Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-05-11 / 19. szám

előfizetők is ingyen kapják egész éven át. Ez év kezdetén két regény közlése kezdődött meg: Abonyi Árpád-tói, e kiváló fiatal irótől: „A rajongók«, egy irodalmi pályázaton megdicsért regény, s mellette a magy ar származású Groller Balduin »Uj élet* czimü szép regénye. Ez utóbbi az elsó negyedben véget érvén, után Black William, a hires angol regényírótól van regény: SA thulei herczegkisasszony*, mely úgy meséjének érdekessége, mint költői szépségei által méltó az „Ország-Világ« előkelő közönségéhez. Az »Ország-Világ a mellet, hogy egyetlen lap. mely mümellékleteket ád előfizetőinek, még az előfizetésnél is nyújt kedvezményeket. Nevezetesen a »Buda* pesti Hírlap« és az »Egyetértés« e közkedveltségü politikai lapok előfizetői io fr, helyett 8 írtért rendelhetik meg; nem- kiilömben 8 írtért fizethetnek rá elő a tanítók és tanítónők is, Az »Ország-Világ*, miután minden számában van 8—io önálló, teljesen befejezett közlemény, bármely számtól kezdve meg. rendelhető. A megrendelés könyvkereskedők utján is történhetik). Mutatványszámok kívánatra ingyen küldetnek. Előfizetési föltételek : egész éver ro ír, félévre 5 ft, negyedévre 2 t 50. kr., egy hóra 85 kr., egyes szám 20 kr., Az «Eegyetértés-"sel együtt rendelve egész évre 28 ft. félévre 14 ft negyedévre 7 ft, A »Budapesti Hírlap».pal együtt rendelve egész évre 22 ft, fétévre It ft negyedévre 5 ft 50 kr.. egy hóra t ft <jO kr., Áz előfizetési pénzek — legcélszerűbben posta utalványon — a kiadóhivatalba (Budapest, kecskemétiutca 6. sz.) küldendők.

T ANŰG Y.

Tanítói gyűlés. Bencsik István főszolgabíró elnöklete alatt a bodrog-közi ált. tanítói kör f. hó l én tartotta gyűlését K.-Helmeczen. A tanítók nagy számán kívül jelenvoh a város intelligenciájának nagyobb része. A IV. egy. orsz. tanügy- bizottság által kitűzött prográm-pontokra vonatkozó álláspontuk megállapittatott és Fischer Armin k -Jieltneczi tanító e pontok egyikére: »a tanítók anyagi helyzetére« vonatkozólag, egy kidolgozott módosítást olvasott .fel s az abban körülirt nézetek konkludálva jóváhagyattak és — nvnt tudósítónk irja — e mellett küzdeni és a küzdelemben győzedelmet aratni lesz főtörekvése a bodrogközi tanítóságnak. F, küzdelem f. hó 28-án Sárospatakon tartandó központi gyűlésen fogja kezdetét venni s nagy a remény, hogy Zemplén- vármegye összes tanítósága e tekintetben egyet fog érteni s válvetve felveszi a tanügy javáért a reformharcot.

Nevelő intézet. Sárospatakon Tarnóczy Tivadar, főgimnáziumi tanár, úri családok fiai számára nevelő intézetet nyit a jövő iskolaévre. A növendékek a gimnáziumi tanfolyamot, mint nyilvános rendes tanulók a sárospataki ev. ref. főgimnáziumban végeznék. A növendékek száma 10—12- nél nem több. Az intézeti fizetés 10 hónapra mindössze 612 forint, ez azonban, ha a létszám 12-re fölemelkedik, 100 forinttal kevesebb lesz.

í, i

C 84 ft#.OK*

Kertészet a gyógyászatban.

(Folytatás és vége.)

Hogy a kertészet a közéletben nagy szerepre van hivatva, tagadhatatlan; minekelőtte tehát a kertészet érdemeiről, s azon módozatokról értekezném, mely a növények természeti hatását részletes bizonyítékokkal kellőleg megvilágította, a következő történeti adatot bocsátom előre: már abból az érdekes szempontból is, mivel ez a példa gyújtotta lángra keblemben is a szikrát, a kertészetnek orvosi szempontból való szorosabb megfigyelésére.

E század közepén élt Szonlag Gusztáv hazánkfia, tudományosan képzett, nyugalmazott osztrák katonatiszt, a magyar akadémia bölcsészeti tagja, ki a tettleges szolgálatban annyira elbetegesedett, miszerint sorvasztó kórállapotában a több oldalról nyújtott orvosi kezelés is sikertelennek mutatkozott. Ez okból a katonai szólgá’atot elhagyta s orvosai ajánlatára, veszni indult életét lehetőleg nyújtandó: O'aszország enyhe éghajlata alá, a virágok hazájába Flórencbe küldetett. Itt az isteni gondviselés véletlenül egy igen szép kerthez vezérlé, melyben Európa csaknem minden országából talált sétálókat, kik a kert szépségét látszottak élvezni s kik között néhányat igen roncsolt egészségi állapotban látott. Ezen feltűnő körülmények okát fürkészvén, nyomára jölt, hogy ezen igen dús növényzetű pompás kert, klimatikus gyógyhely és tulajdonosa, egy köztiszteletben álló olasz orvos, kinek gondozása és felügyelete alatt, az ide zarándokló szenvedők, minden egyéb orvosi szer nélkül, csupán a kert virányainak illatárjában vesztegelve, gyógykezeltetnek. Hazánk fia bővebb felvilágosítást szerzendő, felkereste a tulajdonos orvost, ki őt igen előzékenyen fogadta s a kívánt felvilágosítást a következőkben adta meg:

Mint orvos és a természet nagy barátja, azon alapelveken indúlva, hogy az ezernyi külömböző plántából fakadó illatár egy térre szorítva a környező levegőt szükségszerüleg átalakítja s miután pedig ezen illatárt egymástól elkülöniteni nem lehet: azt orvosi használatra tömörítve, ezen kertet alakította, minden szükségesekkel az emberi életre és kényelemre berendezte ; s hogy reményében nem csalódott, bizonyítékul felmutatta az intézet kezdetétől máig hiven vezetett jegyzőkönyveket, melyből kitűnik az intézetet látogató betegek száma, a kór neme és a gyógyulások sikere.

Amennyiben Szontág a legcsudálatosabb és legfényesebb sikerekről ekként bizonyságot szerzett,

rögtön lakójává szegődött ezen tisztán kerti, enyhe klimatikus helynek. Az orvosban további isme- rettség után a leghivebb barátot nyerte, s igy az előirt gyógykerti rendszabályok szigorú megtartása mellett, néhány hónap múltával mint tökéletesen egészséges ember hagyta el orvos-barátja asilumát és mint a természettudományoknak különben is nagy barátja, egy kis igyekezet és tanulmány után kész kertészszé képződött. Hazájába visszatérve, a budai hegyekben egy terjedelmes és alkalmas területet vásárolt s azon csinos kertésztelepet rendezett be, melyben saját maga vezetése és munkálkodása mellett mint egészséges ember 85 éves koráig élt, mig végelgyengülés okozta halála, életefolyását a tudomány és a ter- mészetbuvárkodás hátrányára berekeszté.

Tokaji lakásom területén, az általam alapított rózsáskertemben, a melyet magam és családom gyönyörködtetésére tehetségem szerint alkottam s melyet mint egyedüli fentartóját egészségemnek, és menhelyét gondtelt lelkemnek, még most is, életem alkonyán annyira szeretek: mások előtt sem zárom el, abban tisztes polgártársaimat szívesen látom. Ezek közül ottan már több súlyos betegnek, avagy nagy betegségből lábadozónak, úgy aZ én, mint más orvostársaim javaslatára hetekig, sőt hónapokig tartó veszteg- lést engedtem és az eredmény oly fényes lön, hogy nagyobb részük megegészségesedve, vagy tetemesen javulva hálás köszönetükkel hagyták el kis oázomat.

Amennyiben a kertészetre vonatkozó törté neti adatokat előadni szerencsém volt, most mint orvos, nézetem szerinti magyarázatát igyekszem nyújtani azon állításomnak, miszerint a kertészet a gyógyászatnak nélkülözhetetlen segélytársa és méltó testvére.

A növények táplálkozása oly fontos tényező az egészség fentartására, miszerint könnyebb meg- érhetöség tekintetéből hasonlatba hozni az állati élettel, szükségesnek találom.

Az állati szervezetben a légzés azon élet- fentartó működés, mely a növények életével párvonalba állítható, mert mindkettő légzik ; az első a tüdőkkel, a másik leveleivel; az állat a belélegzésnél a levegőből az élenyt veszi fel a tüdők által, az elszenesedett vér javítására s a romlott vérből a szénenyt kiválasztva a kilehelés által elbocsájtja ; mig a növényeknél a lombok és levelek a levegőből a szénsavat választják ki és veszik be szervökbe, különösen a nappali időszakban; éjjel pedig a szénsavból a szénenyt megtartja táplálékozásul, a vele egyesült élenyt elbocsátván, mely a levegőben kisebb nagyobb mennyiségben veszteglő villanynyal egyesülve, készíti az ozont, mely a levegőben egészségünk veszélyeztetésére üsszegyült miasma spórákat felemészti. így életünk az isteni gondviselés ezen intézkedése által megóvatik, különösen a ragadós járványok időszakában. Hogy az ozon fejesztésére a gazdag növényzet, a hűvösebb időszak, légmérséklet, a magasabban fekvő ritkább levegő, igen fontos tényező: annak eklatáns példájául tekinthető a magas Tátra vidéke, hol a váltólázat alig ismerik s kolera-eset soha nem mutatkozott; mert ott az ózonnal, a növények illatárja szövetkezvén, a gyógyhatás a szenvedő állati életben még inkább elő van mozdítva. Ez áll a testi szenvedésekre; most térjünk át a lelkiekre, mert a hol a test szenved, szenved ott a lélek is.

A sors csapásaitól üldözött s feldúlt lelkű öngyilkosjelölt, tartozzon bár az életkor bármely szakába, ha a véletlen egy szép kertbe vezérli, a virágok kellemes illatárjától áthatottan, lelke elmereng a természet ezen erőszakosan ható gyönyörének és szépségének élvezetében megpillantja a szinpompában ragyogó pillangókat, bogarakat, miként örülnek rövidre szabott életöknek, viragról- virágra szállva miként igyekeznek az életfenlartá- sára szükséges táplálék megszerzésére, miként szív ják ki a mézet a virágok kelyheiböl, legyen az bár mérges plánta, melynek kelyhében halál lapang. Mindezt látva: gyakran vágy keletkezik benne az élet terheit tovább is viselni e szép világon.

Vagy tekintsünk a kóros állapotban sinylő embert, kinek legforróbb vágya a kert virágait látni, azok balzsamos éltető illatát beszivni, él vezni, a hol ösztöne által vezérelve feltalálja azt, mi a betegnek enyhületet nyújt, felvillanyozza az életre s a már kétségbeesett baját feledve, lelkileg, testileg többnyire megerősödve, megújulva hagyja oda a kedvessé vált tartózkodási helyét, hogy azt újra és újra fölkeresse.

Saját magamon tapasztalom életem folyásán, hogy ha a kertben kivált este és reggel tartózkodom, szinte felfrissülök; napi fáradalmaimat kipihenve, gondjaim mint a füst elenyésznek; elmém fogékonyabb és élesebb ; a legszebb eszméim virágbarátaim társaságában születnek, kellemes illatuk uj erőt ad tikadt testemnek és magas korom dacára mentve érzem magam minden az öregséggel járó bajoktól. Isten ezen áldását virággazdag illatos növényeimnek köszönhetem.

A leírtakból és elmondottakból megítélheti a nyájas olvasó, hogy mekkora nagy lehet örömöm, annak .hallására, kogy majd itt, majd amott a műveltség és tudomány szellemétől áthatva, népkerteket alakítanak, téreket parkíroznak, az utcákat lombos fákkal ültetik be. És mind ez az

emberiség jóvoltáért történik, mert ez által a nagy fokra emelkedett halálozási esetek is hatalmasan mérsékeltetnek s a szép az üdvössel párosítva, az emberi társadalomnak ez utón is lehet legnagyobb jótevője. Székely József.

Tokaj város orvosa.

GODNOLATOK.

A magasabb rangú hivatalnok legfőbb törekvése, hogy maga mentői kevesebbet s alantasai mentői többet dolgozzanak.

A házasulandó fiatal ember helyzete hasonló a hajóséhoz. A hajós látja a naponként elmerülő hajókat s még is tengerre száll. A fiatal ember látja a sok szerencsétlen házasságot s még is megházasodik.

A minek lát-zol azt mindenki bírálja, a mi vagy azt senki.

HUMOR.

Kávéházi jelenet.

Bemegy a zsidó uracs a kávéházba s közte és a pincér között következő párbeszéd fejlődik ki:

— Pincér, pincér . . .

— Mitetszik ?

— Adjon egy szivart.

— Milyet ?

— Csak egy kurtát.

— Kurta az nincsen.

— Nu hát akkor hozzon egy pohár vizet. Cs.

Érdekes definíció.

Csupa gyakorló jogászokból álló társaságban az a kérdés vettetett fel: mi a csók ?

Az államügyész a csókot igy definálta: A csók oly sajtótermék, melynek utánnyomása meg van engedve.

A biró meg igy: A csók oly sajtóper, melynél a szóbeliség megvan engedve, a nyilvánosság azonban többnyire ki van zárva.

A fiskális véleménye szerint: A csók oly élvezeti cikk, melynek meghamisítása miatt nem lehet panaszt emelni.

HIVATALOS RÉSZ.

64. ein. szám. Zemplénvármegye alispánjától.

Elnöki meghívó.

Főispán Öméltóságával történt megállapodáshoz képest a rendes tavaszi közgyűlés határidejéül f. évi május hó 20-ik napjának d. e. 10 óráját tűzvén ki, arra a t. bizottság tagjait tisztelettel meghívom.

A közgyűlés nevezetesebb tárgyai;

1) A nagymélt. m. kir. honvédelmi miniszter ur 10954. sz. intézvénye folytán a m. kir. honvédségi ludovika akadémiába a jövő tanévre a gróf Buttler-féle magánala- pitványi helyek egyikének választás utján betöltése.

2) A vármegyei intézmény önkormányzati és választási jogának fentartása iránt a törvényhozás képviselőházához intézendő felirat elkészítésére alakított küldöttség jelentésének és azzal egyidejűleg Csongrád, Alsó- Fehér és Csanád vármegyék hasonszellemü feliratai tárgyalása.

3) Pest-Pilis-Solt- és Kiskun-vármegye főjegyzőjének a magyar nemzeti ezredéves megünneplés előkészitésére vonatkozó, a kísérőlevéllel megküldött »Emlékirat.*

4) A vármegye főszámvevőjének a közutak és vámokról szóló 1890. évi I. tcz. által keletkező munkaszaporulat indokából a számvevői hivatal személyszaporitása iránt előterjesztett kérvénye.

Az ezen kívül felveendő tárgyak sorozata a vármegyei szabályrendelet 18. §-a értelmében a főjegyzői hivatalban közszemlére kitétetik és egy példányban a vármegye székházára kifüggesztetik.

Egyidejűleg felkérem az állandó választmány t. tagjait, hogy a tárgyalandó ügyeknek a közgyűlésre előkészítése czél- jából a vármegyeháza kistermében f. évi május hó 19-ikén d. e. 9 órakor tartandó ülésre megjelenni szíveskedjenek.

S.-a.-Ujhely, 1890. évi május hó 8-án.

Hazafiui üdvözlettel:

Matolal Etele, alispán.

710. sz. Zemplénvármegye kir. tanfelügyelőjétől.

A »Zemplén« tek. szerkesztőségének 1

Helyben,

A nm. vallás és közoktatási m. kir. minister ur f. évi ápril hó 20-án 961. sz. a. kelt körrendeletét azon kéréssel küldöm át a tek. szer-