Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-06-08 / 23. szám

téritmény értelmében ezen lovak korlátlan tu­lajdonukba át nem mentek. Az állami (államvasuti, posta-távirdai) tör­vényhatósági és községi tisztviselőknek, pénzügyőri biztosoknak, csend- és rendő­röknek hivatalos teendőik elvégzésére tartott fogatait. Középületek után közmunka ki nem vethető. Megjegyezzük még, hogy a községi köz­munka összeírása, megváltása, a váltságösz- szeg behajtása és fölhasználása iránt a tör­vényhatóságok viszonyaik szerint szabály­rendeletet kötelesek alkotni, a községi köz­utak építésről, kezeléséről és föntartásáról pedig évenként költségelőirányzat és zár­számadás készítendő, mely a község évi költségvetési előirányzatának és zárszám­adásának egyik különálló, de kiegészítő részét képezi A községi képviselő-testületnek a köz­ségi közmunkaerő mértékének megállapításá­ra és a közmunkatartozás egy része kötelező megváltására vonatkozó határozatai i 5 nap alatt az alispánhoz, onnan a közigazgatási bizottsághoz fellebbezhetők. Ezen hatóságok illetékesek a községi közmunka összeírása és egyénenként való kivetése ellen benyúj­tott fölszólalások elintézésére is. „ Községi Közlöny. * Vármegyei ügyek. A vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 9-én ülését tart. Földmivelésügyi minister figyelmeztette a vármegye területén szesz főzéssel foglalkozó gazdákat, hogy ha Békéssy Sándor vándortanár tanácsát igénybevenni óhajtanák, megkereséseik­kel közvetlenül hozzá (Budapestre) forduljanak. Hírek a nagyvilágból. Viktor Emánuel, orosz trónörökös, aki tudva­levőleg európai körutazást végez, Pétervárra ér­kezett. A cár kitűnő vendége tiszteletére a téli palotában diszebédet adott, melyre 300-an voltak hivatalosak. Szerbország belsejében f. hó 2-án, d. u. nagy jégesővel járt iszonyú zivatar pusztított. Az elemek dühének több emberélet esett áldozatul, sok ház és egy nyolc hektárnyi erdőség teljesen elpusztult. Bosznia és Herczegovina közigazgatása 1891-ben is kifizeti magát. Kállay Bénjámin közös pénzügyminister, reméli, hogy a 10 136,149 frtnyi kiadással szemben 5I>5°1 ftnyi fölöslege marad a közigazgatással járó költségek kifizetése után. Hírek az országból. Mária Valéria főhercegnő esküvője julius hó 31-én lesz Ischlben. A trónutódlás jogáról már lemondott Bécsben, a király jelenlétében. A delegáció tagjait O felsége tegnap d. u. 1 órakor fogadta a budai királyi várpalotában. Az 1891. évi közös előirányzat 2.600,000 frt nettó több követelést tüntet föl. A multi előirányzatok­nál több kiadást a füst nélkül robbanó lőpor gyár­tása és a lovassági ezredek szaporítása igényli. A képviselőház f. hó 4 én tartotta utolsó érdemleges ülését a szünet előtt. Tisza Kálmán ez úttal nem óhajtotta, hogy a delegáció tagjai közé beválaszszák. Hosszabb tar­tózkodás és pihenés végett geszti birtokára utazott. Bálint Gábor, a székely származású kitűnő nyelvtudós, aki évekig élt künn a Keleten, múlt hó 28-án Brassóba érkezett. A millénium országos ünnepének előkészí­tése végett a mübaráíok köre Budapesten nagy bizottságot szervezett. Tagjai sorában van a köz­élet, az irodalom, művészet és a főúri világ szá­mos kitűnősége. A magyar orvosok és természetvizsgálók ez évi, most már XXV. vándorgyűlésüket, Nagy- Váradon tartják aug. hó 16-tól 20 ig. Félszázados múltja e vándorgyűléseknek legjobban bizonyítja, hogy ez az intézmény fontos tényező hazánk kul­turális életében A tudomány és a pezsgő életkedv kiapadhatatlan forrásai ezek a vándorgyűlések. Aszó­ban lévő vándorgyűlés előkészítésének az élén most Schlauch Lőrinc dr. és Dőry József br. főispán állanak, kik a nagy közönséghez intézett meghí­vóban, többek közt, igy nyilatkoznak: »Együtt szeretnők látni vendéglátó városunk falai között Magyarország tudományos celebritásait, az egész­ségügy derék munkásait, hazánk gyakorló orvo­sait és a nagy müveit közönségnek minazon tagjait, kikben a tudományok bccsülése vidám életkedvvel egyesül . . . Gondoskodtunk előadásokról és a munka végeztével meg fogjuk ismertetni vendé­geinket hazánk kincseinek egyikével: Biharország természeti szépségeivel.* A kirándulások Élesd és Belényes vidékére aug. 21-én kezdődnek. Jelent­kezni lehet a rendező főbizottságnál N.-Váradon. Részletesebb felvilágosítással szívesen szolgál szer­kesztőségünk. Panicza őrnagyot, a bolgár fejedelem élete ellen szőtt összeesküvésnek fejét, bírái golyó általi halálra Ítélték. A fejedelemtől kegyelmet remélnek számára. Amerikában az idei aratás nagyon silány lesz. Nem hogy kivitelre nem jut a termésből, de saját szükségletének egy részét is Európa piacai­ról lesz kénytelen beszerezni. Emiatt előrelátható, hogy a búza és gabona ára nálunk fel fog szök­kenni. Ily körülmények közt, gondolva még arra is, hogy Magyarországon mindenütt dús aratásra van kilátás, — gazdaközönségánk igen szép re­ménykedéssel tekinthet a jövő elé. Különfélék. (Személyi hírek.) Forinyák Gyula altábornagy, József főherceg őfenségének adlátusa, Jekelfalussy Lajos ezredes és Matyasovszky Mátyás százados kiséretében az itt állomásozó honvédség megszem­lélése céljából f. hó 4-én városunkban időzött és úgy a legénység kiképzése, mint általában az iro­dai ügykezelés rendje fölött teljes megelégedésé nek adott kifejezést. — Duka Tivadar dr. Lon­donban letelepedve élő hazánk fia, T.-Terebesen és Pelejtén lakó rokonainak meglátogatása végett pár napot vármegyénkben töltött. A jeles tudóst, ki ^ ............................................. ........................................ ..... hozott műveltségnél fogva a műveltség terjesztése eszközeinek felhasználásában sem mutathatott ké­sedelmet Kellő komolyságát s mintegy parancso­lásra vá'ló szigorát mindig megtartotta. Kazinczy András volt az egyedül, a ki Grávennel szemközt erősebb élceket is megengedett m igának,'Az öreg ur'szerette a tréfát; Gráven ur pedig eltűrte nemes barátjának ártatlan tréfáit Gráven, mint többször em’Pette, a Kossuth Lajos házával igen jó lábon á lt. Szívesen bes/é’t Évva Andrásról is, a kit igen derék magyar em­bernek tartott. Azokat, kik a nemzeti józan po­litika terén működtek, mint a Majlátkok és báró Sennyeyeki magasztalni, vagyis inkább elveik nemes­ségét védeni szokta, mikor csak tehette a tekin­télyes úri társaságokban. Vécsey Pál br. házában is megfordult, s annak halala után gazdag könyv­tárából Zemplénvármegye monographiájához ada­tokat szolgáltató iratokat, másolatokat, könyveket szállított Deregnyőbe. E sorok Írója azon kelle­mes helyzetben volt, hogy a boldogult Gráven úrral sok időt tö'tótt a deregnyői nagy szünetelők emlékezetes napjaiban ama sajátszerü kis szoba hüsében, a melyet már emlitettem. Az elköltött Ízletes ebédek után szivarra gyújtva, (a jó sziva­rokat különösen szerette s olyanokat rendesen több dobozzal tartott,) bevonu'tak ama kis szo­bába.' Gráven ur abba a nevezetes nagypapa­székbe'ült; magam pedig a földre tettem egy csomó könyvet a székről, (csakis egy volt ott) s oda ültem. (Dívány is volt, de az nem emberek számára készült : tele volt könyvekkel s a napi postával érkezett, rakásra hányt lapokkal.) Ilyen­kor Gráven ur beszédes volt. Minden szépről, jó ról beszelt sokat, csak magáról, a távolban hagyott rokonok-ól a legkevesebbet. Titok volt egész él< te. Egyszer Kossuth I^ajos anyjáról szólván, annyit mondott, hogy neki is egy okos és jó anyja vott, — s hogy az ő családi cimerökben holló is előfordul, gyűrűt tartva szájában. Tóle hallottam, hogy Kossuth anyja több kötetre menő naplójegyzeteket irt, melyeket Gráven át is nézett és sokat olvasott azokból 1848 után hova lettek azok, kitudja? A Kossuth és anyja közt létező nemes viszonyt, melyben az anyai aggódó szere­tett a fiú gyengéd ragaszkodásával ölelkezett, élén­ken teletelvén, nagy érdeklődésemre bement a könyvtárszobába s egy jó csomó eredeti levelet hozott elő. Kossuth Lajos levelei voltak édes any­jához a budai fogságból. »Olvasd el ezeket, — ugymond — és holnap reggel hozd vissza I E le­velek a folyékony írásmód remekei; a magyar­sága meg mintaszerül* Neki estem az o'vasásnak. Nagyon tetszettek. A mennyit tudtam, másoltam aztán lakásomban egész éjfél utánig. Roppant saj­nálatomra az egész csomagot le nem kaphattam ; mert reggel át kellett adni. A lemásoltakat tanul- mányszerü bevezetés és befejezéssel pár évvel előtt közöltem is az Abafi Figyelőjében. Máskor meg más jeles Írók eredeti, még ismeretlen mun­káihoz jutottam az emlitett módon. Egyébiránt.a:, évek során iratgyüjteményekkel is megajándéko­zott s jól esett neki, hogy a kapott irka-firkákat a kortönténet és régiség szempontjából megbecsü­löm. Hiába; tudta, hogy »habent sua fata libelli.« Másoknak is adott egyik-másik jeles férfiú élet- irásához szükséges becses eredeti adatokat. Azt hiszem Deák Farkas és Vass Gyula deregnyői lá­a magyar névnek Albion földjén tisztele; et és be­csülést szerzett, megérkezésekor folyó hó 4 é 1, a 1. mihalyii vasúti állomásnál Matolay alispán és Chyzer dr. főorvos üdvözölték. (Űrnapja.) A r. k egyház hívei f. hó 5-én ülték meg egyik legnagyobb ünnepüket, Űrnapját. S.-a.-Ujhelyben a templomi szertartás kezdetét d e. 9 órakor tarack-lövések hirdették. A hívek zsuffolásig megtöltötték az istenházát s a nagy­misét követő körmeneten is több ezer főnyi ájtatos közönség vett részt. A baldach'num előtt hófehér ruhába öltözött iskolás leánykák haladtak rózsát hintve a pontifikáló pap lábai elé ; a huszárságnak egy szakasza ugyanott, kivont karddal haladva, diszőrséget képezett, a szílvé-lövéseket pedig teljes precizitással, a kit. honvédségnek egy diszszázada szolgáltatta. (Az időjárás) e héten az öreg emberek em­lékezetére méltó volt. A vasárnapi * hideg, szeles, esős időjárást hétfőn orkánszerü északi szél váltotta fel. Az emberek közül sokan téli kabátot húztak magukra, mert a hőmérő állása 5 fok volt a zérus fölött s a Turócz és Liptó vármegyékben volt erős havazás didergő hideget árasztott felénk. Szerdán, csütörtökön kellemes fordulat állott be, de pén­teken újra elborult s két versben is esett. A teg­nap szintén borongós és esős volt. (S. a.-Ujhely az országgyűlésen). A képvise- lőháznak f. hó 3-iki ülésén, a magyar északkeleti vasút államosításáról szóló javaslat tárgyalásánál Dó- kus Ernő, a s.-a.-újhelyi vál. kér. képviselője, fel­szólalt s kifejtvén a vasútvonal fontosságát köz- gazdasági és pénzügyi szempontokból, kérdést intézett a ministerhez, hogy S.-a.-Ujhelyben ma­rad-e a vasút igazgatására és fentartására szol­gáló személyzet? Baross kér. minister kijelentette, hogy az államosítás nem fogja S.-a.-Ujhely város érdekeit károsan érinteni, sőt, amennyiben egyik vagy másik hivatal módosítandó lesz, az a városnak csak előnyére fog válni. A ministernek e nyilatkozata megnyugtató és örvendetes hatással lehet városunk közönségére, különösebben pedig a mende-monda hírekkel aggodalomba ejtett háztulajdonosokra. (Közgyűlés.) A magyarnyelvet s népnevelést Zemplénvármegyében terjesztő egyesület évi ren­des közgyűlését S.-a. Ujhelyben junius hó 10-én dél­előtt 9 órakor fogja megtartani. Midőn ezt van szerencsénk a nagy közönségnek is tudomására hozni : egyesületünk alapitó-, rendes- és pártoló tagjait a közgyűlésen leendő megjelenésre ezennel meghívjuk és felkérjük. S-a.-Ujhely, 1890. junius 5-én. Prämer Alajos, egyesületi I. alelnök. Csánky Gyula, e. jegyző. (Hibaigazítás.) Ma egyhetes számuknak A Zemplénvármegyeitanító-egyesület című közleményé­ből véletlenül kimaradt a megválasztott tisztvise­lők névsora ; megválasztattak ugyanis : alelnökök- nek: Gérecz Károly és Kapitány János sárospataki tanítók. Főjegyző lett: Zseltvay Bogdán varannai tanító. Aljegyzők : Berecz Károly alsó-bereczkii és Kulcsár József k. helmeczi tanítók. Pénztárnok : Kárpáti (Kohut) Péter bodrog-zsadányi tanító. (Nagy tűz) pusztított f. hó 3-án éjjel Ujhely­ben. A Kossuth-utcai 203 sz. ház udvarán épített tágas csizmadia szin nyugati oldalán ütött ki éj­féltájban a tűz, mely a csöndes éjjelen csakhamar lángba borította az óriás zsindely tetőzetet. A magasan lobogó lángok fénye bevilágította az egész várost, de csak csekély részét ébresztette föl a mentő és kiváncsi közönségnek. így történt, hogy a nem is erős éjszaki szélben a lángok árja át­csapott a szomszédos Márton-féle portának udvari togatásuk alkalmával szinte nem mentek el Grá- ventől üres kézzel. Tudta, hogy ők becsülik és ér­tékesítik az irodalmi dolgozatokat. Bántotta is az a gondolat mindig, váljon megbecsülik e egykor könyveit, melyekre sok ezreket költött. György Aladár .Magyaroszág köz- és ma­gánkönyvtárai 1885-ben« c. nagy müvében (Hi­vatalos statisztikai közlemények. Bp. 1880.) a 433. lapon megemlékszik Gráven deregnyei könyvtárá­ról ; de abban a jól megválogatott könyvgyűjte­ményből csak a tulajdonos által rendezett köte­tekről van említés téve. A könyvtár legnagyobb része rendezetlen állapotban van s az utóbbi évek­ben is tetemesen szaporodott. A nevezett köny­vészeti munka kiemeli, hogy könyvtárában a ma­gyar s lengyel irodalom van igen terjedelmesen képviselve; egyes szakcsoportok között a termé­szettudományok, mezőgazdaság, füvéizeti s kerté­szeti müvek gyűjteménye figyelemre méltó ; a nagyszámú történeti munkák, enciklopédiák szinte kiváló jelleget kölcsönöznek gyűjteményének; sőt könyvei közt kitűnő német, francia, magyar teo­lógiai munkákra is bukkanunk. A latin klassziku­sok is meglehetős számot tesznek. Az újabb ki­tűnő lengyel munkák mind megvannak. Egy szek­rényben Gráven orosz könyveket is tartogatott, ezek többnyire olyanok, melyek Londonban stb. nyomattak s olvasásuk tiltva volt Oroszországban, a mennyiben a lengyelek elnyomásának nagy kér­désével foglalkoztak. Gráven a lengyel és orosz irodalmat nagy figyelemmel kisérte* valamint a magyart, németet és franciát is. Tudománya en­ciklopédikus volt. Ideje, ereje, módja sok volt az olvasásra; utolsó napjáig sem használt szem­Folytatás a mellékleten.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom