Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-06-01 / 22. szám
Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasAriiiíp.) Sátoralj a-Ujhely, 1890. junius 1 22. sz. Huszonegyedik évfolyam. HIRDETÉSI SIJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. ILÖTIZITÉS Ál. Egész évre 6 frt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 őrt 60 kr Bérmentetlen levetek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Xézlratoi nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. L nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. A közutakról és vámokról szóló 1890.évi I. t.-c. életbeléptetése, in. Fontosak és egészen újak az 1890. évi I. t.-cikkeknek az u. n. községi közlekedési (vicinál) közutakra vonatkozó intézkedései. Ezeknek hálózatát az alispán készítteti el. Az ő föladata azon községek jegyzékét is összeállittatni, melyek ezen közutak köré, azoknak építése, föntartása és kezelése végett csoportositandók, s ezen tervezetet a törvényhatósági közgyűlésnek előző megállapítás végett bemutatni. Valamely útnak a vicinális utak sorába való fölvételét vagy újon való kiépítését az alispánnál magánfél is kérelmezheti. A megyei közgyűlés a községi közle kedési (vicinál) utak hálózatát és tervezetét megállapítván, az alispán minden egyes útra nézve helyszíni tárgyalást köteles kitűzni s ahhoz a csoportosítani tervezett községek elöljáróságait, valamint más nagyobb mértékben érdekelteket, milyenek a kereskedelmi vagy ipari vállalatok stb. meghívja s a tárgyalás eredményéhez képest nemcsak az érdekeltség kérdésében, de a fölött is határoz, hogy a csoport keretébe bevont községek és érdekeltek mily százalékarányban lesznek kötelesek a közút építéséhez, föntartásához és kezeléséhez hozzájárulni. Ez igen fontos jog. Nemcsak azért, mert kívánatos, hogy ezen közutak hálózatába csakis olyanok vétessenek föl, melyek jellegüknél fogva valóban azok, de azért is, hogy a községek az osztó igazság mértéke szerint terheltessenek. Módjában lesz az alispánnak hasonló esetben a fölött is határozni, hogy a törvényhatóság tartozik-e a községeknek segélyt nyújtani, s ha igen, mily mértékben ?] Méltányos rendelkezése a törvénynek, hogy az illető község terhére eső arány megállapításánál számbavehetö az, ha a község területén valamely jelentékenyebb kereskedelmi vagy iparvállalat létezik, mely az útvonal használatát a rendesnél fokozottabb mértékben veszi igénybe, mig másfelől a kereskedelmi vagy iparvállalatoknál mindig számbaveendö azon teherrészlet, melyet ezek, mint esetleg az úthoz való hozzájárulásra kötelezett községek kötelékéhez tartozó adózók, a községi kivetés alapján fizetni kötelesek lesznek. Az alispán határozata ellen az érdekeltek 15 napon belül a közigazgatási bizottsághoz, eltérő határozatok esetében a kereskedelemügyi ministerhez fölfolyamodhatnak. A hozzájárulás részleteire nézve világosan kimondja a törvény, hogy azok lehetőleg természetben, közmunka utján rovassanak le. A hozzájárulás részleteinek fedezéséről minden község maga köteles gondoskodni, oly formán, hogy a hozzájárulás a végrehajtandó munkálatok természetéhez képest akár készpénzben, akár közmunkaerővel teljesítessenek. A készpénzben való hozzájárulás ösz- szegét a község évi költségelőirányzatába köteles fölvenni, s ha erről évközben kellene gondoskodnia s rávalója nincs, községi pótlékot kell kivetnie. A természetben teljesített hozzájárulás lerovására fölhasznált közmunkaleszolgálás a községi közmunkatartozásba betudatik. Az e tekintetben hozott községi határozatok 15 napon belül másodfokon az alispánhoz, harmadfokon végeldöntés végett, I a közigazgatási bizotsághoz fölebbezhetők. I leghívebb barátainak, a könyveknek, melyek évröl- évre szaporodtak, s ma a levelek, összegyűjtött I újságok és remeknél remekebb, több nyelven irt könyvek halmazánál állunk ama könyvtárszobában. Gráven (úgy mondják, hogy a lengyel főúri ' családból származott férfiúnak ez csak álneve, t. ' i. ebből: Graf NI) Deregnyőben idejövetele kez- , delén különös kedvvel foglalkozott a kertészettel. O'.lóval, fürészszel lehetett őt látni naponkint kétszer a kissé távoleső Várkertben, mely alatta kitünően rendezett kertté nőtte ki magát s gyümölcséről, faiskoláiról az egész vidéken nagy hírnek örvendett. A beregi birtokok egy részének meg- I vásárlása és rendezése szinte azon időbe esik. A szabad természetben kereste a vidulást szerencsétlen sorsa után, s ha elhallgatott kerti ollójának csattogása, elővette napi olvasmányait. Folyton tanult s a világi napi események rendkívül érdekelték. Látta, hogy Magyarország lett az a hely számára, hol élnie és halnia kell, tehát a magyar nyelv tanulásához fogott. Hallár várkerti méhész volt első nyelvmestere, aki később gyors előhala- dásával csak abból a szempontból nem volt megelégedve, hogy őt magyarosan nem egyszer ki- szidta, ha a Várkertben rendetlenséget tapasztalt. Grávennek azonban deregnyei tartózkodása sem volt zavartalan. Tudjuk, hogy a deregnyei kastély a tisztul- tabb politikai nézetek színhelye volt. Gyakran gyűltek itt össze a vidék nevezetes urai; már a családdal való rokonság folytán is gyakrabban megfordultak itt a Kazinczyak s azon kor nevezetes irói. Gráven a Lónyay-ház barátaival csakhamar összeköttetésbe lépett; megszerették a derék lengyel hazafit. Beköszöntött a magyar szabadságharc A községi vicinális utak közigazgatásának helyes ellátása érdekében a törvény egy egészen uj közeget, az úti bizottságokat, rendeli megalakittatni. Ezen bizottságok rendszerint minden érdekeltségi csoportra nézve külön, a járási főszolgabíróból, a községi elöljáróság egy- egy tagjából s a képviselő testületek kebeléből 3 évre választandó kiküldöttekből s s azon külön érdekelteknek egy-egy képviselőjéből alakítandók, kik az útvonal föntartása költségeinek kivetésénél számba vétettek. Hogy a törvényhozó ezen újdonsült bizottsághoz nem sok reményt fűz, kitűnik onnan, hogy már eleve föltételezi azt: mikép az alispán olyan helyzetbe juthat, hogy valamelyiknek működését megszüntetni lesz kénytelen. Ilyen esetben a bizottság összes teendői persze a főszolgabíró nyakába szakadnak, de az alispán öt valamely alkalmas érdekelttel helyettesítheti is. Az alispán állapítja meg azt, hogy az egyes elöljáróságok mely tagja vegyen részt az úti bizottságban, és hogy abba az egyes községek képviselő testületé által hány tag küldendő ki. A bizottság elnöke a főszolgabíró. A határozatok szótöbbséggel hozatnak. Szavazatok egyenlősége esetében az elnök dönt. A tagok nem dijaztatnak és működésűk ideje alatt az illető útvonal építésének, fön- tartásának vagy szállításának munkálataira nem vállalkozhatnak. Az úti bizottságnak — ha elvégzi —- bokros teendői vannak. Hatásköréhez tartozik az illető közút építésének keresztülvitele, a föntartás és kezelés körül való intézkedés és ellenőrzés. Az épités, kezelés és fentartás évi költségelőirányzatának megállapitása. Az egyes nevezetes ideje, s Deregnyő felé több ellenséges szem tekintett, jóllehet Gráven tényleg nem vett részt a szabadságharcban; csak ő tudhatta okát, miért felelt nemmel a Bem levelére. Azon időben nem egy lengyel menekült talált biztos helyet a magyar nagyúri udvarokban. Annak is hire ment, hogy Deregnyőben tartózkodik egyvalaki, hátha az lenne, kit az Oroszországból vett utasítások nyomán oly igen kerestet a bécsi kormány? 48 után, majd az 50 es évek legelején 3 kutatás történt Deregnyőben. Gráven volt az az idegen, akit mindenáron elfogni kívántak. A gondviselés azonban megőrizte ellenségei kezétől. Hosszú keresés után a csendőrségnek eredmény nélkül kellett visszatérnie; mivel Gráven hetekig a Várkertben tartózkodott, hova Deregnyő nevezetes uradalmi felügyelője, Petrovics János (Petrovics Frigyes akadémikus testvére) naponkint eleséget küldött számára. Gráven a szabad természetben vett magyar leckeóráknak ez alkalommal ugyancsak hasznát vette. A másik esetben lovas zsandárok vették körül a kastélyt, a ki és bemenet útja el volt vágva. Rejtekhelyére most sem bukkantak, pedig bejárták a pincéket, átlyukgatták a kastélypadon a fűmaggal és aszalt gyümölcsösei telt nagy zsákokat. A harmadik keresés alkalmával Gráven Beregben tartózkodott, s most már szobája átvizsgálását követelték titkos iratok keresése végett. Hűségesen lepecsételték szobáját. Gráven éveken át a legnagyobb nyugha- tatlanságban élt. Lassan-íassan felderült a békésebb idő hajnala s Gráven ismét a családnál folytatta rendszeres munkálkodását, melytől aggkoráig el nem tért. Fenkölt szellemű férfiú maradt mindig, mint a család, melynek köréből ideköltözött és amelynek körében most élt; sőt mondhatni, hogy Mai Hzíimuiilílioz egy ív melléklet van esatolyaV^f T Á 5 C A. Gráven Lajos emlékezete. (1806—1890.) — Folytatás. — Hogy tulajdonképen hogy hítták Grávent, mi űzte messze honától, kik voltak szülei, mily sorsban részesültek testvérei Oroszországnak Szibériával fenyegető vaskarjai a’a't? mindezeket ő magával a sírba vitte, s talán csak az ő »öreg tisztelő barátja,« tudta, Lónyay Gábor. Eddig iratokra nem bukkantunk, mely az ö kilétéről némi útmutatást adna. A legbizalmasb leveleket megsemmisítette ; amely levélben csak neve fordult volna elő valamely ki nem kerülhető fontos ügyet illetőleg, ott a helyet szépen kiollózta. Otudti, miért? de a titkos fátyolt fellebbentenie nem lehetett a lengyelek szabadságáért rajongónak múltjáról. — Deregnyőbe válhózsás barna egyenruhában jött, nadrágján széles vörös zsinór vonult végig és deli alakját köpeny fedte; fegyvere egy hosszú egyes övü puska volt, mely még mai napig is megvan. Egy táskában valószínűleg családi iratokat és pénzt hozo't magával, A határon át Zulavski osztrák tiszt kalauzolása mellett jött Kandó Kálmán házához, így érkezett aztán onnan Deregnyőbe titkon, a gyors menekülés kézzelfogható jeleivel Gráven. Amelyik szobát akkor elfoglalta, ugyanabban végezte életét. 58 évig lakott egy szobában, »hisz’ egy embernek igen kevés kell«—szokta mondani gyakrabban. Lakhatott volna tágas és pompás szobában : de a nagy szobát inkább engedte a maga
