Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-06-01 / 22. szám

(Diák-majális). A nagyszabásúnak Ígérkező diák-májális iránt városszerte élénk ez érdeklődés. Utonutfelen csak erről beszélnek s beszéd közben kicsinynek, nagynak öröm ül a szemébe, ötöm az ajkára. A kis ^,bakfisch€-éktől kezdve a nyíló bimbóig, a legkisebb diák-mesterembertől föl a nősülendő fiatalokig hetek óta már e majálisról álmodik mindegyik. Bár merre menjünk : mindenütt ostromnak vagyunk kitéve, egy vagy más dologban, a mulatságra vonatkozólag. Azért, hogy teljesen biztos feleletet adhassunk, utána jártunk a dolognak s a következőket tudtuk meg. A gimn. ifjúság reggeli 7 órakor zászlók alatt, lampionokkal Mányi bandája kíséretében a gimn. épületéből kiindulva, a szomszédos utcákon s a Rákóci-utcán végigmenve, a nagy tőzsde előtt vonul ki aTorzsás-xa, hol a délelőttöt társasjátékokkal tölti el. A délutáni órákban pedig megkezdi a zsák- és verseny futtatásokat, mulattató labdavetéseket, tornázást és a különféle kacagtató produkciókat. A tánc szünet alatt, mint már megírtuk, hangversenyt és szavalást rendez. A prográm tehát elég változatos és sokat ígérő. Vegyük hozzá még azt, hogy este fényes tűzi játék lesz, melyet ügyes rendező kezek a Tor- zsás átellenében levő katonai lővőtérnek golyófogó magaslatáról fognak időközönként felröppenteni: élvezetes egy mulatságnak nézünk eléje. Sőt, mint értesülünk, a buzgó rendezőség különféle meglepetésekben is készül a közönséget részesíteni Már eddigelé a jegyek nagy része elfogyott; kívánatos, hogy mind elfogyjon. Még egyszer figyelmeztetjük tehát mindazokat, akik veretlenségből meghívót talán nem kaptak, hogy ebbeli igényüket Fekete Fidél gimn. tanárnak szíveskedjenek tudomására juttatni.

(Statisztika). Előttünk fekszik a kassai kereskedelmi és iparkamarának a kerület kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól a kereskedelemügyi minister elé terjesztett 1889 évi jelentése, melyet kiváló szakértelemmel s valóban hangyaszorgalommal Deil Jenő kamarai titkár állított egybe. A kolosszális mű. mely a fent említett viszonyoknak alapos ösmertetésén kívül a kereskedelmi és ipari ügyeknek remek tollal Írott apolólgiája is egyszersmind, megérdemli, hogy a szakemberek tanulmányozzák s abból az alapos ösmereteken kívül igaz lelkesedést is merítsenek. Addig is, mig e kiváló becscsel biró, impozáns terjedelmű, munkát részletesebben ösmertethetnők, kijegyezzük belőle a következő, s t. olvasóinkra nézve is érdekes és tanulságos számadatokat: Zemplén szőlőterülete 15,890 kát. hold; ezen termett I889- ben közönséges fehér bor 45,491 hektoliter, 972,004 ft értékben; finom csemegebor 13,935 hl, ■812,150 ft ért , asszubor 9,680 hl. 1,377,800 ft értékben, Szőlő eladatott 11,413 klg. 5385 ft értékben, mindez együttvéve: 3 167,339 ft, mely számból eklatánsul látszik, mily roppant közvagyont képvisel vármegyénk területén a szőlőtermelés. De tovább menve legyünk kiváncsiak tudni, milyen lábon áll vármegyénk területén az állat- tenyésztés? 1889 ben ló volt 31,262 db. szarvas- marha 103,561 db, (egy négyszög kilométeren majd 17 db), juh 128,899 db., sertés 44,857 db. — Erdeje van vármegyénknek 307,182 kát. hold, ebből tölgyes 75,166, bükkös és vegyes 229,358, fenyves 2658 hold. A bank- és hitelügyek állásáról, pl. S.-a.-Ujhelyben, tájékoztatást nyújtanak a következő számok : a keresk. ipar-term és hitelbank befizetett részvénytőkéje : 80,000 fr, tartalékalapja : 25,041 ft, 1888. évi tiszta nyeresége 12861 ft, osztalék részvényer.kint 10 ft; a népbank bef. r. t. 70000 ft, tart. a. 25455 ft, tiszta nyeremény 8293 ft, oszt. 8 ft; a takarékpénztár bef. r. t, 60,000 ft. tart. a. 38,400 ft, tiszta ny. 20,276 ft. oszt. 24 ft; a polgári takarékpt. bef r. t. 92,600 ft, tart. a. 21,505 ft, tiszta nyeremény 12,251 ft, oszt. 6 ft. — A postaforga'om kimutatásából érdekes megtudni, hogy Zemplénvár megye területére 1889 ben érkezett pénzes levelekben, csomagok értékében és postautalványokkal közel 19 millió forint; a póstaforgalomból vármegyénkben vo’t az évi tiszta jöv.: i,557>660 ft

68 kr. A Zemplénben irt és postára adott levelek száma 149,280 db. Ilyen érdekesnél érdekesebb statisztikai a dalokban bővelkedik a derék mű, melynek beküldésiért érdemes szerzője fogadja koszönetünket.

(Kiképzett ápolónő). Az országos vöröskereszt-egyesületnek s-a. újhelyi fiókja Özv. Ple- tenyik Jánosnet a n. mihályi közkórházban működő vörös-kereszt-egyleti ápo’ó nénikék útmutatása szerint s ugyanott a betegek ápolásában kiképeztetvén, nevezett ápolónő e téren való teljes jártasságáról kitűnő bizonyítványt nyert ; amiért is őtet szívesen ajánljuk mindama családok figyelmébe, kiknek súlyos betegük mellett ügyes, hű- és önfeláldozó ápolónőre lenne szükségük. Bővebb útbaigazítással bármikor és bárkinek teljes készséggel szolgál Chyzer Kornél dr. vármegyei főorvos S.-a.-Ujhelyben.

(Uj kártékony) férget talált egy helybeli polgár, mi egészen ellepte árpa földjét és már teljesen el is pusziitotta, s most a szomszéd földre húzódik, kisziván a levélzet rostjaiból m:nden nedvet. A bogár pondróhoz hasonló hosszas formájú állatka itten eddig ismeretlen volt.

(A rendőrség köréből.) Közelébb a rendőrség több helyes intézkedést léptetett életbe. Nevezetesen: a vármegye kutjáról a nyári hónapokban d. e. 10 órától, esteli 8 óráig csöbörrel, hordóval vagy más nagyobb edénynyel a vizhordást eltiltotta. Ezen intézkedés, tekintettel hogy a különben is kevés vizet szolgáltató kút a város nagy részének van hivatva ivóvizet szolgáltatni, ahelyett hogy csöbrökkel hordókkal elfoglalják és a vizet más célra h .ssnáljak — teljességgel helyes. Tessék a mosáshoz vagy öntözéshez vagy marhaitatáshoz kellő vizet másutt beszerezni; —továbbá a kereskedők boltjai előtt, a néhol halomszámra kirakott portéka és ládák, mint a szabad közlekedés akadályai, eltávolitattak.

(A kir. törvényszékről). Titokzatos bünügy került végtárgyalásra a mu': hó huszonnyolcadikén az újhelyi kir. törvényszék előtt. Kettős gyilkossággal vádolva állott ifj. Kádár Mihály, kesznyéteni lakos a bíróság előtt s bizony, ha a vád alapossága bebizonyul, nehezen kerüli el az akasztófát. A bünügy részletei a következők: Kesznyéten község végén, a temető mellett, egy pinceszerü üregben több év óta lakott Oláh Sára körülbelül 40 éves elzülőtt nő, Lajos nevű 12 éves fiával s napszámoskodással, munka hiányában pedig koldulással tengette életét. Múlt évi julius hó 15-én, reggel, halva találták Oláh Sárát és fiát a pince üregben, számtalan sebtől elborítva. A faluban ifj. Kádár Mihályt, ki nejétől különválva élt, gyanúsították a gyilkossággal, mert hirszerint Oláh Sárának a szeretője vök s ez halála előtt többeknek mondta, hogyha megölve találják, Kádár ölte meg Ifj. Kádár Mihály egy Barna Samu nevű kis fiúval a gyilkosság éjjelén lovait őrizte. A kis fiú észrevette, hogy a sötét borús éjjel Kádár eltávozott mellőle, s midőn viszajövetele után kérdezte »hol volt Miska bácsi ?» — durván felelte» hallgass mert téged is megszurlak.« Minthogy a jobbmódu földmives családból származott Kádár szégyenelte, hogy Oláh Sára mindenki előtt öt mondja a szeretőjének többek előtt fenyegette is Oláh Sárát: a gyilkosság lélektani indoka is beigazoltnak látszott s a csendőrség Kádárt letartóztatván, ellenében az eljárás megindittatott. A végtárgyalás alkalmával Kádár határozottan tagadta, hogy a kettős gyilkosságot ő követe el s az ellene felmerült gyanú annál kevésbé bizonyult alaposnak, mert a gyilkosság éjjelén az Oláh Sára lakásától alig 50 lépés távolságra, ismeretlen olah- cigányok is tanyáztak s igy nem lehetetlen, hogy a gyilkosságott ezek hajtották végre. — Bajusz József alapos védőbeszéde után a kir törvényszék felmentette tehát ifj. Kádár Mihályt a rettenetes vád alól s visszaadta a társadalomnak, a szerencsétlen embert, ki lehet, hogy csak a tények végzetes találkozása folytán került a vádlottak padjára. — Folyó hó 30-án ismét főbenjáró ügyben hozott ítéletet a kir. törvényszék. — Bacsó György bistei lakos volt vádolva, szándékos emberöléssel, ugyanis Bacsó György f, évi márc. 8-án együtt mu'atott Alsó Hutka János bistei lakossal egy kajatai erdőőr házánál s hazamenet a Kajátáról Bistére vezető utón, a meglehetősen mámoros utitársak összevesztek. - A veszekedés vége az lett, hogy az erősebb Alsó Hutka János földhöz vágta Bacsó Györgyöt s egy baltával fejét többször megütötte. — Bacsó halálos veszedelemben látván életét a végzetes pillanatban kiragadta a baltát a Hutka kezéből és ezt addig ütötte mig csak a kapott sérülésektől elerőtlene- dett Hutka Bacsót el nem eresztette, Bacsó György ezután véresen, nagy jajgatással befutott Kajatára, a hol súlyos sebeit bekötözék. — Alsó Hutka Jánost szekéren vitték haza ismerősei s a fején és nyakán levő tátongó sebek következtében pár nap mu'va meghalt a nélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna. Bacsó György a végtárgyalás kor azt állította, hogy ö csupán önvédelemből midőn látta, hogy Hutka Jánostól életét máskép meg nem mentheti, vagdalkozott maga körű', I fekvőhelyzetében a Hutkától elvett ba'távál. — ’ A kir. törvényszék a védekezését nem fogadta el, i különösen abból az okból nem, mert Bacsó György fekvő helyzetből nem ejthetett volna j Hutkán halált okozó sebeket; amiért is Bacsó j Györgyöt erős Elindulásban végrehajtott szádékos emberölés miatt két és fél évi börtönre Ítélte.

(A zemplénvmegyei tanító egyesület) S.-Pa- takon múlt hó 28 án tartotta az újból mígválasz- 1 tott elnök, Dezső Lajos, vezetése a'att a kir. tan- ; felügyelő é; számos vendég jelenlétében igen népes j közgyűlését, mely a tisztikar megválasztásával j kezdődött. A több mint 3 órányi viaskodást igénylő választások után a IV. egyetemes tanitó-gyülés elé terjesztendő, az egyes előadók által készített tan- í ügyi javaslatok kerültek tárgyalás alá. A sze'lemi j munkában kifáradt »ország napszámosai« üdülést találtak a városházánál rendezett jó ebédben és az egymást követő dikciókban. Az első felköszöntöt Dezső Lajos, tanitóképező intézeti igazgató mondotta Csáky Albin gf. közokt. ministerre. kosztokat mondottak még a jelenlevő gimn. és akad. tanárok, a város íőbiraja, Czinke István erdöbényei ev. ref. és Puza Sándor sárospataki g. k. lelkészek ! Pompás humortól duzzadó és a jelenlévőket a leg. jobb kedvre derítő dikciók Veress Ferenc, képző.

1

int. tanártól kerültek ki. A vígan töltött ófák utált ismét hozzálátott a közgyűlés félbenmaradt f Lda- tának teljesítéséhez és csak a beállott est és az indulás órája vetett végett a tanácskozásoknak. —

e.

(Mezőgazdasági kilátások). Vármegyénk felső vidékéről a következő gazdasági tudósításokat vettük : A varannai járás területén az őszi termények igen jól fejlődtek, tenyészetük 8 — 10 nappal előbbre van a szokottnál, az őszi rozs kitűnő terméssel kecsegtet, az őszi búzát a rozsda fenyegeti. Az Ondava és Tapoly völgyében a tavaszi kalászos vetemények kitünően állanak, kivévén az árpát, melynek a rozsda már eddig is sokat ártott. A ka pás növényektől jó eredményt várnak; szépen díszük a mesterséges takarmány, a réti széna jó közepesnek mondható. Gyümölcstermelésről szó sem lehet, a cserebogár ést hernyó mindent, még virágában, semmivé tett. Általában jó évre számítanak. A gálszécsi járásban az aratás iránt táplált vérmes remények a kedvezőtlen időjárás miatt tetemesen csökkentek. Búzában, rozsban 6 —10 mag várható. Az árpa és zab a tartós szárazság következtében elsárgult s elszáradt. Kaszálók, lóherések kielégítő termést hoznak, a hüvelyesek s kapás növények állása jó. — A 11 -mihályi járásban a gazdaközönség lehető legjobb aratásra számit. — A hömonnai járásban úgy az őszi, miat a tavaszi kalászos növények, nemkülönben a tavaszi kapás vetemények oly kitünően fejlődtek s oly dús termést Ígérnek, amilyenre ott évtizedek óta nem volt eset. A búza oly buja, hogy helyenkint háromszor is aratták. Takarmány tekintetében valóságos bőségre nyílik kilátás. A cukorrépa is kitünően fejlődik. Gyümölcs nem lesz. Rendkívüli bőségben mutatkozik a bükk- termés is. Általában a termés oly áldásos, hogy a legidősebb emberek is csodálattal szemlélik. — A szivnai járásban dús termés mutatkozik A gazdák oly bőséges esztendőre tartanak számot, aminö e vidéken már réges-régen nem volt. — A sztropkai járásban a növényzet eddigelé szép reményekre nyújt kilátást: minthogy azonban már két hét óta kánikulai hőség van, ha a szárazság tartóz lesz, szomorú következésektől kell tartani. (Az alsó vidékről várt tudósítások lapunk zártakor érkezvén, azokat a jövő számban fogjuk közölni; itten csak általánosságban jegyezzük meg, hogy a jelentések kedvezően szólanak. Szerk.).

(Révész Imre) tánctanitó, több szüle fölszó- ütása folytán, uj tanfolyamot szándékozik nyitni jun. hó végével, ha arra elegendő növendék jelentkezik JA szünidőben ezt remélni annál inkább lehet, mivel a gimnáziumi tanulók, tekintettel az iskola utolsó időszakára a múlt tanfolyamról el lettek tiltva.

T ANÜGY.

A kegyes tanitórendiek Zemplénvár- megyében.

XVI. Hudra János k. r. tanártól.

Már Sivulszkynak 22 és fél évig tartó igazgatósága alatt intézetünk szép hírneve széles körben felidézte az érdeklődést minden osztályban. Még a legmagasabb állású egyének is adandó, alkalommal kedves kötelességüknek ismerték meglátogatni az intézetet; mely körülmény tanügyi életünk szellemének edzésére, a lelkesültség nevelésére nem csekély befolyással volt.

Első látogatónk volt 1792. aug. 13-án Örményi József, királyi személynök s a tanügyek legfőbb igazgatója, ki mint kormánybiztos, a zempléni főispán, b. Orczy József, beigtatásával lévén megbízva, alkalmilag nem mulasztó el intézetünket magas látogatásával megtisztelni.

1798 febr. 12-én Szentiványi Ferenc kincstárnok és Sárosvármegének örökös főispánja, hivatalos ügyben megfordulván Zemplénvár megy ében, kész örömmel tévé meg látogatását.

Ugyanezen év október havában gr. Batlhányi József bíboros, Magyarország hg. prímása, szerencséltetett bennünket. Megnézé előbb a vármegyei archívumot, azután átjött a piaristákhoz ; megszemlélte a régi épü'et újabb építkezéseit ; a kollégiumot, templomot. Egy egész óráig beszélgetett az igazgatóval és a tanári karral tanügyi állapotaink és egyébb körülményeink felől, mialatt nagy sokaság gyűlt össze a kollégium kapuja előtt.

Hogy a kiváncsi nép előtt itt időzésérek napjít emlékezetessé tegye, nagyúri kedvteléssel 550 forintot szórt el közöttük csupa húszasokban.

l8oo-ban gr. Eszterliázy József, főispán többek kíséretében jelent meg. 1803. jul. 17-én ugyancsak gf. Eszterkázy Jószef, mint helytartótanácsos, a tanulmányi ügyek elnöke, ZJm^vármegyéből visszatértében, hol gr. Schönbornt, a vármegyei főis- páni székbe igtatta be, fordult meg házunkban és intézetünkben ; részint, hogy udvariasan viszonozza az igazgatónak budai látogatását, részint, hogy a tanuló ifjáság előmeneteléről személyesen is meggyőződjék. Különben is rendünknek nagy tisztelője lévén, valahányszor ügyünk a helytatótanács- hoz kerü t, ő volt első sorban a leghatalmasabb pártfogónk. Nagy kegyelettel emlegeté mindenkor Tarnóczy atyát, ki gyermekéveiben nevelője vala s mint igazi vezércsillag kalauzolá őt a tudomány és erkölcs rögös utain. Ez alkalommal a rhetori- kában Kiss Márton tanár üdvözölte ; utána az ősz-