Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-12 / 2. szám

esés fordulat állott be. Főispán Öméltósága közbenjárt s a minister megígérte, hogy szívesen tá mogatja Ujhely város közönségét, ha ez társadalmi utón meghozza a kellő anyagi áldozatot. (Felkiáltások : éljen a miniszter). A mostani gimnáziumi épület szűk a hetedik és nyolcadik osztály befogadására s azonbelül is tetemes kölcséggel járó átalakításokat igényel. Ha komoly elhatározással, egy szivvel-lélekkel akarjuk; ha megtakarított keresményünkből, vagy megfeszített anyagi erőnkből is szívesen nyújtjuk a kellő áldozatot: megbirkózunk a feladattal. Vannak már előttünk köve- tésreméltó példák. Rimay Lehel, és Bánóczy Kálmán polgártársaink (éljenek l) ioo, illetve 200 ftot ajánlottak föl a nemes célra ... És én azt hiszem, végzé szavait az elnök, hogy ott, ahol közérdekről van szó, nem-, rang- és felekezeti különbség nélkül kell hoznunk áldozatot. (Felkiáltások: Úgy van !) Ne haboznunk tehát egy pillanatig sem 1 Szegény és gazdag vigye meg anyagi áldozatát a kultúra oltárára. Oly emléket állítunk ekképen magunknak, melyért még unokáink is áldani fognak. (Taps, — éljenzés!)

Viczmándy Ödön: S -a.-Ujhely város polgárságát, mint a magasabb miveltség fáklyavivőjét üdvözölvén — kérte a jelenvoltakat, hogy legyenek buzgó apostolai az ügynek.

Székely Elek, fiiskális, felemlítette, hogy a szőnyegen lévő ügyben a városi képviselőtestület emlékiratot dolgoztatott ki s azt deputáció által szándékozik a közokt. ministernek átnyújtani. Indítványozta, hogy amig a minister adandó alkalommal jobbra, vagy balra nem nyilatkozik, a társadalmi agtáció szünetet tartson — mire az elnök megjegyezte, hogy a népgyülés, illetőleg a megválasztandó végrehajtó bizottság nem szándékozik az ügyet a város' képviselő testület működési köréből kivonni, sőt ellenkezőleg — azt minden erkölcsi és anyagi eszközzel támogatni fogja. (Helyeslés)

Chyzer Kornél dr. azokat a közgazdasági előnyöket fejtegette, melyek a főgimnázium létesítése következtében az iparosra kereskedőre s általában a lakosságra háramlanak. Bízik abban, hogy a főgimnázium kiépítéséhez megkivántató 20—25,000 ft be fog gyűlni. Példa rá a vármegyei árvaház-alap, mely immár 10,000 ftnyi tőkét köszön a társadalom jóvoltának. Indítványozza, hogy az emlékirat tavaszig, mikor a gyűjtés eredményét már ösmerjük, visszatar- tassék. — Prámer Alajos más városok példájára hivatkozva, hol fényes csarnokokat emeltek közadakozásból a gimn. ifjúság tudományos kiművelése végett, — a közönség helyeslésével csatlakozik Chyzerhez.

Hornyay Béla dr. szintén amondó volt, hogy a gyűjtést addig, a mig a minister szándékát nem ösmerjük, nem kell megkezdeni; mert föltéve a roszabb esetet, hogy t. i. a minister nem lesz hajlandó a főgimnáziumra áldozni: mi fog történni a begyült pénzzel ? Farkas Lajos és Viczmándy Ödön ellenkező felfogásban vannak. A minisztert éppen a nagy közönség áldozat- készségének és képességének látása fogja kapacitálni 1 (Helyeslés) Prámer Alajos-. Hornyay aggodalmát alaptalannak látja. Nekünk egyelőre és rögtönösen nem pénz, csak kötelező nyilatkozat és aláírás kell. Chyzer Kornél dr. »inpraktikus aggodalomnak« nevezi a Székely és Hornyay felfogását, akik úgy látszik attól félnek, hogy több pénz fog begyülni, mint amennyire éppen szükség lesz s attól tartanak, hogy a többletet nem lehet majd célszerűen felhasználni. (Derültség) A tárügyész ily kérdéssel kezdte vallatását: >a börtön hideg lége meghütheté már boszus indulatodat s a lélekismeret furdalása megtörheté már bűnös lelkedet, azért hát szállj magadba s valid meg igazán bűnödet, miként követted el a kettős mérgezést?« Vádlott: »mindent megvallok igazán töredelmesen . . .) »Czillich Flórián sebész által a főorvosi s felsőbb rendeletek által meghagyott ti lalom ellenére tartott házi gyógyszertárában készült s az egerek mérgezéséül a kamarába bűnös gondatlansággal elhányt patkánymérget elszedve, azt szép. 28-án Mihály fiának ételébe szétolvasztva s beadva — később pedig ugyanazon orvosnak gyógyszertárából, hová a szerelmi viszony nyomán bejáratos volt, egy alkalommal, midőn az orvos patkánymérget készítve, az oldalszobába távozott s a nő előtt a mérget nyitva hagyta, azon üvegből egy rakás mérget kilopott, s azzal okt. 21-én férjét is álnokul megmérgezte . ..« »Czillich Flórián orvos pedig, ki valamint az elhaló gyermek mardosó kínait szemléié, úgy a később megmérgezett férjnek szaggató fájdalmait nem csak láthatá, hanem a maró méreg (arsenikum) általi mérgezésnek a testen tisztán fölmutatkozó jeleit az orvosi tan szerint, mint orvosnak megismernie, ennek nyomán felfedeznie kelletett, — a közte s a nő között létező viszony következtében nemcsak fel nem fedezé, sőt egy kigondolt cholera bilosa nostras ellen gyógyítani, s ami legfőbb, midőn gf. Csáky Tivadarné által figyelmeztetett, miként azon hir terjeng a városban, hogy a fiú mérgezés által múlt ki a világból s ily módon a

sadalom akkor fog a kormányra pressziót gyako- , korolni, ha fényes tanübizonyságát adja annak, hogy a főgimnáziumot nemcsak akarja, hanem annak létesítése érdekében kész az anyagi erejétől kitelhető legnagyokb áldozatra. Indítványozza a végrehajtó nagybizottság megválasztását, hogy az a pénzszerzés módozatairól mielőbb gondoskodjék és a gyűjtést a legszélesebb körben megindítsa. (Általános helyeslés.)

Szólásra tovább senki sem jelentkezvén, elnök kimondotta a határozatot, hogy t. i. a s.-a.-újhelyi hatosztályu gimnáziumnak főgimnáziummá leendő kiegészítése közóhajtás, — evégből a népgyülés által választott végrehajtó-bizottság mától kezdve a városi képviselőtestülettel állandó összeköttetésbe lép, s a pénzadományok gyűjtéséhez fog. Ilyértelmü megállapodásról a nagy- közönséget, a gimnázium igazgatóságát és a városi képviselőtestületet értesíti.

A végrehajtó-bizottság elnökévé Matolai Etele, jegyzőjévé Szőlősi Arthur kikiáltatván, tagokul választattak : Ambrózy Nándor, Becske Bálint, Blizman Ferenc, Bánóczy Kálmán, Bydes- kuthy Sándor, Bodeczky Ede, Buday Ákos, Barna Bertalan, Bolgári András, Behyna Kálmán, Birin- ger Arthur, Chyzer Kornél, Csaszlovszki János, Csuka Ödön, id. Csákó Imre, Dutkiewicz Medárd, Dókus Ernő, Dókus Gyula, Dongó Géza, Dió- szeghy János, Dolozselek Albert, Dietrich Ede, Dóbiás Ede, Enyiczkey Gábor, Ericz Ernő, Ember Ernő, Erben Alajos, Farkas Lajos, Fehérvári István, Fejes István, Fridlieber Albert, Fánya István, Fendrich Miksa, Fábry Károly, Gaizler József br., Garai Lajos, Hammersberg Jenő, Haas Bernát, Hlavathy János ügyv., Horváth József, Hönsch Dezső, Hornyay Béla, Hlavathy Elek, Hlavathy József, Háber Gyula, Izsépi István, Illaszewicz László, Jelenek Ádám, Kulin Ödön, Károly János, Kellner Ede, Kresinszky Ferenc, Kossuth János, Kecskés Antal, Knopfler Sándor, Kincsesy Péter, Kótics László, Kulcsár János, Kun Ödön, dr. Kellner Soma ügyv., Ligeti Bertalan, Ligeti József dr., Láng Nándor, Löwi Adolf, Löcherer Andor, Lenkei Mihály, Materny József, Margitai József, Móré Géza, Matolai Etele, Moskó József, Moldoványi Géza, Mendik János, Mizsák István Magdzsár Imre, Nagy Jenő, Nagy Béla ügyv., Nagy Béla kereskedő, Nagy Ármin, Nyomárkay Ödön, Nemes Lajos, Németi Menyhárt, Német József, Orbán József, Osváth Ferenc, Orosz Mihály, Orosz János, Prámer Alajos, Pataky Miklós, Pollák Lajos, Palles Károly, Pékári Gyula, Pfeifer Gyula, id. Reichard Gyula, Polányi Gyula, Rimay Lehel, Reichard Mór, Reviczky Pál, Révy Géza, Rosenthal Sáudor, Repesik Pál, Reichard Salamon dr., Rakmányi János, Siegmeth Károly, Szőllősi Arthur, Székely Elek, Schwarcz Bernát, Spilenberg Barna, Schön Vilmos, Szepessi Arnold dr,, Szentgyörgyi Vilmos, Schön Sándor, Szentgyörgyi Dezső, Szőllősi Sándor, Stich Lajos, Szunyughy Dezső, Sebeök Antal dr., Siska András, Schweiger Jgnác, Schwarcman Gusztáv, Tóth Lajos, Thuránszky László, Thoma Mihály, Tóbiás János csizmadia, Teich Zsigmond, Tokár József, Ujfalussy Endre. Urbán Ferenc, Vályi Samu, Vályi István, Viczmándy Ödön, Veisz Lajos. Vágó Gyula, Wihs Keresztély, Zlinszky Jó zsef, Zinner Henrik, Zombori János.

Ezek után elnök a népgyülésnek tisztelet- teljes köszönetét nyilvánítván, siker és áldás kívánása közt az értekezletet esteli 6 órakor berekesztette.

gyanú elhárítása tekintetéből szükséges volna a betegséget más orvossal is közleni s ez iránt orvosi tanácskozmányt tartani, bár ennek összehívását a grófnőnek meg is igéré — ezen Ígéretét nem csak nem teljesittette, sőt a helybeli segédlelkész által a keringő gyanús hirek nyomán a boncolásra felhivatván, ezt minden kigondolható akadályok felhozásával meggátolni s ily formán a bűnnek kárhozatos szándékos elpalástolása által magát a legisszonyatosabb gyilkosssági bűn részesévé avatni nem borzadott«.

A vizsgálat ilyen eredménynyel befeieztet- i vén : Marschalkó Leó áll. ügyész vádinditványára ki mindkettőjükre halálbüntetést kért: Zemplén- vármegye törvényszéke Szögyényi Imre elnöklete alatt, Somogy István, Barthos János, Dókus József, Barna Mihály és Hunyor József birákból, továbbá Csiszár Gábor i-ső jegyzőből alakultán, 1851. dec. 2-án tartott végtárgyaláson, — elsőrendű alperesért Kulin Péter, a bünrészességet konokul tagadó másodrendű alperesért Horváth János ügyvédők védőbeszédének meghallgatása után : — »kettős mérgezéssel vádolt Kárász Rozália és bünrészességgel vádolt Czillich Flórián alperesek főbenjáró perében,

»0 cs. kir. felsége az ausztriai császár nevében« következő Ítéletet hozott:

»Elsőrendű vádlott Kárász Rozália 8. sz. ! önkéntes vallomásában megismervén, miként m. I é. szept. 28 án előre feltett gyilkos szándékkal Czilich Flórián orvos kamarájában patkányirtás

Levelezés.

M.-Csemernye, 1890. jan. 5.

Tekintetes Szerkesztő ur 1

Habár a rKelet"-bői átvett ama hir, mely- szerint Zemplén felvidékén az Amerikába való kivándorlás most van »in floribus“, nincs is hivatalból konstatálva, tényleg mégis is úgy áll a dolog — legalább az én helységemben — mint azt a fentuevezett lap írja. Énnek igazságát leginkább nekem van, s különösen a bekövetkezendő munka-időben lesz módomban szomorúan tapasztalni, 'amikoron ugyanis Diogenesként világos nap- pal lámpával kell majd munkás embert keresnem, (Egyes számban beszélek, mert a tanítót kivéve, kinek a munkásokkal vajmi kevés baja van, magam képviselem az intelligens elemet.)

Hogy nem sötét pesszimizmus beszél belőlem, szolgáljon bizonyítékul kis falumnak erre vonatkozó statisztikája.

Ötven házunk van összesen; ezeket 280—300 lélek lakja. Ezek közül, nem számítva a vissza- jötteket, múlt év julius haváig, több év leforgása közben, kivándorolt 14, s e hónaptól mostanáig, tehát rövid 5 hó alatt, részint nőkből, részint férfiakból, 12 személy 1

Nagy numerus ez ily kis faluban 1 Ha szabad a »pars pro toto‘ szabályt itt is alkalmazásba venni: elmondhatjuk, hogy Zemplénvár megyéből a kivándorlás most folyik javában.

Nincs okom, annál kevésbbé pedig jogom, a hatóságokat, sem ebben, sem más tekintetben mulasztással vádolni, mert ezek a lehetőség határain belül teljesitik kötelmeiket. Annyit azonban állíthatok, hogy mig e tényről a hivatott körök hivatalos tudomást szereznek : mi privát emberek, kisebb gazdák, régen érezzük ennek több kellemetlen oldalát.

Uralkodó eszméje, sőt ennél is több — uralkodó láza a kivándorlás vármegyénk köz- s na- gyobbára tótajku népének, a mely lázt csábos, paradicsombeli Ígéreteikkel még inkább fokozzák a törvény minden szigorát kijátszó ágensek. Hogy nemcsak szegénység képezi indító okát a kivándorlásnak, bizonyítja az, miként a fentemlitett 12 kivándorlóit között 6 gazda van, kiknek viszonyaik legalább is annyira rendezettek, a melyeknél fogva érthetetlen, sőt esztelen dolog, kitenniök magukat a jövendő homályos bizonytalanságának, nem rettegniök, annyi szomorú példa után, az amerikai bányákban már annyi áldozatot elnyelt nemezistő).

Nem érdektelen felemlítenem azt is, hogy a kivándorolni szándékozók, mielőtt szárnyra kelnének, a zemplénvármegyei tótot eláruló, sujtásos fehér öltözetüket »pantalon«-nal cserélik fel, jól ismervén a közmondást, hogy a madarat tolláról... ismerik fel. Utjokat most már nem Galiczia, de az ország szive, Budapest felé vezik, hol a községi bizonyítvány alapján szerzett cselédkönyvüknek védelme alatt, mint szolgálatot keresők, biztosabban jutnak el a már rájuk várakozó ágens karjai közé, ki azután kerülő utakon rendeltetési hely ökre szá- litja őket.

Több gátló rendszabály hozatott már a kivándorlás megszüntetése céljából, melynek üdvös voltát tagadni nem lehet, de a melyek, a fentebbiek bizonyságaként, nem minden esetben érik el a megkivántató sikert. Nem lenne fölösleges, ha a községi elöljáróknak minden oly alkalomkor, midőn egyes tervbe vett kivándorlásnak neszét veszik, szigorú kötelességük lenne, erről az illetévégett elhintett méreglabdacsokat 8 éves mostoha fia Bacsinszki Mihály ételébe keverte, előbb öt, m. é. okt. 21-én nevezett orvos kézi gyógyszer- tárából elorzott méreggel férjét Bacsinszki Mártont kivégezni nem iszonyodott, s az emberi érzésbőli kivetkezés által végbevitt eme két rendű ismételt gyilkos tette méltó büntetéséül s mások rettentő példájául, említett Kárász Rozália, a Hármas törvénykönyv I. R. 15. c. s az 1723. II. t. c\ értelmében hóhér pallosa által szenvedendő halálra ítélte.

Czillich Flórián másodrendű vádlott, minthogy ellene a gyilkosságban való bünrészesség be nem bizonyult — két évi börtönre ítéltetett ; »azért, hogy tilalom ellenére házi gyógyszertárában nagyobb ménnyiségü mérget tartani merészelt s azon méreg gondatlan őrzése által a gyilkosság elkövetésére alkalmat szolgáltatott.«

Az eperjesi cs. kir. főtörvényszék, (melynek elnöke akkoriban Dókus László volt) úgyszintén a cs. kir. semmitőszék, a törvényszék Ítéletét, azon változtatással, hogy Czillich büntetését egy havi fogházra szállította le — helyben hagyta.

A jogerős Ítélet 1852. szept. 15-ikén »a tör vényszék elébe berendelt súlyosabb itéletü több rabok jelenlétében (a vármegyeháza nagytermében) ünnepélyesen kihirdettetvén s megmagya- ráztatván, minek utána első rendű alperes. Kárász Rozália elkövetett iszonyú bűnének töredelmes lelkimegbánására intetett s buzdittatott és hogy ezen legfelsőbb határozat s illetőleg ítélet rajta f. é. szeptember hó 17 ik napjának reggeli 9 órájakor végrehajtatni fog, kijelentetett volna: Folytatás a mellékleten-