Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-16 / 11. szám

tani s a begyülendő adományok összegét hozzám /. évi áptil hó 20-ig beküldeni szíveskedjenek hogy azokat rendeltetési helyére juttathassam.

Minthogy pedig az adakozók nevei a »Községi Közlöny «-ben közöltetni fognak, a gyüjtő- iveknek beküldését is tisztelettel kérem.

Hazafiui üdvözlettel vagyok

S.-a.-Ujhelyben, 1890. márc. 14-én

Pataky Miklós,

egyesületi elnök.

Az újhelyi polgári olvasókör f hó 9 én tartotta rendes évi közgyűlését, melyre a tagok nagy számban jelentek meg. Mindenekelőtt a kör elnöke, Kiss Ödön, terjesztette elő az 1888. és 1889 ik évekről szóló választmányi jelentést. E jelentésből tudósítónk kiemeli azt az örvendetes eseményt, hogy az egyesület nemcsak erkölcsileg, hanem finánciális téren is annnyira megizmosodott, hogy további fejlődése és virágzása immár biztosnak mondható. Ebben az érdemben oroszlánrésze van az elnöknek. Négy éven keresztül vezette lankadatlan buzgalommal és kitartással a kör ügyeit a mi ért is közgyűlés jegyzőkönyvileg elismerését és köszönetét fejezte ki s kérte, hogy elnöki tisztét továbbra is tartsa meg; minthogy pedig az elnök abbeli szilárd elhatározásának adott kifejezést, hogy tisz tét felszaporodott egyéb teendői miatt tovább viselni nem hajlandó és azt oly erőre kívánja bizni, ki nem kevésbé fogja az egyesület ügyeit szivén viselni, utódjául ajánlotta Margitai Józsefet, kit is a közgyűlés egyhangúlag elnökké választott. Az uj elnök a kör helyiségében megjelenvén, a közbizalmat köszönettel viszonozta s az elnökséget elfogadta. Alelnök lett: Bánóczy Kálmán ; pénztáros: Schweiger Áron; könyvtáros SebeSk István ; jegyző: Kende Antal; háznagy: Somogyi Gyula. Választmányi tagok : lzsépy István, Kiss Ödön, Vágó Gyula, Vályi István, Behyna Miklós, Ujfalussy Endre, Orbán József, Székely Imre, Trav- nyik Béla, Fejérvári István, Szentgyörgyi Dezső, Kopper József. Póttagok : Szöllösi Arthur, L. Nagy Béla, Bodeczky Ede és Schmidt Lajos.

A zemplénvármegyei kaszinó f. hó isikén Molnár István főispán őmga elnöklete alatt rend kívüli közgyűlést tartott. Tárgya volt: az évi tagsági dij felemelése. Többek felszólalása után 48 szóval 3 ellenében az eddigi 12 ftos évi díjnak 16 ftra, a 6 ftos féldij nak 8 ftra felemelése elhatároztatott.

TANtJGY.

A kegyes-tanitórendiek Zemplénvár- megyében.

VII. Hudra János k. r. tanártól.

B) A piaristák S.a.-Ujlielybeu.

A korántsem helyesen sötétnek nevezett középkor sok oly intézmény szülő-anyja, melyek élet- képességüket századokon keresztül bebizonyítva, még ma sem váltak — mint azt igen sokan hinni szeretik — teljesen hasznavehetetlenekké ; sőt némi külsőségekben az időviszonyokhoz alkalmazkodva, lépést tartanak a gőzerővel előre törekvő külvilággal. A szerzetesrendek a középkorban születnek; részint, hogy az Üdvözítő tanát a pogánynépek között hirdessék, s ellensúlyozzák a a kor harcias kedvteléseit, a jellemek szeliditése által az emberi társadalom kóros kinövéseit ügyes kertész módjára nyesegessék; részint, hogy a csaknem kizárólagosan sajátjokat képező, az igazság mezébe burkolt tudományosságnak alapvetői legyenek oly korban, melyben az embereknek az enyém és tied közötti külömbséget nem a bekötött szemű istenasszony részrehajlatlan bölcsesége, hanem inkább a nyers erők különzéke szerint mérlegelték. Ezek szerint igazán kereszténynyé és pol- gárosulttá a szerzetesek teszik Európát, s minden időben az emberiség fejlődésére a legnagyobb mértékben üdvösen ható tevékenységet fejtenek ki.

A XIII. században keletkezik hazánkban remete sz. Pál szerzete, vagy mint közönségesen nevezni szokták, a pálosrend. Bertalan, pécsi püspök kérésének engedve, távol az emberek társaságától a hegyek között szétszórt remeték, az ireghi hegyen, Patacs mellett, Baranya vármegyében épített klastromot elfoglalják 1215-ben. A patacsi klastrom nemsokára alapítása uftio szűk lett a mindinkább fejledező társulatnak, a miért az ország több vidékén a szentéletü remeték- testvé- rületbe lépvén, uj kolostorok épültek az ö befogadásukra. Ezek között első helyen áll Sz.-Egyed kolostora Torony a és S.-a.-Ujhely között, Zemplén- vármégyében, melyet a hagyomány szerint 11. Endre király építtetett hat évvel a patacsi klastrom fölállítása után. Erre vonatkozólag ezeket olvasom »Évkönyveinkben.« Melyik esztendőben ? és ki által építtetett legyen a sátoralja-ujhelyi pálosok monostora ? homály fedi I Szirmay Antal, cs. és kir. tanácsos, hazánknak egykori tudós és fáradhatatlan szorgalmú fia, ily cimü munkájában : sNotitia Topographica Politica lnclyti Comitatus Zem- plemensis« a 255. lapon ily értelemben ir : »Remete sz. Pál szerzeteseinek, a kik sz. Ágoston reguláját követték, S.-a.-Ujhelyben sz. Egyed tiszteletére állított leghíresebb és legrégibb monostoruk volt. Legrégibbnek mondatott azért, hogy minekutána Baranya vármegyében a patacsi első monostorukat, a melyet Bertalan pécsi püspök 1215-ben építtetett, a törökök lerontották volna, az újhelyi klastromnál más régibb nem volt, mert ezt 11. Endre király 1221-ben, midőn Patakon mu’atott, Ujhely városához közellevő ligetben állította fel és a templom tornyáról Thurunynak neveztetetett.5 Ámde a fentisztelt tudós írónak aligha volt igaza, mert ő az augustinusokat, mivel mind a két szerzet egy regulát követett, a pálosoktól megkülön- böztetgi nem tudta ; mert t ör) a 265. lapon Nagy és Kis Toronyásról igy ir : »Hajdan az augusztinu- soknak itt a ligetben lakásuk volt* ; ismét a 266. lapon 1512-ről írja, hogy Felső és Nagy -Torony ának fele tartozott az augustinusokhoz, vagyis az újhelyi pálosokhoz. Végre 1252-röl Írja, hogy a klastrom a tatároktól lerontatván, IV. Béla által újra felépittetett, mely alkalommal Petrahó nevű falut nekik adományozá. Igen, de ezt másutt megint az augusztinusokról mondja. Ebből inkább az következik, hogy 11. Endre király Toronyán inkább az augusztinusoknak, mint az újhelyi paulinusoknak épített volna klastromot.

Továbbá 2) a most említett pálosok szerzetének története cimü műben, a mely könyvecske Váczon, 1804-ben nyomatott ki ily cim alatt:

»Compendium Históriáé Sacri et Religiosi Ordinis N Pau\i Eremitaei az 5-ik lapon mondatik ugyan, hogy 1215-ben Patacson Bertalan püspök által állíttatott fel az első monostorjuk; de Koller József pécsi nagy prépost a pécsi püspökökről irt munkájában azt az esztendőt hibásnak mondja és hogy helyette 1225-öt kell inkább olvasni. Innét tehát ha 1221-ben 11. Endre által állíttatott volna fel j a sátoralja-ujhelyi pálosok monostora, következnék, I hogy előbb laktak itt a pálosok, mint a szerzet j keletkezett. Végre 3-or) minekutána a patacsi első j monostort a törökök 1526 ban lerontották, az uj- j helyi klastromnál már régibb nem volt; ebből I egyenesen nem lehet következtetni, hogy ezt 11. \ Endre király építette legyen ; mert — mint a j 255-ik lapon emlittetik — IV. Béla 1252-ben vagy 1258-ban, a tatárjárás után a városhoz kö- zelebbre és alkalmatosabb helyre éppittette klast- romjukat. Hihetőbb tehát, hogy ekkor a paulinu- sokat helyeztette az újhelyi ligetben épített uj monostorba. Vagy, ha mindjárt N. Lajos 1355-ben építette volna is, miként Pázmán Péter es Bél Mátyás vélekedik, akkor 1526-ik esztendőben — ha

IV. Bélától 274, 2Ő8, ha pedig N.Lajostól építtetett 171 esztendeig fenállván, s minden más monostornak a pogány ellenségtől történt lerontása után a sátoralja újhelyi klastrom, a hová a törökök dühe nem hatott, épen maradván, mindenkor ezt legrégibbnek lehetett és lehet is mondani, mert ma már több mint 500 év óta áll fenn.” Tény, hogy a pálosok annáleseiben az áll. A sá toralja-ujhelyi pálosok monostorát II. Endre király 1221-ben építette ugyan a várostól nem igen messze levő levő ligetben, a mely a templom tornyáról Thurunynak, most N. Toronyának neveztetik, de ez a tatároktól 1241-ben feldulatván, IV. Béla Sz. Egyed tiszteletére uj monostort építtetett 1258-ban a szerzeteseknek alkalmasabb és a városhoz közelebb eső helyen, a melyet méltán a legrégibbek közé lehet számítani, mivel mind az idő mostohaságának, mind több ízben kiállott ellenséges ostromoknak dacára már 600 év óta áll fen.

Ezekből látható, hogy az újhelyi pauli nus- klastrom és templom építésének idejét minden kétséget kizáró bizonyossággal hiteles adatok híján meghatározni alig lehet. De a valószínűség amel- let szól, hogy a tatárpusztitás után IV. Bélának mindenre kiható gondossága hozta azt létre. Miután a tatárok Toronyát elpusztították, a király az újból felállítandó klastrom helyét közelebb jelöltette ki Ujhely városához, mely helyen, mint alkalmasbon, 1258-ban elkészülvén, az jobban is használhatott a városnak. A klastrom teljesen elzárható négyszög kőépület, úgy egyes, mint összes részeiben egyenlő ódonságot mutat és oly erős. hogy kisebb támadások ellen erősségül is szolgált. Többször támadták meg különösen a 17-ik század mozgalmaiban. Ily megtámadásnak volt kitéve p. o. 1679. márc. 23-án, midőn 600 Tököly pártián levő harcos délelőtti 10 órakor megró hanta s három oldalról egész alkonyaiig hevesen ostromolta, de Bessenyey Márk és Szörény Ágost atyák 30 társaikkal nemcsak kitartóan védelmez- TéT7f;,^sen is ’ annüra> h°gy az ostromlók, bár’ a körül Vel‘VÓ éPületeket felgyujták, a klastrom falai közé I56 nem )uthattak'

a,, , épület két emeletes, de^a máso... !Ti” ben Nádasdy László pálos főS Zt, '?0Jastrom délkeleti részéből szőnők vonatta. A k . , , ,,,, . ,

ffellik ki a szenteavh lz’ mely !egalabb a mal alakJa’ STÄÄ?1*» korra vai,. Hogy

a klastrom mellett 8°th'Résben épült

egyház díszelgett, arra ? lanak f e.ls° emelet,to- ronyfeljáratának góth at>lakal,’ vaIamlnt az°n negy góth-ivű oszlop szellete, a szentegyhaz. öltöző mellett a tornyot t.arutvan’ a .,mai templom folyosóban világosan kivr •het°L1 Mlukor é?ült ez újabb templom - ennek se m talalnl blzt0S ny°matA templom déli oldalához van épitve egy kis kápolna, melyet 1674-ben 1. Rákóczy Ferenc fejedelem építtetett a sz. kereszt tiszteletére ; azt hiszem annak emlékezetére, hogy bár nagy áldozatok árán, de mégis sikerült a Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc és Nádasdy Ferenc szomorú sorsát kikerülnie.

GONDOLATOK.

A szív zsenialitása — a boldogság. Az ész boldogsága — a zsenialitás.

Hajdan a szemesé volt a világ, most a szem telené.

A szerelem oly varázsszó, melynek hallatára a legbárgyúbb ember is sokatmondón vigyorog, mintha jól tudná mi az. Pedig amit ő ért, az egészen más, mint szerelem. Mert aki ösmeri e szó

igazi értelmét: az sóhajt és szomorún hallgat.

*

A büszkeségnek erény az alapja, a gőgnek mindig hiba. A büszkeség önmagától sokat követel, másoktól keveset. A gőg önmagának mindent megenged, másoknak semmit. (B. Büttner Lina.)

HUMOR.

Takarékosság. Jókai azt mondja valahol: Ezt a szót takarékosság minden magyar embernek aranybetüvel kellene maga elé irni. — Krétával nem lenne olcsóbb ?

Miért sir a hegedű ? — Szólt a zene siralmasan. Két falusi ember elszomorodva hallgatta.

Megszólal az egyik:

— Ugyan, komám uram, miért is sir a hegedű i

— Hát azért sir, mert a nyakát fojtogatják a hasát pedig reszelik.

Udvariasság. Kisasszony ! Kegyed úgy énekel, mint egy igazi fülemile, talán kendermagos

süteménynyel él ? . .

HIVATALOS RÉSZ.

4261. sz. Zemplénvármegye alispán ától

Közlés végett kiadom.

S.-a-Ujhely, 1890. márc. 15-én. alispán helyett:

Viczmándy Ödön, főjegyző. 1305. szhoz. ai. 890. Börsodvármegye alispánjától Hirdetmény.

Borsodvár megye úthálózati utain az 1890-ik évben előforduló műtárgy ujbólépitési avagy javítási munkálatainak versenytárgyalás utján való biztosítását határozván el, e célból az 1890-ik év március hó 22-ik napjának délelőtti 10 órájára hivatalos helyiségemben tartandó zárt ajánlati verseny- tárgyalást hirdetek.

Ajánlatok elfogadtatnak az egész vármegye uthállózati utain az 1890-ik évben előforduló ösz- szes műtárgyak újból építését avagy javítását illetőleg, mint szintén egyes főszolgabírói járásonként előforduló építkezésekre is, mely előbbi esetben az ajánlat mellé 2000 frt, azaz kétezer forint bánatpénz csatolandó; az utóbbi esetben minden egyes főszolgabírói járás műtárgyára szóló ajánlathoz 500—500 forint bánatpénz csatolandó.

Versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy az egész vármegye úthálózati utain előforduló avagy főszolgabírói járásonként előforduló műtárgy helyreállítási munkálatok végrehajtásának elvállalására vonatkozó, a kellő bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap délelőtti 10 órájáig hivatalomban annyival inkább igyekezzenek benyújtani, mivel a későbben érkező ajánlatok figyelembevétetni nem fognak.

Nem megyebeli vállalkozni kívánók ajánlataihoz még iparigazolvány is melléklendő.

A szóbanforgó munkálatokra vonatkozó műszaki művelet és részletes építési és versenytárgyalási feltételek a rendes hivatalos órákban a bor- sodmegyei m. kir. államépitészeti hivatalnál naponkint megtekinthetők.

Miskolcz, 1890. március hó i-én.

Melezer, alispán.

1282. sz./ki. 890. A .-a.-ujhelyij. főszolgabírójától.

Pályázati hirdetmény.

AS. a. Ujhely városánál megüresedett rendőrbiztosi állásra ezennel pályázatot nyitok.

Felhivom ennélfogva mindazokat, kik a 800 forint évi fizetés élvezetével egybekötött állásra pályázni óhajtanak, hogy kellően felszerelt pályázati kérvényeiket folyó hó 25-ik napjáig hozzám adják be, miután a választás határidejét ugyancsak folyó hó 26-ik napjának délelőtti 10 órájára tűztem ki.

A városi képviselő-testület által megválasz-