Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-01-26 / 4. szám
Melléklet a „Zemplén“ 4-ik számához. Hirek az országból. Andrássy Gyula gróf egészségi állapota örvendetesen javul. Voloskában a tengermelléki levegő igen jót tesz neki. A nemes gróf egy bárkát bérelt s ha csöndes a tenger naponta tesz egy-egy sétautat az öbölben. Tisza, Wekerle és Szápáry gf. ministerek, kiket az influenza ágyba fektetett s napokon át erős lázzal gyötört — betegségükből szerencsésen kiépültek s már átvették az államügyek intézését. Országos népszámlálás lesz a jövő évi jan. t —IO bezárólag, amikor is az ország népessége egybe fog íratni a f. évi december hó 3 ■•én talált viszonyok alapján. Ugyanakkor összeiratnak a köz- és magánépületek is országszerte. Különfélék. (Ujhely — Kassán.) A s.-a.-újhelyi k. r. nagygimnáziumnak főgimnáziummtná leendő kié- ■ gészittetése ügyében fáradozó bizottság hattagú j küldöttsége Matolay alispán vezetése alatt f. hó 24 én Kassán járt, hogy a megyés püspök, Bubid Zsigmond Öméltóságának, úgyszintén Szieber Ede dr. tankerületi kir. főigazgatónak az ügy iránt való meleg érdeklődését felkeltse. A küldöttség, melynek tagjai voltak: Ambrózy Nándor, Bydes- kuthy Sándor, Chyzei Kornál dr., Hornyay Béla dr., Mailáíh József gf,, és Siegmeth Károly, d. e. 1 i-kor tisztelgett püspök Öméltóságánál, aki az ügyet magáévá tevén megígérte, hogy azt minden tőle kitelhető erkö'csi és anyagi támogatásban teljes készséggel fogja részesíteni : egyszersmind, legnyájasabb fogadtatás után, a küldöttséget barátságos vendéglátással ebédre meghívta. Ebéd előtt sorra mutogatta a püspöki termeket, melyekben a legritkább és legdrágább műkincsek vannak felhalmozva részint festményekben és remek acélmetszetekben, részint porcellán-mütárgyakban s nagybecsű régiségekben. A kincsesházzá alakított püspöki rezidenciának dúsgazdagságáról, : fényéről és pompájáról úgyszintén a kitűnő j főpapnak leereszkedő és szives nyájasságáról a küldöttségi tagok elragadtatással beszélnek. Ebéd alatt püspök Öméltósága poharat emelt S. a- Ujhely város lelkes közönségéért, kívánva, hogy j a közmivelödés ügyének zászlóvivőit s mindazo- , kát, akik nyomukban járnak, az isteni gondviselés j teljes diadalhoz vezérelje. A küldöttség részéről Matolay alispán szólott, — éltetve a tudomány és művészet leglelkesebb pártfogáját, Bubid Zsigmond püspök Öméltóságát. Látogatást tett még a kül- j döttség Dessewffy Sándor kanonoknál is, kérve a kő- j zel jövőre hathatós anyagi és erkö'csi pártfogását,— úgyszintén Szibet főigazgatónál. A küldöttséget itt is, ott is kitüntető és sikerrel biztató fogadtatásban j részesítették. Püspök Öméltósága még azt is meg- < ígérte, hogy mihelyt egészségének jobbrafordulása 1 megengedi, személyesen fog főgimnáziumunk ügyében a ministernél közbenjárni s a kormány támogatását Ujhely részére biztosítani igyekszik. (Az időjárásról) kedvezőt nem mondhatunk. Szerdára viradólag nagy hóesés volt, de nyomába jött a langyos fuvallat s azóta rohamos az olvadás. A hegyekről lerohanó szennyes áradat zuhogva ömlik a Rongyva patak jéghátára. Az emberek, ha dolguk engedi, szívesen maradnak a fütött szobában s egyrészük türelemmel nyögi, másrészük békés megadással várja — az influenzát, melynek a ködös, lucskos idő, mint látszik, hűséges csatlósa. A hómagasság, mely átlagosan e hét elején még két deciméter volt, az utóbbi napok folyásán felényire sülyedt. (Influenza mindenfelé.) A gonosz bár életveszedelemmel ritkán járó nyavalya vármegyénkben s kivált a székvárosban majd minden háznál tesz látogatást. Vannak a vármegyében falvak ahol, mint az ottlakók beszélik, egy-egy szobában három-négy betege van az influenzának. A felnőttek napokig sinylik, a gyermekek főfájás és egy kis láz árán menekülnek tőle. Az újhelyi gimnáziumban a betegek napi átlagszáma a 30—40 közt váltakozik. A tanárok közül e héten már hárman nem tarthattak előadást az influenza miatt. Minthogy a helyzet Ujhelyben kedvezőtlenebbre fordult, a hatóság, pedagógiai és közegészségi okoktól indíttatva, intézkedett az iskolák bezáratása iránt. (Ne emeljünk kalapot!) Soha okosabb divatot még nem akartak életbeléptetni, mint azt, melyre az influenza kényszeríti most az embereket. Hires orvosok mondják, hogy az utcán való kalapemelés előmozdítja az influenzát, mert az ember könnyebben meghűl. Emiatt a fővárosban, kivált az Elizeus-fejü öreg urak, már abbanhagy- ták a kálaplevevés szokását. Nem süvegelik meg egymást az emberek. E helyett divatba jött a ka tonás köszönés : a szalutálás, ami nemcsak okos, hanem elegáns módja is a köszönésnek. Tehát le gyen nálunk is a jelszó : ne emeljünk kalapot! (Halálozások.) Az elmúlt héten Ujhely város három tisztes polgárát szólította ki végzete az élők sorából. Márton Dávid, Grosz Adolf és Hercz Kálmán kereskedők halála költött gyászt családjaik és ismerőseik körében. — Wihs Kerestély cukrászt és családját is súlyos csapás érte ; két éves kis leánykájuk pár napi betegség után meghalt. (Kinevezés és áthelyezés.) A kereskedelmi minister Smidt Károly újhelyi pénzügyigazgatósági íapidijast a budapesti postatakarék-pénztárhoz tisztté nevezte ki. — Pavletics Béla újhelyi járásbiró- sági joggyakorló a budapesti kir törvényszékhez helyeztetett át. (Népesedési mozgalom.) Hiteles adatok alapján egybeállitottuk Ujhely városnak 1889. évi születési és halálozási statisztikáját. Az eredmény kedvezőnek mondható ; amennyiben a szülöttek összege 759. a megholtaké 520; a születések tehát 239-el múlják fölül a halálozások számát. Az arány a különböző hitfelekezetek között következőleg oszlik meg : róm. kath. szül 325, megh. 235 1 gör- kath, sz 139, megh. 102; ref. sz. 96, meghalt 81 ; izraelita (st. quo) sz. 79, megh. 53, aut. orth. sz. 72, megh, 41 ; szefárd orth. sz. 48, megh. 18. Legszaporább tehát a csekély számú szefárd hitközség, hol a születések száma jóval kétszeresen felülmúlja a halálozások számát. (Gyászistenitisztelet) A helybeli izr. statusquo anyahitközség rabbijáért, a múlt héten Szan-Rémó- ban elhunyt Berhmann Lipótértí. hó 21. gyászistenijj tiszteletet tartott a templomban, mely alkalommal a nyíregyházi statusquo'hitközség derék rabbija, t mert megtudta, hogy csak midenki maga keresheti a maga számára napszámosok nélkül, a másik meg azért hült el, mert a gombot nem taláta egyik ruhájában sem. Az előbbi futkosott össze-vissza a kastély körül, a másik meg lóra ült és elnyargalt az országúira, mert azt gondolta, hogy ott ejthette el, vagy ott eshetett az ki a zsebéből. Az öreg báró meg feleségével ott ültek a legfényesebb teremben, szorongó szívvel várták, hogy ki hozza meg a gombot, ki lesz a vő? Ilonka gondolta, hogy a gróffiu meghallva a hirdetést, azonnal fut a gombbal. Megsem gondolta volna, hogy az a gomb is úgy járt, mint azok a fényes gyémántos gombok. Elmúlt az első nap, Ilonka kedve alább hagyott. Hát még mikor látta, hogy az ő gróf ifjúja szótlanná, buskomorrá vált ? Már megbánta, hogy azokat a szavakat kimondotta, meg hogy megesküdött, meg hogy kihirdettette. Mikor megtudta titkon a grófimtól, hogy elvesztette a gombot, sirt, sirt keservesen. * Jábes örült helyzetének, de hogy is ne, mikor reggel, délben, este pompásabbnál pompá- sabb étel, ital volt előtte; ügyes volt az a csár- dásné, nagyon megörült a százasnak ; csak aztán vette jobban szemügyre vendégét. Módnélkül megtetszett neki Jábes gyönyörű alakja, hát még az a szép ifjúi piros arc ? Megszépité még jobban előtte az a gondolat, hogy az az ifjú valmi hercegfi legalább is. Jábes fülébe is elhatott a hirdetés és arra a gondolatra jött, hogy alighanem azok a gombok lesznek azok a kérdésesek, melyeket ő talált, 1 melyeket azonban odaadott egy öltöző ruháért, I meg egy teli erszényért. De bánta most tettét. — Nem ilyen gombot keresnek? Kérdé Jábes a szép csárdásnét kabátjára mutatva, melyen az a fényes gomb ott ragyogott. — Dehogy 1 mondá a csárdásné tüzet su - gárzó szemekkel. Szegény csárdásné, úgy beleszeretett a Já- besba, hogy szerelmében majd felfalta azt az ifjút. Majd mutatok én olyan-féle gombot, mondá eltűnve. És hozott a csárdásné nehány elavult kez- tyüt, melynek gombjait mutatá. —- Mire valók ezek? Kérdé Jábes bárgyún. — Keztyük, kézrevalók 1 — De szép kis kezek lehetnek azok, melyek ilyenekbe elférnek. — Ugy-e szépek? Mondá lángoló arccal a csárdásné, arcát közel téve Jábeséhoz Ezek azok a kezek, mutatá szép kezeit. Jábes megfogja a csárdásné kezeit, mire a csárdásné forró, majd hideg borzongást érzett tagjain végig futni. Hirtelen elrántá kezét, de épp abban a pillanatban bujt az ördög belé és elvesztve önuralmát, magához öleié erősen Jábest és össze-vissza ! csókolta arcát, ajkát, szemét, homlokát. Jábes tűrte, majd ő is kitárá karjait és dobogó szivére öleié a menyecskét. Jábes úgy érzé, mintha álom nehezült volna reá, de csak pillanatig, mert aztán egészen magához jött. És a menyecske ölelése, a menyecske parázscsókja Jábes szivéről, eszéről, szeméről mintha egy hályogot húzott volna le, mert attól a perctől fogva nem az volt röbbé a ki volt. hanem eszes, okos, szerelemért esdő szivü Jábes. Mit tehet egy menyecskének az ölelése, csókja ? (Vége köv.) Friedmann Károly mélyen megindító gyászbeszédet I mondott. A gyászünnepség végét a boldogult rabbi lelki üdvéért mondott ima képezte, melyet Eibu- schütz Izsák kántor szép hangjának teljes erejével meghatóan adott elő. Este a hitközség előljáróságá nak Schwarcz Bernát elnök, Reichard Mór. Teich Zsigmond, Haas Lipót és Löwi Adolf tagokból álló küldöttsége tisztelgett a Friedlieber Albert vendéglátó házánál tartózkodott rabbinál, hálás köszönetét mondván neki az elhunyt kartárs iránt való kegyeletből mondott remek gyászbeszédért. K. (Nemes tett). Ujhelynek egy hű fia, disze, büszkesége : Juszlusz József eperjesi r k. esp.-plébános, a lapokból értesülvén arról, hogy S.-a.-Ujhely város képviselő-testülete közköltséggel óvó-iskolát szándékozik építtetni, a városi főbíróhoz intézett, hazafias szellemű levél kíséretében 1000, azaz ezer forintot küldött az óvóiskolai alap gyarapítására. A fotisztelendő urnák nem ez az első szép tette, mely- lyel beigazolja szülővárosa iránt való nemes áldozatkészségét. Köztudomású dolog, hogy 1887-ben 1500 ftos alapítványt tett jóltanuló szegény ifjak javára az újhelyi gimnáziumnál; 1888-ban pedig IOOO ftot adott a vármegyei közkórháznak. A ne- messzivü adakozót Isten sokáig tartsa és éltesse ! (Meghívás) A zemplénvármegyei kaszinó t. c. tagjait van szerencsém f. évi február hó <p én délutáni 2 órára a kaszinótermében tartandó rendes évi közgyűlésre meghívni. A közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Az 1889. évi számadások megvizsgálása, a választmánynak a számadás alóli felmentése és az 1890. évi költségvetés megállapítása. 2. Az elnök, alelnök és a választmány megválasztása 3 évre. 3. A tagdíjaknak 16 ítra, illetve a féldijas tagok után 8 ítra való emelése iránt a választmány részéről teendő indítvány. 4. A tagok által netalán teendő egyéb indítványok. Minthogy a 3. pont alatt említett tárgyban az alapszabályok 66-ik §-a szerint a közgyűlés csak úgy lesz határozatképes, ha az összes tagok kétharmad része jelen van : a t. c tagokat minél számosabb megjelenésre kérem. S.-a.-Ujhelyben, 1890. január 17 én. Molnár István elnök. (Egy földink) Polonyi Elemér újhelyi születésű ifjú művész, ki a bécsi zeneiskolának volt növendéke, f. hó 14 én mutatta be először magát Bécs- ben Bösendorfer hangverseny termében a müértő nagy közönségnek. A bécsi és budapesti nagy lapok zenereferensei az ifjúban egy második Rubinsteint látnak. Az 5—600 főnyi diszes közönség Po- lonyinak minden eljátszott darabja után szűnni nem akaró tapsviharban adta elösmerésének tanujelét. Óhajtandó volna ha az ifjú művész Magyarországon s főleg szülővárosának Ujhelynek is bemutatná müvésztehetségét. (Az ág. ev. egyház) s. a. újhelyi gyülekezete első istenitiszteletét f. hó 19-én d. e. 10 órakor tartotta a Horváth-féle leánynevelő intézetnek erre a célra berendezett két tantermében, hová a hívek szép számban látogattak el. Evangyéliom- olvasás után a gyülekezetnek ifjú papja, tiszt. Czékus Gy. János, úgy formailag, mint tartalomra nézve szép alkami szentbeszédet mondott a vallás- erkölcsös neveléséről, mely a jelenvoltakra, nagyokra és kicsinyekre egyaránt, maradandó hatást gyakorolt. (Farsangi naptár.) A febr. i-én tartandó vas úti bált követi 8 án a tűzoltók batyu-bálja, február 15-én a polgári olvasókör pikniké lesz, melynek sikerét eddigelé 120 aláírás biztosítja. (Táncmulatság.) A magyarészakkeleti vasút tisztikara által f évi február hó i-én az elszeren- csétlenedett vasúti alkalmazottak fölsegitésére alakult alap gyarapítása végett adandó táncmulatság, mely óhajtott alkalmul ígérkezik arra is, hogy S.-a.-Ujhely és vidékének intelligens közönsége egy minden tekintetben jól sikerült mulatság emlékéhez juthasson, mint értesülünk, a legszélesebb körökben élénk érdeklődést keltett. A rendezőség, melynek élén Szaitz Sándor gyártelepi mérnök áll, tagjai pedig Balogh József, Fodor Zsigmod, Silek Károly, Simetits József és Stuppacher Lajos, egész erővel dolgoznak azon, hogy a résztvevő közönség kényelme minden irányban biztosítva legyen. A többek között góndoskotak arról is, hogy a t. mulató közönségnek az állomási összes termek rendelkezésére bocsáttassanak s azokban zárt és fütött helyiségeken át lehessen közlekedni. A vendég- fogadó bizottság tagjaivá választattak: Ackerler Ferenc, Bajkor Béla, Bajy Béla, Bárdoss Eduárd, Bogyay Aladár, Bónis Andor, Ecsedy Péter, Erdey Mór, Faragó Ernő, Heves Nemtő, Kovács Béla, Löffller József, Löwe Ernő. Meczner Zoltán, Nagy Gábor, Oláh Béla, Posch Mihály, Sére Ferenc, Skrovina József, Soltész Lajos, Somogyi Lajos, Steinhöfer Sándor, Szalay Lajos és Vas- váry Miksa. A fáradhatatlan rendezőségnek ügybuzgó tagjai, mint a kiskerekek a nagykerekek mellett, sürögnek-forognak, hogy a jókedv »állomására« elzónázni készülő vendégseregnek ne lehessen oka, még csak távolról sem, gondolni — a panaszkönyvre. Üdv az érkezőknek! Legyen viharzó jókedv — a harmadik csöngetésig ! (A »Zemplén« fekete táblája.) Él Tokajban egy beszármazott kereskedő, aki már 30 év óta