Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-11-16 / 46. szám
T A N Ű G Y. A kegyes-tanitórendiek Zemplénvár- megyében. XXXVII. Hudra János k. r. tanártól. A politikai ingadozásokhoz hasonló sokféle kísérletezést megszűntnek hittük, midőn Trefort Ágoston vall. és közokt. miniszter 1880. márc. 19-én törvényjavaslatát elkészítette. Mint a fáradt vándor, ki hosszú bolyongás után végre is célponthoz jut s nagy lelki örömmel engedi át magát az édes nyugalomnak, hasonlókép a tanárvilág is reménykedett, hogy rövid idő lefolyása múlva a régóhajtott közoktási törvény létesül; lesz legalább egy pont, melyen tétovázás nélkül lábát megvetheti. Már maga a törvényjavaslat nagy mozgal mat idézett elő. Az országos középiskolai tanár- egyesület. középponti választmánya is nyújtott be egy, Reif Jakab által készített javaslatot, melyben az igazgatók és tanárok hivatalbéli kötelességeinek, jogi és fegyelmi ügyeinek stb. rendezésére hívja fel a figyelmet. Az érdeklődés tehát erősen megindult. Erre jelent meg a második törvény javaslat 1881. okt 6-án terjedelmes indokolással. E törvényjavaslatban a következő cimek fordulnak elő. 1) Osztályozás. 2) Az állam rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló gimnáziumok és reáliskolák szervezete. 3) Az érettségi vizsgálatokról. 4) Közigazgatás. 5) A tanárok képesítése. 6) A hitfelekezetek, törvényhatóságok, községek és magányosok által fentartott nyilvános gimnáziumok és reáliskolákról. 7) Magángimnáziumok és reál- isko'ák. Ez azért is nagy fontosságot nyert, mert a magyarországi tanító szerzetesrendek főnökei kellő tisztelettel megtették észrevételeiket s némi óhajukat fejezték ki, hogy a törvényjavaslat úgy a mint van, törvénynyé ne váljék, miután sok oly pont van benne, melynek megvalósítása ellenkezik a szerzetesi fegyelemmel s a szerzetes rendekre nézve végzetessé válhatnék Ilyen különösen a tanárok fölött való rendelkezési jog, melyet ha kezeikből kivesznek, vagyis ha a szerzetes tanárrendi dispoziciójával megelégedve nincs, vagy bármely ügyben a minisztériumhoz appellálhat: oly zavart idézne elő, mely az egész rendi gépezetnek fel bomlását vonná maga után. A rendek kérelmeit utóbb az országgyűlésen is figyelemre méltatták. A mi után a tanárvilág már régen epedett vala, végre az 1883. évi XXX. törvénycikk alkotása által meg is nyerte. Eddig csak rendeletek által dirigálták tanügyünket; félrendszabályok voltak ezek; nagyobbrészt meg se melegedett az egyik, s már is kitúrta a másik ; nevelte a bajt, fokozta a zavart, tétovázást, kapkodást idézve elő a tanárok működése körében. Az 1883. évi XXX. törvénycikk jó részben módosítása az 1879 ik évi 17630. sz. a kibocsátott tantervnek. A vallástan osztályonként 2—2 óra; a magyar nyelv I. oszt. 6 óra, II. oszt. 5, IV. oszt. 4, a többiben 3 ; a latin nyelv I. és II. oszt. 7, a VIII. oszt. 5, a többiben 6; a görög nyelv a VIII. oszt. 4, V., VI. és VII. osztályokban 5 —5 ; a német nyelv III. oszt. 4, VIII. oszt, 2, a IV., V., VI. és VII. osztályokban 3—3 ; a földrajz az I. és II. oszt. 4—4, a III. oszt. 2; a természetrajz az V. oszt. 2, a IV. és VI. oszt. 3—3 ; a természettan a VII. és VIII. osztályokban 4—4; a mathematika á II. és V. oszt. 4-4, VIII. oszt. 2, a többiben 3—3 ; a rajzoló geometria I. és II oszt. 3—3, Hl. és IV. oszt. 2—2 ; filozófia a VIII.-ban 3 ; szépírás I. II. oszt. 1 — 1 ; torna minden osztályban 2—2 óra. Egy teljes gimnáziumban tehát hetenként van a hittanból 16, a magyár nyelvből 30, a latin nyelvből 49, a görög nyelvből 19, a német- nyelvből 18, a történelemből 18, a földrajzból 10, a természetrajzból 8, a természettanból 8, a mathe- matikából 25, a rajzoló geometriából 10, a filozófiából 3, a szépírásból 2, a tornából tő óra ősz- szesen hetenként 232 ói a. E tantervben az óraszámokat tekintve az előbbihez képest csak kevés változás történt. Jórészt csak a tananyag beosztása változott némileg. Nagy súlyt fektettek a magyar történelemre a III. osztályb n ; ennek 4 órát szántak ; kiegészítésül az osztrák-magyar monarchia politikai földraj;.a. Az I.-ben a latin 6 óra helyett 7 órát nyert; a VI. osztályban az újkor megnyújtatott 1848-ig; a VII. osztályban az 1848 utáni legújabb kor ösz- sze lett kötve a politikai földrajzzal, különösen Európa és Amerika állami viszonyainak tárgya lása, fősuly fektetve a statisztikára. A VIII osztályban Magyarország története, tekintettel a társadalmi és állami viszonyok fejlődésére. 1883-ig a a geográfia I—VI. osztályokban szerepelt t. i. I —Ill-ban egyetemes földrajz, társítva a természetrajzzal, a Ill-ban azonkívül a math, és fiz. földrajz, a IV-ben a magyar-osztrák monarchia politikai viszonyai, most ez a három alsó osztályra redukáltatott. És pedig az I, osztályban Magyar- ország és Európa többi részei, a II. osztályban Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália, a Ill.-ban math, és fizikai fö'drajz. Ezen tanterv medrében tolydogál jórészt mai tanügyünk. Időközben csupán a német nyelvnek szigorúbb kezelése ajáltatott a vall. és közokt. miniszter által s a görög nyelv kérdése foglalkoztatta a közvélemény presszciója folytán a beavatott köröket,— történt is valamelyes félrendszabály hozatala; de hogy a görög nyelvnek közösügyes megoldása helyesen sikerült-e ? azt csak a jövő fogja megmutatni, A jövő kérdése továbbá a középiskolai ügynek körülbelül akként való megoldása is ; Vájjon egységes középiskola bi- vagy trifurkációval létesüljön-e? vagy megmai adjon úgy, a mint ma van l1) KÖZGAZDASÁG. Felhivatnak azon tenyésztők, kiknek eladó tenyészbikájuk van, hogy azokat mielébb a gazdasági egyesületnél jelentsék be, hogy azok meg- szemléltessenek, s az azokért jelentkező községeknek ajánlhatók és átadhatók legyenek. Felhivatnak a vármegyei községek, hogv te- nyészbikaszükségle’tük iránt folyamodványaikat a f. hó végéig a gazdasági egyesület elnökénél nyújtsák be, hogy részükre a megfelelj jó tenyészbikák beszerezhetők és biztosíthatók legyenek. A vm. gazd. egyesület elnöksége. HUMOR. Szónyómozat, Rejtvény = Titkos recept. — Dézsa = Kis Géza. — Választó viz = kortes bor. Seregély = Gambrinus-tisztelet. — Sapka = Titkos borra- valócska, — h ogda = Száj. — Suhanc = nyirfa- vesszö. — Köpeny = Nyálkás kiváladék. — Pattantyu = Alhangzó. Furolya = Kis fúró. — Karvaly = Szépítő kenőcs. — Kintorna = 25 a deresen. — Bajtárs = feleség. Katedrái bőieseségek. — Hogy mennyire tisztelték már e század elején a költőket, kitűnik abból, hogy Festetics gróf Berzsenyit, Székesfehérváron, levett Jövel fogadta. — Az aradi gyűlésen megöltek öt ven főurat, kik aztán Boricshoz futottak, hogy ötét királynak meghívják. — A »patres conscripti U ép oly megszólítás volt a romaiaknál mintha én azt mondanám magukhoz: »Haszontalan kölykök!* Műfordítás. Ex omnibus aliqnid ex toto nihil = Mindenkiből lesz valami, a tótból nem lesz semmi. GONDOLATOK. Ki a boldog, ki az valóban ?. . . Senki, Nézz körül a világon, figyeld az embert s meg fogsz győződni mondásomról. Tehát nem lehetünk boldogok?., . Ha átélted gyermekkorodat, melyben a szív, mint bölcsőben a csecsemő, alszik s az agy csak gondtalan perceket képes szülni, ha átélted gyermekkorodat, átélted -boldogságodat is. A gyermek boldogsága egy szerető édes anyához van kötve, kinek szeme fénye, csillaga, boldogsága, szerelme, mindene gyermeke, -- önmegtagadással, nem kiméivé erőt és életet sem, hogy megadhassa gyermeke boldogságát s e, boldogságon, az édes anya fáradhatatlan buzgalmán, isten áldása függ. S kihez van kötve j az ember boldogsága ?. . Egy önös teremtéshez, j kinek legfőbb az én, a saját énje s csak aztán josz te ; lehetsz e hát ilyen mellett igazán boldog ? Oh gondold, vizsgáld meg jól s ezt találod : nem, vagy s ha igen, úgy csak percekig, csak múló percekig boldog. Ha átélted gyermekkorodat, melyben egy szerető anya őrködött feletted, megszűntél igazán boldognak lenni. És én istenem, hányán vannak ' a világon, kik még azzal sem boldogíthatják ön- önmagukat, hogy visszagondolva a játszi gyermekkorra, fáradt gondolatukat egy szerető édesanyán pihentethetnénk meg. És hol lesznek az ilyenek j igazán boldogok, ha még gyermekkorukban sem j voltak? A sírban. Gyermekkor, te édes tündér álom, miért ■ tűnsz el oly hamar létünk egéről, miért ? Mészáros S. HIVATALOS RÉSZ. ]885.kb. sz. Zemplénvármegye alipánjától. lürdehuíny. A nmságu kereskedelemügyi m. kir. ministe- I terium október hó 3-án 59652. sz. alatt kelt in- tézvényével az alsó szabolcsi tiszai ármentesitő társulat által védgátjai megerősítése céljából T.-Lucz község határában elfoglalandó földterületekre a ') Az 1890-ik évi 23583 sz. a. kelt vallás és közokt. ministerium rendelete által kiadott középiskolai "rendtartás csak jelentéktelen módosításokat jelez. A beiratás szept. 3 első napján történik ; s. javító és pótlóvizsgálatok ezt megelőzőleg aug. hú utolsó napjain tartatnak. A tanulók a tanév alatt tanúsított szorgalmuk és előmenetelük feltüntetésére éven- j ként kétszer kapnak »Értesítőt* még pedig dec. 23-án, és 1 márc. 31-én; az év végén rendes bizonyítványt. Fontos azon intézkedés, melyszerint a vizsgálati felelet befolyással van az érdemjegy végleges megállapít áfára kisajátítási eljárást elrendelte, a kisajátítási eljárás megindítására Horváth József tb. főjegyző elnöklete alatt Vitányi Bertalan biz. tag, Matolay Béla. járási főszolgabíró és Somossy Sándor tb. aljegyzőből álló bizottság küldetett ki, s az eljrás határnapjául 18go. évi november hó ry-lk napjának d. e lo órája szükség esetén folytatólag a következő napok tűzettek ki T.-Lucz község határában. A kisajátítási tervek és összeírás egyik példánya pedig az 1891. 41. t. c. 34 §-a értelmében T. Lucz község házánál tétetett ki közszemlére. Miről a kisajátításnál érdekeltek az 1881. 41. t. cikk 34 §-a értelmében azon figyelmeztetéssel értesittetnek, hogy a bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett akkor is érdemileg hatá roz, ha az érdekeltek közül senki sem jelen meg. S.-a-Ujhely 1890. október hó 27-én. Matolai Etele alispán. 3—3 mint a közig. biz. h. elnöke 1885. sz. kb. Zemplénvármegye alispánjától. A kereskedelmi m. kir. ministerium 1890. évi október hó 3-án 59652. szám alatt kelt intéz- vényével az alsó-szabolcsi tiszai ármentesitő tár sulat által védgátjai megerősítése céljából Tisza- Lucz község határában elfoglalandó földterületekre a kisajátitási eljárást elrendelvén, a kisajátítási terveket és összeírásokat az 1881. évi 41 t cikk értelmében leendő eljárás végett leküldi. Halározat. A kisajátitási eljárás foganatositására Horváth József tb. főjegyző elnöklete alatt Vitányi Bertalan biz. tag. Matolay Béla járási főszolgabíró és Somossy Sándor tb. aljegyzőből álló bizottság az 1881. 41. t. cikk 33 § a értelmében kiküldetik és a tárgyalás határidejéül züpo.évi november hó ij-ik napjának d e. 10 órája s a szükséghez képest folytatólag következő napjai T.-Lucz község határához kitüzetik. Erről T.-Lucz község elöljárósága ezen határozat a hirdetmény s a kisajátitási terv és összeírás egy-egy példányának kiadása mellett a törvény 34 §-a értelmében azon meghagyással értesittetik, hogy a tervrajzot és összeírást a községházánál e határozat vétele után 15 napi közszemlére azonnal tegye ki, s eiről és a tárgyalás idejéről az érdekelt feleket dobszó és a hirdetmény kifüggesztése mellett haladék nélkül értesítse. A hirdetmény egyszeri közzététel végett a »Budapesti hiv. közlöny« és háromszori közzététel v gett a Zemplén hivatalos közlöny kiadó hivatalának megküldetni, s az eljárásról az a.-szabolcsi-tiszai ármentesitő tár. ulat igazgatósága s az eljárással megbízott küldöttség tagjai ezen határozat kiadásával értésittéini rendeltetnek. S-a.-Ujhely, 1890. október hó 29-én. Matolai Etele, alispán. 3—3 mint a közig, biz h. elnöke. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának S.-a,-Ujhelyben 1890. év* ok'óber hó 15-ik napján tartott közgyűléséből. 409/16107. Olvastatott a belügyi m, kir. ministerium 24684. szám alatt kelt körrendeleté, melyben tételes törvény nem léttében kimondja, hogy községi pótadó után késedelmi kamat nem szedhető s egyszersmind rendeli, hogy ha valamely községekben eddig községi pótadó után késedelmi kamatok is szedettek, ezen gyakorlat 1891. évtől megszüntendö. A ministeri körrendelet az alispánnak — számvevőségnek tudomás végett, — a járási főszolgabíróknak pedig azon utasítással adatik ki, hogy annak szigorú megtartására a községek elöljáróságát kötelezzék. Egyszersmind ezen körrendelet a »Zemplén« hivatalos közlöny utján a nagyközönség tudomására hozatik. Kmfent. jegyzetté ; kiadta : Somossy Sándor, Viczmándy Ödön, tb. aljegyző. főjegyző. Másolat. Magyarkirályi belügyminister 24684SZ ÍIV—7. Körrendelet. Tételes törvény nem oldja meg e kérdést : szedhető-e községi pótadó után késedelmi kamat? Ez az oka azon egyenlőtlen gyakorlati eljárásnak, hogy az ország némely községeiben szedetnek késedelmi kamatok a községi pótadók után, másokban nem. E késedelmi kamat szedhe- tés törvényessége iránt időnként kételyek merültek fel, melyek eloszlatására törvényeink szelleméből s az ebből levont következtetésekből kifolyólag a vármegye közönségével a következőket közlöm: A községekről szó'ó 1886. XXII. t. c. 129. §-a szerint, a mennyiben a község kiadásai a községi törzsvagyon jövedelmeiből nem fedeztethetnek, a község, a községilakosokra és a birtokosokra a 130. §-ban pedig az a rendelkezés foglaltatik, hogy a községi adó behajtásánál az 1883. XLIV. t, c. rendeletéi irányadók. E? a t. c. azonban csak annyit rendel,-hogy a bfehajtás a közadók kezeléséről szóló 1883. XLIV. t. cikknek 52 tői egész a 85-ig terjedő szakaszaiban körülirt eljárás szerint eszközöltessék. Az a nézet tehát, hogy a községi pótadó után késedelmi kamat is szedhető, positiv törvényen nem alapszik. Téves az a felfogás is, mintha az 1883. XLIV. t. c, 41. §-a alapján vagy
