Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-30 / 13. szám

Sátoralj a- CJj hely, 1890 március 30. 13. sz. Huszonegyedik évfolyam. előfizetés As Égőse évre 6 írt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levetek osak ismert kezektől fo­gadtatnak el. lézirato* nem adatnak Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉSI Díj : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbotük e kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden □ centiméter után 8 kr saámittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Művelődésünk gócpontjai. Ama körülmény, hogy a magyar mű­velődés gócpontjairól beszélek, kizárja ama lehetőséget, hogy hazánk fővárosát értsem ezalatt. Budapest a mi egész magyar vilá­gunk összes művelődésének gócpontja. Kell is, hogy az legyen, mert a vidéknek onnan kell irányt nyernie, minden szépre, minden jóra, nemesre. Oda kell zarándokolnia, hogy megújhodást merítsen nehéz küzdelmeihez. Ott kell időnként érintkeznie azon orszá­gos s olykor világraszóló nagyságokkal, kik a művészet, tudomány, irodalom s köz- ügyek terén a magyar haza érdekében fá­radoznak. Csakhogy Budapest, a jelenleg félmil­lió lakosú nagy város, úgy lesz igazán ha­talmassá, a magyar művelődésre nézve min­den tekintetben valóságos gócponttá, ha vidéki városaink is együtt emelkednek vele. Ha a vidék ama városai, melyek vármegyei székhelyek vagy az oktatás, közművelődés tűzhelyei szintén igyekeznek azon, hogy mentői nagyobb sulylyal essenek a magyar közművelődés mérlegébe. Egészségtelen az az ország, melynek fényes, tündöklő fővá­rosa a vidék összes erejét bevonzza állan­dóan saját körébe, s amannak csak a le­hető legcsekélyebb életerőt hagyja meg. Az egészséges fejlődés szükségszerű köve­telménye az, hogy a vidék s annak váro­sai aránylag ép úgy duzzadozzanak az erő­től, mint a főváros, hogy a maguk nemé­ben ép oly szépek, oly kényelmesek, kicsi­ben oly európailag berendezettek s a köz- művelődésnek, tudománynak, iskolának oly, bár sokkal kissebb gócpontjai legyenek mint a főváros. A mi bájos Tokaj-Hegyaljánk két ily gócponttal dicsekszik. Mindkettő méltán büszkesége egész kies Zemplénvármegyénk- nek. Egyik az ősrégi Sárospatak a Rákócziak ... ■iinniiMiiini<niiii«i«m» mi— » mi....ni in n i ■ ■mi— egykori várával, és negyedfél viharos szá- | zadot átélt főiskolájával. Patak csakugyan j a közművelődésnek igen nevezetes góc­pontja, mert itt a főiskolán kivül virágzó állami tanítóképző, róm. kath. nőnevelő in­tézet, r. kath. elemi iskola, ev. ref. fiú és lányiskola van, mint kisebb-nagyobb tűz­helyei a magyar közművelődésnek. A má­sik ily gócpont az újabb keletű S.-a.-Ujhely, a mi vármegyénk középpontja, mely kétség­kívül a közművelődés tekintetében is jelen­tékeny tevékenységre van hivatva. Rég felismerték Ujhelynek a jövőben betöltendő vezérszerepét a kegyesrendiek, kik Tokajból jónevü gimnáziumukat, az idők és vélemények változtával ide tették át. Ha valahol úgy itt a vármegye szék­helyén lehet és lesz igazi jövője a nagy gimnáziumnak, remélhetőleg a közel jövő­ben főgimnáziumnak. A vármegye közép­pontját mindenkor megilleti egy. 8 osztályú teljes középiskola. Igaz ugyan, hogy Patak a maga iő- ; gimnáziumával közvetetlen szomszédja az Újhelyinek. Ez azonban semmit sem tesz. Pataknak meg van a maga törzsközönsége, | mely akkor is oda fog özönleni, ha várme­gyénk székvárosa főgimnáziummal fog di­csekedhetni. Negyedfél század hagyomá­nyait, szokásait, nem lehet újabb intézmé­nyek által az emberek jó emlékezetéből kitörülni. Hanem hiszen Ujhely maga is oly tekintélyes város, s oly kiváló vidéke van, mely egy főgimnáziumot mindenkor el tud látni kellő mennyiségű tanulóval. Patak pedig szive mélyéből örvendeni fog azon, ha az újhelyi főgimnázium mie- ' lőbb létrejön és mentői hatalmasabban föl- virágzik. Mert hiszen Patak nemcsak fő­gimnáziumból áll, hanem jogi és hittudo­mányi akadémiából is. S mentői több fő­gimnázium fog a közel vidéken támadni, annál nagyobb lesz a pataki akadémia öröme; mert hiszen leginkább ama főgim­náziumokból nyerheti akadémiai hallgatóit, Sárospatak ősrégi kollégiuma ama tün­döklő nap, melynek áldásos sugaraiban a vidéki főgimnáziumok egészséges életet él­hetnek, ezek ama bolygók, melyek a közép­ponti napot körülfutják s attól nyert visz- fényökkel a maguk vidékét bevilágítják. Mentői több ily tündöklő bolygót nyer Zemplénvármegye, annál ragyogóbb lesz annak középponti napja — Sárospatak. Eun Pál. Vármegyei ügyek. Megerősített központi választmány. Vár­megyénk törvényhatósági bizottsága által a múlt évi december hó 19-én s folytatva tartott közgyű­lésen az 1890 1892. évekre alakított központi választmány megválasztása ellen beadott felebbe- zést a m. kir. belügyminister elutasította. Adófelszólamlási bizottság. A belügyminisz­ter az adófelszólamlási bizottság elnökévé Dókus Józsefet, helyettes elnökévé pedig Diószeghy Jánost nevezte ki. Adományozás. A vallás- és közokt. minisz­ter az újhelyi 1809-iki nemesi fölkelők emlékosz­lopának helyreállítási költségére újabban 300 ftot utalványozott. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük, hogy az emlékoszlop újjáépítésének vállalati ösz- szege nem 2550 ft, hanem csak 2250 ftban lett szerződésileg biztosítva. A 300 ftnyi különbözet múlt számunkban sajtóhiba volt. Hírek a nagyvilágból. Bismarck herceg utódává Caprivi tengerészeti volt ellentengernagy neveztetett ki a német csá­szárság kancelláriul. Az uj államkancellár a nagy­hatalmakhoz intézett körlevelében kijelentette, hogy folytatni fogja a béke-politikát és ragaszkodik a fenálló hármas-szövetség állandósításához. Bismarck idősebb fia, Herbert gf., az állam­mi nisterségröl való lemondását benyújtotta s le­mondását Vilmos császár elfogadta. Hir szerint a T Á B_0 A, II. Rákóczi F. születése napján. — A ,Zemplén* eredeti tárcája. — (jryujtsuk fel a lángot! Törjék meg e szent csend S visszhangozzák neved’ e hon határai Tisztán, mint sár-arany mikor a kövön cseng S meg nem vesztegetett hangját ha hallani; Vidáman, mint gyermek édes kacagása, Hogy örömünket az egész világ lássa; Büszkén, amint kelő sugári a napnak Üdvöt, jólétet meg uj életet adnak 1 És zengjen föl neved biztosan, tömören, Mint erős sziklafal tenger hullámitól; Szabadon, miként sas száll túl a bérceken, ő könnyen, mint szerelmes leányka ha dán ól I Zengjen, mig magyar lesz s mig magyar szív riad ; Ismerjen a világ rá; ki a hű fiad! Zengjen harsányan mig e szót, szent szabadság, Zsarnok lábbal zsarnok fajok eltapossák 1 Gedeonunk hisz’ Te voltál századon át; Mózesünk, ki égnek terjeszti karjait, Hogy mig imája tart és fenn Urat imád: Lenn, a sikon, népe vívja ki harcait . . . S mit reánk hoztak a lepergő századok: Bút-bajt, küzdést, sötét nyomort, gyalázatot, Neveddel zászlónkon lerázzuk magunkról Mig magyar él s mig a magyar magyarul szól 1 Tudjuk: divat ma sok s hiú a szó és tett; Káprázat, fényvesztés a külső csillogás ; A virágnak színe és illata méreg; A madár éneke hazugság, semmi más 1 De bár a világ most ilyen beteg, dóré : Van ép is még, ki nem tör vakon előre, S mikor a Cézárok ünnepséget ülnek: Ha ő nem ünnepel : nem rójja fel bűnnek ! Csak igy van jól! így győz az ige, az eszme, Amit elhintettél áldásosán közénk, S melyet, apa-kézről fiu-kézre menve, Szent örökség gyanánt mi is megőrizénk 1 Csak igy győz, győzhet, ha születésed napján Törhetlen eskü cseng minden magyar ajkán ; Ha egyedül Neked gyújtunk Veszta-tüzet, A szív mélyén égőt, vesztegetlen szüzet! Áldott emléked, ki világ-megváltóként Eszmédért Golgothát is túrón szenvedőd; i Áldott büntetlenül kire oly csapást mért A zsarnok gőgje és az átkos büszkeség! I Mi nem feledjük el nagy szenvedéseid, — i Nem, mit értünk tettél, hatalmas tetteid 1 S szivünkben állítunk számodra egy jelet . . . I »Eszméd gy Szedetnie les zen emlékjeled!« j (Sátoralja-Ujhely, 1890. márc. 27.) Kapás. Emlékezés Andrássyról. — A ^Zemplén* eredeti tárcája — (Vége.) Andrássy Gyula gróf az ötvenes évek vége felé nősült meg Párizsban, ha emlékezetem nem csal, 1857-ben vagy 58 ban. Ez idötájban kapott amnesztiát (hogy mondjam magyarul? csak nem mondhatom, hogy bűnbocsánatot ?) és azért nem használhatta azt fel rögtön, mert házasságának első sarjadéka ekkor már születendő félben volt, tehát be is várta, mig ez megszületett Párisban, Tivadar gróf, most a terebesi kerület o. gy. képviselője s a képviselőház egyik alelnöke. Hazajött azután, átvevő a terebesi és zempléni uradalmat és én valék szerencsés uradalmi ügy­védévé lenni. Sok napot, sok estvét, sőt néha na­pokat tölték Terebesen és mondhatom, sőt mon­danom kell, hogy e napokat úgy a boldogúlt nagy hazafi bölcsesége, mint a kegyelmes grófné nyá­jassága és kegyessége életem legkellemetesebben töltött napjaivá tették, Lovagoltunk, vadásztunk együtt és beszélget­tünk a múltról és jövőről. . . , Ilyen beszélgetés közben elmondott fiatalkori élményeiből egy-kettőt, egészen bizalmasan, négyszem közt, amelyek ót valóban jellemzék. Leírom, amelyekre még em­lékezem. A gimnázium első éveiben itt S.-a.-Ujhelyben úgynevezett »convictor« volt, azaz a kegyesrendi atyáknál volt lakáson és ellátáson, természetesen jó fizetés mellett. Történt egyszer, hogy az illető Mai számunklioz «g-y ív melléklet van csatolva,"^|

Next

/
Oldalképek
Tartalom