Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-07-20 / 29. szám

a gyár igazgatóság pedig hivja föl, hogy a mun­kásoknak kellő elszállásolásáról késedelem nélkül gondoskodjék. Hlavathy József kir, ügyésznek félévi jelen­tése szerint a legmagasabb fogoly-létszám 279 a legalacsonyabb 259 volt. A halálozási °/0 oly alacsony mint talán az ország területén lévő egyet­len egymás fogházban sem volt. E kiválóan kedvező börtön-egészségügyi eredmény biztositásában Lo­ckerer Lőrinc dr. fogházi orvosnak van nagy ér­deme. Julius hóban a rabok összes létszáma volt 268, ebben az elitélteké- 186. Élelmezés ellen panaszt nem tettek. Nemes Lajos kir. tanfelügyelő, jelentette, hogy ő és hivataltársa több iskolának évzáró vizsgála­tán voltak jelen s a tanítás eredményét, a hosszú- lázi iskola kivételével, mindenütt megnyugtatónak, több helyen örvendetesnek találtak. — Hídvégi Aurél, gálszécsi állami tanító, teljes hanyagság és lopás vádja miatt felfüggesztetett. A Steinitz Jakab homonnai izr. tanító ellen elrendelt fegyelmi vizs­gálat, minthogy nevezett tanító állomásától meg­vált, abbanhagyatott. — A s.-a.-ujhelyi óvóiskola felépítésének költségeire 3000 ft utalványozott a közmivelődés céljaira szolgáló vármegyei pénztár­ból. — Lichtig Samu, rákóczi zugtanitó a reá kirótt IOO ftnyi birság elengedése iránt benyújtott folyamodásával elutasitatott. — Főszolgabirák a tanköteles gyermekek összeiratására felhivattak. — T.-Lucz ev. ref. egyházának abbeli folyamodása, hogy a hátrálékos tanítói nyugdíj-tartozás a község házi pénztárából fizettessék meg, kedvező elinté­zésben részesült. Hönsch Dezső, kir. főmérnök jelentése szerint a vármegyén átvonuló közutak jó karban vannak s egy-két műtárgy kivételével azok a közlekedés igényeinek megfelelnek. Egyes községek a felvi­déken úgyszólván néptelenek, mert a lakosság az Alföldre vonult arató munkára.*) Az állami épí­tészeti hivatalhoz kir. mérnökké Acsády Jenő, se­gédmérnökké Kemény Simon neveztettek ki. — Diószeghy János kbiz. tag a bánocz—abarai útvo­nalon a Kácsánd és Márk községek között fekvő rozzant hidra figyelmeztetett, melyen e napokban baleset is történt. Járási főszolgabíró a vizsgálat és J intézkedés dolgában kellő eljárásra utasittatott. — } Szerviczky Ödön kbiz. tag rámutatott az állami 1 útnak elhanyagolt újhelyi szakaszára, mely a város kezelése alatt mizerábilis állapotba jutott. Köveze­tén veszedelemben forog az ember feje, a ló lába, a kocsi kereke. Főszolgabíró felhivatott, hogy a kellő intézkedéseket saját hatáskörében késedelem nélkül tegye meg s az eredményről a közig, bi­zottsághoz 60 nap alatt jelentést adjon. Becske Bálint, kir. pénzügyigazgató jelenté­séből kiemeljük, hogy junius hó folyamán állami egyenes adóban befizettetett: 24 607 ft 07 kr j (múlthoz mérten kevesebb : 664 ft 11 krral) hát- rálékban maradt: 1,010,413 ft 61 kr. Hadmentes­ségi díjra befizettetett: 1195 ft 80 kr (múlthoz mérten több 704 ft 82 krral) hátrálék e cimen : 65.043 ft 92 kr. A III. osztályú kereseti adó­javaslatok tárgyalása munkában van ; a varannai és n.-mihályi bizottság pedig az ügykörükhöz utasított javaslatok tárgyalását már befejezték. — Szerencs n. község folyamodása, melyben egy uj adókerü­let létesítését és Szerencsre kir. adóhivatal felál litását kéri, pártolólag küldetett föl a pénzügy- miniszterhez. Végül fölemlítjük, hogy a Grádos Mihály, Kosztócsik János, Főnyi Károly, Jakubcsó Mihály *) Keresménynyel dúsan megrakodva visszavonulásukat már megkezdették a munkás-karavánok. Szerk. és Prokipcsák Mihály hadhöteles egyének részére kért kivételes nősülési engedelem megadása véle­ményeztetett. Az ülés d. e. 9-től d. u, i-ig, s rövid meg­szakítással d. u. 2—4 ig tartott. A napirend letárgyalása után főispán Ömél­tósága gyámügyi felebbviteli ülést tartott. Vármegyei ügyek. A belügyminister tudatja, hogy a pöstyéni fürdő bérlője, Winter Sándor, a tisztviselők részére a fürdőzés idejére szóló kedvezményeket ajánlott fel. A földmivelési minister Mátyásháza köz­ségnek filokszerától lepett szőlőterületét zár alá helyezte. Üdülő tisztviselők. A vármegyei tisztikarból ez idöszerint hatan élveznek hosszabb szabadságot és pedig : Viczmándy Ödön főjegyző Butkán, Pay zsoss Andor, árvasz. elnök a stoószi fürdőben, Vékey Gedeon, tiszti főügyész Marienbádban, Farkas Dezső, árvasz. ülnök Bártfán, Fékáry Gyula ülnök és Urbán Ferenc szolgabiró Szobránczon üdülnek. A vármegyei szegény alap pénztári áll ásá­sáról szóló számadás kivonatából a nagy közönség tájékoz'atása végett tudatjuk, hogy a múlt év vé­gén mutatkozó eredmény szerint áll az aktiv va gyón : a) kamatozó tőkékben 26,243 ft 511/2 krból, b) kamat hátralékban két adósnál 667 ft 861/.2 krból, összesen: 26,911 ft 38 krból. Hírek a nagyvilágból. A kolera már átlépte Spanyolország határát. Madridba érkezett hir szerint Portugáliában is kiütött a rettenetes betegség. Garasanin Miljutin, volt minister elnök Szerb­országban, kiáltványt intézett Szerbia lakóihoz, melyben tudtul adja, hogy amennyiben a jelenleg kormányon lévő radikálisok alatt »az államhatalom meg van ingatva, a rablók tekintélye egyre nőve kedőben van ; becsületesség, igazság és áldásos munka kitérnek a csalás, a képmutatás és a korrup­ció elől; a tehetetlenség, a hazugság és a rágalom állami elvekké emeltettek,«- az őáltala vezérelt haladó párt ismét folytatni fogja politikai tevé­kenységét. Svájcból, az engadeni völgyből, erős hava­zást jelentenek. Hatalmas hófúvások miatt a posta is elakadt. Carnot, köztársasági elnökre, f. hó 14-én, mikor az Elysée-palotába a hadi szemléről vissza- \ tért, rálőttek. Constsns belügyminister jelentése szerint a tettes őrült volt s vaktöltéssel lőtt az elnökre forgópisztolyból. Fenyegetődzés. Azon a helyen, ahol Panica őrnagyot főbelőtték, vászonszalagra bolgár nyelven nagy, vörös betűkkel valaki ezt irta : »Nyugodjál békében, kedves Panica bajtárs. 1890-ben itt lesz a Ferdinánd sírja isi« Rebesgetik, hogy Ferdinánd bolgár fejedelem, ki tudvalevőleg mostan akarlsbádi fürdőt használja, nem fog többé visszatérni Bolgárországnak feje- 1 delmi trónjára Hírek az országból. Margit főhercegnő és Thurn-Taxis Albert herceg esküvője Budapesten, a királyi palota Zsig- mond-kápolnájában, fejedelmi pompával és fény­nyel f. hó 15-én ment végbe. Négyszáz év óta először történt, hogy királyi vérből való ara itt, magyar földön, esküdött örök hűséget vőlegényé­nek. Főhercegek és előkelő udvari méltóságok ragyogó egyenruhában töltötték meg a kis kápolnát, kint, az isten szabad ege alatt, sok ezer és ezernyi nép kiáltott lelkesült éljent József főherceg család­jának ez örömünnepén. Az esketési szertartást Simor herceg-primás végezte. »Eseményt képez a ma­gyar közhangulatban, írja a B. HL, az a jelenet midőn a magyar főherceg leányát a német biro­dalmi herceg nőül veszi s magyarul esküszik neki hűséget.« E mozzanat fontosságát a herceg prímás beszéde igy emelte ki: »Magyar nyelven történik ez esketés, mert a vőlegény öhercegsége, amint jegyesét megösmerte, iránta való tiszteletből, de hiszem, a mi édes hazánk iránt való vonzalomból is, megtanulta a magyar nyelvet.« Margit főherceg­nőt férje külön vonata vitte uj otthonába, Regens- burgba. Az ég áldása szálljon a fenséges párra 1 Baross Gábor minister most az áruforgalom reformján töri a fejét. A személy forgalom élén­kítésére kitünően bevált a zóna-rendszer ; miért ne lehetne az áruforgalmat is élénkíteni, sőt Buda­pestet a világkereskedelem forgalmában önálló­sítani bizonyos díjkedvezmények segítségével ? Hírlik, hogy mielőtt a gabona kiviteli forgalma megkezdődnék, ki fog hirdettetni és hamarosan életbe is lép a vasúti árudijszabás reformja. A Duna rohamos gyorsasággal árad. Pozsony­ból érkezett jelentés szerint a Csalóközben lévő több község határát elborította az árvíz. Különfélék. (Személyi hírek) Szent Léleky Géza, c. kano­nok, n.-mihályi r. k. plébános, a jövő hó 6-ik nap • ján tölti be áldozó papságának 50 ik évét. A köz­szeretetnek örvendő lelkész aranymiséjét N.-Mihály és vidéke igaz lelkesedéssel fogja megünnepelni. — Bernáth Ehmér. Karsa László, Kovács Antal és Oroszy Géza kir. táblai birák, kedves család jaikkal együttesen szünidejük élvezése végett váro­sunkban időznek. — öiv. Borúth Elemérné, lapunk tulajdonosa és kiadója, pár heti üdülésre a Tátra vidéki Blumenthalba utazott. — Schmidt Lajos t. rendőrtanácsos, lapunk belső dolgozó társa, a ren­dőrségi ügyek tanulmányozása céljából f. hó x 7-től aug. 1 ig szabadság időt nyervén, Kassára uta­zott. — Palásthy János, tokaji m. kir. adóhivatali napidijast a szegzárdi m. kir. pénzügyigaz.gatóság ideiglenes minőségű kir állami végrehajtóvá ne­vezte ki. (Az aratás) városunk határának legnagyobb részében befejeztetett, s a cséplési munkálatok javában folynak. Búza, katasztrális holdankint, átlag 8, néhol 10, helyenkint csak 6 mmázsával fizet. A rozs jóval gyengébb »hozam«-ot mutat, átlagban 4—5 mmázsárarug. A búza szeme szép, piros és kifogástalan, ellenben a rozsé kicsiny és vékony. Az árpa é; a zab aratása folyamatban van, a termésre való kilátások nem kielégítők, az egyik is, a másik is roszul fejlődött. A kapás növények kitünően állanak. Folytatás a mellékleten. színlelve a feleség. Értsük meg egymást, meg a helyzetet. Nézd csak, mit irok ? Megakartam mu­tatni, hogy én is tudok valamit Írni, nem csak te. De nem ment, nem birtam folytatni, egy pontnál megakadtam. Tudod Nácikám, egy férjről van benne szó, aki kijátszatására rájön s feleségéhez rohan, ki mindent beismer, bevall. Itt aztán nem birtam tovább folytatni a férj bőszült haragjának szavait. És te ép, mikor ezen gondolkodom, rám rontasz. No gondolám, itt az alkalom, meg kell ragadni. És én adtam, a mindent beismerő hűtlen asszonyt, te meg adtad a dühben kikelt férjet. Ah, pompás, nagyszerű. Hallgasd csak? Nézd, mit ír­tam, mennyit Írtam, nem sok ez tőlem. No. de ne haragudjál! Tréfa az egész ; egy kis jelenet, holmi Moliére féle vígjátékból. Hanem az is igaz, nem tennék többet ilyent, hiszen úgy le vagy verve. Talán beteg is vagy? Szegény Nácikám. No ! . . Ugy e nem haragszol ? Tréfa az egész. A szegény férj kezdett gondolkodni, magára vitte vissza az esetet, hogy hiszen ő is csak tré­fált, csak kitörést akart látni. Az asszony győzte szóval, a férj meg szí­vesen hagyta tova repülni a rettentő álomhoz ha­sonló eseményt. Félóra már, hogy ott ült a nő férje közelében s olvasta fanyar lére eresztett történetkéjét, de férjem uram, mert abban látta, vélte neje viseletét megoldva lenni, oly áhitatosan hallgatta s úgy tetszett neki a beszélybeli férj pattogása. Szent lett a béke s másnap a férj és feleség tovább irta a megkezdett történetet. (Vége köv.) ki esküjét a férje becsületével a házasságtörés sa­rába vágta! És Morvay várta, leste felesége minden raoz dulatát, mit tesz, hogyan tesz, mit fog felelni. De hiába várta, nem szólt az, csak remegett, kezébe rejté halott-halovány arcát, és sírt, sitt keservesen. Morvay kijött a türelemből, hát hiába lett volna a nagyszerű gondolat tőle? Nem lenne ered­ménye? — És nem felel ? Ön esküszegő asszony ! Meginbolygott az asszony, megtörtek térdei s oda hullott férje elé; átfogta térdeit s arcát oda szoritá. — Bocsáss meg, bocsáss meg ! mondá ful­dokló hangon. Oh bocsáss meg, a hibás nem én vagyok. A levél kihullott Morvay kezéből, a kréta­poron lángoló pír tűnt elő, aztán meg kararai márvány szin; fejéhez kapott, eltaszitá magától feleségét, az ártatlan, a jó, az angyali szelíd, be­csületes nőt cs futott ki a teremből; vette kalap­ját s ment-ment, mint az üldözött vad. A feleség felkelve sirt, sirt egy darabig. Aztán magához térve némileg, felvette a levélkét s a borítékot a földről. Mit látott ? . . . Azt hitte előbb, a saját — valahova irt — levele az, és ime. Egyet gondolt. Ment férje dol­gozó szobájába, hogy egy levélkét hamarjában írjon — valahová. Amint az íróasztalhoz ér, látja a kitárt s félbe hagyott Írást; olvas, olvas s addig olvasott, mig ki nem olvasta, ki nem találta férje tettének okát, hogy mi indíthatta őt oly lépésre. Egyet gondolt. Férje máskor is szokottjjbo- hóskodni, de igy még soha. És ő, a nagyvilági nő, lépre ment. Ha igy van — csak — a dolog, majd ki bújok én a hínárból, gondolja, melyet magam szereztem magamnak, ostoba viseletemmei. — Ejh, félre a levélke irás eszméjével. Ha­sonlót hasonlóval. És Mariska nagysám irt, irt, de nem levélkét, hanem más valamit, egy rövidke történetecskét, melyben az fordul elő, a mint az esküszegő nő férje előtt beismeri hibáját és bocsánatot kér. Es e történetkében előfordult szóról szóra a lejátszódott esemény, a férj szavai s viselete, mi­dőn a nő beismeri hűtlenségét. Mikor eddig ért a beszélyke Írással — félben hagyta, s bevitte férje szobájába s oda tette asz­talára, hogy ha jön, úgy találja azokat is irasa mellé téve. — Pompás eszme. Mondogató önelégülten Meg vagyok mentve. Ezután leste-várta a férjem uramat. Ki tudja, hol mászkál az ? Bejárta azóta Tolnát-Baranyát, s csak úgy estenden tért laká­sára, kikelve színéből, összegörbedt alakkal. Haza érve tántorgó léptekkel ment felesége szobája felé, hogy lássa mit mivel, mit tesz, vagy ott van e még ? Ott találta őt az asztal mellett mosolygó arccal, amint irt. Mikor férjét meglátta, felugrott, nyakába borult és össze vissza csókolgatta. — Menj tőlem 1 Rivalt rá Morvay. — Ugyan te bohó, mondá, komolyságot

Next

/
Oldalképek
Tartalom