Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-08-10 / 32. szám
A kereskedelmi minister a vármegyei utbiz- tosok és utkaparók felesketését elrendelvén, egyúttal az utibiztosok által az utrendörségi eseményekről és az utrendőri kihágásokról ezután vezetendő napló mintáját megküldötte. Hírek a nagyvilágból. ( Moór mezővárosa (Fejér vármegyében) f. hó ! 5-én nagy tűzvésznek volt színhelye. A borzasztó szárazságban és erős szélben oltásról szó sem lehetett. Leégett 109 ház a melléképületekkel s a 1 behordott életnemüekkel. S/.áz harmincnégy család hajléktalanná lett. öt asszony és egy gyermek a lángoknak esett martalékul, többen súlyos égési sebeket szenvedtek. Az oroszországi zsidók helyzete igen súlyosra változott. Sándor cár e napokban rendeletet irt alá s megparancsolta, hogy zsidó alattvalói minden ingatlan javaikat, záros határnapig, önként adják el, mert ellenkező esetben birtokaiktól hatóságilag fognak megfosztatni s a községekből, ahol állandóan letelepedve laknak, kiüzetni A drákói szigorral hozott ukáz felsorolja és megszorítja a városok számát is, melyekben a zsidóság jövendőre s kizárólag lakhat. Ez intézkedések következtében négy és fél millió zsidó Oroszországban hontalanná vált. Vimos császár találkozása Angliába Viktória királynővel igen szives volt. Az ángol lapok rokonszenves hangon üdvözölték cikkeikben az ifjú és hatalmas német császárt, aki, mint a béke őre, azért járt Angliában, hogy az angol-német baráti köteléket megszilárdítsa. A román király, Károly, f. hó 15-én két napra Ischlbe utazik királyunk meglátogatása vé gett. E látogatásnak politikai jelentőséget tulajdonítanak. Hírek az országból. A király köszöneté. Ó császári és apostoli kir. Felsége a következő legf. kéziratot méltóztatott kibocsájtani : ^Kedves gróf Szapáry /* »Szeretett leányunk, Mária Valéria főhercegné menyegzőjének örvendetes alkalmából kedvelt Magyarországom minden részeiből vett szerencsekivánatok és hódoló üdvözletek által ismét valóban megható jeleit fogadtuk azon szeretetteljes részvétnek, melylyel hű népeim Házam és Családom sorsát mindenkor kisérik. Midőn a rendületlen hűség és ragaszkodás eme sokféle nyilvánulásaiért az illető testületeknek és személyeknek, saját, valamint a császárné és királyné s gyermekeink nevében is legbensőbb köszönetünket kifejezem, különös megelégedésemre szolgál, hogy ez alkalommal is számos jótékony- sági tények, alapítványok és felajánlások Házam ez örömünnepéhez fűződnek, s leányunk házassági egybekelésének napja a jótékonyság és felebaráti szeretet müvei által, melyek ezentúl nevét viselendik, mindenkorra áldásteljes emlékezetben fog maradniUtasítom önt, hogy e köszönetünket országszerte hirdesse.* Ferdinánd bolgár fejedelem, testvérének Kó- burg Fülöp hercegnek meglátogatása céljából f. hó 5-én Szent-Antalra érkezett s ottan három napig időzött. Báró Eötvös József ugyanahhoz. 20/4. (1848., ápr. 20.) Kedves barátom 1 Minden súrlódások elkerülésére szükségesnek láttam tárcámnak kezelését úgy rendezni el, hogy minden vallásfelekezetnek vallásos ügyei egészen elkülönözve egymástól igazgattassanak. Erre három sectiót fogok felállítani, egy katholikust, egy protestánst, ’s egyet a’ görög nem egyesültek számára. Ha a’ baráti viszonyra emlékezel, mely közöttünk évek óta létezik, természetesnek fogod találni, ha a’ protestáns sectió főnökének helyét számodra tartottam fel, úgy nem bámulhatod azt sem: hogy miután e helynek általad elfogadása az összes protestáns státus között véghetelen megnyugvást szülne, most téged erre mint barátod s a' haza nevében kérlek. Senki nem tudja nálamnál jobban, mily áldozatot hoz, ki jelenleg hivatalt vállal el, de ismerlek ’s bizton számolok nazafiságodra; ne tagadd meg kérésemet, ’s jöjj vagy irj mentül elébb — hiv barátodnak : Eötvös Józsefnek. ■* E két utóbbi levél, kivált a Szemeréé, igen híven jellemzi a forradalmi évek izgatott hangulatát. Még azt jegyezzük meg, hogy Lónvay Gábor elébb az Eötvös ajánlatát fogadta el, utóbb pedig ungmegyei főispán lett. Petrovics Elek. Levelezés. N.-Mihály, 1890. aug. 6. A mi örömnapunk. Folyó hó 6-án ülte meg N.-Mihály város népszerű r. k. plébánosának, Szent-Léleky Géza c. kanonoknak áldozópapi 50-ik évfordulóját, s az agg papot aranymiséje alkalmából népszerű óvációkban részesítette. Az ünneplés impozáns méretekben folyt le s már megelőző este, 5-én, kezdődött a város fényes kivilágításával és fáklyásmenettel. A menet a plébánia elé vonult, hol Raisz Gedeon dr. vár megyei t. főorvos, szeretettől és barátságtól ihletett, remek beszédben üdvözölte a város lelkipásztorát, ki meghatottan köszönte meg a kitüntetést, a város és hivei ragaszkodásának ily szép nyil- vánulását. Az ünnep fénypontja az aranymise volt. Másnap d. e 10 órakor harangzúgás és mozsárdurrogás közben vonult be az ünnepelt főpap a szentegyházba, melyet barátai, rokonai s híveinek nagy serege szinültig megtöltött. Az örömanyai tisztet özv. Kossuth Mihályné, szül. Horváth bárónő, töltötte he; koszoruleányokúl pedig az Amb- rözy-, Fábián-, Füzesséry- és Korányi nővérek szerepeltek. Rövid ima utáp fényes segédlettel kezdődött az aranymise, melynek manuduktora a szintén aranymisés Schieder János butkai plébános volt, a ceremóniát pedig Sikorssky plébános vezette. Az evangélium olvasása után szószékre lépett Mi- ladinovics plébános s egy szép elmélkedés után, melyben a lelkipásztor hivatását fejtegette, — elmondotta az ünnepelt életrajzi adatait, melyet rö videsen következőkben adunk : Szent-Léleky Géza 1817 ben Komjátiban, Tornavármegyében, született ősnemes foldbirtokos szülőktől. Hittani tanulmányait Kassán 1839-ben elvégezvén, 1840 aug. 6 án, 23 éves korában, pappá szentelteltetvén az akkori kassai püspök udvari káplánjává, majd tarczali káplánná nevezte ki. 1848—49-ben az újhelyi nemzetőrök tábori papja volt. 1859-ben Nagy-Kázmérba, később Parnóra plébánossá hivatott meg, honnét 1872 ben Sztáray Antal gróf nagy-mihályi plébánossá prezentálta, s itt érte meg nemeslelkü patronusának becsülésében, barátai szeretetében s hivei ragaszkodásában áldozó papságának lélszázados évfordulóját. A szent beszéd végeztével az agg lelkipásztor folytatta aranymiséjét s bemutatá áldozatát az egek Urának, minek végeztével megáldotta temploma és parochiája kegyurát és családját A mikor kiterjedt rokonságának minden tagját köny- nyes szemmel, reszkető kezekkel megáldotta : nem volt a templomban ember, ki ne könnyezett volna, s mindenki mélyen meghatva távozott a lélekemelő istentiszteletről. Délben Nagy-Mihály város küldöttsége vonult a plébániára s a város érdemes fóbiráj a, Su- lyovszky István, lelkes beszéd mellett egy gyönyörű mívű albumot nyújtott át barátai és tisztelői nagy tömegének aláírásával. Az album fehér szattyán bőrbe van kötne, közepén a Szcnt-Léleky- család címerével, melyet művészi stílben — kékpiros zománc-munka övez. A jubilált megható válaszában kiemelte, hogy ez album élete legszebb emléke lesz, melyet mindenkor szemei előtt fog tartani s holta után családja őrzi meg legdrágább ereklyéjét. Dé’után 1 órakor az ünnepéit fényes ebédre hívta meg barátait és tisztelőit, kik mintegy 180 an jelentek meg. Az asztal közepén a házigazda, job- ján kegyura Sztáray Antal gróf, balján pedig az örömanya foglalt helyet. A diszebéd menüje következő volt : Leves : Rák. Kockatészta. Asiette : Kecsege. Kassai sódar aspikkal. Marhahús paradicsom és ecetes tormával. Töltött káposzta sertés karajjal. Sültek : Malacpecsenye veröskáposz- tával. Liba sült kovászos ugorka és saláta. Vadász sült makaróni Tészta: Irós és diós tészta. Juh túrós haluska. Dessert: Sajt. Gyümölcs. Fekete kávé. A kiszolgálat és konyha a Barnafi féle vendéglőnek becsületére válik. A negyedik fogásnál felemelkedett a jubilált főpap s lelkes szavakban éltette Ő felségét a magyar királyt és királynét, nemes patronusát: sztárai és nagymihályi Sztáray Antal grófot, egyházmegyéjének jeles püspökét Bubics Zsigmond Öméltóságát, vármegyénk szeretett főispánját, parnói Molnár István Öméltóságát, az örömanyát és koszoruleányokat, végre hiveit. A következő szónok Sztáray Antal gróf volt, mély eszmékkel telt" beszédben üdvözölve a legszebb jubileumot ülő lelkipásztort. Ezután megindult a tósztok árja: Füzesséry Tamás, Reviczky Pál a család nevében, Sidelszky, Fábián Ferenc és János, Schieder János, Sulyóvszky István, Tutkovics domásai plébános, ki 14 évig volt káplánja és még igen számosán köszöntötték fel, lelkes szavakban a szeretett rokont, barátot, kartársat, hiv lelkipásztort. Szent-Léleky Géza immár a kassai egyházmegyének egyik nesztora. Jól végzett munkája áldásaként köztisztelet, szeretet és tekintély veszi körül. A nyugodt szemlélődés magaslatáról, hol az ész az érzékiség és szenvedélyek homályától és 4 szív az átélt viszontagságok és küzdelmek keserveitől megtisztult, elégüllen tekinthet vissza a nemesen megfutott életpályára. Adjon a Teremtő erőt, hogy még sokáig hirdesse az isten igéjét, oktassa az emberiséget a vallás szép elveiben s költse fe! az emberek szivében a vallásos érzületet, az erkölcsöt, a szeretetet. Szinna, 1890. aug. 1. Húsz éves papi jubileom. Ritka szép papi ünnepségnek volt szemtanúja Z-Szinna városnak nagyszámú templomi közönsége folyó évi julius 31-én. A kassai egyh. megyének öt jeles és érdemes áldozópapja ünnepelte meg a művészileg restaurált római kath. templomban áldozópapságának 20 éves jubi- leomát. Húsz év a közélet mezején, különösen pedig a lelkészi pályán, oly szép kor, hogy aki megérte hálát adhat Istennek az ő kegyelméért. Lehoczky Endre szinnai plébános is visszaemlékezvén, hogy 1860-ik év julius hó 31-én a kassai egyházmegye 6 végzett papnövendéke a jó Isten kegyelméből mind teljes jólétnek örvend : arra a kitűnő eszmére jött, hogy felhívta volt papnövendéktársait s kedves barátait, miszerint 20 éves áldozópapságuk megünneplése végett Z.-Szinnán jöjjenek össze s adjanak hálát a jó Istennek magas kegyeiért. A körlevelet minden egyes iskolatárs lelkes örömmel olvasta s szebbnél szebb, szellemesebbnél szellemesebb reflexiókban Ígérték meg, hogy a »Te Deum« ünnepét a szinnai plébános művészi fényű templomában fogják megülni. Julius 30-án az iskolatársak közül 5-en: u. m Harcsár Péter hermányi esperes plébános Katinszky Géza kassai főgim. tanár, Lahocsinszky Adolf nagy-tárkányi plébános, Szkárosy István fri- esi, Lehoczky Endre szinnai plébánosok Szinnán találkoztak. A hatodik iskolatárs, Ruzicska Kálmán dr , aki gyengélkedése miatt nem szenteltethette fel magát s jelenleg Zalavármegye jeles kir. tan- felügyelője, meleghangú levélben üdvözölte ifjúkori kedves barátait és iskolatársait. Julius 31-én Z-Szinna ünnepi díszbe öltözött. Szinna város és vidéke értelmisége és a hivek nagyszámban hullámoztak a templom mellett fekvő sétatéren, várva a templomba hivó harang megszólalását. D. e. 10 órakor megszólalt a széphangu harang s a jubilánsok a sekrestyébe a közönség pedig a templomba vonult. Ünnepi csend honolt a Roskovics Ignác jeles festőművész által restaurált templomban. Egyszerre csak megszólal a jelző csengő, fényes aszisztencia mellett bevonultak a jubilánsok az úr o'tára elé. Arcukon íinnepies meghatottság honolt. A fő pon'ifikáns, Harcsár Péter hermányi esperes-plébános, érces szép hangon intonálta a le Deum laudamus t s a kóruson megszólalt az uj díszes szép orgona és az ez al kalomra összeállt férfikar lelkesülten énekelte végig a Te Deum-ot. Ezután következett a nagymise, melyet az előbb említett esperes plébános végzett. Á'dozó paptársai már előbb csendes misét mondottak. Mindenkin meglátszott az ünnepies ma gasztosság, úgy a jubilánsokon mint a közönségen. A gyönyörű és messze földön párját ritkító templomnak előkelő közönsége élén ott láttuk a szinnai uradalom hitbuzgó kegyes urát: Lippe Eberhard grófot kedves nejével, a szeretetreméltó és nyájas Marietta grófnénak kedves nővérét s fivéreit, a Benyovszky testvéreket; ott láttuk Szinna város összes értelmiségének hölgy és férfi közönségét s számosokat a vidékről. Hálaadó mise után a férfi közönség Lehóczky Endre vendégszerető plébános házában gyűlt össze, aki 35 teritékü diszebédet adott. Az ebéd kitűnő magyaros ételekből állott s szives vendégszeretet, jó bor, ünnepi hangulat me’lett csak hamar megeredt a magyar embert oly s épen, nemesen jellemző felköszöntők árja. Igen sok szép, szellemes tószfot hallottunk. Az ebéd n jelen volt Lippe Eberhard gróf Öméltósága a jubiláns papok egészségéért emelte s ürítette polvirát. Harcsár Péter, esperes-plébános, a nemes gróf s kedves családjáért, nemkülönben a összes jelenlevő értelmiség egészészségeért ivott. Lehoczky Endre 20 év előtti visszaemlékezésekkel fűszerezett beszédben iskolatársait s jó barátait éltette. Bihary Emánuel, g. k, lelkész, a jubilánsokat mint nem egyenlő szertartásu, de egyhitvallásu, szerető testvéreket, kollégákat a g. k. testvérek nevében üdvözölte, kívánván szive mélyéből a jubilánsoknak, hogy aranymiséjüket is ép oly viruló fris egészségben, minőnek jelenleg örvendenek, ünnepelhessék meg Katinszky Géza tanár a szép példával elöljáró s jelenlevő közigazgatási tisztviselőkért ürítette poharát. Szkárosy István plébános Folytatás a mellékleten,