Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-03-02 / 9. szám
Sátoralja-Ujhely, 1890 március 2 9. S2. Huszonegyedik évfolyam. ELÖriZXTÍS ÁB Egén érre 0 frt. FélévT© 3 „ N«gyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levetek csak iámért kezektől fogadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vilii». Egye« szám éra 20 kr. ▲ nyílttérien minden gar- mondaor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIRDETÉSI Eli : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes sző ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetök ■ körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetései a „Zemplén“ nyomdába küldendők. ti Zemplén vármegye részvét-irata özv. gróf Andrássy Gyuldné Őexcellenciájához és gyászoló családjához. Méltósága* * Grófné ! Megrendítő fájdalomtól áthatva és könytöl áztatott szemekkel állja körül hazánk, nemzetünk a ravatalt, a melyen a magyar haza legnagyobb fia egyikének hamvai nyugosznak. Mindnyájan érezzük a pótolhatatlan veszteséget ; de fokozott a fájdalom s a gyász, a mely Zemplénvármegyét árasztja el. Mi magunkénak tartottuk őt, mert gyöngéd szeretettel simult ö ifjú korától vármegyénk, mint szükebb hazája keblére; innét indult ama nagyrendeltetésü pályára, melynek fénye és dicsősége messze bevilágított hazánk határain túl, s melyből reánk is szállott némi fénysugár. Büszkeséggel tekintettünk reá s bámultuk őt a szellemi fenség s államférfiul bölcseség ama magaslatán, a melyről népek, nemzetek sorsa felett dönteni hivatva volt. Ezen érzelmektől áthatva, a f. évi febr. hó 25-én tartott közgyűlésünk gróf And- rdssy Gyulának, Excellentiád dicső férjének, vármegyénk kimagasló nagy fiának emlékét jegyzőkönyvünkben megörökittetni és a nagy halott elhunyta feletti részvétünknek kifejezését Excellentiádnak és m. t. családjának tudomására hozni rendelte. Tesszük ezt azon hitben is, hogy a pótolhatatlan veszteség enyhítésére ír leend azon igaz részvét, amelylyel ezen vármegye közönsége is, Excellentiád és m. t. családja bánatában és szomorúságában szive egész melegével osztozik. Fogadja Excellentiád hazafiui tiszteletünk kifejezését. Zemplénvármegye nevében: tficzmáady $dőn, fflatolay (gtele, főjegyző. alispán. A vármegye ^ülésterméből. Zemplénvármegye közönsége legutóbbi közgyűlését Öméltósága a főispán elnöklete alatt ez évi február hó 25. és 2ß-ik napjain tartotta. A közgyűlést megelőzőleg, d. e, 8'/2 órakor, a vármegye bizottsága és tisztikara résztvett a néhai Andrássy Gyula gróf lelkiüdveért az újhelyi r. kath. templomban tartott rekviemen. Főispán Öméltósága d. e. 9-kor a gyüléste- remben megjelenvén s a szép számban egybegyült bizottsági tagoktól éljenzéssel fogadtatván, szives és meleghangú szavakkal köszöntötte a közgyűlést. Azután mély megilletődéssel és igazi benső fájdalommal emlékezett meg a nemzet nagy halottjáról : Andrássy Gyula grófról, indítványozván, hogy az örökre elköltözöttnek neve és törvényhatósági közéletünk teréh is halhatatlan érdemei jegyzőkönyvileg megörökittessenek (Helyeslés). A szomorú kötelesség teljesítése után a múltkori közfelkiáltással teljesített választást megsemmisítő b. ü. m. rendelet következtében titkos szavazattal megválasztattak az adófelszólamlási bizottság tagjai és a lóavató bizottságok elnökei. A kisteremben Ullrich Vilmos biz. tag elnöklete alatt müködó szavazatszedő küldöttségnél, a jobboldali teremben pedig Szentiványi László elnöklete alatt ténykedő küldöttség előtt beadott szavazatok ösz- szeszámoltatván, rendes tagokul választattak az adófelszólamlási bizo'tsághoz: Cseley Antal 93 szavazattal, Pintér Ferenc 96 szavazattal; póttagokul: Kun Frigyes 82 szavazatid!, Lukovics Géza 118 szavazattal. — Lóavató biz. elnökök lettek: a tokaji és szerencsi járásban Potoczky Kálmán 124 szavazattal; a n.-mihályi, varannai és gálszécsi járásokban: Vladár Emil 85 szavazattal; az újhelyi és bodrogközi járásokban: Szerviczky Ödön 125 szavazattal; a homonnai, szinnai és sztropkai járásokban : Balassa István br. 127 szavattal. — Becslőkül kineveztettek főispán Öméltósága által a tokaji és szerencsi járásba: Zábráczky Ottó, iíj. Jeney József, Bogyay Zsigmond, állatorvosul: Za- kár János; — a n.-mihályi, varannai és gálszécsi járásokba becslőkül: Nemthy Ödön, Fischer Gusztávé. I és Hajdinger István, állatorvosul: Tőig Gyula; — az újhelyi és bodrogközi járásokba becslökül; , Geőcze Miklós, Knn Frigyes és Meczner Béla, ál- j latorvosul: Nagy György, végre a homonnai, szinnai és sztropkai járásokba becslőkül: Degró Péter, Lukovics Géza és Zékány József, állatorvosul: j Borcsik Gyula. A mindkét irányban együttesen teljesitett titkos szavazásnál beadatott összesen 127 szavazó-lap. Ezekután olvastatott az alispánnak időközi, vagyis a legutóbb, múlt évi dec. hó 2-án tartott közgyűlésétől az ez évi febr. hó 25-éig terjedő idő alatt a vármegyei közigazgatásra érdekkel bíró esetekről szóló jelentése, melynek első pontja igy szól: sLehetetlen mindenekelőtt őszinte és mély fájdalommal meg nem emlékeznem hazánk egyik legnagyobb fiának sajnos elhunytáról, aki közöttünk nevekedvén föl, közöttünk kezdvén politikai pályáját, magát vármegyénk fiának tekinté és mi is annak tartók — Andrássy Gyula grófról, aki előbb vármegyénk országgyűlési követe, majd főispánja, önkénytes csapatának az ellenség előtt vezére, 1849-ben az országnak a török birodalomnál ügy - vivője, a kiegyezés után a s.-a.-újhelyi kerület or- szággyülési képviselője, a nemzet és ‘ törvényes király közti kiegyezésnek Deák Ferenc mellett legfőbb tényezője, a kiegyezés utáni első magyar ministérium megalkotója és elnöke, végre az osztrák-magyar monarchia külügyministere volt. Általános viszhangra remélek találni abbeli indítványommal, hogy érdemeit s emlékét jegyzőkönyvileg megörökítsük és hátrahagyott özvegyét s álfala egész családját őszinte fájdalmunkról és mélyen érzett részvétünkről értesítsük [Általános helyeslés). Nem lévén idő az elhalálozás alkalmából rendkívüli közgyűlést összehívni, főispán Öméltósága a helyben és közellakó bizottsági tagokat értekezésre hitta össze, amelynek megállapodásai nyomtatva közkézen forognak, amelyek alapján vármegyénk a ravatalra koszorút helyezett és úgy a b.-pesti, mint a t.-terebesi temetési szertartásnál is küldöttség által vett részt. Erre bátor vagyok a tek. Bizottság utólagos jóváhagyását kérni.« (Helyeslés). Amerikába kivándoroltak vármegyénk területéről a fent megjelölt idő folyásán 235 en, visz- szajöttek 79-en. Megdöbbentően hatott e pontnál az a körülmény, hogy már a bodrogközi és szerencsi járásokban is élénk kivándorlási kedv mutatkozik ; amiért is felhivattak a főszolgabirák, hogy az egyes községi birákkal, akik községeikből a kivándarlásra tett alattomos előkészületekről kellő időben jelentést tenni elmulasztanának, a szabályrendelet szigorát teljes mértékben éreztessék. Kedvező hatást szült az az örvendetes tapasztalat, hogy vármegyénk földje az itten burjánként tenyészett zugiskoláktól, úgyszólván teljesen megtisz- titottnak tekinthető. Vármegyénk pénztárai megvizsgáltatván : minden irányban a kezelés tisztaT Á n_0 A, Andrássy, a jsrusálsmi zarándok. (Felső-zemplémrármegyei néprege.) »Fogadást tettem Isten előtt, harcba menetelemkor, hogyha a törököt szerencsésen kiűzzük hazánkból, elzarándokolok Jerusálembe és ott az üdvözlő sírjánál hálákat adandók a könyörülő egek urának — mondá a haldokló Andrássy idősb fiához fordulva* —yde a mint látod édes fiam, fogadásomnak eleget nem tehetek immár a sir szélén állván * ;hanem minderre, a mi szent egy magyar előtt, kérlek fiam tedd meg te helyettem, és ha a csatákban megtört és sebhelyekkel teljes porhüvelyemet eltemetted, rögtön zarándokolj Jerusálembe és mutass áldozatot a magyarok Istenének 1« * LA Ai engedelmes fiú ezt megigérte. És csakugyan nem sokára útnak indulandó Andrássyhoz ekképéi) szól bájos neje: »Drága angyalom I hát csakugyan nem viszesz magaddal, ... itt hagysz egymagámban ifjú életem tavaszán elfonynyadni ?* »Nem viszlek szerelmes gyöngyvirágom, egyébb okok mellett azért sem, hogy hűségedet próbára tegyem«. »Menj tehát, jó uram. Isten szent lelke és hervadó szerelmem kisérjen ütadban, zokogva mondja a menyecske férjének^. . . de hogy hűségemről meggyőződve lehess, ime fogadd ezt az inget, melyet bűvös mesterséggel talizmán gyanánt úgy készítettem számodra, hogy bár meddig is fogod használni, mindig tiszta fehér marad, mig hűségem irántad meg nem törik. S most menj . . . Isten veled ... S ne felejts el . . .« Különféle utazási kellemetlenségek legyőzése után Andrássynk szerencsésen eljutott ugyan Jeru- sálémbe, de a fogadtatás annál végzetesebb lett. A török basa azonnal hírét vette, hogy egy magyar föur a város falainál bebocsájtást kér . . . be is bocsáttatott, de nem avégből, hogy az üdvözítő sírjánál ömlessze forró háláját a magyarok Istenéhez, hanem azért, hogy rabszolgává legyen. A basa maga elébe parancsolván Andrássyt ekképen szólt: »fe magyar gaur (kutya) kiűztél engemet Budáról, most majd én űzöm beléd az ördögöt; fogjátok meg — mondja alárendeltjeinek — és kössétek ama három kutyához, kik kertemben húzzák a jármot, hadd segítsen nekiek négyesben szántani«. Az Ítélet könyörtelenül végre hajtatott. Csaknem egy évig vonszolta már a jármot Andrássynk, s ezalatt a munkafelvigyázók, kötelességükhöz hiven, nem egyszer végig ostorozták a szegény, négyesben szántó magyarokat, úgy, hogy a három ur inge szintúgy megkérgesedett a vértől, Andrássy inge azonban mindig eredeti tisztaságában maradt, sem izzadságnak, sem pornak, sem vérnek legkisebb nyoma rajta észlelhető nem volt. E csodás körülmény az őrök figyelmét nagyban felébresztvén, kérdőre vonták Andrássyt, mi oka lehet annak, hogy társainak ingei oly piszkosak, az övé pedig olyan tiszta, mint a patyolat ? Akarva,/ nem akarva, be kellett vallania hogy ez az ing talizmán bájos nejétől, s mindaddig tiszta marad, mig neje a hozzá való hűségben megmarad. Alig értesült e titok felől a kegyetlen basa, azonnal Magyarország felé vette útját, hogy a bájos Andrássynét necsak láthassa, de hűségét is kipróbálja. Sasszárnyakon repült . . . s nem sokára megérkezett. Kassán megállapodván, azt izente Andrássynénak, hogy Jerusálemből férjétől izene- tet hozott, kéri tehat jöjjön hozzá, hogy az ize- netet neki átadja. Andrássyné bánatteljesen, de annál érdekesebb és vonzóbb alakban állt a basa előtt, s megütközve hallja, hogy férjét a rabságból csak hűsége és szerelme, árán szabadíthatja ki és emellett nagy kincsek birtokába jut . . . »Olyan nincsen«, mondja a magyar hölgy . . . e's ölően bájos szemeivel gúnyosan végig mérj S a basát... s ott hagyja a faképnél. * * *. * Másnap hajnalban, a mint a basa ördögi' álmából fölrezzen, hallja, hogy ajtaja előtt mennyei hangok zengenek f .^jtót nyitva látja, hogy egy (jeli ifjú mily ügyesen pengeti a cithara húrjait... tmennél tovább hallgatja, annál jobban elmerül az éginek tetsző zenébe, melyhez hasonló fülét még I nem érintette . . Majd meg ekképen szól az ifjú- hoz : Jöjj velem Jerusálembe és én királyom udvarába foglak ajánlani, hogy az ifjú királyfit e Mai számunkhoz egy íva elléklet van csatolva.'^l
