Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-02-02 / 5. szám
Iák megnyitását; 60 forintot adott a rektornak, hogy a lakás közelében egy, az iskolai céloknak megfelelő házat béreljen s hogy végre valahára kitűzött céljokat megvalósíthassák. Az iskola nov. 15-én nyittatott meg, eleinte csekélyszámu ifjúsággal; de a szent buzgalom mindinkább több és több érdeklődőt vont körünkbe. 1738-ban már 60 növendéke volt az intézetnek, A tanítás köre az elemi volt; csak később a szoká sós három osztály felállításával vált középiskolai jellegűvé. Bár hivatásukhoz nem tartozott, helylyel- közzel mégis a hívők lelki üdvét is figyelmökre méltatták ; sőt ha idejök megengedő, szívesen segédkeztek az istenitisztelet emelésére, úgy helyben, mint szünnapjaikban a közelfekvő helységekben és városokban. Ebben az időben történt, hogy a mádi plébános, szélhüdés által találva, több hónapon át ágybanfekvő beteg volt. A házfőnők úgyszólván minden héten átrándult Mádra szentbeszé dek tartása végett, kisegítendő a beteg plébánost; sőt a rend a beteg plébános kérésére kivételesen állandóan is alkalmazott Mádon némi beneficium fejeben segédlelkészt, Bernát atyái1). A plébános nagy kegyelettel viseltetvén a piaristák iránt, jelentékeny hagyományokat biztosított végrendeletében a tokaji háznak; mit azonban a püspökség eleinte kifogásolt e szavakkal »ha valamit adni akar, adja életébem (si vult aliquid dare, det du- rant e vita); utóbb gr. Erdódy Gábor, egri püspök, belenyugodott s igy vált lehetővé, hogy a hagyaték Czakó plébános halála után (1739. okt. 21.) a rend számára biztosítva lett * * * 5). Kétségkívül az anyagi helyzet nyomorúsága ha nem is akasztá meg szellemi foglalkozásuk gépezetének kerekeit, de a gyakori nélkülözések munkálkodásaikra nem egyszer bénitólag hatottak ; mert a megélhetés lehetősége oly szerény mértékű volt, hogy igen sokszor kénytelenek voltak a ne- messzivü jótevők adományait elfogadni. Ezek között mindenek felett kitűnt b. Andrássy Józsefné, szül. Balassa Erzsébet grófnő, ki gyakorta átrándult Monokról Tokajba s igazi vallásos buzgalommal gondoskodók a feltűnőbb hiányokról. Ilyen jótevő volt Bossányi József is, ki nem egyszer nyitá meg erszényét és éléstárát, hogy ezek tartalmát a »szeretve-tisztelt« atyákkal megoszsza. Anyagi helyzetük csak 1740-ben kezd javulni a már említett Czakó-féle hagyaték birtokbavétele után. A nevelésnek és tanításnak szépen megindult menete vidáman haladott a kijelölt irányban, nem is gondolva semmiféle eshetőségre, midőn 1739-ben veszedelmes pestis állította meg előretörekvő útjában. E baj a déliebb vidékeken, itt ott már két év óta, mutatkozott, mint sajnos kísérője különösen a nyári hónapokban viselt háborúknak. Teljesen bizonyos, hogy ennek a török háború volt a legközelebbi oka. 1739. május havában lép fel Hegyalján; dühöngéseinek középpontja különösen fállya, hol a Belgrád vidékéről visszatért s ott telelő katonák voltak széthintöi. Bar a legszigorúbb kordon vonatott, a csapás mégis julius végével a szomszédos városokba is eljutott s szeptember havában széliében hosszában az egész Hegyvidéken grasszálni kezdett. Tokajban szeptemberben lép fel s csak 1740. ápril havában szűnik meg. Természetes, hogy ily viszonyok között a szellemi élet nem virágozhatott falai kozott. Az anyagi bajok enyhülésével vált lehetővé egy kis kápolnának építése, illetőleg nagyobb arányú átalakítása és berendezése is a Gyulay Zsigmondiéi telken, melyet Demeter atya 1500 vfton vásárolt. A munkát 1741. szeptemberben kezdik s a jövő év jun. 3-án fejezték be teljesen. Molnár András, szabolcsi főesperes, nagy örömmel és szives készséggel benedikálta a kész kápolnát. Itt voltak az elemi iskolából lassanként terjeszkedő nyelvészeti osztályok is, mig a rendtársak a Pikó- czy-iü ötszobás hazban laktak, mely az említett elemi iskolától s nyelvészeti osztályoktól délnek feküdt. GONDOLATOK. Az élet. Az élet számára kétféle ember van: barát és ellenség. Barátja az életnek, kit a terhes munka nem ver le lábáról; kit az élet háborgó ten gerén a hullámok nem sodornak el ; aki, mint villámoktól ostromolt szírt, megedződik acéljelle- mében a sors csapásaitól. — Aki az életet csak tehernek és nem az örökléthez való előkészületnek tekinti; aki nyűgnek tartja s kedvetlenül lerázza nyakáról a mát, hogy a holnap ott újra helyt találjon; ki többre becsüli a bársonysima kezet az eke szarvá*) Bernát atya példás buzgalommal adminisztrálta 3 éven keresztül a plébániát, mig maga is az uralkodó járványnak esett áldozatul. 5) Czakó hagyatéka állott, a) egy kúriából, melyhez nehány szólő tartozott a mádi hegyen , mindezeket P. Adalber- tus a S. Georgio 1742-ben a rend beleegyezésével eladta 4500 rforinton a b. Andrássy családnak. A töke ott marad a családnál kamatra, miként ez b. Andrássy József Öméltóságával kötött szerződésből ki is tűnik; b) 3000 ft készpénzből. :E szerint az egész hagyaték kitett 750° ftot. Más fundátusok voltak: Iklodi B. Szuha Fere c csász. és kir. udvari tanácsos; Egri Ferenc bodrog-kereszturi és Kelemen Lőrinc mádi plébánosok stb. nál ; ki a kacérkodó reménynek udvarol és a józan észnek hátat fordít í az ilyen ember ellensége az életnek. A halál. A halál a földi igazság, mert egyenlően szeret mindenkit, mert mindnyájunkat személyváloga- tás nélkül meglátogat. — A fejedelemnek éppen úgy, mint az utcai koldusnak szemébe kiáltja: »eddig és ne tovább /« A halál birodalma a legnagyobb, alkotmánya a legbékésebb és legtökéletesebb, mert lakói is a legigénytelenebbek, Nincs ott sem zsarnok, sem kenyéririgység. Nem kell ott protekció. Hazugság, csalás, lopás, rablás, gyilkolás száműzve van a halál országából, mert ott a legmélyebb titok is köztudomású dolog. A lakosok oly jól is érzik ott magukat, hogy egynek sincs kedve ide visszajönni. A remény. A remény olyan mint a méreg. Okszerűen használva gyógyít, nagy adagban öl. (F. A.) Diogenes hajdan lámpással keresett embert de nem talált; ma villámvilagitas mellett tehetne kísérletet — ép oly hiába, (U. S.) Sz . . . -re. Kicsiny szobád templom nékem, Bájos arcod oltárképem. Térdet hajtva, esd ve kérlek : Szeress, mint én, drága lélek 1 K-a. HUMOR. A magyar történelem tanára hoszas magyarázat után kérdez: — Értette azt kérem, hogy Mária királynő megosztotta Zsigmonddal a hatalmát ? — (A tanuló, kinek az esze Mariskáéknál járt az ozsona-asztal körül, vakmerőén felel:) — Igenis, értettem — tanár ur1 — Nos, hogyan értette/ Hát úgy, hogy Zsigmondnak is jutott három alma, meg Máriának is. Az ok: Gazdaszony. Jaj, be süket ez a fazék 1 Gazda : Nem csoda, hisz’ látod, le van törve a füle. (U. S.) Ideálista. Nincs igazabb ideálista Faragó Pálnál tán : Hisz’ napokig futkos szép Ideálok után. _ (U. S.) Békétlenkedés. Bizonyos, hogy az a csomag, melybe a mennyei atya számomra bepakolta a sze- renencsét, elveszett a postán. Reklamálni fogom 1 (U. S.) HIVATALOS RÉSZ. 131/890. főisp. sz. Zemplénvármegye főispánjától. Válamennyi közigazgatási hatóságnak! Reisinger G. és fia, kassai cég csavarható faiüggöny és ablakredő gyárának gyártmányaira s ezen pártolást érdemló hazai vállalatra a közig, hitóságok figyelmét felhívom. S.-a.-Ujhely, 1890. január 28. Molnár István, főispá«. 4-11890. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. A nagymélt. belügyministériumnak dr. Szent- péteri boncasztala tárgyában kelt körlevelét alább azzal küldöm meg, hogy annak tartalmát járás és körorvosaival tudassa s adandó esetben boncasztalok beszerzésénél erre figyelemmel legyenek. S.-a.-Ujhely, 1890. január 7. alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. M. kir. belügyministertől. 73097. sz. Körrendelet. Általában ismeretesek azon nehézségek, melyekkel a vidéken, ahol kórház vagy hullaház nincsen, egy megfelelő boncolóasztal hiányában a hullaboncolásoknál megküzdeni kell s hogy a nagy figyelemmel és pontossággal eszközlendő boncolások eredménye alkalmas eszközök nem létében, igen gyakran kockára tétetik. Ezen hiányok leküzdése céljából s a vidéken teljesítendő boncolások eredményének biztosítása végett dr. Szent- pétery János, tordai gyakorló orvos, oly boncolóasztalt talált fel, amely szerkezeténél fogva szétszedhető s könnyen szállítható lévén, a kitűzött célnak teljesen megfelel s a szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján sikeresen használhatónak bizonyult. Amidőn tehát a törvényhatóságnak, valamint a községeknek figyelmét a szóban lévő bon- coló-asztalra irányítom, egyszersmind felhívom a törvényhatóságot, hogy amennyiben törvényhatósága területén boncoló-asztalok beszerzésének szükségét fenforogni látná, azok iránt, tekintettel az ilyenek beszerzéséből származható közegészségi előnyökre, közvetlenül a feltaláló: dr. Szrntpétery János orvoshoz Tordára forduljon és a kis községek előtt is kiemelve, a bonc-asztal felette czélszerü és alkalmas voltát, ugyanez eljárásra figyelmeztesse. Végül megjegyzem, hogy a többször hivatolt boncoló-asztalok darabonkint 25 ft egységi ár. mellett rendelhetők meg, melyhez darabonkint í ft csomagolási s ezenkívül a szállítási költség is számitta- tik. Budapesten, 1889. december 18. Gróf Teleky. 527.(89- sz. Zemplénvármegye alipánjától. Gróf Andrássy Aladár nagybirtokos a felsőbodrogi vizszabályozó-társulat jobbparti árterének tervezett belvízlevezetés ügyére vonatkozó iratokat a belviz árterületek községenkénti kimutatása és egyéni részletes ártéri telekkönyvekkel kiegészítve beterjeszti. Hirdetmény. Gf Andrássy Aladár nagybirtokos 13164(89. sz. alatt belvizszabályozás iránt beadott kérvényével folyamatba tett engedélyezési ügyben mielőtt a további eljárás iránt intézkedés tétetnék, az V-ik kér. kir. culturmérnöki hivatal, mint hatósági szakértő, 432(889. számú előterjesztése figyelembevételével a vizj. törv. 130. § a, valamint az ált. rend. 71, 72. és 73. § a értelmében az összes érdekeltségnek társulattá alakítása megkisértése céljából közgyűlés megtartását elrendelvén, annak határidejéül f. évi február hó 27 ik napjának d. e. 10 óráját Töke Terebes községházához kitűzöm. Az idézett törvény értelmében saját elnökletem alatt Horváth József, mint a vizi ügyek előadója, a gálszécsi járás főszolgabirája az V-ik kér. kir. culturmérnöki hivatal, mint hatósági szakértő közbejöttével tartandó közgyűlésre a társulatba bevonandó összes érdeklettek, névszerint: gf Andrássy Aladár, gf Andrássy Gyula, gf Andrássy Manó, gf Almássy György, gf Hadik-Barkóczy Endre hitbizományi örökös nagybirtokosok, T.-Terebes, Hardicsa, Miglész, Vécse, Hoór, Tussa-Uj- falu, Tussá, Parnó és Szécs Polyánka községek képviselői személyesen vagy igazolandó meghatalmazottjuk által és végül a felső-bodrogi vizszabályozó- társulat igazgatósága megjelenésre a törvényes következmények súlyával ezennel meghivatnak és egyszersmind értesittetnek, hogy a műszaki iratok és tervezetek megtekintés és esetleg másolatok kivétele céljából a vármegyei levéltárban az érdekeltség részére nyitva tartatnak. Felhívom tehát a gálszécsi járás főszolgabi- ráját, hogy jelen határozatot a fentirt községekben szabályszerüleg kozzététetvén, annak teljesítését igazoló bizonylatokat az eljáró küldöttségnek a közgyűlés napján terjeszsze be. Egyidejűleg az ártéri kimutatások a hatóság- szakértőnek a szavazatok birtokaránylag kiszámii tása céljából kiadatnak. Mely hirdetmény a »Zemplén* cimü helybeli lapban is közzététetik. S.-a.-Ujhely, 1890. január hó 22. Matolal Etele, alispán. Zemplénvmegye bizottságának S -a.- Ujhelyben 188p. december hó 4. tartott közgyűléséből. 702 20038. Olvastatott a földmivelésügyi m. kir minisztérium 65,481. sz. alatt a nemzetközi jelleggel biró kőbányai állandó sertés piacon fel lépett ragadós lábfájás elfojtása és újból való be- hurcolásának megakadályozása céljából megtartandó óvrendszabályokat tárgyazó körrendeleté. A ministeri körrendelet tudomás és szigorú alkalmazkodás végett az alispánnak, járási főszolga- biráknak, a vármegye területén lakó állatorvosoknak kiadatni s a »Zemplén« c. hivatalos közlönybe közzététetni rendeltetett. Kelt mint fent. Jegyzetté: Kiadta: Somossy Sándor, Viczmándy Ödön, tb. aljegyző. főjegyző. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. ministertöl. 65,481. sz. Körreudelet valamennyi törvényhatóságnak (Budapest főváros kivételével) A nemzetközi jelleggel biró kőbányai állandó sertéspiacon fellépett ragadós lábfájás mielőbbi elfojtása és újból való behurcolásának megakadályozása céljából ez idő szerint a következőket rendelem: 1. Sertések az ország területéről a kőbányai piacra csakis vasúton és kizárólag külön engedélyek alapján szállíthatók. Ezen engedélyek csakis egyszeri szállításra adatnak és a keltezéstől számítva tiz napig érvényesek. 2. Ily engedélyek csakis oly egészséges sertésekre adatnak ki, melyek a folyamodvány kelte előtt tiz nappal hatósági állatorvos által megvizsgáltattak és egészségeseknek találtattak. Az apróbb részletekben összeszedett sertések szállithatására irányzott nyomtatványokban az is igazolandó, hogy azok az említett állatorvosi vizsgálatot megelőzőleg legalább harminc napon át állandóan ugyanegy falkában és egy helyen együtt tartattak. A mondott szállítás egyáltalán nem engedélyeztetik oly helyről, hol a száj- és körömfájás járvány el van terjedve. Ezen sertések említett fekhelyükről mindég a helyi hatóság által a netáni fertőzött utak és helyek elkerülésével kijelölendő irányban közvetlenül
