Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-10-19 / 42. szám
GONDOLATOK. A francia, angol és magyar nők. A francia nő számításából, az angol szokásból, a magyar szerelemből megy férjhez. — A francia nő a mézeshetek végéig, az angol egész életén át, a magyar örökké szereti férjét. — A francia nő leányát a bálba, az angol a templomba, a magyar a konyhába vezeti. — A francia nő szellemmel, az angol értelemmel, a magyar érzés sei bir. — A francia nő ízléssel, az angol Ízléstelenül, a magyar szerényen öltözködik. — A francia nő cseveg, az angol birál, a magyar érez. — A francia nő a rózsát, az angol a dáliát, a magyar a nefelejtset szereti. — A francia nő elsőbbsége nyelvében, az angolé fejében, a magyaré szivében rejljk. — Ezekből a gondolatokból mintha az tűnnék ki, hogy azoknak a régi jó magyar nőknek száma veszedelmesen fogyatkozik (! ?) Kinek kótyomfity az ura, annak gézengúz a szolgája. Könnyebb egy zsák bolhát őrizni, mintegy asszonyt. Kellő időben beszélni és hallgatni legnagyobb mesterség. Nem aggasztja méhecskét a tél Szőlőnek kapa a bikája. (Régi magar közmondások.) UKVITILOI KÉSÜK. 16843. sz- Zemplénvármegye alispánjától. Tudomás és alkalmazkodás végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1890. szept. 30. Matolai Etele, alispán. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. Mi lister 54781. Valamennyi törvényhatóságnak Az oppelni kir. kormányelnöknek f. évi szeptember hó 14-én 829 sz. alatt kelt értesitése szerint az Ausztria-Magyar- országból szármázó sertéseknek Bielitz Bialáról és Kőbányáról a berlini közvágóhidra élő állapotban való bevitele a következő feltételek mellett engedtetett meg: 1.) Ausztria-Magyarországból illetőleg Bielicz Bialáról és Kőbányáról csak azon sertések vihetők be, a melyek az előirt veszteglési időn át (Kőbányán 10 napon át) megfigyelés alatt állottak, s onnan zárt vasúti kocsikban anélkül, hogy ezen kocsikba más állatok rakatnának be, az ország határához szállíttatnak. 2.) a bevitel csak Uderberg vagy Dzieditzen át és a hétnek csak bizonyos napjain történhetik ; az oppelni kormányzósági elnök a bevitel napjául úgy Oderberg, mint Dzieditzen át minden hét kedd és pénteki napját jelölte ki. 3.) a szállítmányoknak származási igazolványnyal kell ellátva lenniök, melyen az állatok egészséges volta igazolandó. 4) a bevitt sertések a határnál, a porosz hatósági állatorvos által, ki a szállítmány megérkeztéről legkésőbb a megérkezés napját megelőző nap esti 8 órájáig Írásban vagy táviratilag értesítendő, megvizsgáltatnak s ha egészségesnek találtatnak zárt vasúti kocsikban átrakás és a vasúti forgalom által nem igényelt késedelem, és más állatokkal való minden érintkezés nélkül, közvetlenül a berlini közvágóhidra azonnali levágás végett szállíttatnak. 5 ) A vágóhidon a sertések a levágásig, amely rendőri felügyelet alatt fog eszközöltetni az eladás, a felhajtott állatoktól elkülönítve tartandók. 6.) A határnál az állatorvosi vizsgálat díjtalanul történik a vizsgálatot teljesített állatorvos által a beeresztett sertések számáról a rendeltetési hely politikai hatóságához intézendő távirati költségeket azonban a szállító fél viseli. A határszéli vizsgálatot Oderberger Hermann állatorvos (lakik L'- obschützben) Dzieditzen pedig Gabbey állatorvos (lakik Plessben) fogja végezni. Erről a közönséget tudomásvétel és közhirrététel végett értesítem. B.- Pest, 1890. szept. hó 12-én a minister megbízásából : Bernolák, s. k. 16844. sz. Zemplénvármegye alipánjától. Tudomás és alkalmazkodás végett kiadatik. S.-a.-Ujhely 1890. szeptember 30. Matolai Etele, alispán. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. Miniszter. 54435. Valamennyi törvényhatóságnak. A bajor kir. belügyminisztérium folyó évi szeptember hó 3-án 13285 sz. a. kelt rendeletével a sertéseknek élő állapotban Ausztria-Magyarországból a bayreuthi, fürthi és a reibhenthali vágóhidakra való szállítását az alábbi feltételek mellett kivételesen megengedte: A bevitel Bayreuth és Fürth város számára csak az Eger, Fürthi, Wald és Tassan városokban létező vámhivatalokon át, Rechenhall város számára pedig a bevitel csak a salzburgi és schwarz- bachi vasúti vámhivatalokon át engedtetik meg. A sertések bajorországi ellenőrző állatorvos által megvizsgáltatnak; a beteg vagy a betegség gyanújában álló állatok visszautasittatnak, a bebocsátot- tak pedig közvetlenül a bayreuthi, fürthi és rei- chenhalli vágóhidakra szállitatnak, s ott rendőri felügyelet mellett levágatnak.— Erről a közönséget tudó .lásvétel és közhirrététel végett értesítem. B.pesten, 1890. évi szeptember hó 17. A miniszter megbízásából. Bernolák s. k. 15168 sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. A legtágabb körben leendő közhírré tétel végett kiadatik. S. a - Ujhely, 1890. október 4. Matolai Etele, alispán. Másolat. 48299/sz, III Kereskedelemügyi m. kir. Minister. A jelzőharanggal ellátott vasúti vonósorompóknál, nemkülönben a helyi érdekű és mellék- vasutakon »Vigyázz, ha jön a vonat« szövegű intőtáblákkal ellátott útátjáróknál, a biztosság érdekében a közönség részéről követendő eljárást szabályozó rendeltemet ide csatolva a törvény- hatóságának tudomásul és megfelelő közzététel végett ezennel kiadom. Budapest, 1890. évi auguszus hó 20-án. Baross s. k. Szabályrendelet A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a jelzőharanggal ellátott vasúti vonósorompónál, valamint helyi érdekű és mellékvasutakon a »Vigyázz, ha jön a vonat« szövegű intőtáblakkal ellátott vasúti útátjáróknál, a közönség részéről követendő eljárás tárgyában kibocsátott rendelete. 1. §. Jelzőharanggal ellátott vasúti vonósorompóknál a jelzőharang megszólamlásákor a sorompók előtt kell megállani, a sorompókon belül levőknek pedig a pályatestet mielőbb el kell hagyniok. 2. §. »Vigyázz, ha jön a vonat* szövegű intőtáblákkal ellátott vasúti utjároknál az átjárá> a vonat közelekedése esetében szigorúan tiltatik. 3. §, Az 1 és 2.alatt foglalt határozmányok elleni kihágás, a fennál'ó törvények érteimében büntettetik. 4. §, Jelen rendelet a közzététel napján lép hatályba. Budapesten, 1890, évi augusztus hó 20-án Baross s. k. I6842 szám. Zemplénvármegye alispánjától. Tudomás és alkalmazkodás végett kiadatik. 5. -a.-Ujhely 1890. szeptember 30. Matolai Etele, alispán. Másolat. 53550/III.8 szám. Földmivelésügyi m. kir. Miniszter. Valainenynyi törvényhatóságnak. Hirdetmény. A morvaországi cs. kir. helytartóság folyó évi szeptember hó tóén 31652 szám alatt kelt értesítse szerint: a haszonállatoknak (ökör, bika, tehén, tinó, juh és kecske:) Magyarországból Morvaországba való bevitelét eltiltotta. A levágásra szánt állatok (ökör, bika. tehén, és juh) azonban teljesen járványmentes vidékről (Trencsénvármegye kivételével) szabályszerűen ki állított marhalevelekkel, a brűnni és olmützi vágó marhavásárra, nemkülömben a vasúti mellett fekvő olyan nagyobb városokba, a hol köz avagy pedig ipari magán vágóhidak léteznek, és a hol az állat és husszemle állatorvos által eszközö'tetik, vasúton bevihetők. E szerint tehát a Magyarországból bevitt vágómarháknak más, mint a levágás czéljára való e’hajtása tilos, úgyszintén tiltva van ilyen állatoknak más helyre, avagy pedig legelőre való hajtása. A szarvasmarháknakjuhoknak és kecskéknek Magyarországból való bevitelére nézve eddig fen- állott egyéb határozmányok hatályon kívül helyeztettek. A sertéseknek bevitelére, valamint a szarvas- marháknak Trencsén vármegye területéről való beviteli tilalmára vonatkozó határozmányok továbbra is érvényben maradnak. Erről a közönséget a múlt évi december 3-án 65857/III> 8. szám alatt kelt itteni rendelet kapcsában tudomásvétel és közhirrététel végett értesítem. Bpesten, 1890. szeptember hó 17-én A miniszter megbízásából Bernolátk s. k. 155H- sz- Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. A legtágabb körben leendő közhírré tété végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1890. október 4. Matolai Etele, alispán. Másolat. 50261. sz. III./8. Földmivelésügyi m. kir. minister. Valamennyi törvényhatóságnak. Az oppelni kir. kormány f. évi augusztus hó 26-án 788. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy Ausztria-Magyarországból a sertések élő állapotban a benthem, gleiviczi, misloviczi oppelni, ratibori és rybniki közvágóhidakra az alább felsorolt feltételek mellett bevitethessenek. t. A beviendő sertések származása származási bizonylattal igazolandó, mely bizony latban a sertések száma, fajtája, színe, nemkülönben egyéb külső ismertetőjegyei állatotvosilag igazolandók; továbbá igazolandó azon körülmény is, hogy az állatok Ausztria-Magyarországban neveltettek és hogy Németországba való bevitelöket megelőzőleg 30 napon át, a származási bizonylatban határozottan megnevezendő helyen állottak és hogy ragadós betegségtől mentesek. 2. A sertésszállitmányok a belépő állomásokon és pedig Oderbergen, Szezakován, Dzieditzen, porosz hatósági állatorvos által megvizsgáltatnak, a beteg vagy gyanús, valamint az ezekkel érintkezésben állott sertések a határról visszautasittatnak. 3. A sertések ha határátlépésnél zárt vasúti kocsikban minden átrakodás és a vasúti forgalom által nem igényelt késedelem nélkül, és a nélkül, hogy más állatokkal érintkeztek volna, haladéktalanul a rendeltetési helyre szállíttatnak és ott a közvágóhidon hatósági felügyelet mellett mielőbb levágatnak; ha a közvágóhíd a vasúttal egyenes összeköttetésben nem áll, a sértések a közvágóhidhoz jól elzárható kocsikon szállitandók. A határon való átvitel a hétnek csak egy egy napján történik; a beviteli napot az országos tanács állapítja meg, a béviteli napoknak szaporítása az oppelni kormányzó külön engenélyétől foggily szállítmányok érkezéséről: a) Oderbergen, Hermann határszéki állatorvos (lakik Leobschützben). b) Szezakowán, Grasznik határszéki állatorvos (lakik Kattowitzban.) c) Dzieditzen, Gabley határszéki állatorvos (lakik Pleszben) legkésőbb a beszállítást megelőző napon este 8 óráig Írásbeli vagy távirati utón értesítendő. Az állatorvosi vizsgálat díjmentes. Erről a közönséget tudomásvétel és kellő módon leendő közhirrététel végett ezennel értesítem. Budapesten, 1890. évi augusztus 31-én. A minister megbízásából: Bernolák, s. k, 16933. szám. Zemplénvármegye alipánjától. Körözvények. I. Körhirrététel végett tudatom tek. főszolga - biró úrral, miszerint L. Máté András kis kövesdi lakos által f. hó 19 én egy pejszőrü 2 éves méncsikó, bal hátulsó lába csüdbe kesely, homlokán csillag, orra hóka, bitangságba vétetett. II. 16936 sz. Közhirrététel végett tudatom, hogy O.-Lisz- kán a szepesi káptalan gazdaságában f. é. szept, hó 27 án egy darab, 5 éves setét pej, jegytelen kanca ló bitangságban találtatván, őriztetik. S.-a.-Ujhely, 1890. szept. 30. Matolai Etele, alispán. Nyilttér) Egész selyem nyomott Foulardok' £ 2° S? (körülbelül 450 különböző szinben) öltözet és darabonkint vámmentesen szétküld Henneberg 0. (cs. és kir. udvari szállító) gyári depója Zürichben. — Minták pőstafordul- tával. — Levelek 10 kr. portóval. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. Felelős szerkesztő : DÓKTJS Gf "5T TT X-, ,4h.. Főmunkatárs : DO N G Ó Gr Y. Gr É Z A. Kiadótulajdonos: ÖZV. BORXJTEC ELEMEBNÉ. 201. V. szám. 1890. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gálszécsi kir. járásbíróság 1632. számú végzésé által Kozáki András mint a t.-terebesi zsellérek megbízottja javára Simkovics András t.-terebesi lakos ellen 110 írt tőke, ennek 1890. évi aug. hó i-sö napjától számítandó 6% kamatai és eddig összesen 18 ft 05 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kiel, végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 400 írtra becsült 4 db lóból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 1813/890. p. sz. kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén, vagyis T.-Terebesen. Simkovics András házánál leendő eszközlésére 1890. évi október hó 25-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az l88i. 60. t. ez. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Gálszécsen, 1890. évi október hó 5. napján. Juhász Béla kir. bir. végrehajtó.
