Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-07-13 / 28. szám

melyhez az előfizetések legcélszerűbben postautalványon inté- zendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. A legújabb szám következő változatos tartalommal jelent meg : Más világ. (Regény,.) Nagyvárady Mirá- tól. — A tudás és hit. (Költemény.) Ács Ferencztől. — Szagló-érzülésünkről. (»T -K.*) — A fogadott gyermek. (Elbeszélés. Folytatás és vége.) Kondor Lajostól. — Gondolatok. Közli: Kondor Lajos. — Idyll a háború alatt. (Francois Copée regénye.) Fordította.' Molnár Gyula. — Egy anyóka naplójából. (Karcolat. Folytatás és vége.) Mericzay Károssá Irmától.

— Bártfa. Grósz Lajostól. — Mindenféle. A hét tükre. (Csevegés.) Mefisztótól. — Képeinkhez. Irodalom. Hymen. — Képeink : Harc a retekért. — A várva várt hir. — Turn- Taxis Albert herceg és Margit főherczegasszony arczképei. — Regény melléklet: A válóperek háza. (Surrenden Court.) Irta: Quida. Angolból fordította: Kalniki ír. M. (177—192. oldalig.)

A »Vasárnapi Újság* julius hó 6-iki száma kővetkező tartalommal jelent meg: Rodostó. Thaly Kálmántól. (Képpel.) A galatai St.-Benoit egyház magyar emlékei. — A halál napja.

— Jurijevszkája Katalin hercegnő emlékirataiból. (Folytatás.) —• Petőfinek ösmeretlen levele követválasztása tárgyában. Ba- róti Lajostól. — Világfelfordulás. (Regény) Verne Gyulától. (Folyt). — Egyveleg. — Mickievicz Ádám. (Életrajz). — Twardovska. (Mickievicz költeménye) Gáspár Imrétől. — írod., művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság? — Halálozások. —- Szerkesztői mondanivaló. — Képtalány. — Sakkjáték. — Hetinaptár. — A »Vasárnapi Újság* előfizetési ára negyedévre 2 ft, a ^Politikai Újdonságok“-kai együtt 3 frt.

— Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utcza 4. sz.) megrendelhető a ,Képes Néplap« legolcsóbb újság a magyar nép számára, félérre 1 fit.

Felülfizettek: Diószeghy Gyula3 ttot; Bernáth László, Székely Elek, Vida József 2—2 ftot; Bánóczy Kálmán, Balogh Mihály, Czetényi György, Csánky Gyula, Csaszlovszky Ján., Dudás Bert., Futó Józs , Fridrich Antal, Gerenday Sándor, Grünbaum Simon, Glück Ignác, Hell Adolf, Hercz Ármin, Kommen- dovics Ágoston, Kopper József, Klein Tivadar, Kun Frigyes, Klimó Menyhért, Kellner Samu dr., Krizsó Tamás, Kristóf Károly, Krafcsik Ferenc, Kazinczy Ferenc, Löcherer Lőrinc dr., Ligeti József dr., Lángh Nándor, Margitai József dr., Moldo- ványi Géza, Magassy Gyula, N. N., Novák László, Nagy Jenő, Oláh Béla, Ploth Ignác id., Prokopo- vics Domonkos, Reichard Samu dr , Saitz Sándor, Simig Sándor, Schön Arnold, Schön Zsiga, Schmidt Lajos, Staut János, Szamosi Jenő, Székely László, Sztankay Béla, Szilassy Ottó, Sztankovszky Sándor, Teich Arnold, Veres Győző, Wichs Keresz- tély, Weisz Zsiga 1—1 ftot; összesen 60 ftot, amelyért fogadják az adakozók köszönetünk nyilvánítását.

S.-a.-Ujhely, 1890. julius n-én.

A rendező-bizottság nevében :

Schwelger Aron,

pénztárnok.

Egyesületi és társas élet.

A nagy közönséghez.

Alulirt H. Olykán, Zemplénvármegyében, le- ánynevelő-intézetet nyitok.

Az intézet célja. : falun, hegyek közt árnyas kert közepére épített lakásban helyezve el a leánykákat, — erős, egészséges, vidám, jó kedélyű, miveit leányokat nevelni.

Az intézet nem merev iskolai, de családias jellegű lesz. A tanórák délelőtt lesznek. A délután kézimunka, rajz, zene tanulására és a szabadban való jájékok, tornázás, a hegyeken, völgyeken erdőkben való séták, gyalog és kocsin, — télen korcsolyázás, szánkázás, s más effélékre is, — lesznek fordítva. — A természet télen nyáron egyaránt szép, és nemcsak a testet, — de a lelket, az értelmet is izmositja annak megösmerése.

Az idő úgy lesz felosztva, hogy a netán gyógykezelést igénylő gyengébb leánykák orvosi tanács szerint hidegvíz gyógyítást, savót, vagy valamely ásványvizet használjanak. A kellő fürdésről itthon, és a völgyet átszelő patakban gondoskodva van,

A törvény által előirt iskolai tantárgyakat okleveles tanítónő adja elő. Ha a szülők kívánják, leteszik a leányok a törvényszabta vizsgálatokat.

A társalgási nyelv a magyar, és kiváló gond lesz fordítva arra, hogy nemcsak helyesen, de szépen is írjanak a leányok magyarul. Nem a sok nyelvtani szabályok magolása és gépies elemzés által, — hanem gyakorlatilag, szép művek olvasása, és megértése által.

Az idő némely része francia és német beszélgetésre és olvasgatásra lesz fordítva, miután ez a két nyelv, a rendes tantárgyak közzé tartozik. — Az angol nyelv rendkívüli tantárgy. — A zongora tanítására is kiváló gond fog fordittatni.

Ezeken felül gyakorlatilag vezettetnek be a leánykák a háztartás és gazdasszonykodás minden ágába, milyenek ; mezei gazdaság, aprómarha- tenyésztés, gyümölcs, zöldség és virágkertészet, méhészet, tejgazdaság, sajtkészités, gyümölcs és zöldség befőzése, aszalása, eltartása, szóval okszerű felhasználása.

Minden igyekezetemet arra fogom fordítani, hogy a leányok ne csak tanultak legyenek, de finom miveltséget és társalgási modort is sajátítsanak el. — A miveit nő nemcsak a társaság, de saját házi körének is a dísze, öröme, kincse, éltető lelke. Nem elég jónak lenni, annak látszani is kell; a gyöngédség a másokkal való érintkezésben, a jóság kifejezése. — Helyes testi fejlődés egészséges testet; igazi miveltség vidám kedélyt, munkakedvet, szorgalmat eredményez. — Ilyen leányból válhatik ügyes, rendes, kitűnő háziasszony.

A tulajdonképeni iskola évet szeptember elején szándékozóm megnyitni, — de mérsékelt díjért a szünidőre is fogadok el növendékeket.

H--01yka egy órányira fekszik a radványi vasúti állomástol, mely a zónatarifába tartozik, tehát sehová sincsen messze. — Posta közlekedés helyben van mindennap. — A lakás széltől védett hegyoldalon van, erdős hegyektől körül véve árnyas kertben, — melyben a többi közi, — közvetlen a ház mellett is, sok a balzsamos illatú fenyőfa.

Bővebb felvilágosításért kérem az érdeklődőket, hogy posta utján forduljanak hozzám.

Kelt Homonna-Olykán, 1890. évi julius hó.

Matolay Ida.

nyilvános számadás.

a *s--a.-ujhelyi polgári olvasó-köri. által f. hó 6-án rendezett nyári mulatság anyagi eredményéről:

Összes bevétel....................

Összes kiadás....................

Tiszta maradvány

247 ft

146 ft 95 kr. 100 ft 05 kr.

TANÜGY.

A kegyes-tanitórendiek Zemplénvármegyében.

XX. Hudra János k. r. tanártól.

Ezen kiválóbb magánlátogatásokon kívül a tanmenetnek, az intézet külső és belső életének, a tanári kar és az igazgató működésének, szóval az egész tanügynek állandó szemmeltartói a kerületi JSigazgatők valának. Intézetünk úgy mint ma, akkor is, a kassai tankerülethez tartozott. Ha nem is minden évben, de minden 2—3 évben iparkodtak személyesen is meggyőződést szerezni az ifjúság előhaladásáról Ezek a látogatások a 19-ik századtól gyakoriabbak lesznek s csaknem minden évben ismétlődnek. Állásukhoz illő komolysággal, éles megfigyeléssel feleltek meg mindenkoron hivatalos kötelességeiknek. Megtették észrevételeiket a konferencián; nem maradt el a dicséret; de a felmerült hiányok iránt sem voltak közönyösek. Gazdag tapasztalataik tárházából szedték elő az irányeszméket; melegen ajálgaták, miket az ifjúság testi és szellemi kiképeztetésére nézve szükségeseknek vagy hasznosaknak tartottak.1)

Hogy a főigazgatói látogatások nem minden évben ismétlődnek vala : ennek okát részben azon biztos megnyugvásban kell keresnünk, mely szerint a tanügyek legfőbb intézői igen jól tudták, hogy a kegyes-tanitórend kormánya úgy hivatása, mint rendi konstitúcióink erejénél fogva bizonyos időszakokban erkölcsileg kötelezve van az egyes kollégiumokat, intézeteket hivatalosan meglátogatni. Ezek a már említett »Canonica visitatiói-k. Ily esetekben a gondos rendfőnök figyelmét semmisem kerüli ki, nyilvánuljanak az előnyök vagy esetleges hiányok akár az anyagi, akár a tanügy szellemi életének mezején. A látogatások szigorú természetűek s céljokat tekintve párhuzamosak valának a főigazgatói látogatásokkal.2)

Intézetünk százados életében előfordultak még különféle mozzanatok, melyek vagy közös vagy helyi érdekességüknél fogva feljegyzésre méltók. Ilyenek p. o a kormányzat, egyes intézkedések, események, melyek a szellemi életnek, tanügyünk lendületének emelésére vagy gátlására, befolyással voltak. Ilyenek továbbá a nyelvi kérdés, tanrendszer, módszer, fegyelem stb.; mind oly körülmények, melyek az egész képnek megvilágításához okvetetlenül szükségesek. Mielőtt egyikkel-másikkal tüzetesebben foglalkoznánk, lássuk legelőször is a nyelvi kérdést.

Már említettem, hogy a múlt század tanügye a latinnyelv mostohaanyasága mellett neve kedett; de Mária Terézia hosszú uralkodása alatt a németnyelv is erősen megizmosodott annyira, hogy az általa alapított tanintézetekben p. o. a selmeci bányász-akadémiában, a váci Tereziánum ban nem latin, annál kevésbbé a magyar, hanem

*) Ez a ,suprema inspectlo* Mária Terézia korában létesült. Áz első főigazgató volt Péchy Gábor világi (1776—1786), utána jött Török Lajos, gi. vil. (1786—1799). 3. Sahlhau- sen Mór br. vil. (1796 — 1811). 4. Szuhányi Ferenc, egri m. pap (1812—1824) 5. tldránszky Dániel, szepesi kanonok (1826— 1836). 6 Richter Alajos, jászóvári prépost (1836—1849) 7.

Plath János, vil. (1849 — 1851). 8. Nyirák Ignác, székesfehérvárin. pap (1852 —1858). 9. Schmidt Szörény, bencerendü

(1858 — 1862). 10. Morovics Márton vil. (1862—1865). 11.

Derakő Imre vil. (1865—1866). 12. Juhász Norbert ciszcercita (1806 - 1887). 13. Szieber Ede vil. 1887.

2) Ily látogatást tartott Uj helyben Perczel Imre rend- fönök Libán Paulin titkárával 1791 jun elején és 1793 május végén; Perczel Imre rf., Verner Zsigmond tkval 1794 júniusban : Pálya István rf., Verner Zsigmond tkval 1798 májusban; Dományi Márk rf., Hegedűs A. tkval 1805 junius közepén; Egerváry Ignác rf., Hegedűs A. tkval 1807 júliusban; Bolla Márton rf., Hegedűs A. tkval 1812 junius végével; Bolla M. rf., Róth Mihály tkval |l819 jun. elején; Grosser János rf., Jaeger Ferenc tkval [833 jul. elején és 1840 jun. közepén; Nagy Péter rf., Jaeger Ágoston tkval 1855 májusban; Purg- staller József rf., Jaeger Ágoston tkval i860 jun. elején; Somhegyi Ferenc rf., Petlanovits Alajos tkval 1869 júliusban ;

; Kalmár Endre rf., Fekete Endre tkval 1881 junius első felében.

a németnyelv volt az előadás nyelve. De az is igaz« hogy a magyarnyelvű nemzeti kultúra iránt nagyon kevesen érdeklődtek különösen azon osztályokban, melyek hivatva lettek volna a magyar nemzeti nyelvet aléltságából új életre ébreszteni. Az 1764-iki országgyűlésen a rendek hálájukat fejezik ki a királynőnek anyai gondoskodásáért, melylyel a nemzet mívelődését előmoz ditja. Pedig ez a miveltség korántsem volt magyar.

II. József alatt a németnyelv hullámai még inkább felduzzadnak és elnyeléssel ftnyegetik a nemzeti nyelvet. De ezen erőszakoskodás szüli a reakciót. Alig hunyta be szemeit ÍI. József, minden intézményei kártyavár gyanánt hullanak össze s tűntek ei mindazon intézkedések és emlékek megsemmisítésével, melyek a kalapos-királyra emlékeztettek. Természetes, hogy a vármegyék mentek elől e tekintetben is. 1790 márc. 6-án itt is egy hivatalos büszke deputáció jelenik meg Kossuth László elnöklete alatt, mely tudtára adja az igazgatónak, hogy ezután sem a latin, sem a nemzeti iskolákban tandíj nem fizettetik, s a tanárok el- tiltatnak a németnyelvű előadásoktól s veri fel álmából az elsatnyult nemzeti szellemet oly any- nyira, hogy az 1790. országgyűlés hitlevél tervezete a feltételek közé felveszi azt is, hogy a király kötelezi magát a közoktatás előmozdítására és a tanügyet a nemzeti nevelés általános elvei szerint igazgattatja honfiak által. Ez a kívánság, mint sok egyéb hasznos reformtörekvés, csirájá elveszett. A kiküldött bizottság a Mária Teréziától kiadott »Ratio educationisi alapjára helyezkedik : meggyökeresednek lábai s a 90-ik országgyűlés hangjai csak 50 év múlva hatják át igazán a nemzet tömegét s valósítják meg a rég óhajtott reformot. Pedig Kazinczy már régen hangoztatta vala ezeket a szép igéket : Nyelvében él a nemzet j

Eszerint a 90-ik országgyűléstől a 19-ik század első felében is a latinnyelv uralkodik egész közoktatásunkban. Meg volt ugyan a lelkesedés éppúgy mint a magyar öltözékkel való tüntetés : kívánták, hogy a magyarnyelv a nyilvános iskolákban tanittassék. Azonban a koronázás után kialszik a szalmatűz s az elné.netesedett urak hátat fordítottak a magyarság ügyének ; s még azt is hiresztelték, hogy az udvar nem örömest látná az élénk nemzeti szellemnek folytonos ápolását; mig mások azon időre javasiák halasztani a magyarnyelvnek hivatalossá tételét, midőn azt az uj nádor, s maga a király is, érleni fogják. Az országos bizottságnak kiadott nemzeti nevelés általános elveit tartalmazó javaslat az országgyűlésen nem tárgyaltatott; de a munkálat több része módosításokkal, mint királyi rendelet, megjelent 1806-ban, mint egy újabb >Ratio educationisi s ez 1848-ig alapja volt Magyarország közoktatása szervezetének; hatása azonban a protestánsok iskoláira nem terjedt ki. —

Az újhelyi kegyes-tanitórendi ház tanári személyzete.

— Folytatás. —

1847/s. Hutter Antal, hf. és ig. Podolay Menyhért, lelkiatya. Katona Dénes, lelkiatya. Szép Lajos, II. hum. t. Sőj- töry Zsigmond, I. hum. t. Deáky József, III. gr. t. Czápay Imre, IV. gr. t. Könnye Alajos, II. gr. t. Sustrovis György, papn. I. gr. t. Téglás János, papn. II. elem. t.

1848/9. Hutter Antal, hf. és ig. Podolay Menyhért, lelkiatya. Katona Dénes, lelkiatya. Sfljtöry Zsigmond. I. hum. t. Horváth Márton, II. hum. t. Szendy János, IV. gr. t. Köny- nye Alajos, III. gr. t. Deák János. II. gr. t. Harkalyi Bertalan, I. gr. t. Szabó Iguác, papn. II. elem, t.

1849/60. Hindy Mihály, hf. és ig. Podolay Menyhért, lelkiatya. Katona Dénes, lelkiatya. Sőjtöry Zsigmond, I. hum. Horváth Márton, II. hum. Lechner Imre, III. gr. t. "Petlano- vits Alajos, IV. gr. t. Sárváry Béla, I. és II. gr. t. Horváth Pius, nyugalomban. Zimka János, II. elem. t.

186°/i. Hindy Mihály, hf. és ig. (Megszűnik az osztály- tanítás.) Podolay Menyhért, lelkiatya. Katona Dénes, lelkiatya. Schüller Flórián, Petlanovics Alajos, Thüringer Ambrus, Sárváry Béla, Charus László, Zimka János, Dénes János, papn. II. elem. t.

185l/2- Hindy Mihály, hf. és ig. Podolay Menyhért, lelkiatya. Katona Dénes, lelkiatya. Schüller Flórián, Várady Móric, Sárváry Béla, Charus László, Zimka János, Munka István, papn. II. el. t. Brozmann Alajos, papn.

185-/3. Hindy Mihály, hf. és ig. Katona Dénes, leik. Podolay Menyhért, leik. Schüller Flórián, Szepesy József, Cseh Ferenc, Várady Móric, Charus László, Zimka János, Munka István, papn. II. el. t.

1 8ő3/4. Hindy Mihyly, hf. és ig. Katona Dénes, lelkiatya. Podolay Menyhért, lelkiatya. Jancsó József, II. elem. t. Csegezy Ignác, Ruff József, Prichenfried József, Várady Móric, Zimka János.

18ö4/5. Hindy Mihály, hf. és ig. Katona Dénes, lelkiatya. Entringef János, Csegezy Ignác, Prichenfried József, Ri- biánszky Adolf, Zimka János, Mikovics Benedek, papn. II. elem. t.

185r,/e. Hindy Mihály, hf. és ig. Katona Dénes, lelkiatya. Entzinger János, Baíogh János, Csegezy Ignác, Ribi- ánszky Adolf, Zimka János, Gasparik Károly, papn. II el. t.

1856/j- Hindy Mihály, hf. és ig. Katona Dénes, leik. Balogh fános, Csegezy Ignác, Menyhért Ágoston, Ribiánszky Adolf, Zimka János, Bárány János, II. el. t.

1857/8. Hindy Miháíy, hf. Katona Dénes, lelkiatya. Csegezy Ignác, igazgató. Balogh János, Gyalokay Ferenc, Zimka János, Varsányi Pongrác, Mihály Péter, papn. II. el. t.

1858/9. Koretz Lőrinc, hf. és ig. Katona Dénes, lelkiatya. Szigly Gábor, lelkiatya. Zsiga József, Gyalokay Ferenc, Zimka János, Varsányi Pongrác, Farkas Antal, papn.’ Mihály Péter, papn. II. el. t.

1859/o<,. Koretz Lőrinc, hf. és ig. Katona Dénes lelkiatya. Ruff József, II. elem. t. Prichenfried József, elem. ig. Gyalokay Ferenc, Zimka János, Milkovics István, Varsányi Pongrác.