Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-02-16 / 7. szám

Melléklet a „Zemplén“ 7-ik számához, Különfélék. (Személyi hírek.) őfelsége kiváló kegyképen Mailáth Saroltának, a királyné udvarhölgyének, a magyar grófi rangot és méltóságot adományozta. Mailáth György országbíró családjának férfiága tud­valevőleg már régebben grófi ragra emeltetett, — Az igazságügyminister Papp Sándor dr. nagyváradi tör­vényszéki jegyzőt Királyhelmeczre aljárásbiróvá ne­vezte ki. — Brach Kálmán honvéd hadnagy Szeraje- vóból, szolgálattételre Ujhelybe helyeztetett át. — Dessewjfy Sándor Csanádi megyés püspöknél a szé­kesegyházbeli káptalan küldöttsége Németh József fölszentelt püspök és Csanádi káptalani helytartó vezetése alatt Budapesten f. hó n-én tisztelgett a .Nemzeti Szállói-ban. Tisztelgés után Dessewjfy püspök ebédet adott, melyen a küldöttség tag­jain kívül Bubics Zsigmond kassai püspök is je­lenvolt. — A zemplénvármegyei kaszinó titká­rává, Lehoczky Sándor helyére, aki tisztéről lemon dott, Hatvány László kir. törv. sz. joggyakorló vá­lasztatott meg. (Kinevezés). Parnói plébánossá Hiszem Kál­mán kassai káplán és német hitszónok nevezte­tett ki. (Névmagyarosítás ) A belügyminister Cziga- nek Ferenc újhelyi lakos és Teréz leánya vezeték­nevének »Szilvási«-ra, továbbá Kupcsik Paraszka Mátyás vezetéknevének >Bögözi<-re kért átváltoz­tatását megengedte. (Városi ügyek.) A képviselőtestületnek f. hó i-én tartott közgyűlésében következő tárgyak for­dultak elő: városi ügyész a »Kondás ház* eladása és a Csoltkó-íéle belsőség megvételére vonatkozó szerződéseket bemutatván, tekintettel arra, hogy a múlt évi 354. sz. a. kelt határozat ellen feleb- bezés be nem adatott, a bemutatott két rendbeli szerződés az 1886. évi XXII te. 59. $-a alapján megejtett névszerinti szavazással elfogadtatott. — Olvastatott Jusztusz József alattyáni esperes-plé bánosnak folyó évi január í8-án 38. sz. a. kelt levele, mely szerint a város közönsége által épí­tendő és fentartandó kisdedóvóiskolára 1000 ftos alapítványt tesz oly formán, hogy az alapítvány összege a kassai egyházmegye által gyümölcsöz- tessék és annak kamatja a kisdedóvó fentartási költségeire fordittassék, (Éljenzés) A szülőföld iránti érzelem legmelegebb hangján írott alapító­levél a jegyzőkönyvnél megöriztetni rendeltetvén Jusztus József esperes-plébánosnak ezen példaadó hazafias szép tettéért jegyvökönyvileg köszönet szavaztatott. — A gazdasági bizottság a Csoltkó- féle belsőségen építendő kisdedóvó tervét hiányos­nak találván, elrendeltetett, hogy egy kis pince és ezenfelül egy kút is építtessék ki a belsöségen- utasittatván a város mérnöke, hogv ezen munká­latokra tervet készitsen. — Olvastatott az V. ke­rületi m. kir. kultúrmérnöki hivatalnak a közös temető telepítése tárgyában beadott véleményes előterjesztése; a felolvasott előterjesztés Székely Elek, Jelenek Ádám és Lehóczky Mihály képvi­selőtestületi tagokkal kiegészített közegészségügyi bizottságnak sürgős jelentéstétel végett kiadatott. — Olvastatott az evangélikus hitközségnek temet­kezési hely kijelölése és az anyaegyháznak segély­ben leendő részeltetése tárgyában beadott kérvé­nye ; miután a közös temető kérdése folyamatban van és miután az 1868. évi 53. te. 22 $-a értel­mében a meglévő temetőkben a különböző vallás­felekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul te­metkezhetnek, folyamodó hitközség részére külön temetkezési helynek kijelölésébe a közös temető megnyitásáig a képviselő-testület bele nem bocsát­kozhatott; minthogy pedig a többi vallás­felekezetek lelkészei évenkint két öl fadotációban részesülnek, ezen dotáció a hitközség lelkészének is megszavaztatott. — A kövezetvám bérlők a száj- és körömfájás miatt elrendelt három havi zárlatból kifolyólag a f. évben kárpótlás fejében 300 ft bérleengedésben részesültek. — Városi mérnök az árvaház belsőségének építkezési helyekre történt felosztására vonatkozó tervét bemutatván, a terv az építkezési helyeknek nyilvános árverés utján leendő eladása végett a gazdasági bizottság­nak kiadatott. — A szervezési szabályrendelet jóváhagyása tárgyában kelt vármegyei kizottsági határozat tudomásul vétetett. — Siptz Dávid és Herman s.-a.-újhelyi lakosok a terhökre előirt térfoglalási összeg leiratása iránt beadott kérvé­nyükkel elutasitattak és a város ügyésze az elren­delt végrehajtás foganatosításával megbizatott, — Végül a pénztár utasittatott, kogy a bereezkii hid építéséből kifolyólag Blum József és Burger Adolf részére kiutalt vállalati összeget haladéktalanul fizesse ki. Több tárgy nem lévén, a közgyűlés 6y2 órakor véget ért (Vadászat.) Az Andrássy Gyula gróf zem­pléni uradalmához tartozó erdőségekben ma egy hete nagy hajtóvadászatot rendeztek, melyen Uj- hely nimródjai közül is többen vettek részt. A vadászatnak pompás idő kedvezett és rövid hajtás után két vaddisznó került gyepre. A szebbik pél­dányt a beteg gróf konyhájára, Voloscára küldték. (Házimulatság.) Meczner Gyula szives ven­dégszerető házánál, Makkos-Hotykán, fényes tár­saság gyűlt egybe e hó 8-án. A kedves házi asz­szony és Margit leányának szívessége, a házi ur nak magyaros kedélyessége, a sok szép hölgy és a lukullusi ellátás : sokáig emlegetetté teszik a je­lenvolt »jeunesse dorée* előtt ezt a házi mulatsá- ( got. Az átélvezett magyaros vendégszeretet mel- 1 let nem C9oda, hogy a cigányzene hangjánál mu­lató és táncoló társaság nagyobb része csak más­nap délután vált meg a kedves úri háztól. A mu latságban a háziasszonyon és Margit leányán kivül részt vettek : Boronkay Györgyné, Chyzer Kor- nélné, Dókus Mihályné, özv Farkas Lajosné, Ke- resztessy Lajosné, Meczner Andrásné, Árvay Ilonka, Bydeskuthy örzse és Sarolta, Boronkay Sarolta, Chyzer Margit és Etelka, Dókus Róza, Keresztessy Jelma és Irénke, Meczner Ilonka és Stenger Anna. Cs. (Időjárásunk) az egész hét folyásán át oly gyönyörű volt, hogy annál szebbet, gyönyörűbbet már kívánni sem lehetett. A folyton fokozódó meleg napsugár R. hőmérőjét 10—15 fokig felse­gítette délutánonkint a zérus-pont fölé. Déltájban a szép világ sürü rajokban özönlötte el a pom­pásul felszáradt gyalogjáró helyeket; »dolce far niente« pedig a tükörsima jégpályán napszállatig Halifax örömeit élvezte. Az influenzából felüdült betegek »dolentemente« mohó vágygyal élvezték a legtisztább levegőt. Odvasfogu próféták kelle­metlen időváltozást jövendölnek. (Előadás.) A helybeli kereskedő ifjak egye­sületének helyiségében dr. Reichard Salamon, az egyesület derék jogtanácsosa, f. hó 8-án, szép és mély tanulmányról tanúskodó előadást tartott a >kereskedelemről«. A cim közvetlenül érdekelte a kereskedőket s azért a kereskedő ifjak szép szám­mal gyűltek össze az előadás meghallgatására és élénk figyelemmmel kisérték a jeles előadó min­den szavát. A hatás, mely mindvégig észrevehető volt, a legmagasabb fokra emelkedett, midőn az előadó a kereskedelmi élet különböző ágait szelle­mesen definiálta, és az egyes államok be és ki­viteli kereskedését statisztikai adatok alapján egy­mással összehasonlította. A sikerült előadás, mely által a kereskedő ifjak önképzésükben csak gya­rapodhattak, nagy tetszést aratott. K. (Halálozás) Major József oki. gyógyszerész e hó 12-én Ujhelyben meghalt. A még csak 30 évet élt fiatal ember legutóbb Buday Ákos gyógy­szertárában volt alkalmazásban. Sorvasztó mellbe­tegség döntötte korai sirjába. (Világcsaló siketnéma.) Egy siketnéma (?) asszony állított be e napokban az alispáni hivatal­hoz, jelekkel esedezve, hogy a Szebenvármegye alispánja által Szabó Teréz nevére kiállított enge­délylevél alapján, neki Ujhelyben kéregetó sza­badság adatnék. Alapos kétség merülvén fel az általa felmutatott okirat hitelessége felöl : az alis­pán dróton kérdést intézett Szebenvármegye alis­pánjához, s a válasz megérkeztéig az asszonyt biz­tos őrizet alá helyeztette. Másnap megjött a vá­lasz, hogy a keregető levél hamis; hanem akko­rára már a szélhámos asszony is megugrott a ren­dőrség kezei közül. (A legújabb modern betűkkel) újonnan be­rendezett könyvnyomdánknak e lapok hirdetési rovatában foglalt értesítésére felhívjuk olvasóink b. figyelmét, annyival is inkább, mert jelenleg úgy lett berendezve, hogy a fővárossal Is bátran kiállja a versenyt, miről olvasóink, ha a hirdetést végigol­vasták, a szembeötlő árakról azonnal meggyőződ­hetnek. A kiadóhivatal. (Esküvő.) Császár Pál bodrogközi járási szolgabiró e hó 8-án esküdött örök hűséget Bács­kában Geőcze Erzsébet kisasszonynak, özv. Geőcze Bertalanná úrnő kedves és művelt leányának. (A krajnyai bálról.) Még most is fülembe cseng a: hogy volt ? hogy volt ? . . . Hát m. t. hölgyeim és uraim, bizony még én is, aki nem táncoltam, azt mondom, hogy a táncból a ki­merülésig elég volt s hogy a jótékony célú tánc­est, melyet a szinnai *társaskör< a Szinnán fel­állítandó óvóiskola javára f. hó 9-én rendezett, igen kitűnő, teljes sikerű volt. A szinnai járás értelmi­ségének karakterisztikonja: az igaz magyar barát­ság, a minden nemesért és szépért való lelkesedés, a legmodernebb jótékonycél sikeres előmozdítása iránti buzgólkodás tette az estét minden tekintet­ben fényesen sikerűvé. Hölgyek és urak nemes versenyre keltek, hogy az est sikerét biztosítsák. A tizenkét tagból álló rendezőség minden lehetőt elkövetett, hogy senkinek semmi kifogása ne le­gyen. A róm. kath. iskola lelkes igazgatója L. E. a jótékonycél iránti tekintetből a bál helyiségéül szives készséggel átengedte az iskola két igen tágas tantermét, melyek közül az egyiket a ren­dezőség táncteremmé, a másikat étkezőhelyiséggé ügyesen s ízlésesen átalakította. Különösen meg voltunk lepve, midőn a fenyögalyakkal s virá­gokkal dúsan feldíszített folyosón át a táncterembe léptünk. Egy tündéri kertben képzeltük magunkat. Oly szép, oly kellemes, oly ízléses és hatásos volt itt minden, hogy elfeledtünk minden but, bánatot s legalább pár órán át azt képzeltük, hogy a sze­gények is lehetnek e földön boldogok. Egy ily tánc­teremben a szép, szebb, legszebb toalettben meg­jelent kedves, szellemdus s bájolóan szép hölgy- koszorú közt, Pali homonnai barnalegény zenekara mellett, nem csoda, hogy nemcsak a fiatalság, de a mi kedves .öregünk* és szeretett Feri bátyánk is az örömpoharat igyekezett fenékig üríteni. Iga­zán a mi krajnyai bálunk egy nagyobb szabású bál eleganciájának színvonalán állott, akár a ren­dezést, akár a báli közönség fesztelen kedélyes, de mindig illemes és figyelmes magatartását tekint­jük. Kezdődött 8L órakor, végződött... a hölgyek azt mondják, hogy 7 órakor reggel, de mi férfiak, mindenikünk a maga felelőségére, eziránt még ma is tamáskodunk. De hát kik is voltak s kik tán­coltak ezen a kedélyes krajnyai bálon ? Ügyé ezt is óhajtja tudni a »Zemplén« t. olvasóközönségének »szép neme«. Az első csárdást s az első négyest minden hölgy, kivéve a korosabb mamákat, tán­colta. Ha jól számláltuk meg, 28 pár. Emelték pedig az est fényét jelenlétükkel a következők : Lippe Marietta grófné, Balás Mihályné, Cchinorá- nyi Sándorné, Csiszár Árpádné, Danes Jánosné, Durcsinszky Lászlóné, Haidinger Ottóné, özv. Deli Jánosné, Kossuth Elekné, Kula Istvánná, Márton Dénesné, Oláh Istvánná, Petrasovits Elekné, Pi- lecky Vilmosné, özv. Schitte Antónia etc. kedves mamák és bájos menyecskék ; továbbá : Deli Jolán, és Margit nővérek, Durcsinszky Margit, Felicides Tarka, Gerzanics Ilka, Gojdics Vilma és Irén nő­vérek, Kleiu Józsa és Stánci nővérek, Miladino- vits Irénke, Oláh Margit, Romátkay Margit, Szir- may Margit, Timkó Mélán, Ujfalusy Mariska, Za- borovszky Gizi stb. édes kedves piros rózsabim­bók. A nők a legjobb s legszigorúbb báli kritiku­sok, tehát helyesebben nem fejezhetem be báli referádámat, mintha a hölgyek Ítéletét, melyhez mi férfiak is teljes készséggel csatlakozunk, hirdetem ki s ezennel tudtára adom mindenkinek akiket illet vagy jövőben illethet, hogy a krajnyai bállal mindnyájan meg vagyunk elégedve s kérjük a nagyérdemű rendezőséget, hogy még sok ily táncestét rendezzen a »szegény Krajnyán«. —/ Emil. (A Budapesti Újság) felelős szerkesztését Hentaller Lajos-tó\ f. hó 9 ike óta Ábrányi Emil országgyűlési képviselő vette át. (Egyiptomi szembetegség.) A zsadányi ál­lami iskola tanítója Kárpáti Péter, lapunk munka­társa, akuttá vált szembajának megvizsgáltatása végett Budapestre utazván, ottan konstatálták, hogy makacs jellegű trahomában szenved s gyó­gyítás alá vették a Rókus kórház szemészeti osz­tályában. Az iskolájáért élő-haló tanító hozzánk intézett levelében arra kért bennünket, hogy nö­vendékeit, kik közül számosán szintén szemfájósok s valószínűleg az ő szembajával egyező betegség­ben szenvednek, ajánljuk a hatóság figyelmébe — mit is ezennel teljesítünk. (Vaddisznók.) Bármennyire is üldözik a kraj- nyaiak a duvadakat, még se tudják elpusztítani, mégis csordánként járnak hol a farkasok, hol a vaddisznók. A múlt héten a szinnai határban 8 db vaddisznót puskáztak agyon, ma pedig, azaz f. hó 12-én Sztarina község felső részén a falun keresztül 11 dbból álló vaddisznó falka inait végig, melyből a parasztok 2 dbot dorongoltak le. (Szerencsétlen furulyások). Szacsúrból jelen­tik nekünk, hogy ottan e napokban két tótatyafi, az egyik Czmurkó, a másik Nikita, szintén rágon dolta magát arra, hogy jobb hazát megy keresni Amerikába. Hogy-hogy nem, szereztek maguknak már útlevelet is. Czmurkó a kerített útlevélben »népzenész« nek volt minősítve, Nikita pedig, ki­nek a haja s szakála olyan szőke, mint a megti- lolt kender — »barnának« volt bemutatva. Szeren­csésen útra keltek s minden baj nélkül eljutottak Ruttkáig. Ott egy árgusszemü csendőr utjokat ál­lotta s bekísérte őket a laktanyára. Az őrsvezető, salamoni Ítéletet tartott fölöttük. Őmaga is muzsi- kális ember lévén, elővette hegedűjét, kezébe adta Czmurkónak s ráparancsolt, hogy huzza el neki a Szacsuron legkelendőbb nótát. Czmurkó ötölt, hatolt, végre beösmerte, hogy ő biz csak annyit ért ehhez a mesterséghez, mint az a vályogvető ci­gány, kitől az útlevelet Amerikából kapta, ért a márvány-faragáshoz. Azután Nikitára került a sor s kisült, hogy ami az ő haján- szakálán feketélik, az nem egyéb korommal kevert avas-faggyunál. Czmurkó meg Nikita, ez a két szerencsétlen furu- lyás, most vigasztalhatatlanok, sem nem esznek, sem nem isznak. A nép már predikátummal is megtisztelte őket. Czmurkó thudaci* (muzsikus), Nikita meg tpokureni« (füstös) gúnynevet kapott. (1790 —1890). Egy század lefolyását éljük a jelen évvel, oly századnak a leforgását, melynek kezdete nálunk is szülője volt a szabadságnak, a fölvilágosultságnak, s általán mindannak, mi az emberi méltóság legszebb érdekeit egyesíti 3 az emberi jogoknak megteremtője volt. A fráncia for­radalom nagy eszméi hozzánk is eljutottak és a nemzet érezte, hogy elérkezett az idő, mikor jogai­éit síkraszálljon. József császár oktalan rendeletéi­nek végiglen ellenszegült és 1790-ben mind meré­szebben és fenyegetőbb módon követelte alkot­mánya helyreállítását. A császár meghódolt a nem­zet akarata előtt és január 28-án irta alá azt a nevezetes leiratot, melylyel minden rendeletét — a protestánsokat érdeklő türelmi parancs kivéte­lével — visszavonta. Megszűnt a germanizáci' hasztalan próbálkozása, s a koronát már néhá’

Next

/
Oldalképek
Tartalom