Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-01-19 / 3. szám
KIMUTATÁSA Zemplén vármegyei nyilvános közkórház 1889. évi dec. havi beteg-forgalmának. O -M M Í3 ,‘S O ß «3 O' O co a. OO ‘03 43 30 Cm '<í Ezek közül elbocsáttattak c :! o 03 73 39 — — ta .0 O 44 j < S 29 (I 1220 Tokár József, alorvos. Dr. Schön Vilmos, főorvos. HIVATALOS RÉS®. 2pgr Kérjük a községek t. biráit, hogy a „Zemplén“ előfizetési hátralékaikat mielőbb kiegyenlíteni szíveskedjenek. A ..Zemplén“ kiadóhivatala. 924. sz. T. Zemplénvármegye alipánjától. 10 főszolgabírónak. Az influenzáról szóló alábbi körrendelet a legszélesebb körben való közhirrététel végett a járási főszolgabiráknak kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1890. jan. 17. alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. 2895/VIII. sz. Magyar kir. belügyminister. Körrendelet. Influenza elnevezés alatt Európa több államában és hazánk területén is, járványos jelleggel egy, legnagyobb részt enyhébb lefolyású, és többnyire hurutszerü tüneményekkel járó betegség uralkodik, mely a lakosság nagyobb részét tömege sen, majdnem egyidejűleg lepi meg. A betegség az ez iránt meghallgatott orsz, közegészségi tanács szakvéleménye szerint leginkább hirtelen rázó hideggel szokott fellépni és 2—3 napig tartó magas lázzal, a testi erők hanyatlásával lassú fellábadozás és ritkán kiütéssel is jelentkezik. A kórnak három alakja különböztethető meg : 1. a gyomorbántalmazottsága: hányással, étvágytalansággal s néha hasmenéssel; 2. a hurutos alak : a légzőszervek bántalmazásával, gyakran szemköthártyalobbal; 3. az ideges alak : jelentékeny fájdalmakkal és szorongási érzettel. Ezen kóralakok egymásba is átmehetnek. A járvány magában véve rendszerint enyhe lefolyású, de ha más betegség, főleg pedig tüdölob csatlakozik hozzá, akkor súlyos megbetegedéssé is válhatik. A szóben levő betegség meglephet ugyan bárkit is, de leginkább azon egyének esnek abba, akiknek szervezetük akár eredetileg, akár pedig előrement betegségek folytán meg van gyengülve s a kik egyébként is szenvednek a légzési szer vek hurutjában, igy a kór behatásával szemben csekélyebb ellenálló képességgel bírnak. Az influenza az országos közegészségi tanács szakvéleménye szerint, főleg miasmatikus fertőz- mény által idéztetik elő, hogy váljon terjed-e közvetlen ragályozás utján is : nincsen kétséget kizáró módon megállapítva. Ennélfogva az ellen a hevenyragályos járvá- ryok alkalmával rendszerint foganatba vétetni szokott óvó és gátló intézkedések, mint például a közlekedési korlátozások, vagy a betegek szoros elkülönítése, úgyszintén fertőtlenitési rendszabályok foganatositása, az eddig tett tapasztalatok szerint, célravezetőnek nem bizonyult. Ehhez képest a mi a szóban levő betegség terjedése ellen, az adott körülmények közt, egyedül helyes és indokolt intézkedés gyanánt tűnik fel, az orsz. közegészségügyi tanács szakvéleménye és javaslata alapján abban áll, hogy a lakosság minden meghűléstől való óvokodásra, ét- és életrendi hibák elkövetésétől való tartózkodásra kellő módon és behatólag figyelmeztessék. Ez okból felhívom a törvényhatóságot, hogy törvényhatósága területén a legkiterjedtebb módon figyelmeztesse a lakosságot arra, hogy az influenza ellen, illitőleg annak távoltartása céljából mindenki kivált gyermekek, aggok és beteges emberek a meghűlést gondosan kerüljék, evésben, ivésban és bárminemű élvezetekben mértékletességet tart sanak. Nagy fontossággal bir a lakások levegőjének tisztasága, minélfogva a lakszobák — a benne tartózkodók meghűlésének kikerülésével — sze- lőztetendők. Kiválóan pedig szigorúan ügyeljenek fel magukra azok, a kik az influenzát már egyszer kiállották, hogy felgyógyulások után azonnal magukat újabb ártalmaknak ki ne tegyék, mivel ezek ezen betegségre hajlamositottaknak lenni látszanak, abba igen könnyen újból visszaeshetnek s ujabbi megbetegedésük súlyos következményekkel is járhat. Egyszersmind intézkedjék a törvényhatóság aziránt, hogy a szegényebb néposztály számára a mutatkozó szükséghez és a lehetőséghez képest, melegedő szobák felállitassanak s úgynevezett nép konyhák létesittessenek, melyekben az illetők délben meleg és eléggé tápláló eledellel elláthatók legyenek ; úgyszintén, hogy a kórházakat felkeresni óhajtók részére elégséges hely álljon rendelkezésre s a szegény betegek az orvosi segélyhez és ápol- tatáshoz mindenkor késedelem nélkül hozzájuthassanak. Végül felhívom a törvényhatóságot, hogy a kórházakban és gyógyintézetekben ápolt influenzás betegekről a szabályszerű kimutatásokat és pedig a betegség felmerülte óta egybeállitott táblázatot azonnal, jövőben pedig a kórmegszünteig 8—8 naponként hozzám terjessze fel. A mi pedig az iskolákat illeti, erre nézve a netalán felmerülendő tömegesebb megbetegülés esetén, a helyiviszonyok és fenforgó körülményekhez képest a törvényhatóság saját ügykörében intézkedjék. Tanácsosnak látszik, hogy ha a kisebb gyermekek között az influenza mutatkozik, ezeknek osztályai bezárassanak. Budapesten, 1890. jan. 11. Gróf Teleki. 19,010. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Póthirdetmóny. A s.-a.-újhelyi határban a Ronyva folyón épült Baksigát kiépítésére vonatkozó műszaki terv, leírás és költségvetés, továbbá a Pap, Baksi, Har- tai, Barátszeri és városi malmokra vonatkozó felszerelt vizhasználati bejelentések, az összes malmok és Ronyva meder rendszerét tárgyazó egységes terv, az V. kér. m. kir. kultúrmérnöki hivatal szakértői, a Baksigát tulajdona kérdése tárgyában a vármegye tiszti főügyésze által bemutatott jogi véleménye, valamint a 12896. sz, hirdetmény szerint már 30 napi közszemlére kitett iratok, továbbá időközben S.-a.-Ujhely város részéről 157°°- sz> ellenvetések és végül az ügyben f. évi október 3-án és következő napjain tartott tárgyalások és szemlékről felvett jegyzőkönyvek, az összes mellékiratokkal S.-a.-Ujhely város elöljáróságának 17075. sz. bejelentese szerint a s.-a,-újhelyi közbirtokosság tagjainak egyenkénti felsorolása folytán ujabbi 30 napi közszemlére, vagyis 1890. évi január hó 3-ik napjától 1890, évi február 2-ik napjáig a vármegye levéltárában kitétetnek és az ügy folytatólagos tárgyalása határnapjául jövő i8po. évi február 3-ik napjának d. e. 10 órája a vár- megyeháza nagytermébe kitüzetvén, a tárgyalás vezetésével Horváth József tb. főjegyzőt bízom meg, Miről a 12896. sz. hirdetményben felsorolt érdekelteken kívül. S.-a.-Ujhely város 17075, sz. jelentéséhez csatolt névjegyzékbe felsorolt s.-a.- ujhelyi közbirtokossági tagok jelen hirdetmény kézbesítése, mennyiben pedig az egyes érdeklettekre nézve a kézbesítés akadályokba ütköznék, a hirdetménynek a Budapesti Közlönybe 3 Ízben és a helybeli »Zemplén* cimü hivatos lapban közzététel utján a vízjogi törvény 163. ált. rendelet 10. §-a értelmében oly felhívással értesittetnek, miszerint a tervezetek és munkálatok tekintetében ellenvetéseiket a közszemlére kitétel ideje alatt írásban beadni, vagy a tárgyalás alatt szóval előterjeszteni annál inkább kötelességüknek tartsák, mivel ellenkező esetben a határozat további meghallgatásuk nélkül fog meghozatni. Egyidejűleg az ismeretlen tartózkodásu és meg nem idézhető közbirtokossági érdeklettek részére ügygondnokul Kiss Ödön s.-a.-ujhelyi ügyvédet ezennel kinevezvén, nevezettet a tárgyalás hoz megjelenésre és a meg nem jelenő, illetve szabályszerüleg nem intézhető közbirtokossági érdekeltség képviseletében észrevételei és esetleg ellenvetései előterjesztésére felhívom. A tárgyaláshoz hatósági szakértőül az V. kér. kir. kultúrmérnöki hivatal képviselője biza- tik meg. S.-a.-Ujhely, 1889. dec. 23. 2—3 Matolal Etele, alispán. 21.727. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. A ha'ászati jog bejelentése és igazolása tárgyában hason szám alatt kibocsátott hirdetményt azon felhívással adom ki tekintetes főszolgabíró urnák, hogy azt mindazon községekben, hol a halászat gyakoroltatik, közhírré tenni, s a közhírré tételről a községek elöljárói által kiállított hivatalos bizonylatot legkésöcb 1890-ik évi március i-ig bemutatni ne terheltessék. S-a. Ujhely, 1889. december 25-én. Matolai Etele, alispán. 21.727. szám. Hirdetmény. A halászatról szóló 1888. XlX-ik t. c. 3-ik §-a, valamint az ezen törvény végrehajtása tárgyában 1889-ik évi február hó 9 ik napján 5000. sz. alatt kibocsátott földmivelés- ipar- és kereskede lemügyi m. kir. ministeri rendelet 2-ik § a értelmében mindazok, kik a halászati jogot 1889. évi május hó i-én oly vizterületén gyakorolták, melynek medre tulajdonokat nem képezi, ezen jogukat csak az esetben tarthatván meg, ha bezárólag 1890. évi április hó 30 ik napjáig ebbeli jogukat az alispánnál bejelentik s ennek folytán jogosultságokat kimutatják: nehogy a bejelentés és igazolás elmulasztása, vagy a kitűzött határidő után való bejelentésből az egyes jogosítottak joghátrányt szenvedjenek, a fentebb idézett törvény és végrehajtási rendelet felhívott §$-ai értelmében felhívom mindazokat, kik a halászati jogot 1889. évi május hó i-én oly vizterületén gyakorolták, melynek medre tulajdonukat nem képezi, hogy ezen jogukat bezárólag i8cg>. évi április hó 30 ik napjáig aluliénál bejelenteni és kellőleg igazolni annyival is inkább el ne mulaszszák, mivel a határidő lejárta után az idézett törvény 6-ik §-a értelmében igazolásnak helye nincs, 3 a bejelentési és igazolási határidő elmulasztása a halászati jog elvesztését vonja maga után. A jogosultság kimutatására szolgáló bejelentésekben a község, valamint a parti birtokosok megjelölésével pontosan körülírandó azon vizterület fekvése és kiterjedése, melyen a halászati jog igényeltetik. A jogosultság kimutatására a törvény 3-ik $-a értelmében elegendő az is, ha a halászati jognak 20 évi békés birtoklása bizonyittatik. S.-a.-Ujhely, 1889. december 25-én. 1 3 Matolal Etele, alispán. 177.I. sz. 1890. A szerencsi j. főszolgabírójától. Pályályázati hirdetmény. Az elhalálozás folytán üresedésben levő tisza- luczi községi jegyzői állásra ezennel, pályázatot nyitok. A javadalom áll. 355 frt. készpénz, 10 kát. hold 1394 □ öl szántóföld, 5 kát. hold 577 Q öl rét és szabad lakás használatából. Az ingatlan adóját a jegyző fizeti. Hivatalos utazásoknál a jegyző jogosult 2 frt- napidijj, vasúti költség fel számítására vagy a község által szolgáltatandó fuvar használatára, továbbá a szabályrendeletileg megállapított munkadijjak felszámítására. Felhivatnak tehát a pályázni óhajtók hogy szabályszerűen felszerelt kérvényeiket január hó 27-éig nálam benyújtsák. A később érkezők figyelembe vétetni nem fognak. A jegyző választás határidejéül január 29-ik napjának d. e. 10 óráját Tisza-Lucz község házához tűzöm ki. Szerencs, 1890. január 10. Matolay Béla, főszolgabíró. 870/1523. kb sz Zemplénvmegye közig bizottságától. A közmunka és közlekedési m. kir. ministerium. 1871. évi szept. 10-én 13998. sz. a kelt s valamennyi vmegye közönségéhez intézett rendelete az utrendörségi szabályok megtartása tárgyában. (Folyt, és vége.) 2. Az útnak és utárkoknak trágya vagy egyéb szemet lerakása által elronditása, ereszcsepegőnek, istáló érnek, öblögető víznek, 3 egyéb tisztátalanságoknak az útpálya felé vezetése, valamint szántóföldeken gyűjtött köveknek az úttestem lerakása tilalmaztatik s a szomszédok magoknak tulajdonítsák, ha a szekérutra vagy utárkokra hányt szemét vagy törmelék az útfelügyelő személyzet által a határos telkekre visszaszóratik- vagy a szomszédok költségén eltakirittatik s elhá- rittatik. 3. Az álladalmi és országutakkal szomszédos telekbirtokosok az utárkok* lefutó vizének elépítések, vagy elpalánkolások általi elrekesztésétől el- tiltatnak. Ha e részben vagy a szántóföldek és rétek célba vett megöntözése, vagy a határos telkeknek féltett elárasztása különös intézkedéseket tenne kívánatossá, vagy épen szükségessé, úgy az illető felek a végett a közigazg. hatósághoz forduljanak, mely is az építészeti közeg igénybevételével a dolgon kitelhetöleg segit. 4. Az ut gyalog járdáin való hajtás s a kavics halmazok gázolása tilos. Hasonlag a fasoroknak, ut és mérföld mutatóknak, ut és hid karfáknak minden rongálása is érzékenyen fog bűntetteim. 5. Fáknak, deszkakötegeknek, tuskóknak t. eff. csupán első kerekekeni vonszolása tilalmaztatik. Ugyanaz okból boronákat, ekéket s egyéb a szekérutat fólvágó eszközöket is csak kerekeken szabad vinni. 6. Hat hüvelyknél keskenyebb talpú négykerekű teherszekereken 60 bécsi mázsányi rakó mánynál többet szállítani nem szabad. 7. Bárminemű járműnél minden kerék talpvasának telhetőleg laposnak s kiálló szegek vagy csavarfejek nélkül készültnek kell lenni. E szabály áthágásánál rendszerint a tovább
