Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-12-28 / 52. szám
HIVATALOS RÉSZ. 19,898. sz. Tudomás és S-.a. Ujhely, alispán Zemplénvármegye alipánjától. alkalmazkodás végett kiadom. 1890. november hó 26-án. helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. Földmívelésügyi m. kir. miniszt. 66,882/IH—8. sz: Valamennyi törvényhatóságnak, A württenbergi belügyministerium által folyó évi október hó 27-én 7032. szám alatt kiadott hirdetmény értelmében az első sertések Ausztria-Magyarország bármely vidékéről azonnali levágás céljából Stuttgart és Ulm városokban Eriedrichshafenen át, alábbi feltételek alatt bevihetők. — 1. A szállítmányok származási és egészségi igazolványokkal látandók el. — 2. Az állatok Friedrichshafenben a kirakáshoz hatósági állatorvos által megvizsgáltatnak s a beteg, gyanús vagy ilyenekkel érintkezett sertések visszautasit- tatnak. — 2. Az állatok Friedrichshafenből zárt vasúti kocsikban kirakás és a forgalom által nem igényelt késedelem, avagy más állatokkal való érintkezés nélkül közvetlenül a rendeltetési helyre szállíttatnak s ott azonnal a vágóhídra vitetnek, hol rendőri felügyelet alatt mielőbb levágatnak. — 4. A szállítmánynak Friedrichshafenben való meg érkeztét a kir. kikötő-igazgatóságnak legalább 24 órával előbb be kell jelenteni. Erről a közönséget tudomásvétel és közhirrététel végett értesítem. — Budapesten, 1890. évi novemberhó 7 én. Minister meghagyásából. Lipthay miniszteri tanácsos. 21239, 21240., 21244., 21251. sz. Zemplénvártnegye alispánjától Köröztetés végett kiadatik. S.-a.-Ujhely 1890. december 3. alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. A bodrogközi j. főszolgabirájátol 4048,4086/k. i 90. Tekintetes alispán ur! Zétény községében egy két éves fehér szőrű fennálló rövid szarvú bélyegtelen üsző tinó. — Rád községében, egy 2 éves fehér szőrű villás szarvú ökörtinó — bitangságban találtatván köröztötésöket kérem K-Helmeczen nov. 25 1890. Bencsik főszolgabíró. Tudomásomra jutott, hogy egy vidéki könyvkereskedő az állam által kiadott és a m. kir. egyetemi nyomdában kapható olvasó- és tankönyveket az általam megszabott bolti árnál 3—4 krral drágábban adja el. — Minthogy a népiskolai tankönyvek állam által való kiadásának egyik főcélja: az iskolás-gyermekeket a lehetőségig olcsó könyvekkel ellátni: kötelességem ezen könyveknek a közve titok áUal való megdrágítását megakadályozni. — Már a f. évi julius hó 20. 28,078. sz. a. kelt kör rendeletemmel (Néptanítók Lapja, 1890. folyama, 62. száma) intézkedtem, hogy a nevezett nyomda igazgatósága a nála kapható tankönyveket a gondnokságoknak és iskolaszékeknek nettó áron, portómentesen küldje meg. — Ennek kapcsán van szerencsém a Tanfelügye'őséget felkérni, hogy az illető iskolai hatóságokat figyelmeztetni méltóztassék, hogy a jelzetthez hasonló eset előfordulása esetén ily visszaélést azzal gátoljanak meg. hogy megrendeléseiket a fenti rendeletem értelmében közvetlenül az egyetemi nyomda igazgatóságához intézzék. — Budapest, 1890. december 12 én. A mi niszter helyett: Berzeviczy Albert államtitkár. Szabályrendelet a husvágás iránt (Folyt, és vége.) ur Riese köz- 1 4049 k. 1. Tekintetes alispán ség határában egy világos pej kajla fülü 1% éves . kanca csikó bitangságban találtatván köröztetésés kérem K.-Helmecz nov. 25 1890. Bencsik s. k. főszolgabíró. 4417 4424 k. i. kir. Helmeczen egy 5 hónapos fehér szőrű perge szarvú, jegytelen üsző borjú; Kis-Dobrán két fekete jegytelen kanca ló bitagn- ságban találtatván köröztetését kérem nov. 16 1890. Bencsik s. k. főszolgabíró. 4763—4764. ki. 189O. Kis-Géres községében egy fehér szőrű jegytelen egy éves üsző-borjú — Riese községében egy fehérszörü 6 hónapos koéa malac bitangságban találtatván — köröztetését kérem. K. Helmecz, 1890. nov. 24 Bencsik s. k. főszolgabíró. 717 sz.jrend. 890. S.-a.-úfhelyi j. foszolgabirájátó!. Körözvény. Körözés és eredmény esetén jelentéstétel végett tudatom a községek bíráival, hogy Csákó Imre s.-a -újhelyi lakosnak f. hó 19 én egy fekete szőrű hízott ártánysertése udv ráról, — Davidovics Adolf m.-jesztrebi lakosnak pedig f hó 20 án egy szürke szinü, homlokán fehércsillagos, 2 1/2 kancacsikaja a mezőről eltévedt. S’-a. Ujhely, 1890. dec. 23. Dókus Gyula, főszolgabíró. 4552. sz./I. 90. A homonuai jár. főszolgabirájátol. A >Zemplén< hivatalos közlöny tekintetes szerkesztőségének. S.-a.-UJhelyben. Közhirététel végett tudatom, hogy f. hó 17-én Koskócz községben két dirab, 2—3 szőrű ökör tinó, melynek egyike bitangságban találtatott s tetik. Homonnán 1890 évi éves vöröses fehér foltos,— községi bírónál őrizdecember hó 20-án. Haraszthy főszolgabíró. 2923. sz. Zemp!énvármegye kir. tanfelügyelőjétől. Az állami s községi elemi iskolák tekint. Elöljáróinak A nagymélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir minister ur f. évi dec. hó 2-án 47,225 sz. a. ki adott körrendeletét tudomásvétel céljából van sze rencsém az alábbiakban egész terjedelmében köz zétenni. S.-a.Ujhely, 1890. dec. 27 én. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő Másolat. A vallás- és közoktatási m. kir. ministertől. Zemplénmegye kir. tanfelügyelőségének. 47,225. sz Ha a vágatási biztos az élő állaton oly betegséget vagy erre gyanút talált, a mely miatt a hús fogyasztásra nem bocsátható, a levágást nem engedi meg. Ha ily betegséget vagy gyanút már levágott állaton állapított meg, az állat további felhasználására nem ad engedélyt. Mindkét esetben, valamint akkor, ha a betegség ragályos, de a hús értékesítését esetleg nem zárja ki, jelentést tesz a község elöljáróságának. Az elöljáróság intézkedik az iránt, hogy ott, a hol a vágatási biztosi teendőket nem látja el hatósági állatorvos, az állatot az illető hatósági állatorvos megvizsgálja, akiknek véleménye további eljárásra nézve irányadó. A mennyiben a talált betegség az 1888. VII. t. c, 24. § ában elősoroltak valamelyike, további eljárást ezen törvény és a végrehajtására kiadott említett rendelet vonatkozó határozmánya szabják meg; egyebekre nézve pedig jelen szabály- rendelet rendelkezései irányadók. 7. §. A község elöljárósága tartozik gondoskodni arról, hogy az emberi élvezetre alkalmatlanoknak talált ily húgok és szervek alkalmas módon élvezhetetlenné tétessenek, illetőleg csakis ipari célokra használtathassanak fel. 8. §. Ha a levágandó vagy levágott állattulajdonosa a vágatási biztos, illetőleg a hatósági állatorvos véleményében meg nem nyugszik, kérelmére és költségére az elöljáróság felülvizsgálatot rendelhet el. Ha a vágatási biztos eme állatorvos, véleményét a hatósági állatorvos, ha pedig ez a vágatási biztos, véleményét bizottság vizsgálja felül. A felülvizsgáló bizottság az illető állami állat orvosból és hatósági orvosból áll. 9. §, A vágatási biztos hatásköre csakis az állatok levágásának ellenőrzésére, az említett állatoknak élő és levágott állapotban való megvizsgálására terjed ki, ellenben a mészárszékek és hentesüzletek ellenőrzése az ezzel megbízott emberorvos ügykörébe tartozik. 10. §. Az állatok levágása csak nappal, elég világos és tág helyen történjék. Mesterséges vilá gitás mellett való vágatást az elsőfokú hatóság megengedhet. 11. §. A vágás mindenkor gyorsan és akként történjék, hogy az állat legkevésbé kinoztassék. A vágatási biztos köteles arra ügyelni, hogy mészárosok és hentesek az állatokkal durván ne bánjanak. 12. §. A vágás után az állat feldarabolásánál gond fordítandó arra, hogy a hús a gyomor, bél és húgyhólyag tartalmával be ne szennyeztessék. A fel nem használható testrészek a vágóhidról az e célra berendezett elkülönített helyre azonnal elszálliíandók és fertőtlenítő oldattal leöntendök. Beteg szerveket kutyáknak adni és egyátalán kutyát közvágóhidra bocsátani szigorúan tilos. 13. §. A közfogyasztásból feltétlenül elvonandó : 1 A nagyon lesoványodott állatok húsa, vagyis ha a hús igen száraz, esetleg vizenyős, igen halványszinü, ha a csontvelő kocsonyához hasonló és ha kifejlődött szarvasmarhában az ösz- szes zsir 10 kgrmnál kevesebb; továbbá minden oly esetben, ha a lesoványodás belső megbetegedés következtében fejlődött ki. 2. Négy hétnél fiatalabb borjuk és nyolc napnál fiatalabb bárányok, gödölyék és malacok húsa. Fiatal állatok húsa különben sem bocsátható közfogyasztásra, ha a köldök-zsinór még le nem esett, ha az izomzat kocsonyához hasonló, sikamlós és vizenyős. 3. Elhullott, megmérgezett, villámtól sújtott és erősen meghajtott állatok húsa. Megmérgezett, de később felépült állatok csakis nyolc nap múlva vághatok le, ha a mérgezés növényi anyaggal tör tént, és három hét múlva, ha a méreg ásványi anyag volt. 4. Ha az állaton a következő betegségek valamelyike állapíttatott meg: a) keleti marhavész, b) lépfene (anthrax); c) sercegő üszők; d) veszettség ; e) juhhimlő; /) sertés-orbánc; g) fonalóckór (trichinosis); fi) geny- vagy évvérűség és ennek okai közül főleg az ellési láz és az újszülöttek köldökgyuladása. Ily betegségek fenforgása esetében az állat egyik része sem használható fel. Ha e betegségek valamelyike már az élő állaton megállapítható, akkor levágását nem sza bad megengedni. A hús akkor sem bocsátható fogyasztásra, ha a felsorolt betegségek valamelyikének alapos gyanúja fenforog. E betegségek fertőzése gyanújában álló állatok is csak a beteg állattal való érintkezéstől számított bizonyos idő elmúlta után vághatók le, mely lépfenére nézve 6 nap, a veszettségre nézve szarvasmarhánál 4 hónap, juh -, kecske- és sertésnél 3 hónap, a sertés-orbáncra nézve 6 nap. 14 §. A többi betegségre vonatkozólag a vágóhídi biztos a következő elvek szerint jár el: a) Ragadós száj- és körömfájásban szenvedő állatok az I. fokú hatóság engedélye mellett csak akkor vághatók le fogyasztásra, ha a hatósági állatorvos a betegséget enyhe alakúnak véleményezi, vagyis ha az állatok jó húsban vannak és ha ge- nyedés vagy üszkösödés a körmök körül vagy erősebb láz nincs jelen. A száj megbetegedése esetében az egész fej, a végtagok megbetegedésekor ezek az elülső térdtől, illetőleg a csánkizülettől lefelé elvetendők. b) Ragadós tüdőlobban szenvedő szarvasmarha közfogya ztásra bocsátható, ha az állat jól t'piált, magas láza nem mutatkozott és ha a beteg tüdőben genyes vagy üszkös gócok nincsenek ; ellenkező esetben értékesítése megtiltandó. A beteg tüdő- és a közeli nyirokmirigyek minden esetben 1, c) Himlős juhok és sertések levágása tilos ; ily betegség miatt elzárt nyájból a teljesen egészségesnek látszó és levágás után is ilyeneknek talált állatok fogyasztásra bocsáthatók. d) Rühös allat levágása megengedhető, ha a bőrön csak kevés pörk található és az állat jó húsban van ; lesoványodott, elcsenevészedett állatoknak fogyasztásra levágása tilos. e) Giimőkórban (gyöngykórban) szenvedő állat húsa fogyasztásra bocsátható, hacsak egy vagy egymással közvetlenül érintkező több szerv és a közvetlenül szomszédos nyirokmirigyek vannak megbetegedve s az állat amellett jól táplált és élő állapotban láznak tüneteit nem mutatta; ha azonban egyidejűleg az egymástól távol eső és egymással csak a nagy vérkör útján összefüggő több szerv van megbetegedve, vagy egy szervnek megbetegedése esetében tőle távol fekvő testtáj nyirokmirigyei elsajtosodottak, ha általános heveny- gümőkór van jelen, ha az izmokban is találhatók sajtos góczok, vagy ha az állat már lesoványodott, akkor az állat egészben elvonandó a fogyasztástól. Első esetben is azonban a megbetegedett szerv, valamint általában a gümős csomók elvetendők és megsemmisítendők. f) Borsókás sertések húsa minden esetben elvetendő; ha a borsókák száma csekély, akkor a szalona és a zsír hatósági felügyelet alatt történt kiolvasztása után fogyasztásra bocsátható, a kiolvasztáskor visszamaradt töpörtyű azonban a fogyasztásból kizárandó. A kiolvasztás és elárusitás nincs megengedve akkor, ha, bár a betegség különben csekélyfokú, a szalonában csak egyetlenegy borsóka is található. Az elkobzott hús és zsír petróleummal vagy rozmarin-olajjal való leöntés után technikai célokra, a bőr és a serték egészen szabadon felhasználhatók. g) Métely kórban, szórjéreg kórban, kergeségben, sugár gombabetegségben szenvedő, de jól táplált állatok húsa fogyasztásra bocsátható, a beteg szervek azonban megsemmisítendők. Hasonló elbánás alá esnek a víztályogokat tartalmazó szervek is. h) Külső erőmüvi behatás következtében megsérült állatok levágása megengedhető, ha az állat teljesen láztalan és ha a jelenlevő seb egészen tiszta s körülötte a szomszédos szövet nagyobb duzzadást nem mutat. i) Hevenyen létrejött felfúvódás, vagy dobkór miatt kényszerből levágott állatok húsa közfogyasztásra bocsátható, ha a levágás kellő időben történt, vagyis ha a testből a vér teljesen kiürült és ha a testben valamely más betegségre utaló elváltozások nem találhatók. k) A felsoroltakon kívül bármely más olyan betegség, mely az élő állaton a láz kifejezett tüneteit, a belső terimbeles szervekben pedig lázas folyamatra utaló elváltozásokat, zavaros duzzadást, vagy genyedést okozott; továbbá oly betegség, melynek következtében az állat lesoványodott, a húsnak fogyasztásra való bocsátását kizárja. Ily tünetek, illetőleg elváltozások nem létében a jól táplált állat húsa közfogyasztásra bocsátható, de a megbetegedett szerv minden esetben egészben elkobzandó. 15. §. Aki a jelen szabályrendeletben foglalt határozmányok ellen vét, kihágást követ el és amennyiben cselekménye vagy mulasztása fennálló
