Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-11-30 / 48. szám
sikerrel. Pozsony, Nyitra, Tolna, Somogy, Györ^ Komárom, Veszprém, Ung és Bereg vármegyékben pedig megindult a mozgalom. Nagy örömmel tölté el keblemet és mindazokét, kik felbirják fogni azt, hogy a nemzeti erő egyik főtényezőjét képezi a nemzeti egészséges létszám, az a hir, hogy az intelligenciában oly gazdag Zemplén vármegyében, melyből hazánk korszakot alkató nagy férfiai kerültek ki, a nemzeti anyag megmentése céljából a Fehér Kereszt jelvénye alatt szintén megindult a mozgalom. Kívánatos volna tehát, ha a Stefánia özv. trónörökösné Őfenségének pártfogása alatt álló Fehér Kereszt egyesületnek, Őfensége óhajának megfelelőleg és legnagyobb örömére — egy fiókegyesülete S.-a.-Ujhely- ben is, a megindult mozgalmat realizálva, mi- elébb megalakittatnék, mihez kezdetnek csak io lelkes hölgy vagy férfi szövetkezése kell, kik az életrevaló intézményt, mely országszerte hivatva volna a lelencügyet a családi kötelék megszakítása nélkül szerencsésen megoldani, bizonyára talpra állítanák. Ha S.-a.-Ujhelyt egy közp. bizottság, szolgabirói kerületek szerint alakíttatnék, lassankint az egész nagy vármegye érdekbe vonatnék, miáltal a megmentett anyák és gyermekek révén a tót, ruthen vidékeken a magyarosításnak is gyakorlati jó szolgálat tétetnék. Mire alkalmasb időpont tekintettel a vezetőkre, a jelenleginél alig kínálkoznék, kivált ha sikerül Zemplén sok szép hölgyét zászlóvevökül megnyerni, kik a Fehér Kereszt jelvénye és a bájos özv. Trónörökösnének védőszárnyai alatt szép szemeikkel és áldott rábeszélő tehetségükkel lehetetlen, hogy tüzbe ne vigyék még a különben se kímélendő agglegények seregeit is, kiknek száma, 40 korévet alapul véve, Magyarországon a 100,000-et felülmúlja és midőn a zempléni sajtó bizonyára legszebb hivatásul fogja ösmerni a gyermekmentés ez életkérdését elébbre vinni. Igen helyén levőnek és kegyeletes alkalmi dolognak tartanám, ha Zemplén-vé.r- megye, melynek szülötte, volt legnagyobb fia, a haza és király közös gyászára a béke olaj ágát hátra hagyva elhunyt Andrássy Gyula gróf nevét, a kinek bús özvegye, akkor még betegágya mellett virrasztott neje képviselte volt múlt évi okt. 20-án a Fehér Kereszt-nzk épen az Andrássy-ut mellett levő intézeti háza felavatási ünnepségén a fő védőasszony Őfenségét, ezen épületnek, melyben már sok zempléni szülő nő és gyermek élete mentetett meg, márványlehetővé tette azt, hogy e sekélyvizü, homokos talajú tengert ne csak a városbeliek használhassák uszodának, de idegen fürdővendégek is telepedhessenek itt meg tengeri fürdők használata végett. E hely annyira megfelel e célnak, hogyha nem is jő létre az itt sokat rebesgetett, a fürdőbe milliókat befektetni akaró angol vagy fiumei részvénytársaság, Crkvenica, melynek neve is horvátul körülbelül azt jelenti, mit Abbázia olaszul, a maga természetes, fokról-fokra való fejlődése mel lett szép jövőnek néz elébe s én hiszem, hogy lassankint Abbázia versenytársává fogja magát kinőni, hol a szerényebb sorsú s kisebb igényű vendég negyedrész áron fogja élvezhetni a tenger üde levegőjét és sós habjait ugyanoly eredménynyel, mint a fényes Abbaziáben. S a mit a crkvenicaiak mostani nemzedéke talán csak álomnak tartott, azt egy csapással megvalósította Baross minister nagy koncepciója, a zónarendszer, mely lehetővé teszi a tengeri fürdő használatát igénylő azon magyar embernek is, ki nek viszonyai mai napig a tengerre való utazást meg nem engedték, hogy Budapestről 45 napra J szóló, gyorsvonatra is érvényes fiumei menettérti jegygyei fürdői útját 12 fttal tehesse meg. Szóval, ' azzal a mibe eddig maga a külföldi tengeri für- j dőbe való utazás került, szerényebb igényű ember : 4—6 hetet fürdőzhet Crkvenicán, hol úgy a na- J gyón tisztességes lakások, mint az étkezés árai még egészen patriarhálisak s hol a lakosság át ! van hatva attól, hogy a vendégekkel való kellő * 1 * * 4 bánásmódtól függ a város egész jövője s az idegen iránt ritka figyelmet és előzékenységet tanúsít. tábláján egy ágyalapitványnyal halhatatlan nevét megörökítené. Ha a Fehér Kereszt fiók-egyesülete S.-a.-Ujhelyt létre jön : nemzeti erőtgyüjtő és biztosító áldását az egész éjszakkeleti Magyarországra kifogja terjeszteni, üdvére a hazának. Áldja Isten hogy úgy legyen! *) Tabódy József. Vármegyei ügyek. Küldöttség a főispánnál. F. hó 26-án Gál- szécs és vidékének küldöttsége tisztelgett Andrássy Géza gr. vezetése alatt főispán Öméltóságánál — támogatást kérendő a Gálszécsen tervezett nyilvános kórház létesítéséhez. Öméltósága a küldöttséget igen szívesen fogadta és megígérte, hogy minden jóakaratával és befolyásával támogatni fogja a gál- szécsiek és a járásnak dicséretreméltó s kiváló emberbaráti|törekvését. A módokra nézve bizalmas eszmecsere fejlődött ki s bátran állíthatjuk, hogy most már csak s Galszécs és vidékének buzgó közreműködésétől fog függeni a megbecsülhetetlen közhasznú intézmény létesítése. A ragadós száj- és körömfájás fellépett V.- Csemernye, Egres, Kelecseny, Isztáncs, Ferbenyik és Czéke községek marhaállományában; ellenben megszűnt: N.-Rozvágy, Agárd, Semjén, Riese, B.-Vécs, Kak és A.-Hrabócz községekben. A vallás- és közokt. minister tudatja, hogy az izraelita orthod. hitközségekben felmerülő viszálykodások elintézésére az orsz. izr. közvetitő bizottság által alakított »authonom választott bíróság« illetékes. Az Amerikába valóki vándorlás tárgyában a lÄTklU belügyminister a következő körrendeletét bocsátotta ki: »A cs. és kir. közös külügy- ministerür a közölte az észak amerikai egyesült államoknak a bevándorlás korlátozása céljából í. évi szeptember hó l én hozott törvényét. Ezen törvény szerint tiltva van a letelepülést megelőzőleg kötött szerződés mellett külföldieket valamely munka teljesítése végett az egyesült államok területére behozni, vagy ily külföldieknek bevándorlását előmozdítani; tilos továbbá minden idegennek ily szerződés mellett az egyesült államok területére lépni Az ily szerződés semmis és érvénytelen. Az, ki idegenekkel ily szerződést köt, vagy a bevándorlást előmozdítja, ezer dollárig terjedhető összeggel, vagy hat hónapig terjedhető fogsággal bün- tettetik. Azon hajós kapitány pedig, ki tudva ily szerződéssel ellátott munkásokat szállít, minden rnánkás után 500 dollár és hat hónapi elzárással büntettetik, s azokat saját költségén visszahódítani köteles. Addig is, mig a birság le nem fi *) Kétséget nem szenved, hogy a Fehér Kereszt egye- ! sülét célja egyiUe a leghumánosabbaknak s úgyszólván minden embernek, aki úgy szereti felebarátját, mint önönmagát a Fehér Kereszt egyesület eszméi ek szolgálatába kellene állania. Meg vagyunk győződve, arról, hogy a t. cikkírónak felhívása vármegyénkhez s különösen a székváros lakosságához ; nem lesz a pusztában elhangzó szó. Igaz, hogy a jótékonyság I adójával már is szinte a tulságig megróttuk magunkat, de 1 amit a szegényekre jó szívvel költünk : százszoroson kapjuk ^ majd vissza. Hisszük, reméljük, hogy a felhivó szó nem talál j siket fülekre, különösen a vezető és intéző körökben. Úgy legyen ! Szerk. I BT' l—lll I’ III lirMM——■—MMMM Crkvenicának a tengerre néző lejtői csupa füge és olajfákkal vannak beültetve. Ezen az olda Ion kevés az árnyék, de a vinodolból nyíló ritka szép völgyben épített sétautakon már délután 4 órakor igen kellemes árnyékban sétálhatni. Crkvenicának meg van tehát még azon előnye is, más tengeri fürdők felett, hogy rendszert sivár tengerparton kivül változatosság kedvéért még szép hegyi vidékben is gyönyörködhetik itt a fürdövendég. A Quarnerónak és az ellenparton fekvő Abbáziának átka, a bóra, itt kevésbbé érezhető, mert a hegyek tetejéről indulván a szél, a lábukon fekvő Crkvenieát kevésbé éri. E szél a nyngati part hosszában csak a lejebb fekvő Novinál szó • kott teljes erővel kitörni. Különben meglehetősen erős bóránál, júliusban 20 C. fokú levegőnél s ugyanoly meleg tengerben igen kellemesen fürödtünk e nyáron, sőt a rendesnél kellemesebben, mert ilyenkor erős hullámcsapást kaptunk, a mely- lyel különben Crkvenica nem dicsekedhetik. A mennyire a helyi viszonyok tekintetbe vételével Crkvenica gyóygyjavallatait megállapítani képes voltam, az itteni tengeri fürdő enyhe éghajlatánál fogva, mindenek felett ideggyenge egyének és görvélyes gyermekeknek való. Miután a fürdő javalatainak pontosabb megítéléséhez tengeri fürdőknél is a viz elemzésének ismerete szükséges, kivált itt a Quarneróban, hol sok földalatti nagy folyó ömlik a tengerbe, s hígítja annak sós vizét, szükségesnek mutatkozik, hogy a fürdőtársulat a tenger vizét elemeztesse, szükséges továbbá, hogy a helységben rendszeres 2eftetik,a hajóból való kirakodás meg nem engedtetik. Tilos továbbá külföldi munkásokat az egyesült államokba való bevándorlásra alkalmazás ígérete mellett hirdetményileg felhivni. Azon külföldinek, ki ily felhívás, vagy ezen törvény által tiltott szerződés folytán bevándorol, az ott tartózkodás meg nem engedtetik, hanem azon kikötőbe, honnan jött, visszaszállittatik. Kivételt képeznek valamely oly iparágban ügyes munkások, mely iparág az egyesült államokban eddig nem létezett továbbá a magántitkárok, házi cselédek, valamely művészi vagy tudományos ieglalkozást űzök. Mindenki, ki hajóval az egyesült államokba érkezik, tartozik eskütjtenni arra, hogy ezen törvény szabványait megtartotta s az esetben, ha az ellenkező bebizonyulna, hamis eskü miatt büntettetik. Ha még hozzávesszük, hogy a feljelentők részére jutalom van kilátásba helyezve, mi a feladásoknak tág tért fog nyitni: látnivaló, hogy ezen törvény bő alkalmat nyújt arra. hogv a bevándorlók, habár nem is ily tilos szerződés vagy felhívás folytán lépnek az egyesült államok területére, mindenféle zaklatásoknak, visszautasításoknak, esetleg súlyos büntetéseknek legyenek kitéve. Midőn tehát a törvény- hatóságot a fentiekről értesítem, — egyszersmint felhívom, hogy intézkedjék, miszerint ezen rendeletéin, különösen az alsóbb néposztályok közt a lehető legszélesebb körben tudomásra hozassák. Budapesten, 1890. évi november hó 7-én. Gróf. Szapáry s. k.« — Ajánljuk a rendeletet a községi elöljárók, lelkészek, tanítók s mindazok figyelmébe, akiknek a néppel gyakrabban érintkezni módjukban áll. Hírek a nagyvilágból. III. Vilmos, Hollandia királya, f. hó 23-án meghalt. Született 1817, febr. 5-én, Fiutód nem lévén, kiskorú leánya, Vilhelmina hercegnő fogja követni a trónon, kinek kiskorúsága alatt Emma királyné lesz az ország kormányzója. A népétől nagyon szeretett jó öreg király halálát országos gyász követi. Vizáradás. Karlsbadot f, hó 24-én katasztrófa érte. A tiz napig tartó szakadatlan esőzés a Tépi folyót annyira megdagasztotta, hogy reggelre elöntötte az egész várost. A katasztrófa alkalmával sokan forogtak veszedelemben s életük megmentését csakis a véletlen különös kedvezésének köszön hetik. Az árvíz két hidat is szétrombolt és öt emberélet-áldozatot követelt. Hírek az országból. Károlyi Gyula gf. vasárnapra viradólag f, hó 23-án meghalt. A kiváló főurban az ország egyik leghübb fiát veszítette el. A magyar vörös kereszt egyesület Károlyi Gyula grófban első elnökét s egyik megalapítóját gyászolja. Károly Lajos főherceg, az egyesületnek főpártfogója, a megözvegye- dett grófnénak legmélyebb ri .zvétét tolmácsolván, díszes koszorút tétetett a ravatalra. A ravatal koszorú-díszéből kitűnt a József ßhereeg által »nagyrabecsülése jeléül« küldött babér-koszorú, Őfelsége a király részvét táviratot intézett a gróf özvegyéhez és a gyászoló családhoz. F. hó 25-én d. u. 3-kor volt a beszentelés, melyen Károly Lajos főherceg őfensége is személyesen résztvett. Fél óráig tartott a beszentelés szertartása, melyet Samassa egri érsek végzett. A halottas koporsót az este induló vonattal szállították el Kapolony-ba. Folytatás a mellékleten meteorologiai állomás állítassák, mire nézve a lépések már meg is történtek. Szükséges itt egy meleg fürdő, hogy nagyon gyenge egyének melegítve használhassák a tengeri vizet kádfürdők alakjában, — végül a fürdőhely egy részének dróttal való bekerítése, hogy azok, kik a cápa rémétől félnek, nyugodt kedálylyel lubickolhassanak a tengerben. Egyébiránt a tenger itr közvetlenül a parton oly sekély, hogy a nagyon ritkán a Quar- neróba vetődő cápa (morszki pasz, tengeri kutya) elég óvatos, miszerint ily sekély helyeket, hol egy hullámcsapás zátonyra juttathatná, gondosan kerüljön . Crkvenicáról ma még kevesett tud a nagyvilág s állandó fürdővendégeit leginkább maga Horvátország s különösen Zágráb szolgáltatja, A Quarnerónak legújabb magyar leírásában, Kcnedi Géza dr. igen érdekes és tanulságos, vonzóin irt könyvében »A Quarnero, Fiume és Ab- b zia« (Budapest 1884.) valamint ugyanezen szerzőnek a »Magyarország útirajzokban« cimü füzetes vállalat folyamán megjelent megbecsülhetetlen füzetében »A Dunántúl a Quarneroig* Crkvenicáról még alig s mint fürdőről épen nincs emlités, pedig Crkvenica is rövid idő múlva egyik nagy tényezője leend annak, hogy az, mit Kenedi bomo- hosodott hagyománynak nevez, sziveinkben újra élénkebb visszhangra találjon, hogy: tengerre magyar ! (Qhyzer (Hornéi dr.
