Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-12-28 / 52. szám

Melléklet a „Zemplén” 52-ik számáhog.

Klimó Menyhért, Pekáry Gyula, Reviczky Pál, Szent- gyöngyi Vilmos és Sztankóvszky Sándor. További váltság összegeket elfogad s rendeltetése helyére juttat — >a Zemplén kiadóhivatala.«

(Időjárás.) Pompás telünk vanl A földet magas hóréteg, erős jégpáncél takarja. Az idén el mondhatjuk, hogy fehér karácsony volt, s bizvást remélhetjük a fekete husvétot, vagyis az időjárás rendjével meg lehetünk elégedve. — És ha kint csikorgó hideg, zuzmarás ablakok: bent annál melegebben izzó legyen a családi tűzhely, a szeretet parázsa ; ha kint letarolt az ugar, lombtalan az ág, virágtalan a kert, csillagtalan az éj, — bent annál fényesebb csillag ragyogjon a szerető szemekben, annál szebb bimbók nyíljanak az egy másért élő családtagok orcáin. Szív tagoljon, szeretet újuljon. Legyen állandó ez a szép tél, és legyen állandó szivünkben a szeretet Rövid az élet, s nem lehet javainkat rákebelezve biztosítani — csak szeretettel. . . . Boldog uj évet 1

(Országos vásár). A f hó 22-iki karácsonyi vásár igen népes volt. Az iparosoknak, kereskedőknek, mint igy ünnepek előtt rendszerint történni szokott, jó vásárjuk volt; nem úgy a ló és marhakereskedőknek, mert a négy lábú jószág csekély számban került eladásra. A rendőrség most is megkapta a vásárfiát Nem kevesebb, mint tizennégy darab zsebtolvajt és gyanús firmát kisért. kóterbe, hogy a vásáros népet ellenükben ártalmatlanná tegye.

(Polonyi Elemér), Halmay színigazgató kérésének engedve, Miskolczon f. hó 29-én és 30-án hangversenyt ad a színházban. Az első estén Virág- fakadás és Egy csésze tea vígjátékokat, a második alkalommal pedig az Egy dalárdaünnepély viszontagságai c. vígjátékot kapcsolják egybe a hangversenynyel.

(Olvasóköri batyubál). Az újhelyi polgári olvasókör, mint hir'.ik, e farsangban batyubált fog rendezni Meg van még emlékünkben a tavalyi batyubál jó sikere igy biztosra veszszük, hogy a rendezendő mulatság is méltó lesz elődjéhez.

(Szép tett). Klein Nándor nagybérlő, budapesti lakos, a s.-a-ujhelyi keresztény vallásu szegények javára uj évi ajándékul 50 ftot küldött az alispáni hivatalhoz. Kiosztás végett átadták az újhelyi járás főszolgabirájának

(Eltűnt 2200 forint.) Markovics, gálszécsi kereskedő, a napokban 2200 ftnyi összegért adott el tojást Lipcsében. A pénzt nagyobb biztosság okáért saját cime alatt postára adta föl. Megérkezése után a levelet kiváltotta, hanem csakis a levelet, mert a pénz hiányzott belőle. A vizsgálatot ez ügyben megindították és kétségen kívül álló dolog, hogy a pénz a postai kezelés alatt kallódott el. Gyanú alapján a Gálszécs és Terebes között közlekedő póstakalauzt állásától felfüggesztették.

(Tűz) támadt f. hó 22-én délután 2 óra tájban a város közelében a Csörgő felé vzető ut mentén lévő Horváth-féle telken A tüzet egy rozzant kémény szikrája okozta, mely a gazdasági épség falát, nagyobb mennyiségű élet és takar mánynemüt hamvasztott el. Biztosítva semmi sem volt, s igy a tulajdonos kára looo ftnál többre rúg.

(Téli napfordulás.) Folyó hó 22-én volt a legrövidebb nappal (8 óra, 24 perces) és a leghosszabb éjszaka (15 óra 16 perces) ebben az esztendőben, — ami azt is jelenti, hogy hivatalosan beléptünk a téli évszakba.

(Rejtelmes gyilkosság.) Folyó hó 26 ára virradókig Szathmári Péter k.-toronyai jó módú gazdát a saját kertjének kerítése alatt vérében fagyva halva találtak. Halálát a fejére és derekára mért balta-csapások okozták. A szörnyű eset nagy izgalomban tartja a falubelieket és valószínűnek látszik, hogy a rettenetes véget ért ember, kinek gyakori zenebonák miatt sok haragosa volt a faluban, boszuállás áldozata.

(Rendőri hírek,) Az elmúlt héten tizennyolc, jobbára gálszécsi járásbeli útlevél nélkül tálát kivándorló érkezett Aszódról tolonc-uton Ujhelybe ; honnan a rendőrség hazaküldte őket. Ezen kívül a rendőrség a vasúti állomásnál letartóztatta Sváb János és Sváb András sz.-rosztokai, Papucs Mi hály rebrini és Béres András krasznóci illetőségű kivándorlókat; több csavargót pedig illetőségi helyükre toloncoltatott.

(A kir. törvényszékről.) Ez évben f. hó 22. és 23. napjain volt az utolsó végtárgyalás a kir. törvényszéknél s a véletlen úgy hozta magával, hogy éppen ez a végtárgyalás egyike lett a legjelentékenyebbeknek. Rácz Ábrahám, mádi volt mezöbiró, állott a bíróság előtt azzal vádolva, hogy ö ölte meg Rácz Gyu'át, az Andrássy Gyula gf.-nak volt erdőkerülőjét, akit halva találtak 1888. szept. 16-án a mádi erdőségben. Bizonyára érdekelni fogják t. olvasóinkat e bűnügy részletei is. Rácz Gyula 1888. szeptember 15-én elindult hazulról a Mád városa körül fekvő erdőségbe, hogy szolgálatát teljesítse s nem jött haza még másnap sem. Ekkor felesége Bacsó Tót Györgygyel, aki Rácz Gyulának kerülőtársa volt — Rácz Gyula keresésére indult; s csakugyan megtalálták a Rácz Gyula holttestét, alig félóra járásnyira egy mély

útban A holttest úgy feküdt a földön, mintha kiterítve lett volna ; az egyik keze mellén nyugodott, a másik keze le volt mellette eresztve. Csakha mar meggyőződött Rácz Gyuláné, hogy férjét puskalövés ölte meg, de a holttest mellett nem találtak semmi olyan jelt, a mely a tettes kilétét a legtávolabbról is sejteni engedte volna, csak a megöltnek hű kutyája őrködött a holttest mellett. Bacsó Tót György a holttest felfedezé sekor oly zavartságot tanúsított, hogy az özvegynek gyanúja először Bacsó Tót Györgyre esett, a ki férjével szolgálat közbe ■> nem egyszer ösz- szezördült, de eszébe jutott az is, hogy férje még sokkal ellenségesebb viszonyban vo't Rácz Ábrahám mezőbiróval, a ki ökreit a tilosban legeltetvén, Rácz Gyulával folyton, huzavonában élt s Rácz Gyulát többször lelövéssel is fényé gette. Ehhez járult még az a gyanús körülmény, hogy Rácz Ábrahám épen a holttest feltalálása előtti napon a balkezét megsértette. Állítása szerint véletlenül, mikor estefelé hazafé ballagott elsült a fegyvere s ez sebésitette meg. Megindítót ták a nyomozatot mindakét irányban, de eredményhez nem jutottak s még a múlt év elején úgy Bacsó Tót Györgyöt, mint Rácz Ábrahámot szabadon bocsátották. Talán sohasem derült volna ki e rejtelmes bűnügy, ha iéalyáta Ágoston csendőrőrmester nem kerül a szerencsi csendőrőrs élére, ki éjt napot egygyé téve lankadatlan bűz galommal kutatta a nyomokat, amelyek némileg elárulhatták a gyilkos kilétét. A csendőrőrmester. nek tudomására jutott, hogy a szóbeszéd szerint, lmplon^János nevű pásztorfiu látta volna, a mikor Rácz Ábrahám meglőtte Rácz Gyulát. Ezen az alapon fejlesztette tovább a nyomozatot s mikor elégségesnek tartotta a beszerzett adatokat, múlt évi októberben ismét letartóztatta Rácz Ábrahámot, Mád város lakosainak nagy meglepetésére, mert ők Ráczot szilaj természete dacára is becsületes embernek ismerték és sehogysem akarták elhinni, hogy ez az ember, aki a különösen választások alkalmával a város ügyeiben is főszerepet vitt, ily rettenetes bűnt elkövethessen. Rácz Ábrahám elfogatása után a csendőrség kezéből megszökött s öngyilkos szándékkal kútba ugrott, a csendőrök azonban kihúzták s átadták a kir. törvényszéknek. Nagy aparátussal újra kezdetét vette a vizsgálat, s a bíróság arra a meglepő felfedezésre jutott, hogy az egyes tanuk az első vizsgálatkor azért nem vallották ki az igazat, mert a vádlott által meg voltak félemütve. A tanúvallomások és az egyes terhelő adatok alapján vád alá helyezték Rácz Ábrahámot s kitűzték a végtárgyalást, a melyre nagy közönség jelent meg, feszült figyelemmel kisérve a végtárgyalás menetét. A legnagyobb érdeklődés természetesen Rácz Ab- rahám körül öszpontosult, a kinek megjelenése az évek súlya alatt meg nem tört, rendkívül akaraterős, szigorú ember benyomását teszi. Magatartása és védekezése sok észre mutatnak, óvatosan tagadta a legkisebb terhelő körülményt is. lmplon János, a kit sokan Scharf Móritzhoz hasonlítottak, erősen kifejlett 17 éves fiú, szép barna szemeiből az értelem sugárzik ki, oly meggyőződve adta elő, mint ment fát szedni 1888. szeptember

15-én a mádi erdőbe, a hol elébb Rácz Ábrahámmal, majd később Rícz Gyulával találkozott elbeszélte, hogy egy tisztásra kiérve látta, a hogy Rácz Ábrahám kétszer Rácz Gyulára lőtt s midőn ez holtan rogyott a földre Rácz Ábrahám a holttestet egy mély útba hurcolta s 15 ftjától megfosztotta. Ekközben az elhalt kerülőnek kutyája ráugrott Rácz Abrahámra, az egyik kezét megharapta s puskájának a szijját leszakította. {Rácz Ábrahám megöléssel fenyegette, a szegény pásztorfiút, ha bűntettét felfedezi s 2 ftot adott neki hallgatása jutalmául, de a gyermek nem állhatta meg, hogy a mit tud, ki ne beszélje. így kaparta ki a tyúk a titkot. Ugyanabban az időben, a mikor a gyilkosságnak történnie kellett, egy szegény asz- szony fát szedegetve az erdőben látta, hogy Rácz Ábráhám abból az irányból jött, hol a gyilkosság történt. Azonkívül az orvosok kimutatták, hogy Rácz Abrahámnak a kézsebét nem okozhatta fegyver, amint ő állítja, puskalövés. Ezenkivül nem sikerült vádlottnak igazolni az alibijét sem s igy a háló mind összébb szorult a bűnös körül, aki hamis tanukat is igyekezett szerezni, hogy rettenetes bűnét elfedezhesse. Biringer Artúr, kir. al- ügyész, hatásos vádbeszédében kimutatta, hogy a tettes nem lehetett más, csak Rácz Ábrahám s gyilkosság miatt emelt vadat ellene. Bajusz József, ügyvédő, ki a megölt kerülőnek özvegyét képviselte szintén kérte az elitéltetést s a kártérítés megállapítását. Balog Dániel védő hasztalan iparkodott érveléseivel megingatni a bizonyítékok erejét. Bebizonyult itt is, hogy a tények fényesebben bizonyítanak, mint a legszebb beszéd. Az eredmény nem lehetett kétséges s a hallgatóság legnagyobb része biztosra vette, hogy Rácz Ábrahámra kimondják a bűnöst s csak a felett lehetett kétség, gyilkosságban-é vagy szándékos emberölésben fogják elmarasztalni Két napig tartó tárgyalás után f. hó 23-án este 7 órakor hirdette ki Kulin Ödön tvszéki biró az ítéletet, mely szerint Rácz Ábrahám szándékos emberölés, lopás és hamis tanuszerzés miatt 12 évi jegyházra Ítéltetett; ellenben fel lett mentve a gyilkosság vádja alól, nem lévén beigazolható ellenében az előre megfontolt emberölési szándék. így végződött ez a nevezetes bünügy, mely majd három évig ' ártotta izgatottságban Mád városát és az egész környéket.

(Kivándorlás)- A tokaji járásban kezd járványossá válni az Amerikába való kivándorlás láza. B.-Zsadányból írják, hogy: éjjelenkint újabb, meg újabb csapatok indulnak szerencsét próbálni az uj haza felé, s dacára annak, hogy felerésze sem juthat el a hajó-állomásokhoz és a szerencsétpróbálókat kényszerítő útlevéllel visszatoloncoltatják : mégis az együgyű nép, engedve a gonosz ügynökök csábításainak, vagyonkáját elprédálva, utolsó garasával nekiindul a nagyvilágnak, míg utoljára is üres zsebbel visszatérítik falujába. Vannak itten már olyanok is, akik háromszor próbáltak szerencsét — sikertelenül — Bizony óhajtandó, hogy a hatósági preventív intézkedések teljes szigorúsággal megtétessenek!

(Szegények háza falun). Vámos Újfalu község, amely csak pár évvel ezelőtt is annyira elvolt merülve, hogy a füle sem látszott ki az adósságból, pénzügyeit szépen rendbeszedte s ez év folyamán szegényei részére megfelelő hajlékot állított s abba jelenleg három földhözragadt szegényt fogadott be gondviselésre. Az elöljáróság most azzal a tervvel foglalkozik, hogy a jövő nyáron uj iskolát épit. Szomszédjai, s ezek közt O. Liszka nagyközség is, tanulhatnának a jó példából 1

(Színészet a vidéken). Gálszécsből Írják: városunkban november hó közepétől Gáspár Jenőnek tizenöt tagból álló színtársulata működik. Bár a szép iránt érzékkel biró műveltebb közönség az előadásokat szorgalmasan látogatja, a társulatra ráférne a melegebb pártfogás is. Kiválóbb tagjai a társulatnak: Gáspárné, Medgyaszay I., Darvayné és a primadonna: Csányi Juszti; a férfitagok közül: Darvay, Gáspár és Jámbory Jóllehet a színművek nek majdnem minden faja színrekerül, legtöbb sikert aratnak mégis a népszínművek.

(Megfagyott). Velejte mellett az országúton egy felvidéki szekeres tótot karácsony másodnapján halva találtak. Mint később nyomára jöttek, a szerencsétlen Ujhelyből Weinberger S-től bort fuvarozott Sztropkó felé és útközben érte utói végzete.

(Mi ellen jó a korcsolyázás?) Berlinben felmerült a kérdés, hogy miképpen lehetne a tüdő- vészszel szemben a gyermekek tüdejének ellen- tállását növelni ? Koch dr. hangsúlyozta, hogy legjobb erre, ha a tüdő meg nem erőltető mozgásban kitágítva sok és fris hideg levegőt kap. Angliában, Francia és Németországban már évek óta kötelezik az ifjúságot s különönsen a nőket korcsolyázásra és szabad levegőben való mozgásra.

(Végtárgyalások) a jövő évi január hó 12-ig nem tartatnak a kir. törvényszéknél.

(Egy jó karban lévő) Beregszászy-féle zongora; továbbá: egy lábakon álló egészen uj czim- balom eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál lapunk kiadóhivatala.

JS^T" A községi jegyző és biró urak figyelmét tisztelettel fölkérjük, hogy a Zemplén 1891. évi naptárából kellő készletet tartottunk föl számukra. A múlt évben ugyanis sajnálattal tapasztaltuk, hogy későn érkezett megrendeléseikre nem számítva, készlet hiányából igényeiknek eleget nem tehettünk. Ez évben gondunk volt arra, hogy a nagyobb kereslet dacára is eleget tehessünk későbben érkező megrendeléseiknek. Egyszermind kérjük a biró és jegyző urakat, hogy a naptárak beszerzése iránt nálunk két hét lefolyása alatt jelentkezni szíveskedjenek, mert azontúl a számukra fentartott példányokat is könyvpiacra kellene bocsátanunk. A »Zemplén« kiadóhivatala.

Irodalom.

A jVasárnapi Újság* december hó 21-iki száma a J kővetkező tartalommól jelent meg: »Böhm József, magyar 1 származású londoni szobrász.* (Képpel.) — .Karácsony-est j idegen földön.* Költemény Szabolcsba Mihálytól. — .Anyám í lábai előtt.* Költemény légii]. Szász Kátolytől. — »Két: ka- I rácsony est, 1848-ban és 1849-ben* Elbeszélés P. Szathmáry í Károlytól. — „Idegen földön* Az orosz halártól Párisig. Jur j jevszkája Katalin hercegnő emlékirataiból. — „A kihallgatás.« I Badicz Ottónak a jelen kiállításon megjutalmazott festménye.

1 (Képpel.) — „Parnell bukása és az ir képviselők.* (Képcso- I portozat.) — »Karácsony« (Cserna Károly rajza.) —- „Bethle- j hemfárás* Solymosi Sándortól. —«Bethlehemi csillag.„ Költemény Vargha Gyulától. — *Az angyal-csillagok.„ Költemény Szász Károlytól (Roskovics Ignác rajzával.) — „Angol kará- ■ csony« — ,Női munka és divat : Ajándék munkák* (4 kép- I pel.) — Irodalom és művészet. — Kkzintézetek és egyletek, j — Sakjáték. — Képtalány. — Egyveleg. — Halálozások. — 1 Szerkesztői mondanivaló. — Heti naptár.

A „Vasárnapi Újság« 1891-iki évfolyama kezdetén Jókai Mórtól „Vén emberek nyara« cimü hnmoros elbeszélést, s aztán Mikszáth Kálmántól »Galamb a galambbal« cimü el- • beszólásét fogja közölni, rajzokkal illusztrálva.

, A .Vasárnapi újság* előfizetési ára negyedévre 2 ft,

a »Politkai Ujdonságok*-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak c Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utaa 4. sz. megrendelhető a »Képes Néplap* legolcsóbb újság u magyar nép számára, félévre 1 ft.

I (A .Pesti Hírlap naptára.*) A »Pesti Hírlap« szerkesztősége arról értesit miként, kogy e lap előfizetőinek ka-