Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-11-09 / 45. szám
Sátoralja-Ujhely, 1890. november 9 45. S2. Huszonegyedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS Égés* évre 6 írt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Xéslratoc nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. L nyílttérijén minden gar- mondsor dijja 20 kr. ''«■■■■■■■■■I Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) HIRDETÉSI Dl; : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes sző után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden □ centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél ■ kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Családi élet. Minnél jobbban terjed a civilizáció, a modern eszmék annál inkább hódítják a társadalmat, s az őszinte, igaz érzelmeknek szabad nyilvánulásai annál ritkábbak lesznek. Divatszerüség, cicoma, külső fény, alakoskodás az irányadók, melyek a természetest gépiessé, a valót kendözötté tenni törekszenek. Ami a múltnak erénye, dicsekedése volt, az ma nem egyszer gúny tárgya, merő nevetség. Telve van a társadalmi élet ferde fogalmakkal. Önfeláldozó szeretet: bárgyúság. Őszinte barátság: élhetetlenség. Hűség: szolgaság. Szerelem: butaság. Ez a mai kor szótára. A prózai való lenyűgözi a szellemet, az ideált kigunyolja, az embert az anyagiság rabszolgájává tesri. Igaz, vannak kivételes tünetek, melyek mutatják, hogy a könyörület, a szánalom, a szamaritánus érzés még nem halt ki végképp a társadalomból. Egy-egy megrendítő szerencsétlenség (legközelebbi példa nekünk a Tokajt elpusztított katasztrófa) felébreszti a társadalmat az önzésnek letargikus álmából. Oh, de az is legtöbbnyire hideg, kierőszakolt, nincs meg benne a kellő melegség, a segítségnyújtást kedvessé tevő szeretet. Divat, tündöklés. De hát hogy is lehetne ez másként. Hiszen kezdettói fogva a társadalmi életnek irányzója, vezetője a családi élet volt és az ma is. Ha a társadalom laza és szeretet nélkül való, bizonyára olyanok az alkotó elemek is. Ha a társadalmi életnek sok hiányáról panaszkodunk, helyesen teszszük, ha kritikai szem- ügyre veszszük magát a családi életet. Hogy a múltban, egész általánosságban szólva, a családi élet sokkal bensőbb és sze- retetteljesebb volt mint ma, az szent igaz. Ma sokkal több szabadságot engednek maguknak a férj, feleség és gyermekek. Mig a múltban a családi élet szentélyébe csak alegmeghittebb barátok, vérrokonok juthattak be: ma a családi élet egy felszabadult tér, a tilalomfákat ledöntötték, mert igy kívánta ezt a műveltség. S minél feljebb tekintünk, annál jobban látjuk, hogy a családi életben szükséges egyetértés, összetartás lazább; a férj megy jobbra, a nő megy balra, a gyermekeket neveli a dada és a tanító, a konyha és az iskola. Ez a védtelen állapot a sarjadékot nagyon hamar megösmerteti sok bűnnel csalárd - sággal s jelleme gyenge, akarata ingatag, egész erkölcsi világa bizonyos jelleg nélkül valóvá lesz------és ezt a fonák állapotot átviszi a társadalmi életbe, hol a könnyelműség, lelkiismeretlenség, hamisság könnyen elfoglalja szívét, nem lévén ereje ellentállani a rósz, a gonosz behatásoknak. Valóban, ma a ritkaságok ritkasága felfedezni oly benső érzelemmel gazdag családi életet, hol a házastársak egymásban találják fel az élet minden örömeit. Állításom mellett bizonyítások bűntény, melynek gyászos szintere a családi élet. Nézd meg a meredt szemű, vad szenvedélytől űzött nőt, kezében véres kés — férjét gyilkolta meg. . . . Amott egy vadtekintetü férfi bámul önkezével megfojtott gyermekére. . . . Ah I mennyi erkölcsi rom, mennyi összetört, összezúzott élet. A férj neje ellen, ez viszont rettenetes vádakkal áll elő. A nő árulja gyermeke ártatlanságát, a férj önzésből elnézi a hűtlenséget. A nő kiterjesztett szabadságnak tekinti a férjhezmenetelt. . . s mondjátok, ily forrásból a társadalmi élet folyásába hogy juthatna tiszta víz?! Nem tudom, nem kell-e törvényt hozni, mely büntetés terhe alatt megparancsolja, hogy a házastársak egymást szeressék, gyermekeiket szívük drága kincsének tekintsék. S az ily gyászos állapotokkal szemben mit tegyünk ? Óvatosabban fogadjuk el a civilizációnak külsőségét; a vallást ne szégyeneljük, a régi, jó egyszerűséget ne gúnyoljuk ki, a modern eszmékből a jókat kultiváljuk, különösen pedig nagy erkölcsi erővel vegyük körül a családi életet. Ez szünteti meg a mostani sok bajt. Kátó. Vármegyei ügyek. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 14-én ülést tart. Bizottsági tagválasztás, lsépy Elek bizottsági tag elhalálozása folytán a nagy-polenai választó- kerületben f. hó 4-én Gerzátiics Istvánt választották meg egyhangúlag vármegyei bizottsági taggá. Jegyzői szigorlat. F. hó 3., 4. és 5-ik napján nem kevesebb, mint tíz jegyző-jelölt tett vizsgálatot a Viczmándy Ödön vármegyei főjegyző elnöklete alatt működött bizottság előtt. Képesítetteknek találtattak és jegyzői oklevelet nyertek: Beuyovszky Ernő, Tomka László, Pollik Ágoston, Szoboszlay Lajos, Sztruhala János, Pékáry Géza, Lejfter József és Komássy Antal. Kettő a szigorlók közül a vizsgálat ismétlésére utasittatott. Dohánybeváltás. A pénzügyminiszter az 1890. évi dohánybeváltás határidejét december i-től 22 ig tűzte ki N.-Tárkány községébe. A vármegye alispánja dohánybeváltó biztosul Batta Pál mihalyi lakost nevezte ki. Himlőoltás eredménye. Zemplénvármegye területén 1890, évben 19429 egyént oltottak be jó eredménynyel a körorvosok. A ragadós száj és körömfájás járványsze- rüleg lépett föl Vehécz, Bánszka, Juszkó- Volya, Alsó-Hrabocz, Ve! ej te, Upor, M.-lzsép, Vécse, Pelejte, és Papina községek marhaállományában; ellenben megszűnt N.-Géres és Miglész községekben. Kivándorlás. A vármegye területéről f. évi október hó folyamár Amerikába kivándorolt 150 egyén, visszaérkezett 60. TÁ*C A, Párisi levél. — A „Zemplén* eredeti tárcája. Páris, október végén. Ismert dolog, hogy a franciánál nagyobb szinházkedveló s szorgalmasabb látogató nincs a világon. Egy szempillantást kell vetni bármely napilapra : harmadik vagy negyedik oldalán legalább huszonöt szinház neve díszeleg s ha ehhez hozzá számítjuk azokat melyek Páris legkülsőbb félreeső részein vannaak, mint a Vilette, a Montmartre mögött vagy a Grenellen, e számot legalább is harmincötre lehet kiegészíteni. S éppen ez utóbbiak, melyeket idegén ritkán vagy soha sem láthat, mert ehhez igen sok helyismeret szükséges, nagyon megérdemlik a megtekintést. Nem azért ugyan mintha ott az idegenre valami műélvezet várna, — hanem mivel közvetet- len közelről ismerheti meg Párisnak azon legalsóbb rétegét, mely mig nappal sokszor a legmegalá- zóbb munkát végezi, csavargással, koldulással vagy zsebmetszéssel foglalkozik: este maga is meghozza áldozatát a külvárosi múzsa oltárára. Az idei szinházévad igen furcsa jelenséget mutat. Régen bevett szokás nagyobb részében uj repertoárral megnyitni a szezont, mely darabot aztán siker esetén az egész éven át adnak mindennap. E premierek azonban sehogy sem akarnak beválni. így történik aztán, hogy a leg több színházban régi darabokat elevenítettek fel — leginkább az elmúlt boldog kiállítási időszak kasszadarabjait. — így a »Gymnase« a leguj abb időig Blum és Toche »Paris fin de siecle-«ét adta. A »Palais-Royal«-ban a „Provinciales ä Páris,“ a »Menus-Plaisirs« ben Zolának Busnach és Gas- tinean által szinre alkalmazott „Assomoir* jával rémitgetik a publikomot. A régi »Chateau d’ean« pláne még nevet is cserél s Párisban is csak kevesen tudják, hogy a hangzatos »Th’eatre his- torique* minő lólábot takar. A szubvencionált négy műintézet közül az opera kipihenve a tavalyi zaklatást a midőn minden este játszottak s felvette a szokásos heti három estét. E rendszer mellett, melylyel a múlt őszön a kiállítás után vett fel, megkezdhette az uj művek szinrehozatalát, melyek között minden esetre a legnagyobb sikert Saint-Saéns „Ascanio«- ja érte el. Veronge La Nux „Zaire« vei is igen gyakran találkozhatni a szinlapon. Blan és Gastinal balettje »Daita« Hansen mesteri keze alatt szintén egyik attrakcióvá vált. Az »Opera-Comique4 a sors mostoha gyermeke. Négy éve, hogy a tűzvész kiűzte Páris szivéből a Place Favartról a Szajna-partjára, s mindezideig még egy kapavágást sem tettek a szinház felépítésére. A tavalyi világraszóló évet négy darabbal »Esclarmond« »La Roidys« »Carmen« és „Mignonénál élte át. Különösen a Massenet Esclarmondja, melyet a tavaly itt járt nyolczszáz magyar is végig élvezett a város által tiszteletükre rendezett díszelőadáson, rendkívüli díszes kiállításával ma is a legnagyobb közönséget gyűjti a színházba. Újabban Godard »Dante és Beatrix«-je s különösen André Mesager »La Basoche«-ja ismételteik igen sűrűn. A »Theátre frangais«-ban — Páris igazi »Nemzeti színháza« hof éppen úgy, mint a kere- pesi-uti templomban a legkisebb szerep is művész kezében van, — egy régen elfelejtett vigjátékról a »Duc Job«-ról rázta 1c J. Claretie az arhivum majdnem félszázad óta rágyülemlett porát, Leon Laya e négy felyonásos darabját igen jól fogadták a „Frangaisc habitüéjei, kik itt szoktak megszabadulni a csömörtől, melyet a többi színházakban szereztek, hol a nagy bevételt hajhászó direktorok ezer ledérséget tálalnak fel az érzékies publikumnak. E kedves darab sokat hasonlít annyiban a még élénk emlékezetben élő »L’abbé Constantához, hogy úgy abban, mint ebben csupa jó lélek szerepel. Minden alak csupa jóság kik csak a legnemesebb érzelmeket interpretálják. Jean herceg a lehető legjobb ember, nem kevésbé Rieux marquis a nagybátyja. Igen áldott jó asszony Dávid bankár felesége s a lehető legjobb maga Emma ki a szív nemes érzelmeiért minden vagyont megvet s igy végig valamennyi szereplőin, kiket mind fel nem lehet sorolni, teljesen kifogyván a jó, jobb s a legjobb szuperlátivusaiból. A szintén 'szubvencionált Szajna tulparti »Odeon“ — második »Frangais« mint a színházat büszkén nevezik, — „Louis Davyl „Törvényes szeretőjével« mulattatja a deák negyedet. A „Variétés« mely sokáig élt egy bohózatból egy »kiállítási szemléből« melyben az Eiífel- toronytól kezdve, spanyol viadoron végig egészen a magyar cigányig minden szerepelt s melynek egyáltalában nem kétértelmű botrányos vicceit a karzati publikum mindig harsogó kacajjal s szakaMai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
