Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-09 / 10. szám

Végül miután működésünk ideje ez úttal lejár, a tisztelt közgyűlésnek az irányunkban eddig tanúsított bizalomért köszönetünket nyilvánítjuk. Kelt Szegimalomban, 1890. március 2-án. Tisztelettel: Zlnner Henrik, Horváth Endre, Schwarcz Bernáth, felügyelő-bizottsági-tag. Hírek a nagyvilágból. A cár mostohája. III ik Sándor cár tudtára adatta Dolgorucky hercegnőnek, II. Sándor balkéz­ről való nejének, hogy gyermekeivel együtt szám- ; űzve van örökre az Oroszbirodalomból, s elmehet ' a merre vágya vezérli. A hercegnő 30 millió rubelt érő birtokait pénzzé tévén mint hírlik, Francia- országban fog letelepedni fiaival együtt, kik a köz­társaság hadseregébe lépnek. Szerbia és Bulgária között a jó szomszédi ; viszony egyre hidegül, Uj nihilista összeesküvés nyomára jöttek Szent-Pétervárt. Számos elfogatás történt. A rend­őrség titkos írásoknak és robbanó szereknek ju­tott birtokába. Az emberek kisebbednek. Egy fráncia termé­szettudós azt a furcsa fölfedezést tette, hogy az emberek termetre nézve évszázadról évszázadra folyvást kisebbednek. A 17 ik század elején még átlagosan 1 mtr és 75 cm. magasak voltak az emberek; ez a szám a múlt század végén leszállt 1.68 ra, a 19 század elején 1.66 ra, most 1.62-n áll. Ezekből a számokból következteti az elmés kiszámító, hogy a teremtés korában öt méter ma gasságuak voltak az emberek ; Krisztus idejében már csak fél akkorák, — Krisztus után pedig a 4000 ik évben már csak 38 centiméternyi magas törpék fogják lakni a földet. Hírek az országból. Kabinet-válság. A »Budapesti Hírlap« pén­teki számában irta, hogy Tisza Kálmán minister elnök, a honossági törvény módosítására vonatko­zólag a közte s több minisztertársa között támadt és áthidalhatatlan szakadás miatt őfelségének átnyúj­totta lemondását, A király nem fogadta el Tisza lemon­dását, hanem újabb tanácskozások végett magyar ministereit magához hivatta. A király elnöklete alatt két Ízben is tanácskoztak a miniszterek, de ; az ellentéteket péntek reggelig kiegyenlíteni nem sikerült. Őfelsége az ellentétes álláspontok fölött tegnap döntött s a miniszterelnök lemondását el­fogadta. A Zemplén' távirata. Budapest : feladatott márc. 8-án, d e. 11 óra. Tisza Kálmán kormány elnök lemondott. , Ministerelnök lesz Szapáry Gyula gróf, ki , egyszersmind átveszi a belügyministeri tárcát. Teleky Géza gróf eddigi belügy- ' minister földmivelésügyi ministerré fog ki­neveztetni. Egyéb személyváltozás a kabi­netben előreláthatólag nem fog bekövet­kezni. József főherceg, mint Fiúméból írják, folyó hó 2-án ünnepelte meg szűk családi körben 58-ik születése napját. A Petőfi társaság Reviczky Gyulának »a me­lankólia és szivetszomoritó nyomor megdöbbentően őszinte költőjének«, a kerepesi temetőben porló hamvai fölé siremléket akar emelni és a sajtó ut­ján hívja föl mindazokat, kik a költő dalaiban gyönyört és élvezetet találtak, hogy szives ada­kozásaikkal a terv létesítéséhez hozzájárulni kegyes­kedjenek. Az adakozások Szana Tamás titkárhoz (Budapest, IV. kér. bástya utca 11.) küldendők. Nagy havazás volt mindenfelé. Februárról márciusra átmenve az ország minden részéből ér­keztek jelentések, hogy a március csikorgó hideg­gel és hatalmas havazássál köszöntött be. Helyen kint 36 órán át esett a hó s viharral szövetkezve a közlekedést is meggátolta. Különfélék. (Személyi hírek.) Józsa István, miskolczi tör­vényszéki jegyző, a sátoralja-ujhelyi ügyészséghez alügyészszé neveztetett ki. — Ujfalussy Endre városi főbíró, múlt hétfőn d. e. a városháza előtt vezető gyaloguton megcsúszva oly szerencsétlenül esett el, hogy alsó lábszárában csontrepedést szenve­dett. Felépüléséig, minek hamaros bekövetkezését őszintén óhajtjuk, Csákó Imre v. tanácsos végzi a bírói teendőket. — Dóbiás Ede kir. mérnök. Uj- helyből Eperjesre helyeztetett át a kir. állam- épitszeti hivatalhoz. Vármegyénk kiváló szak­embert, társadalmunk pedig szeretetreméltó indi­viduumot vesztett a távozóban. Kívánjuk, hogy tisztelt barátunk és családja uj otthonukban fel­találják aminek itthon örvendettek: az emberek ragaszkodó szeretetét 1 (R. Kossuth Lujza levele.) Örvendetes, nagyon örvendetes hirt merítenek t. olvasóink azokból a meleghangú sorokból, melyeket idegenben élő nagy hazánkfiának, Kossuth Lajosnak az általa imádá- sig szeretett s minden magyar embertől mély alá­zattal tisztelt nővére, Ruttkayné — Kossuth Lujza asszony intézett Turinból Ujhelybe »tisztelt-szere- tett« barátnőjéhez, Matolayné — Szerdahelyi Amália asszonyhoz. A drága sorok büszke reménynyel töltik el szivünket, hogy már május hónapban ünne- pies alkalmunk nyílik Ujhelyben hódolattal üdvözöl­hetni a nagy honleányt, Kossuth Lajos nővérét, aki, mint a bibliai próféta-asszony, életének utolsó vágyát akarja betölteni, hogy szivének, lelkének legkegyeletesebb tárgyát, »szülőföldje széphatárát«, S.-a.-Ujhelyt, viszontláthassa. Hozsanna az érkező­nek — »ki az Úr nevében jő !« A bizalmasabb helyek elhagyásával megrövidített levél szövege ez : »22. Via dei Mille Turin, Febr. 18. 1890. Tisztelt Szeretett Barátném ! — Mielőtt elmondanám kissé késedelmes válaszom hát fogadd Édesem szivem mélyéből eredő meleg köszönetemet szerető édes szavaidért, melyek jótékonyan felmelegitették az öröm sugaraival szivemet, annálinkább nagyra be­csülöm szívességedet, mert oly régóta nem talál­koztunk, s az élet változékony eseményei gon­doskodnak róla, hogy a haladó napok s éveket komoly gondok s bánattal lássák el, mely sok kedves emléket háttérbe szőrit sziveinkben. — Szives ajánlatodat nemcsak köszönettel, de öröm­mel fogadom el; légy szives ezt tisztelt kedves férjeddel is tudatni. .. Hogy mikor ? és mennyi időt tölthetek kedves körötökben — azt most meghatározni nem tudom. — íme! épen ez oka annak, hogy rögtön nem feleltem soraidra, mivel azt írtad, hogy tudatni óhajtanád minden ösme- rőseinkkel jövetelemet, — azon igyekeztem, hogy meghatározzam érkezésem idejét, még végre is lehetetlennek bizonyult ez több okoknál fogva; s kénytelen vagyok abba megnyugodni, hogy a mikor tisztábban látom magam előtt az utat, pár héttel indulásom előtt foglak tudósítani Kedve­sem, Május előtt semmi esetre sem fogok me­hetni, de légy meggyőződve, hogy ha Isten be­tegségtől óvja meg kedves bátyámat, minden esetre teljesíteni fogom óhajtásomat közöttetek tölteni néhány napot. — Reményiem, s meleg so­raid folytán tudom, hogy fogok ott szerető szi­veket — de fájdalom, üres helyeket is találni. Sze­gény Somogyi Istvánná, ki gyermekkorom ked­ves barátnéja volt — nem fog idvezelni mint tette volna ha bevárhatja látogatásomat. — Szinte a te kedves leányod is. — Ki számlálhatná meg a könyeket, melyeket utolsó találkozásunk óta sirtunk ? — Én két drága fiamat vesztettem el! Az utolsó — Béla fiam 3 neveletlen árvát hagyott — s azokat a mértföldek ezrei választják el tő­lem. — Oh — a könyek közös nagy testvé­risége — mint fűzi össze az egész emberiséget egy nagy érző szivvé! — s mégis mennyi kese­rűség és gyűlölet egymás iránt torzitja el ezt a szép világot, melyet az Isten boldogság helyévé alkothatott csak ily bámulatossá és széppé 1 . . Nagyon sajnáltam és sajnálom most is, hogy az 5. júliusi látogatásnál nem voltatok jelen. Való­ban oly nagyszerű ünnep volt az, mely nemcsak a mi sziveinkben, hanem egész Olaszországban nagy benyomást tett; — hanem hát én tudom, hogy a körülmények mily zsarnokul állnak ellent sokszor legmelegebb óhajtásainknak is. — Bátyám egészsége e télen bizony nagyon gyarló; kike­rülte ugyan a járványt, mely itt is két hónapig tartott, hanem minduntalan támad valami baja, mely bár nem veszélyes, de szenvedést okoz — (igaz, hogy az öregség már magában is betegség, még pedig gyógyithatlan) — Az a szerencsénk, hogy jó orvosunk dr. Basso valóságos fiúi csat- ! lakozással gondozza bátyámat, s ha szükség van reá, nem csak az orvos, hanem az ápoló helyét is magára vállalja. — Már eleve örvendek kedves kis leányodat láthatni; tartsa s fejleszsze az Isten j örömetekre Kedveseim. Csak az egészséget szilár- j ditsátok ? fris levegő s testmozgás ennek a fő fel- ! tételei; csakhogy ezt sokszor az iskolákban fel­áldozzák a szellemi fejlődésnek: pedig egészség ! nélkül az is hiábavaló. . . Nagyon el vagyok hal- ' mozva a levelezéssel, s utolsó fiam elvesztése óta nagyon megöregedtem, annyira, hogy szinte két­kedem néha örömet teszek-e majd látogatásom­mal ? Bátyám szives tiszteletét küldi úgy neked, mint az alispán urnák. — Isten legjobb áldása rajtad kedvesem s családodon. Meleg szeretettel ölel a viszonlátás édes reményében — szerető tisztelő barátnőd Ruttkayné, Kossuth Luiza s. k.* (Március 15-ikét) Ujhely város polgársága ez idén is készül megünnepelni. A gimnázium javára épen azon a napon rendezendő jelmezes bazár most kiszorítja ugyan az ünneplő polgárságot megszokott gyülekező helyéből, a színházból, mindazonáltal előrelátjuk, hogy a visszaemlékezés lelkesítő tüze nagy közönséget hoz össze — ha máshol nem, hát a .Diana* fürdő tánctermében. (Az újhelyi főgimnázium javára) rendezendő jelmezes bazár, a szélrózsa minden irányába szétkül dott meghívók szerint, folyó hó 15 én fog megtar­tatni. Negyvenkét év előtt ezen a napon prokla- málták a szabadságot; most pedig azzal, hogy e napon a nevelésügy egy uj telepének felállításá­hoz járulunk hozzá, a szabadságot birtositjuk, mert »nevelés teszen szabaddá1* Akiadandó díszes em- .léklnp »Hegyalja* címmel már sajtó alatt van. Az emléklap titkaiból annyit elárulunk, hogy annak első oldala a bazárban közreműködő hölgyek festői csoportozatát mutatja Díváid pompás fénynyomatá­ban. A sors- és páholyjegyek eladásából oly szép összeg gyűlt össze, hogy a siker már is biztosítva van s igy a rendezőség a bazár árakat a mini­mumra szabhatta. így pl. egy sült ára 30 kr, egy adag tészta ára csak 20 kr. lesz, mely nemcsak a közvacsorák árjegyzékéhez, de az újhelyi ven­déglősök éteklapjához mérten is potom árnak mondható 1 (Színészet) Halmay Imre színigazgató, a kö­zelmúltból is kedves ismerősünk, jeles erőkkel és jól szervezett társulatával Zomborról f. hó 22 én Ujhelybe érkezik. Egyelőre tíz előadás tartására nyert a hatóságtól engedelmet. (Időjárás.) Ma egy hete olyan rögtönzött te­lünk támadt, hogy beillett volna Szibériába. Egész nap orkánszerü szél fújt s átlábolhatatlan garma dákba seperte össze a havat. Ezek a hógarmadák még a vasúti vonatokat is megállították. Huszon­négy órán át el voltunk zárva a nagyvilágtól. Bu­dapestről a szombati lapokat csak hétfőn délben kaptuk. T.-Lucz határában a vonat felakadt és sok időbe s nagy erőbe került kiszabadítása. A vihar seprője helyenkint olyan magas hótorlaszokat épí­tett, hogy vármegyénk több pontján emiatt a köz­forgalom napokig szünetelt. Szerdán, pénteken 5 6 óra hosszáig ismételve havazott. Szerencse,hogy a nagy hóesést mérsékelt olvadás követi, mert kü­lönben már itt volna a félelmetes .fekete leves.« így is van okunk tartani az „árvizes vendégség”-től 1 (Tejszövetkezeti ügy.) Csak pár héttel ez­előtt, mikor a földmivelésügyi ministérium költség- vetését tárgyalták az országgyűlésen, Szapáry Gyula gf. foldmivelési minister közgazdasági po­litikáját körvonalozó beszédében, egyebek közt, jószándéku tanácscsal is szo'gált a gazdaközön­ségnek ; ajánlván, hogy az ország egyes vidékeinek úgyszintén több okszerűen berendezett uradalom­nak buzdító példáját követve, az anyagi siker reményében s tudatában iparkodjanak tejgazdasági szövetkezeteket létesíteni. A ministerntk kormány- féfiui jóindulattal mondott szózata nem lett a pusztában elhangzó kiáltás; legalább Zemplénbe elhallatszott és itt meg is hallgatták a miniszter tanácsát. Andrássy Sándor gróf, velejti nagybir­tokos, egész lelkesedéssel karolta föl az eszmét. Vidékbeli gazdatársai sorában propagandát indított, s fáradozásának az lett eredménye, hogy már is több mint 400 tehén áll rendelkezésére az alakítandó tejszövetkezetnek A modalitásokat, melyek a szövetkezet gazdasági irányát, célját, szervezetét határozzák meg, nem ösmerjük; annyit azonban már is örömmel hozhatunk a nyilvánosság elé, hogy az érdeklődő gazdaközönség a szövetkezet módozatainák és feltételeinek megállapítása végett Velejt én folyó hó Ilikén értekezletet tart. Jól értesült he'yről tudjuk azt is, hogy Égán Ede, országos tejszövetkezeti felügyelő, ez értekezlet kedvéért megszakítván poroszországi tanulmány út­ját, szintén résztvesz a konferencián, sőt azt is tudat­hatjuk, hogy a jeles nemzetgazda hírében álló szakférfiú Svájczban és Poroszországban bérlők után nézett, hogy azok csatlakozásával e tejszövetkezet jövőjét szép kilátásba helyezhesse. Nem kell messzire mennünk buzdító példákért. Ott van Máramaros, csak az újabb időben létesült s máris dúsan jöve­delmező tejgazdaságával. Ott van Bereg a Schön- born féle grófi uradalmakkal, melyeknek pompás sajtkészitményei már a külföldön is találtak nagy kelendőségnek örvendő piacot. De itt van ma gában vármegyénkben a parnói uradalom, melyet finom sajtjáról még a távoli szomszédok is emle getnek. A márc. 12-iki értekezlet arra lesz hivatva, hogy az ügy iránt érdeklődő gazdaközönséget a velejtei uradalommal szerves összeköttetésbe hozza és a szóban lévő mezőgazdasági iparág művelése révén avval kontaktusban tartsa. Még egyszer ajánljuk a szép anyagi sikkerrel kecsegtető tej­szövetkezet eszméjét gazdaközönségünk figyel­mébe s kérjük a gazdákat: el ne szalasszák a jó alkalmat, mely számukra a vagyonszerzésnek egy uj forrását lesz hivatva feltárni. (Városi ügyek.) A városi képviselőtestület február 27-én tartott közgyűlésében letárgyalt fon­Folytatás a második mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom