésből megtudtuk, hogy Schön Miksa várni, allevéltárost és közig, irattárost e hivatali minőségében főispán őméltóíága véglegesitette. Amerikába kivándorolt 200, visszajött 33 egyén. A f. év I, felében kivándoroltak száma 588, a vissza- jötteké 515. Már itten megemlítjük, hogy Hönsch Dezső kir. főmérnök jelentése szerint a vártne gyénk területén működő 94 postahivatal közül 84 hez 823,301 ftnyi pénzkü'demény érkezett az év első felében Amerikából. A 10 postahivatal, mely a kivándorlás vágyától még mentes nép ségtől van környékezve, a szerencsi és tokaji járás területén fekszik. A közigazgatási irodában nagy a hátramaradás, mert az irodai erő kisegítő munkák teljesítése végett szét van forgácsolva. — A szőlőtermő Hegyaljának filokszerától elpusztított vidékeire kormánybiztos kiküldését tartja kívánatosnak jelentésttevő főjegyző; mert csak >gy nyerhet az államkormány teljes tájékozottságot a pusztulás mértékéről és a helyszínén szerzett tapasztalatok segítségével foghat a kér dés tanulmányozásához, hogy t. i. az elpusztult nemzeti vagyon a mezőgazdasági ku’túrának mely eszközeivel és milyen módozataival lenne kárpótlandó, A kormánybiztos kiküldetése iránt a foldmivelési miniszterhez felterjesztés intéztetett. A kir. ministerelnökhöz az 1876. évi VI. t, c. 64. § a s az 1879. évi junius hó 8 án 552. M. E. sz. a. kelt intézmény rendelkezéséhez képest felterjesztett s a közigazgatásnak az 1890. év első feléről szóló főjegyzői jelentésből közzétettük a következő részleteket: »A közigazgatás menetében a központi és némely szolgabirói irodákban mutatkozott hátra maradás ; ez azonban egyedül a személyzet elégtelenségének volt következménye, amely oknál fogva a törvényhatóság a folyó évi költségvetésben a kezelő személyzet létszámának szaporítását hozta javaslatba. (Sikertelenül. Szerk.) Az árvaszéknél a tartalékalap terhére rendszeresített árvaszéki ülnök, a tartalékalap kimerülvén, abból fizetésének kielégítését nem kaphatván, a vármegye megtakarításaiból volt első sorban fizetendő. Ezért a segéd-és kezelőszemélyzeteknek megfelelő mérvbeni szaporítása már ez okból semvolt elérhető. Es ha bár a vármegye már ismételve is a 3-ik állatorvosi állomás rendszeresitéáét kérte ezen kérelme is elejtetett. A közigazgatás terén naponként érezhető munkaszaporodás,, egyfelől az ügyek gyors le bonyolítását másfelől, az intézkedések gyors ki adványozását nehezítvén, mindinkább érezhetővé vált a szükége annak, hogy a közigazgatás helyes mederben való vezérletéhez és intézéséhez szükséges munkaerő megfelelő mérvben szaporittatván, a munka beosztás és ügykezelés is egyszerüsit- tessék — Naponként oly mérvben szaporodnak az igtató és irattári kezelés körül is a teendők, hogy az irodai személyzet egy részét, amelynek rendeltetése eredetileg más volt, itt kellett alkalmazni. A folyton szaporodó uj közigazgatási törvények nemcsak azt teszik feladatává a tisztviselőknek, hogy azok létrejöttét és a végrehajtásra vonatkozó felsőbb rendeleteket registrálják, de hogy azokat megtanulják, végrehajtsák és végrehajtásukat ellenőrizzék. A ki azonban ösmerös azon munkakörrel, a melylyel vármegyénkben a központi tisztviselők, a főszolgabirák legnagyobb része és a segéd személyzet el van halmozva, tudni fogja azt, hogy a tisztviselők alig oldhatják meg feladatukat, mely oknál fogva újból is kiemeljük, hogy az 1883-ik évi 15. t. c. megváltoztatásával a vármegye ja- javadalmazása legalább 3O°/0-tolival emelendő és a tisztviselők és segédszemélyzet létszáma a szükség szerint szaporítandó. Mert valóban felötlő az, hogy a midőn p. u. Temesvármegyében, amely területre nézve egyenlő Zemplénvármegyével és ahol egy szabadkirályi és egy rendezett tanácsú város van, öt aljegyző van rendszeresítve, addig Zemplénvármegyének nagyobb számú ügyei feldolgozására az alispán és főjegyzőn kivül csak 3 aljegyző van rendelkezésére; ott 11 iőszolgabirói járás van, itt csak 10. Azon pedig alig lehet csodálkozni, hogy a főszolgabirák a külső adminisztrációval alig foglalkozhatnak, s ezért az úgynevezett bürokratikus teendőkön kivül, a külső a községi adminisztráció ellenőrzésére vonatkozó teendőket csak részben is alig teljesíthetik. A tulhalmozott teendők közepette a tisztviselő a rendes, folytonos, szabályos munkakörből gyorsan kizökken és sok teendőt, a minek teljesítését tőle a közjó feltétlenül megköveteli, legjobb akarata mellett sem teljesíthetvén, érezhetővé válik a felületesség, a munkaátháritás az I intézkedésben és lassúság, huzavonás a végrehajtásban. A főszolgabirák hivatalait főispán őméltó- I sága megvizsgálván ,abból és a számonkéró szék I jelentéséből arról vagyunk értesülve, hogy a járá- ! sokban az adminisztráció rendes kerékvágásban foly s általában a főszolgabirák teendőiket kifo- ' gástalanul teljesitik. De a községi adminisztráció mibenlétére, mint említettük, a főszolgabirák elegendő gondot nem fordíthatván az ellenőrzést nem gyakorolhat- ; ták oly mérvben, hogy a községi ügy- és pénz- ! kezelés mibenlétéről teljesen tájékozottak lehet- í nénk. Igaz, hogy a községi elöljárók közzül most Csak 12 jegyző és 8 biró ellen van fegyelmi eljárás folyamatban, de mindezen fegyelmi ügy leg- fóképen pénzkezelés körüli visszaélések miatt, leginkább a pénzügyi hatóság előterjesztésére tétetvén folyamatba, hogy mily mérvben felelnek meg a községi elöljárók a helyi közigazgatás egyébb ágaiban is kötelességeiknek, erről legközelebb fogunk tájékozó képet kapni, a midőn a főszolgabirák a nagyméltóságu minisferium által elrendelt vizsgálatokról a jegyzőkönyveket beterjesztik. A közbiztossági állapotoknak, oly nagyobb mérvű megháboritása nem történt, hogy különösebb intézkedések szüksége állott volna elő ; egyedül a szerencsi cukorgyár felépítése után szüksége mutatkozott annak, hogy az ottani csendör- ség szaporítása iránt lépések tétessenek és felvidékünkön egy csendőrőrs szaporítása vált a helyi viszonyoknál fogva szükségessé. A közegészségügyi állapotokra nézve jelenthetjük, hogy az emberi betegségek a lefolyt félévben nagyobb mérvben vagy járványszerüleg nem pusztítottak ugyan s ezért a lefolyt fél év szerencsésnek nevezhető, de az emberi egészség fentartása, ápolása és visszaszerzése körül a régi állapotoktól kevés eltérés mutatkozik. A helyi rendőrség a közegészségre ártalmas körülmények megszüntetése és ártalmas anyagok eltávolítása körül nehezen bir megfelelő életjelt adni; a törvények és felsőbb rendeletek gyorsan T k B 0 A, Negyvenezer forint — A jZeraplén* eredeti tárcája. Igen, negyvenezer forint, sem több, sem kevesebb a budapesti lóversenyen a Szent-Istvdn-dij, melyért ma délután 4 órakor futnak a kontinens legjobb lovai, a francia lovak kivételével, melyek a magyar gyepről ki vannak zárva. 40.000 forint szép pénz, sőt hozománynak is sok, hát még mikor egy lónak a gazdája teszi zsebre, a miért lova 2400 méter távolságot leggyorsabban befutott. Nagy nap ez a mai. Ennél érdekesebb versenynapja még nem volt Budapestnek. Még ilyen magas dijért nem futott magyar földön ló. Sokat, igen sokat lehetne arról Írni, hogy mire volna helyesebb fordítani a Jockey-klubnak ezt a tenger pénzt ; de utoljára ez mégis szüksé ges, még nemzetgazdasági szempontból is. És ez a nagy összeg mégis csak azok zsebeiből kerül ki, a kik megnyerni akarják. Ha elgondoljuk, mennyibe kerül egy ily versenyló nevelése (igen is nevelése) csak két éves koráig is, mig versenyképes lesz. Az a legpedánsabb gondozás, ellátás, trainirozás mind igen sok pénzbe kerül. Tehát kell, hogy az illető istálótulajdonosokat ily nagyobb dijak által a további kitartásra buzdítsák. Van ma élet Budapesten. A főváros azok előtt, a kik jól ismerik, mindig érdekes, de legérdekesebb most a versenyek alatt. Pontban 3 órakor kezdődik a verseny. Már két órakor nyüzsög a nép a Kerepesi-uton kifelé az államvasut szomszédságában levő versenytérre. Ember ember hátán megy. És már itt kiválaszthatjuk, ki melyik helyre igyekszik. A gyalogjárók legnagyobb része a 30 kros helyre megy. Itt látni a legérdekesebb speciálitásokat. Mosónék, bérszolgák, kereskedő- segédek és diákok — a mint mondám egy része gyalog — a másik része ióvasuton igyekszik kifelé. Odakint aztán az a része, a melyik csak nézni jött, a korláthoz szorul és igyekszik a birói páholylyal szemben levő helyet elfoglalni. Mert ez a hely azok előtt igen becses. Ezért a helyért a túlsó oldalon alig 50 méternyi távolságra 5 forintot fizetnek. Innen látható legjobban a verseny vége ; a finish. Itt figyelhető meg az ügyes Jockey mesteri lovaglása és canlerezése, a mikor nehéz küzdelem után Coates kilovagolja egy íejhoszszal Piculát, a 20.000 forintos kanca díj nyerőjét. Erre a helyre járnak a nagy sportemberek típusai, többnyire orvosnövendékek. Ezek úgy ismerik a lovakat, mintha legalább is állatorvosok volnának. Náluknal jobban senkisem tudja, hogy Blaskovich jóhirü lovai: Talpra Magyar, Budagyöngye, Kincsőr és Kincs a hires Kincsem gyermekei, a ki 52-szer futott és 52-szer nyert, az igaz, hogy az utolsót holtversenyben. Ennek a lónak az életrajzát érdemes volna külön leírni. Ezek már nem nyomulnak a korláthoz. Ezek már nem tudnak nyugodtan állani egy helyen Futkosnak ide oda, számítanak, kombinálnak, lesik a totalizatőri, figyelik, melyik lovat hogyan rakják, ebből aztán újra kombinálnak. Ráteszi egy lóra az utolsó két forintját. Tenni csak az utolsó percben tesz, de sokszor le is csengetnek előtte, a mikor elkésett tenni, Ekkor nyughatatlan, kiabál, lesi a start-ot ; most nyert volna akkor is lecsengették, pedig a verseny végén belátja, hogy igy legalább megmaradt a két forintja. — A 30 kros helyen mindenki játszik. Láttam iskolás gyermekeket, kik ozsonapénzüket rakták össze, hogy egy forint legyen, aztán megteszik és elvesztik — és nem ozsonálnak. Egy vasárnapi verseny után két korosabb asszony — valószínűleg napszámos — ment előttem haza a a városliget felé. Az egyik sírva panaszolta el, hogy elvesztette utolsó 6 forintját és holnap nem tudja mit fog enni. Sir, koplal, de a jövő vasárnap újra kint volt és ismét elvesztette megtakarított keresményét. A kik egyfogatu bérkocsin mennek ki, hárman egy kocsiban, azok a forintos helyre mennek. Ezek vagy hivatalnokok, vagy azok a kereskedők és diákok kiknek az előző verseny jól sikerült. Itt már nincs olyan lárma, mint oda át. Itt nyugod- tabbak az emberek, de azért itt is, midőn a lovak közelednek, mindenki annak a lónak és lovasnak kiáltja a nevét a melyikre tett, ez által is győzelemre nógatva kiki kedvencét. Fiakeren azok mennek, kik az öt forintos helyre váltottak jegyet. Itt már a száj hallgat. Itt a pénz beszél. Es csak messzelátóval figyelik a lovak mozdulatait a lecsengetés után. Itt már őszszel megbeszélés tárgyát képezi, kivált a bök- makerek elkerített hélyén, a jövő évi bécsi Derby nyerő. Bécsben a tavaszi versenyek alatt tartatik az úgynevezett Derbi futás, mely szintén egy nagy m? Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva..
