Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-02-09 / 6. szám
Huszonegyedik évfolyam. Sátoralja-Ujhely, 1890 február 9 6- sz. ELŐFIZETÉS ÁS. Égése évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Zéziratox nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társaoalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Mcgjelenik mindéit vasárnap.) i HIBDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük e körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden Q centiméter után S kr számittatik. Államáé hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Csáky Albin gf. javaslata. A kisdedóvás ügye egyre nagyobb felkarolásban részesül hazánkban s az irányadó körökben, ahol eddig csak kevés érzéket tanúsítottak a nemzeti kultúr igények nek e nagy fontosságú érdekköre-, ama- gyar kisdedóvás ügye iránt. Ma már a magyar társadalomnak úgyszólván minden rétege át van hatva attól az igazságtól, hogy nemzeti kisded-nevelés nélkül nincsen szilárd nemzeti élet, enél- kül pedig szilárd nemzeti állam sem képzelhető. Akik Magyarországból egységes nemzeti államot akarnak alkotni, azoknak első sorban s a legszélesebb körben egységes nemzeti alapra kell fektetniök a gyermek- nevelést. Az országos kormány felelősségének érzetében komolyan hozzáfogott e feladatának megoldásához : a kisdedóvás ügyének törvény által leendő rendezéséhez és biztosításához. Csáky Albin gí. kultusz-miniszter, most, hogy az állami költségvetés keretében a a kultusz-budgetet tárgyalták a képviselő- házban, a legközelebbi jövőre kitűzött feladatokat is részletesen ösmertető beszédet mondott, melyet a t. Háznak minden egyes pártja megnyugvással hallgatott; mert a minister fejtegetéseiben kétségtelen tanujelét adta egészséges érzékének mindama kérdések iránt, melyek a magyar nevelésügy terén sürgős megoldásra várnak. Mindjárt, beszédének első részében, rámutatott a kisdedóvás ügyéi e, melyet lehetőleg még ez ülésszak alatt szentesit- tendő törvénynyel készül rendezni. Melegen érdeklődik e közkormányzati kérdés iránt a belügyminister is, ami nyilván azt jelenti, hogy a szóbanlévő főfontosságu kérdés a nemzeti és kulturális érdekek mellett nem hagyja érintetlenül a közegészségi érdekeket sem. Ma már ösmerjük a kultusz-kormány javaslatát. Holnap fog megnyílni a szaktanácskozás Budapesten Csáky gf. minister elnöklete alatt s bírálat alá veszi a kisdedóvók és menedékházak létesítése, fentartása és igazgatása ügyében készült törvényjavaslatot, melynek IV. fejezete ekként rendelkezik : »Minden törvényhatósági joggal felruházott város, tekintet nélkül egyenes államadójának meny- nyiségére, és minden község, melynek úgy maga a község, mint lakosai által fizetett egyenes állami adója együttesen évenkint 20,000 ftot meghalad, tartozik saját erejéből kisdedóvót állítani. — Az évi 10,000—20,000 ft. egyenes állami adót fizető községek, melyekben legalább 50 gyermek van, kik állandó gondozásban nem részesülnek, állandó gyermek-meriedékhazak felállítására köteleztetnek, a 10,000 ftnál csekélyebb évi egyenes állami adóval terhelt községek pedig, melyekben legalább 15 állandó gondozásban nem részesülő gyermek van, ideiglenes (nyári) menedékházak állítására köteleztetnek. Egyéb vagyon és jövedelem hiányában a község a gyermek menedekház felállítása és fentartása céljából az egyenes állami adók 3 százalékát meg nem haladó pótadót vethet ki. Az állam, ahol szükségét látja, állíthat kisdedóvót és igénybe veheti a 3 százalékos pótadót.« Jól jártak azok a községek, melyeknek értelmes vezetői jókor belátván a kisdedóvásnak köztársadalmi és nemzeti fontosságát, annakidejében részint a köztörvényhatóságok áldozatkészségét (mely a javaslat törvénynyé válása esetén a dolog természetéből folyólag megszűnik) részint a társadalom jótékonyságát (mely a törvény- javaslatban kiemelt 3°/0-os óvóiskolai adó behozatalával spontán jellegét elveszti) igénybe vették s már is virágzásnak indult kisdedóvókat létesítettek. Nemcsak az erkölcsi kész haszonnak örvendhetnek már ma, de a további anyagi megerőltetés félelmétől is nyugodtak lehetnek.Viszont azok a községek, melyek annak idején rósz tanácsadókra hallgatva, (mert ilyenek is akadtak), oktalan észszel, berzenkedő agyafúrtsággal ellökték maguktól a társadalom és köztör- vényhatósag által nekik odakinált anyagi segedelmet : mert ezután nem kapnak, ha kérnek is puszta »köszönöm szépen«-ért, kényszerittetnek majd az állam gyámkodását igénybevenni. Bizonyosok vagyunk afelől, hogy a magyar nemzet, mint tette eddig a magyar társadalom is, szívesen áldoz a törvényjavaslatban körvonalozott nemzeti és kulturális célra; hisszük, hogy a ministert osztatlan örömmel fogják támogatni az egységes nemzeti állam konszolidálását célzó törekvésében. Káló. Vármegyei ügyek. Választások megsemmisítése. Az adófelszó- lamlási bizottság tagjainak és a lóavatási bizottsági elnököknek a m. é. dec. 20 iki közgyűlésen közfelkiáltással történt megválasztását, felebbezés következtén, a belügyminister megsemmisítette. Vásártartási jog adományozása. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Buttka községben évenként kétszer országos- és hetenként, szerdán, hetivásárok tartassanak. A vármegyénkben lévő hadászati fontosságú utak föntartására e folyó évben 25,000 ft államsegélyt helyezett kilátásba a keresk. minister. Körjegyzőhelyettesités. Gallovics Sándor be- keesi közs. jegyző leköszönvén, ez állomásra ideiglenesen Román János oki. jegyző helyettesittetett. Körjegyzőválasztás. Tisza-lúci körjegyzővé ez évi január hó 29-én Palomby Gábor választatott meg. T A 5_0 A, Sárospatak, 1890. február 2. Czerneki és tárkeoi Dessewffy Sándor az uj Csanádi püspök. Egy emlék: kedvessége — egy érzés: melegsége, egy gondolat: felemelő hatása sugárzik reánk e névből, melynek olvasása egész lényünket ünnepi izgalommal tölti el; úgy szerettük mi Patakon Dessewffy Sándort városunknak egyetlen díszpolgárát 1 .. . Könnyű tehát azon felhívásnak eleget tennem, hogy róla írjak, mert a kit szeretünk, arról sokat és szívesen beszélünk és írunk. Röviden életrajzát is érintem. Sarja a kitér jedt cserneki és tárkeői Dessewffy családnak, melynek egy őse iDessev,* már az Árpád királyok alatt a szlavóniai „Csernek* várnak volt tulajdonosa, s melynek egy ága 1775-ben grófi rangra emeltetett. E család a múlt századoktól az újabb korig nagy fiakat adott a nemzetnek, kik közt főispánok, tábornokok, zászlós urak, nagy tudó mányu férfiakkal találkozunk. Nagy vagyonát a a Dessewffy Sándor ága is azért vesztette el, mert a török hódoltsági területek visszaszerzése után ottani birtokaikhoz a yneo acquistica commission előtt jogukat nem igazolták. Atyja: Antal, a 30-as években Temesvár megyének kedvelt alispánja, s 33 — 34 iki ország gyűlésen követe; anyja: nemes Koppauer Zsuzsánna Temesvár város polgármesterének és országgyűlési követének nagymüveltségii leánya volt, ki nem rég halt meg fia mellett Kassán. Dessewffy Sándor született 1834 junius 3án szüleinek pozsonyi útjában, hova ekkor az országgyűlésre utaztak fel. A magyar szabadságharc alig serdülő korában találta ; nem követhette két fivérét a harctérre, kik csatában vérzettek el. Gimnáziumi tanuló Kassán és Kis-Szebenben volt. — Aztán mint papnövendék az egri egyházmegyébe lépett, A teológiát a budapesti egyetemen végezte. 1857. aug. 9 én Füzes-Abonyban szenteltetett áldozópappá, ott káplánkodott is két évig. — 1859 ben az egri érseki gimnáziumban a bölcsészet és latinnyelv tanári székére szólittatott. — i860 ban a budapesti központi papnövelőintézet tanulmányi felügyelőjévé neveztetett ki. — 1864- ben ugyanezen intézetben a lelkipásztorkodás helyettes tanára lett. — 1866-ban az egri jogakadémiára a jogtörténet és statisztika tanárául hivatott s egyszersmind az akadémia hitszónoka volt. — 1867-ben ugyanitt politikát és pénzügyi törvényeket adott elő. 1868. jul. 3-án Perger János — előbb egri kanonok — akkor kinevezett kassai püspök mint püspöki titkárját a kassai egyházmegyébe vette át hol nem sokára szentszéki ülnök is lett. — 1873-ban özv. herceg Bretzenheim Ferdinándné kijelölésére a sárospataki plébániát nyerte el, mely állásában 1875-ben kerületi alesperessé, 1882 ben vérteskereszturi címzetes apáttá neveztetett ki. 1884-ben a kassai székesegyház mesterkano- nokságára emeltetett, de a kinevezés után Patakon még 1885. év május haváig maradt. Eltávozása előtt 1885. év ápril 24-én a város képviselőtestülete Sárospatak díszpolgárának választotta meg. 1886 ban Kassán székesegyházi főesperes kanonokká lépett elő. Tagja, igazgatója, elnöke lett több tanügyi hatóság, tanintézet és közművelődési egyesületnek. 1890. január 4-én csanádi püspökké neveztetett ki. Ez életrajzi adatok száraz felsorolása után I szólok különösen pataki életéröl; férfi korából, ed dig, közöttünk úgyis legtöbbet, 12 évet, töltött el. AUnt papot mély és vallásos érzés hatotta át, ] jóságos tekintetéből, egész lényéből a vallás vi- I gasza áramlott ki. Híveinek szószéken kivül is I fáradhatatlan gondozó atyja volt. Hozzá intézett I búcsú szavaimat ismételve : "Erkölcsi ítélete szigorú addig, mig a tántorgót kellett visszatartani, de azt, a ki ellankadt, ő mindég sietett felemelni. Pap volt a legigazabb értelemben; egyháza hü papja. De nem olyan pap, a ki azon merev dogmákat hangoztatja, melyek a felekezeteket elkülönítik és ellentétbe hozzák egymással; de olyan pap, a ki azon közös erkölcsi elveket törekszik érvényesíteni, melyek a fajok, nemzetek, vallások szerint szétszakgatott emberiséget egyesitik.« Szivén leginkább a nevelés ügye feküdt. Az iskolákban szívesen elidőzött. Midőn a hatósága alatti tanítók vagy apácanövérek betegek voltak, helyettük ö tanított. A felsőbb leány-osztályokban •egyes tárgyakat maga adott elő, p. alkotmánytant, műtörténelmet. Ez utóbbinál európiai úti tapasztalatait elbeszélte s a műemlékek rajzait bemutatta. A bolond gombák természetrajzi oktatását is magának tartotta fenn, mert súlyt fektetett reá, Mai számunkhoz egy ív melléklet van. csatolva.
