Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-11-16 / 46. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1890. november 16 46- sz. Huszonegyedik évfolyam. I ELŐFIZETÉS ÁS ÉgésI. II. III. IV. V. VI. VII. * * évre 6 frt. Félévre 8 ,, Negyedévre 1 frt 60 kr Bérraentetlen levelek OBftk ismert kezektől fogadtatnak el. Xézlratoi nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) HIEDETÉ3I DU : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes sz6 ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt cüszbetük ■ körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint mindén O centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtátik. Hirdetései a „Zemplén“ nyomdába küldendők. A közigazgatás reformjának vázlata. Végre foszlani-oszlani kezd a sűrű ködfátyol, mely eddig a kormánynak köz- igazgatási reform-terveit takarta. Elérkezett az ideje annak, hogy a ,beavatottak, megszólaljanak. Amint Szapáry Gyula gf. miniszter-elnök, előbb a bizottságban, később a kápviselőházban, kinyilatkoztatta, hogy a reform-kérdésekre vonatkozó törvényjavaslatokat még ebben az ülésszakban, legkésőbb pedig a jövő évi január hóban a ,tisztelt ház‘ asztalára leteszi : csaknem egyidejűleg, két országgyűlési kép • viselő s csaknem egyértelmű konkrét javaslattal lépett a kiváncsi Magyarország elé ; az egyik Beksics Gusztáv, a másik Boncza Miklós, amaz egy ,röpirattal‘, emez, mint szerkesztő, a Magyar Közigazgatás c. szaklapjának cikksorozatában. Az elvek konkretizálásában a nagy elmék találkozása aligha esetleges. Úgy véljük, hogy mindketten egy közös forrásból, a kormány-tervezetből, merítették közérdekű adataikat. Azt bizonyosan tudjuk, hogy a kormánytervezet már a múlt hónapban készen volt s nagyobb része a miniszter-tanács rostáját is kiállotta. Boncza Miklós lapjából a közigazgatás reformtervezetéről szóló javaslatokból bő kivonattal szolgálunk t. olvasóinknak a következőkben : A helyi (vármegyei) középponti hatóság vármegyei tanács elnevezés alatt egy testületet képez. Főnöke a főispán, ennek helyettese az alispán. Az egyes nagyobb jogkörű, valamint a kisebb csoportosított szakágakat tanácsosok vezetik. A tanácsosok a hatáskörükbe tartozó ügyeket előadói rendszerben intézik. A vármegyei tanács kettős irányban vagyis egyfelől igazgatási szervként, másfelől közigazgatási bírósági közegként működik. Mint igazgatási szerv intézi a vármegye összes közigazgatási ügyeit; mint bírósági közeg alkatrésze a vármegyei közigazgatási bíróságnak. A vármegyei tanács, mint igazgatási szerv, a kormány alatt áll; de funkcióit az önkormányzat (vármegyei közgyűlés, közigazgatási bizottság) közreműködése és ellenőrzése mellett teljesiti. A törvényhatóságok politikai jogkörébe tartoznak : Országos ügyek feletti tanácskozás és né- zetnyilvánitás ; kérvényezési és levelezési jog; a képviselőválasztók névjegyzékének össszeállitása és kiigazítása; a képviselőválasztások vezetése; i statútumok alkotása. A törvényhatóságok önkormányzati jogkörébe tartoznak : a vármegyei közigazgatás feletti közvetlen felügyelet, ellenőrzés ; közvetett módon a kebeléből választott közigazgatási bizottsági tagok á'tali közreműködés, ellenőrzés és felügyelet ; a közigazgatási bizottság féléves jelentéseinek tárgyalása ; a közigazgatási bíróságba az önkormányzati tagok választása; a kulturális, humanitárius, közigazgatási feladatoknak saját hatáskörében való tézése; pótadók kivetése; vagyoni jogai felett határozat. A közigazgatási bizottság az önkormányzatnak leglényegesebb szerve leend. A közigazgatási bizottság összeállításának előfeltételét a vármegyei tanács szerveinek, vagyis a tanács szakágainak száma adja meg. Vármegyei tanács. Elnök: főispán. Alelnök : alispán. A tanács egyes ágai, azok hatásköre és vezetői. I. Tanács. Hatásköre : a törvényhatóság általános adminisztrációja, közrendészeti és katonai ügyek. Vezetője: az alispán. II. Tanács. Hatásköre : jog■ és fegyelmi ügyek. Vezetője a jogtanácsos. III. Tanács. Hatásköre: pénzügyek. Vezetője a pénzügyi tanácsos. IV. Tanács. Hatásköre: tanügyek. Vezetője a tanügyi tanácsos. V. Tanács. Hatásköre : gyámügyek. Vezetője a gyámügyi tanácsos. VI. Tanács. Hatásköre: közegészségügyek. Vezetője a közegészségügyi tanácsos. VII. Tanács. Hatásköre : közgazdasági ügyek. Vezetője a közgazdaságügyi tanácsos. A közigazgatási bizottság szervezete ezek szem előtt tartásával tehát következőkép alakul: Közigazgatási bizottság. Elnök : főispán. Alelnök : alispán. Tagjai: a vármegyei tanácsosok és a törvényhatósági közgyűlés 14 választottja. A bizottság a vármegyei tanácsoknak meg- felelöleg következő szaktanácsokra oszlik: I. Közrendészet- és katonaügyi. II. Jog- és fegyelmi ügyi, III. Pénzügyi. IV. Tanügyi V. Gyámügyi. VI. Közegészségügyi. VII. Közgazdaságügyi. A vármegyei központi hatóság további tagozatát a vármegyei járások és rendezett tanácsú városok hatósági szervezete képezi. A járások arra képesített elmeinek, a jövő önkormányzat ezen lakadó rügyeinek, a járásokban tért kell nyitni s ezen életképes tenyézők okszerű felhasználásával a járási hatóságok mellé felügyelő, ellenőrző és közreműködő járási bizottságokat kell szerezni. A járási bizottság következő elemekből volna alakítandó: A járás politikai községeinek összes főnökeiből, kik a bizottság, '3-ad részét képezik; 1!3-ad részben a járási virilisekből, Lj-ad részben pedig a járás területén lakó, a vármegyei főispán által kinevezett intelligens egyénekből. A járási bizottság évnegyedenkint tartja üléseit. Elnöke a járás főszolgabirája. A járási bizottság hatásköre. A főszolga- biró a közigazgatás állapotáról hozzá időszaki jelenést tesz ; felülvizsgálja a járási községek költségvetését és zárszámadását; járási közcélokra pótadókat vet ki; a járás közigazgatása felett ellenőrzést és felügyeletet gyakorol; a közigazgatás menetében tapasztalt sérelmek orvoslása iránt a vármegyei tanácshoz előterjesztéssel élhet; nem tisztviselő tagjai közül a közigazgatás egyes ágaira felügyelőket választ. A járási bizottságnak pótadók kivetése tárgyában hozott határozatai csak a vármegyei közgyűlés jóváhagyása után hajthatók végre. A bizottsághatározatai ellen, közérdekből a főszolgbiró, magán érdekéből a sérelmes fél a vármegyei tanácshoz felebbezéssel élhet. A járási hatóságoknál múlhatatlanul rendszeresíteni kell a gyámügyi szolgabirói és egy járási számvevői állást. Az árvaszékek megszüntetésével a gyámügyeket decentralizálni kell a járásokba s e hatáskör ellátására szakszerű közegeken szervezni egy járási gyámügyi bizottság kombinálásával. A községnek a járásihatóságokhoz utalt költségvetési, számadási s egyéb vagyoni ügyeinek ellenőrzése indokolja a járási számvevői állás rendszeresítés. TÁft 0 A, Lovasvadászatok a vármegyében — A »Zemplén« tudósítása. — A férfias mulatságoknak egyik legnemesebbike a lovasvadászat. Ezt minden magyar embernek, aki csak teheti, gyakorolnia és emelnie nemcsak nemzeti érdekből, de közgazdasági szempontból is kötelessége. A lovaglás megedzi a testet s más fáradalmak és megpróbáltatások elviselésére is képessé teszi. Érdeke a nemzetnek, hogy edzett közönsége legyen s mindenkinek önmaga iránt való kötelessége ügyelni arra, hogy el ne puhuljon és testét bármely viszontagságos eshetőségek ellenében biztosítsa. Nemzetgazdasági szempontból pedig a lovasvadászat nagyon fontos; hogy a sok bizonyságból csak egyet említsek: a lókedvelő a lónevelés emelésére törekszik s minél több gondot fordítunk lovaink nevelésére, annál több jövedelmet biztosítunk ebből magunknak. Az egyesek vagyoni emelkedése pedig a közvagyonosodást fokozza. De nem célom a lovasvadászat nemes és hasznos voltáról akadémikus előadást tartani. Célom pusztán regisztrálni azt az örvendetes eseményt, mely tudom minden lovas embernek örömet szerez, hogy t. i. vármegyénkben a lovasvadászatok, értem az agarászatot és kopászatot, élénkülni kezdenek. Az agarász-társulat, mely 1886-tól pihent, ebben az évben megint a tevékenység terére lépett s elegyagár-versenyét múlt hó 30-án és 31-én tartotta meg Gálszécsen. A versenynek igen szép idő s a legjobb talaj kedvezett. Vladár Emil, Ragályi Gyula, Dókus Gyula, Nemthy József, Cseley Lajos és Thuránszky László neveztek agarakat. Futott kilenc agár ; a győztes Dókus Gyula fekete Kincsem nevű agara lett, mely a 200 ftos egyesületi tiszteletdijat biztosította gazdájának, mig a második dijat Ragályi Gyula Róka nevii agara seperte be. Az agarászaton Andrássy Tivadar gf., Balassa István br., Dókus Gyula, Hoyos Sándor gf., Ló- . nyay Gábor, Molnár Béla dr., Nemthy József, Nemthy Ödön, Spilenberg József, Téglássy István családaikkal Szirmay Podmaniczky Jerne bárónő két leányával, özv. Vladár Tamásné Dercsényi Klára és Teklával, Koos Anna, Andrássy Sándor gf., Balassa Sándor br., Cseley Lajos, Cseley Zoltán, Dókus László, Ganzaug Miklós, Koos Andor honvédkapitány, Molnár János, Ragályi Gyula, Ragályi Ferenc, Reviczky Pál, Sennyey István br., Szabó Zsigmond, Szemere Dezső, Szemere Emil, Szemere Gáspár, Thuránszky Tihamér, Vladár Emil, Zichy Béla gf., részint lóháton, részint ko csikón vettek részt. Az első nap estéjén a vendégfogadóban gyűlt össze az úri társaság s közös ebéd után, jó cigányzene mellett táncraperdülve, kivilágos-kiviradtig rúgta ajcsárdást. Az utolsó napon a kitartókat Molnár Béla dr. vendégszerető háza fogadta magába. Itt a jókedv még fokozottabb volt s a szives házigazda és a szeretetreméltó háziasszony figyelmessége nemcsak feledteté a vigadókkal, hogy már harmadik éjjel áldoznak Térpszihore őnagyságának és Bakus apónak, hanem ha a pirkadó hajnal oly kérlelhetetlenül közbe nem szól — elég volt: még tán most is együtt volna a kedélyes társaság ! * A lovasvadászatnak másik, illetőleg mondjuk első neme (mert mindenesetre a kopászat a lovasvadászatban elsőbb helyen áll, mint az agarászat) e hó 4-én ülte ünnepét, mert erre a napra lett áthelyezve Sz.-Hubert napja. A parnó-terebesi és nagy-mihályifalkák tulajdonosai és vendégeik együtt ülték meg e napot. Az idő, mely a reggeli órákban nem mutatott aranyos kedvet, 10 óra után kezdett kibontakozni szürke köpönyegéből s azzal kecsegtetett, hogy talán még biborpalástot is fog ölteni a vadászok védőjének tiszteletére. Tizenegy órára volt kitűzve a találkozó a vécsei erdőnél. Pompás képet nyújtott a vörösfrakkos vadásztársaság elhelyezkedése. A parnói oldalon a róka-kopóíalka a falkártól kisérve és az ostorozókkal körülvéve; a hoóri oldalon 25—30 felnyergelt, tüsszögő paripa türelmetlenkedett, az erdei utón a társaságot kiszállított szebb- nél-szebbb négyes fogatok, s végre (amit első helyen kellett volna említenem s az illetlenségért bocsánatot kérek) a vécsei oldalon a fák között a vadásztársaság, nők és urak vegyest alkottak j festői ecsetre érdemes tarka képet. A társaság I valamire, vagy valakire látszott várni, mert a fel- teritett asztalon a pezsgős poharak színűkig töltve voltak. Kevés idő múlva egy ostorász kocsi közeledését jelezte; mire Andrássy Géza gf. egy ezüst poharat, mely azonban falkanagy kürt volt, a habzó >Ini számunkhoz ív melléklet van csatolva. “^1
