Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-04-20 / 16. szám

6173. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Tudomás és megfelelő intézkedés végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1890. április 10-én. Matolai Etele, alispán (Másolat.) M. kir. honvédelmi minisztérium 12189. sz. Zemplénmegye közönségének. A fegy­vergyakorlatokra kötelezett tartalékos tisztek és tartalékos katonák, valamint a tartalékos honvéd­tisztek és honvédek, végre a póttartalékosokf. évi fegyvergyakorlatai tekintetében a következők tétetnek közhírré: úgymint I. A közöshadsereg kötelékébe tartózó havidíjasok és legénység fegy­vergyakorlataira nézve: 1) A folyó 1890-ik évben fegyvergyakorlatokban való részvételre kötelezve vannak, a) az alább elősorolandó kivételekkel, átalában az 1885-ik, 1883-ik és 1881 ik évi soro­zási évfolyamokba tartozó tartalékos tisztek ; az ugyanazon sorozási évfolyambeli tartalékos le­génység ; végre a fegyvergyakorlatokra kötelezett póttartalékosok közül az 1885-ik és 1883-ik soro­zási évfolyambeliek, b) az egy évi önkéntesek sorából előléptetett azon tartalékos tisztek, vagy a legénység állományába átlépett azon tártaié kosok, kiknek a tartalékban való szolgálati köte­lezettsége, a tényleges szolgálat megkezdésének hosszabb időre történt elhalasztása folytán, hét évnél rövidebb időre terjed, és a kik ennélfogva még több íégyvergyakorlatra köteleztetnek, mint a velők ugyanazon sorozási évfolyamba tartozók; c) a tartalékos tiszteknek és tartalékos legény­ségnek azon része, a mely az elmulasztott 1889. évi fegyvergyakorlat után pótolni tartozik. 2. A fegyvergyakorlatra kötelezett tartalékos tiszteknek fegyvergyakorlata a f évbm 28 napig, a legény­ségé egyes kivételekkel általában 13 napig fog tartani. A gyalog- és vadászcsapatokba tartozó legénység azon részének fegyvergyakorlati idő tartama, a mely az őszi nagyobb fegyvergyakor­latokhoz fog bevonulni, később határoztatik meg. 3. A lovasság tartalékába tartozó legénység közül, a tavaszi időszakban, csak a volt egy évi Önkén­tesek fognak 13 napi fegyvergyakorlatra behi vatni; az időszakbeli fegyvergyakorlatra való be­hívás tekintetében pedig az utasítások később fognak kiadatni. 4. A tábori és vártiizérségbeli tartalékosok és póttartalékosok az idén nem fognak behivatni. 5. A fegyvergyakorlatok alól j való fölmentéseknek, csak a védtörvényi utasítás Il-ik része 38-ik illetve 43-ik szakaszában felsorolt ! esetekben van helye. 6. A külföldön tartózkodó s fegyver (szolgálati) gyakorlatra kötelezett tar­talékos tisztek az illető katonai hatóságok által hivatnak be, a tartalékos és póttartalékos legény­ség behívása körül pedig kellő figyelem fordítandó arra, hogy az illetők idejekorán értesittessenek. 7. Előfordulván azon eset, hogy a nyilvántartásra illetékes hatóság területén kívül tartózkodó tar­talékos legénységnek azon része, a mely a tar­tózkodási helyhez közelébb fekvő hadkiegészitési kerületnél teljesiti a fegyvergyakorlatot, nem azon időben vonul be, a midőn a fegyvergyakorlatok ezen hadkiegészitési kerületben megtartatnak, hanem azon időben, a mely időre a nyilvántar­tási illetőségüknek megfelelő csapa hoz beidéz­tettek, hogy maguk taitoznak tudomást szerezni arról, vajon a tartózkodási helyükhöz közelebb eső csapattestnél az időszaki fegyvergyakorlatok mikor veszik kezdetüket, és hogy ott kellő idő­ben jelentkezni el ne mulasszák. 8) Azon idő, melyet valamely tartalékos vagy tartósan szabad­ságolt katona, a fegyvergyakorlat ideje alatt eset leg bekövetkezett betegsége miatt katonai kór­házban tölt, a fegyvergyakorlat időtartamába nem fog beszámíttatni. 9. Fogság büntetések, melyek a gyakorlatra behívott taitalékos s tartósan sza­badságolt katonákat a fegyvergyakorlat ideje előtti, vagy annak tartama alatti cselekményekért ter­helik, amennyiben a fegyelem fentaitása ezt meg­engedi, csak a gyakorlati idő lefolyása után foga­natosíttatnak. II. A m. kir. honvédség kötelékébe tartozó tartalékos havidíjasok és legénység fegyver- gyakorlatrira nézve. 1. A f. évi fegyvergyakorla­tokra a csapatok tiszti állományának kiegészíté­sére — azon mérvben a mint az alakítandó csa­patoknak tisztekkel való ellátása ezt igényli — a tartalékos csapattisztek közül be fognak hivatni: a) azok, kik a múlt évi fegyvergyakorlatok óta neveztettek ki tartalékos tisztekké ; b) azok, kik bármely okból mint tisztek fegyvergyakorlatban még részt nem vettek, vagy a lefolyt évi fegy­vergyakorlatok alól oly feltétel alatt lettek fel­mentve, hogy ebbeli kötelezettségüknek a követ­kező évben eleget tenni tartoznak; c) a múlt év­nek december hava 31 ével a közös hadsereg tar­talékából a hondvédség tartalékába áthelyezett tisztek; d) azon már nem védköteles tartalékos tisztek, kik abbeli kötelezettségüket, hogy minden három évben egyszer fegyvergyakorlatban részt venni tartoznak, ez évben óhajtják lerónni, illető­leg erre ez évben kötelesek; e) kik a fegyvergya­korlatokban legritkábban vettek részt; f) kik mi nősitésük szerint részletesebb kiképzést és a csa­patvezetésben alaposabb begyakorlást igényelnek. 2) A honvéd tartalékos legénység közül az idei fegyver gyakorlatokon az 1887 ik, 1885-ik, 1883 ik, í 881 -ik és 1879 ik évi sorozási évfolyambelíek fognak részt venni, 3) A honvédség póttartalékosai fegyvergyakorlatokon részt venni nem fognak. 4) A honvéd tartalékos tisztek és a taitalékos legény­ség fegyvergyakorlata 35 napig fogtartatni. 5) Ezen körrendelet I-ső részének 6, 7. 8 és 9. pontjaiban foglalt szabályok és figyelmeztetések, a fegyver­gyakorlatokra kötelezett honvéd tartalékos tisz­tekre és legénységre nézve is érvényesek. 6) Az összes honvédségi tartalékos legénység azonfelül ez év október és november havában az 1888-ik évi I. t. c. alapján az ismétlő puskával leendő ki képeztetése céljából kivételesen 7 napi gyakorlatra fog behivatni. Ezen gyakorlat az 1890-ik évi V. t. cikkben (honvédségi törvény) meghatározott fegyvergyakorlatokba be nem számittatik. Mint­hogy a fennálló szabályok és utasítások érteimé ben, az időszaki fegyvergyakorlatok alól való föl­mentés, az ezen szabályokban kijelölt körülmények fennforgása esetében is csak akkor engedélyezte­tik, ha a katonai, illetőleg honvéd igazolványi könyvvel és egyébb szükséges bizonyítványokkal felszerelt folyamodványok, a behívó jegyekben a megjelenésre kitűzött határidő előtt legalább is 14 nappal, a nyilvántartásra illetékes had- illetőleg honvédkiegészitő parancsnokhoz benyujtatnak: a járásbelr, illetve városi tisztviselők figyelmezteten- dők, hogy a családi tekintetekből fegyvergyakor­lat alóli felmentést kérő tartalékos és tartósan szabadságolt katonák valamint honvédek részére, az otthon maradásuk szükségét igazoló bizonyít­ványokat haladéknélkül állítsák ki s egyúttal a fegyvergyakorlat alóli felmentést kérők folyamod­ványait, melyeket az érdekeltek a járási, illetve városi tisztviselőkhöz benyújtanak, a nyilvántar­tásba illetékes hadkiegészitési kerületi, illetőleg honvéd kiegészítő parancsnoksághoz késedelem nélkül küldjék át. Továbbá arra is utasitandók az illető tisztviselők: hogy a hadkiegészitési vagy honvéd kiegészítő parancsnokságok által hozzájuk megküldött behívó jegyzékben elősorolt tartalékos és tartósan szabadságolt katonák illetőleg honvédek részére szóló idéző jegyeket a községi elöljárók­nak, illetőleg helyi közegeknek oly meghagyással adják ki esetleg az illetőségi községen kívül tar tózkodókra vonatkozó behivó jegyeket a tartóz­kodási hely hatóságához oly felkéréssel küldjék meg, hogy azok az idéző jegyeket, az érdekelt egyéneknek 24 óra alatt kézbesítsék, s egyu'ual a beidézetteket figyelmeztessék, hogy az illető ki­egészítési parancsnokságoknál vagy esetleg csapat- osztályoknál a kitűzött határidőre pontosan jelen­jenek meg, általában a nyilvántartási utasításnak a fegyvergyakorlatokra vonatkozó szakaszaiban körülirt szabályokhoz alkalmazkodjanak. Felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletemet azon­nal tegye közhírré és illető tisztviselőit, fentebb jelzett hivatalos kötelességeinek pontos teljesíté­sére, valamint a községi elöljárók, illetve helyi közegek e részbeni teendőinek és eljárásával ellen­őrzésére utasítsa s egyáltalában akként intézked­jék, hogy a fegyvergyakorlatokra való behívások közül panaszok föl ne merüljenek. Budapesten, 1890. évi márc. 27. Fehérváry s. k. honvédelmi minister. 258. sz./kig. 890. A s.-a.-ujhelyij. főszolgabirájáíól. Pályírzali hirdetmény. Felmentés folytán betöltendő csörgői, illetőleg t. Zemplénvmegye törvényhatóságának 469/16,591. sz. határozata alapján Sátoralja Ujhely város szék- helylyel Borsi, Kis-Toronya,Nagy-Toronya, Csörgő, Ruda-Bányácska és Hosszúláz községekből álló Sátoralja-ujhelyvldékl körjegyzői állomásra — mely- lyel 480 frt évi fizetés és 120 frt lakbér élvezete, továbbá 5° írt fuvar-, 30 frt küldönc- és 20 frt irodai átalány, végül szabályrendeletileg megálla­pított körjegyzői díjszedési jogosultság van egybe­kötve — pályázatot nyitok. A választás ideje- és helyéül f. évi április hó 25. napjának d. e. 9 óráját hivatalos helyiségemben ezennel kitűzvén, felhívom a pályázni óhajtókat, hogy az 1883. évi I. t c. 6. §-a alapján szabály­szerűen fölszerelt folyamodásaikat hozzám f. évi április hó 24. d. e. x/29 órájáig annál bizonyosabban nyújtsák be, mert későbben beadott folyamodások visszautasittatni fognak. Sátoralja-Ujhely, 1890. április 8, 1Qókus (§yuld, főszolgabíró. 4867. sz/1890. Zemplénvármegye alispánjától 10 főszolgabírónak. A nagymélt. földmivelésügyi ministeriumnak 8419./III. 9. szám alatt kelt intézvényét miheztar­tás és megfelelő köztudomásrahozatal végett má­solatban kiadom. S.-a.-Ujhely, 1890. március 20. alispán helyett: Vlczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. ministertől. 8419./III9 sz. Valamennyi törvényhatóság közönségének és valamennyi gazdasági, szőlőszeti és borászati egy­letnek. A múlt év folytán az ország számos vidé­kén észleltetett a szőlőkben peronospora viticola nevű káros penészgomba fellépése, és igy joggal tartani lehet attól, hogy ez évben ismét nagyobb mértékben fogja a szőlőket megtámadni, miért is jóeleve kívánatos e káros élősdi ellen minél haté­konyabb védekezésről gordoskodni. Kívánságom lévén a szőlőbirtokos közönséget az ez irányban kifejtendő védekezés terén és minden lehető módon támogatni, felhívom a közönséget, hogy az érde­keltek figyelmét az alábbiakra a lehető legkiter­jedtebb mérvben felhívni igyekezzék. Tudvalevő, hogy a nevezett karos penészgomba ellen a véde­kezésnek legsikeresebb módja abban áll, hogy a szőlölevelek a bordeaux i keverék (bonillie lorde- laise) elnevezés alatt ismeretes rézgálic és oltott mész, vagy még helyesebben oltott mész helyett kristalizált szóda, csemege szőlöfajoknal pedig réz­gálic és amonniak keverékéből álló oldattal akként fecskendeztetnek be, hogy az oldat a levelek fel­színét lehető egyenletes módon lepje el finom per­metező cső alakjában, E keverék mikénti össze­állítása tekintetében a következők szolgáljanak rövid tájékoztatásál; 1. A bordeaux-i keveréket kétféle arányban szokták használni, vagy : a) 100 liter viz, 3 kilogram rézgálic, 3 kgrm égetett mész; vagy pedig: b) 100 liter viz, 2 kgrm rézgálic, 2 kgrm égetett mész. Az előbbi erősebb, az utóbbi valamivel gyengébb. Nagyfokú peronospora inva- siónál az erősebb vegyületet tanácsos használni. Ebből a folyadékból egy hektárra körülbelől 400 liter, egy kát. holdra tehát mintegy 230 liter szük­séges. 2. A rézgálic és szódakeverékhez szintén 2 vagy 3 kgrm. rézgálicot vesznek 10 liter vízre, Az előbbi szokottabb. A keverés aránya, vagy a) 100 liter viz, 2 kgrm rézgálic, 2X|2 kgrm. kristályos szóda, vagy: b) 100 liter viz, 3 kgrm. rézgálicz, 33’4 kgrm. kristályos szóda. Ebből a keverékből is annyi kell hektáronkint és holdankint, mint az előbbiből. 3. A rézgálic és amoniak keverékéhez (eam eheste) kell: 100 liter viz, ’|2 kgrm. rézgálic, lj2—3|4 liter (22°) amonniak-szalmiak lesz. Egy hektárra 400, egy kát. holdra 230 liter kell. 4. Egyszetü rézgálicoldathoz kell: IOO liter viz, "|2 kgrm. rézgálic. Ebből egy hektárra 100 liter, tehát egy kát. holora 575 liter kell. A csemegefajoknál a rézgá'ic és amoniak keveréke (ea celesto), va­lamint az egyszerű rézgálicoldat van helyen, mert a szölőfürlön jelentékeny nyomokat nem hagynak. E védekezési eljárás, hogy sikeres legyen, a gom­bának megjelenése előtt május utolsó, illetve jumus első napjaiban alkalmazandó; mert ha a szőlőben a peronospora első külső jelensége (a szőlölevelek alsó lápján képződő fehér, törött cukorhoz, vagy finom dérhez hasonló kivirágzás) észleltetik — ami rendszerint julius és augusztás hónnpokban szokott bekövetkezni — akkor a baj már előrehaladott stádiumában van. Hogy a gazdaközönséget a fen­tiekben röviden jelzett védekezés alkalmazása körül necsak a szükséges útbaigazítások nyújtásával, hanem a védekezéshez megkivántató segédeszközök ' beszerzésének lehető megkönnyítésével is támogas- i sam, egyidejűleg az iránt is intézkedtem, hogy az I érdekeltek az említett eljáráshoz szükséges anyagot 1 valamint az alkalmazásához igényelt eszközöket, t. i, a rézgálicot és az alkalmas permetező-készü­lékeket minél olcsóbb áron és minél könnyebben szerezhessék meg, nehogy ismét bekövetkezzék rájok nézve az előző években ismételten tapasztalt azon káros kényszerűség, hogy nem gondoskodván idejekorán a védekezéshez szükséges eszközökről, kénytelenek voltak megelégedni az utolsó percben sokszor kétszeres áron beszerzett silányminöségü cikkekkel. Ugyanazért a ministerium további intéz­kedésig Szávoszt Alfons budapesti céget (Arany János-utca 11. sz.) bízta meg azzal, hogy a kö­zönséget a jelzett irányban megfelelően kiszolgálja. A nevezett cég megbízásához képest késznek nyi­latkozott és illetőleg kötelezettséget vállalt arra, hogy a jelzett védekezéshez megkivántató rézgá­licot (kék követ) mustra szerinti elsöosztályu minő­ségben métermázsánkint (100 kilogramonkint) 40 írtnyi áron szolgáltatja az érdekelteknek. Továbbá ugyanezen cég vállalkozott arra, hogy a peronos­pora elleni védekezésre úgy szerkezeténél, vala­mint anyagánál fogva egyaránt, minden tekintet­ben teljesen alkalmasnak bizonyult marseilli per­metezőt (melynek eredeti beszerzési ára Francia országban 39 frank) ezen ministerium megbízásá­ból darabonkint 18 ftjával, tehát jelentékenyen kedvezményes áron rendelkezésükre bocsájtja az érdekelteknek. A rézgálicra nézve megjegyeztetik, hogy a nevezett cég az általa szállítandó I-ső osz­tályú minőségű agyagmustráját ezen ministerium- nál letétben helyezte és kezességet vállalt, hogy csakis a letett mustrának megfelelő, tehát szok­ványszerinti elsőrendű jóminőségü árut, a megren­delőknek szolgáltatni. Az ezen ministeriumból át­vett s az e helyről megállapított fenti áron tehát a cég részére minden nyereség, avagy provízió nélkül úgy csak általa szolgáltatandó készülék te­kintetében pedig az érdekeltek tájékoztatása végett megjegyeztetik, hogy az eddig ismert ilyen ké­szülékekkel tett gyakorlati szakértői kísérletek ut­ján megállapittatott, miszerint az ajánlott marseile permetező készülék a jelzett áron szolgáltatva, nemcsak tetemesen olcsóbb minden más, eddig forgalomban lévő hasonló készülékeknél (melyek jelenleg a kereskedők által jóval drágábban áru- sittatnak), de egyszersmind szerkezeti tekintetben is egyike a legcélszerűbbeknek. Megjegyeztetik végül, hogy a nevezett cég kötelezettséget vállalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom