Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-04-13 / 15. szám

olyan, ki lépre ment és még hozzá a magát be reczkii gazdának vallott szélhámostól »kölcsön« j kicsalt pár forinttal is megtoldta könnyenhivüségét. (Tánc-tanfolyam) Révész Imre, tánctanitó M. j Szigetről, hol legutóbb az ottani szülők és irány­adó körök teljes megelégedésére működött, váro­sunkba érkezvén, a kurzust ma itten megnyitotta. Az idén csak egy tanfolyamot tart. Szívesen tudat­juk t. olvasóinkkal hogy a Máramarosi Lapok és a Máramaros hírrovatai teljes méltánylattal szólanak Révész Imre tánctanitói ügyességéről s az általa felmutatott szép eredményről. (Hirtelen halál.) Kurucz János, lukai illető- ! ségü napszámos f. hó u-én este az újhelyi u. n. Népbank alatti korcsmába tért be s ott két kr. ára pálinkát kért, melynek elköltése után roszul lett, hörögni kezdett s mire az oda hivott városi j orvos megjelent, akkorára a szegény végsőt lehelt. | Halála okául szivszélütés állapíttatott meg. A hűl- j lát rendőri boncolás végett kórházba szállították. (Rendőri hir.) A Széchényi-téri u. n. Sárga korcsma udvarában lévő egyik kamarát, melyben egy kofa tartja portékáját, f, hó 9-én éjjel isme­retlen tettes (hecskei cigányra esik a gyanú) föl­törte és onnan nagyobb mennyiségű főzeléket elemeit. Másnap délelőtt a nyomozásra kiküldött rendőr a kert éjszaki részén a fakerítés alatt meg­találta nemcsak a kofától ellopott főzeléket, hanem azonkívül piros ágytakaróba kötve egy jó vas fa­zekat fehér függönyt és egy zsák tollat is. (Egy hűséges cseléd megjutalmazása). Az országos erkölcsnemesitő-egyesület az általa kitű­zött »hűséges cselédjutalom« egyikét, 25 ftot, Boda Zsuzsannának, Soltész Ferenc sárospataki nyug. tanár gazdasszonyának, Ítélte oda és adta ki. A jutalom emlékirat kíséretében e napokban érkezett le a vármegye alispánjához az erkölcsnemesitő- egyesület elnökségétől azzal a kérelemmel, hogy e kitüntetés erkölcsi hatásának emelése végett a jutalomdij Boda Zsuzsannának némi ünnepiességgel adatnék át. Az emlékirat szövege szószerint követ­kező : törökemlékül Boda Zsuzsannának Sárospatakon. Az orsz. erkölcsnemesitő-egyesület az 1889. évben jutalmat tűzött ki a hűséges régi cselédek számára. A beérkezett nyolc pályázó közül hiteles okiratok alapján a 25 ftnyi második jutalomra méltónak Boda Zsuzsannát találta, ki egy családot 34 év óta a legnagyobb hűséggel szolgál, kinek becsületes ségéhez a gyanúnak még árnyéka sem férhet; s midőn gazdája súlyos beteg lett, az ö éber virasz- tása, hü gondoskodása és ápolása adta vissza azt az életnek. E példás magaviseletét, e ritka hűsé­get és becsületességet az orsz. erkölcsnemesitő- egyesület jutalommal tüntette ki, s kívánja, hogy buzdításul szolgáljon másoknak is. Budapesten, 1890. márc. 5-én Az orsz. erkölcsnemesitő-egye­sület nevében: Csáky Albin gf. sk., elnök. Gyulai Béla dr. sk., jegyző. (Színészet Varannón) Gerőfi Andor színtársu­lata játszik Varannón f. hó 8-óta, de oly kicsi rész­vét mellett, hogy az előre hirdetett 10-es bérletet már is ötre volt kényszerítve összevonni, mivel hosz- szabb ott tartózkodása 36 tagból álló színtársulatával hasonló részvét mellett lehetetlen. F. hó 9-én adták a Vasembert oly hatás és precizitással, milyet Varannón nagy ritkán lát az ember. Különösen Gerőfiné és Szeles I. játéka emelkedett a drámai szerepalakitás magas színvonaláig, miért sok tapsot is kaptak a lelkesült közönségtől. (A hullámok közt) O.-Liszkáró! jelentik, a következő szerencsétlenséget: A Tolcsva község felsőrészén folydogáló patakon már régibb időktől fogva nincsen hid és a közlekedés száraz időben a patakon át történik. F-hóio-énis Szuka Márton birtokos, turbinái lakos, Horvátiból Tolcsvára jött bevásárlás végett. Jövetkor a patakban még csekély volt a viz, később azonban az eső meg megeredt a patak megáradt. Fent megnevezett birtokos bevásárlását végezvén hazafelé indult. A patakhoz érkezve egy pillanatra visszahőkölt ugyan,jde az otthon utáni vágytól vonzatva, a remény­től biztatva mégis nekihajtott. Mikor már a kiáradt patak közepéig szerencsésen eljutott, deszkával terhelt szekerét az áradat felborította és a két lóval együtt elsodorta. Isten csudája hogy maga a bir­tokos és kocsisa megmenekültek. Megtartván lélek­jelenlétüket, a fűzfa galyjához kapaszkodtak s ki- evickéltek; de a két ló befuladt és a megrakott szeker oda veszett. A hivatalos vizsgálatnak lesz feladata a mulasztót feleletre vonni, a mulasztást követő kár megtérítését kimondani, úgyszintén az ismétlődhető szerencsétlenségek kikerülése végett szükséges hidat mielőbb felépittetni. (Öngyilkosság.) Bátori Irén nevelőnő Tokaj­ban, Frankó Gyula urad. tiszttartó házánál e na­pokban gyufaoldattal megmérgezte magát és ennek következtében meghalt. Tettének oka boldogtalan szerelem. (A magyar északkeleti vasút vonalain) a forgalom örvendetes gyarapodása folytán ez évben a szokattnál nagyobb számban fognak állomási felvigyázó-gyakornokok és kalauz-gyakornokok al­kalmaztatni. Ezekre az állásokra oly egyének pá­lyázhatnak, kik magyar honpolgárok s a magyar nyelvet tökéletesen bírják; életkoruk 18-ik évét betöltötték, de 35 évnél nem idősebbek ; a törvény­szabta katonai szolgálatot kitöltötték, vagy az alól felmentettek ; ép és egészséges tastalkatuak, erkölcsi tekintetben feddhetetlen múlttal bírnak és a gim náziumban, vagy reáliskolában legalább 4 osztályt sikeresen elvégeztek. Hasonló, feltételek mellett pályázhatnak az elemi iskolai tanítóképző intézetet végzett ifjak is. Egyenlő képzettség esetén elsőbb­ségben részesülnek a közös hadseregnél, vagy a honvédségnél 12 évig tényleges szolgálatban állott altisztek. (Beküldetett.) I Török László gróf, Lapunk nyomatása közben vettük a gyászos hirt, hogy Török László gróf kir. kamarás, a vármegyei közéletnek egyik népszerű tagja, Budapesten f. hó 12. reggel, hosz- szas betegeskedés után, kiszenvedett. Temetése valószínűleg holnapután lesz N.-Kázmérban. Ál­dás poraira 1 (Házvezetőnének) ajánlkozik egy jó házból való középkorú nő, ki a háztartás minden ágában jártas. Bővebb felvilágosítással szolgál a Kiadóhivatal. (Egy gyakornok) felvétetik a helybeli taka­rékpénztárnál. Irodalom. EmlékaLónyay család múltjából s különösen Lónyay Zsigmondról. (Budapest. Pallas részvény­társaságnyomdája. 1890. 39.1.). Az előttem lévő füzet nem szoros értelemben vett tudományos dolgozat. Mint cime is mondja, indkáb kegyeletes emlék, mely nem a nagy közönség számára készült. Reméljük azonban, nem veszi zokon Írója: Lónyay Albert, hogy itt egy-két szóval megemlékezünk róla, főkép mivel több fővárosi hírlap is tudatta a nyilvános­sággal megjelenését. Lapunk közönségét pedig annál is közelebről érdekelheti, mert a Lónyay- család története részben vármegyénk történetével forr össze. Közel 900 év emléke fűződik a Lónyay- névhez. A család őse, Lóna Gurgn ki az 1032. évbe Béla herceget Lengyelországba menekülésekor kisérte. Utódai közül főkép Albert, velencei követ, vált ki, továbbá Pál, ki Tomory Pál oldalán har­colt és Gergely, a Zápolya hive, ki Kassa meg­hódításánál visz jelentős szerepet. Könyvünk még sok Lónyayról emlékezik meg, kik ,híven meg­őrizvén az ősöktől örökölt vitézség és feláldozó hazaszeretet erényét, a hon oltalmáért mindig készen voltak síkra szállani.“ Mindezekről azonban csak vázlatosan szól írónk. A család részletes tör­ténete csak az esetben volna megírható, ha hozzá­értő történész aderegnyőiés náményi levéltárakon kívül, legalább a leleszi, egri és az országos levél­tárakat is felkutatná. Bővebben, noha nem kime­rítően, szól könyvünk Lónyay Zsigmond-ról, ki a XVII, században legmagasabbra emelte a család fényét. Ez éleseszü, hazafias államférfi nevezetes szerepet játszik kora politikai életében. Leginkáb mint békeszerzö működik: ő írja alá Bethlen nevé­ben a Wallensteinnal Pozsonyban kötött békét, ő késziti elő részben a linci békét Eszterházi Miklóssal folytatott levelezésével. Érdemeit a királyi udvar is elismeri és jutalmazza; mint végrendeletéből kitetszik, II. Ferdinánd előbb ajándékkal kedves­kedik neki, utóbb Kraszna- és Beregvármegyék főispánjává nevezi ki, majd örököseivel együtt bárói rangra emeli. Az 1647. évi nádorválasztáskor a protestáns főurak közül őt jelölik ki e méltóságra. Lónyay Zsigmond e mellett kora leggazdagabb főurai közé tartozott. Egykorú metszet után készült arcképe a csinos kiállítású füzetet díszíti. Függelék­képen közli a füzet IV. Béla királynak egy ado­mánylevelét, Lónyay Zsigmond bárói, Lónyay Menyhért grófi oklevelét, továbbá a Lónyay-család leszármazási tábláit. Mint fennebb is megjegyeztük, e dolgozat inkább vázol, mint részletez. A részle­tezés azonban nem is lehetett célja. Lónyay Albert kétségkívül dicséretes és tiszteletet érdemlő munkát végezett a füzet megírásával: egyrészt kegyeletes tartozást rótt le az ősök iránt, másrészt követni való példát nyújtott a maradéknak. Föltétien elis­merés illeti azért is, hogy a család 900 éves tör- történeti fennálását valami hazafias alapitványnyal kívánja megünnepelni. A Lónyayak igy róhatnák le legméltóbban tartozásukat azon haza iránt, mely­nek áldásaiban 900 éven át részesültek. Az ősök vitézsége és erénye azonban megmarad az ő dicső­ségüknek; az utódoknak csak saját érdemeik szerez­hetnek tiszteletet. Kívánjuk, hogy a Lónyay-csa­lád ma élő tagjai amely kegyelettel gondolunk a múltakra, ép oly kitartással munkálkodjanak a jelenért és a jövőért. CS- — k. TANŰGY. A kegyes-tanitórendiek Zemplénvár- megyében. XI. Rúdra János k. r. tanártól. Kora tavaszszal (1795) teljes erővel megin­dul a munka. Ekkor készítteti Sivulszky a főajtó csinos bejáratait is és alakíttatja át egy ügyes kőfaragó által piarista jellegűvé, kinek a rendes költségen felül még 23 ltot ad azon föltétel alatt, hogy rendünknek díszes címerét készítse el. Épít­teti a gazdsági udvaron a cselédlakot, az udvarra szolgáló nagy kaput s emelteti az udvar szilárd falazatát. Bár Sivulszky — előre figyelmeztetve lévén a túlköltekezés tilalmára — jól tudta, hogy az eset­leges többletet a kormány nehezen fogja megté­ríteni, mégis midőn a kormány küldöttje Kassáról jun, 2-án Ujhelybe érkezett a munkálatok megte­kintésére, bátorságot vett magának annak kijelen­tésére, hogy még 1614 ftra lenne szüksége az utal­ványozott összegen kívül, a templom egyes ré szei és az oratórium teljes rendbehozására. Be is adta folyamodását, de ezt nem utalványozták. így magáéból pótolta a túlköltekezéseket, elévülhetet­len érdemeket szerezvén nevének ezen nemes té­nye által is rendünk történetében. Sivulszky nemcsak kérni, sürgetni tudott ott; hol a közügy hasznos tevékenységét igénybe vette , de rendületlen bajnoka, védője volt rendi ügye inknek még az államkormán/nyal szemben is, így a múlt (1794) évben a magas kormány az elve­szett fejszének legalább a nyelét akarván meg­nyerni, felhívja az igazgatóságot, hogy terjeszsze fel: hány üres terem vagy szoba van a házban, mit a rend sem saját, sem az iskola cé[jaira fel nem használhat ? miután az üres helyiségeket az állam saját hasznára kívánja igénybe venni. Az igazgató átlátván e kivánalom helytelenségét, mert ezáltal nemcsak a szerzetház nyugalma, hanem a nevelés szent ügye is profán érdekek szögletes­ségébe ütközhetnék, oly felterjesztést tett, mely egyenlő volt a teljes elutasítással. Többé ezt a dolgot felülről nem is feszegették. Ellenben a kor­mány teljesité az igazgatóság azon kérelmét, hogy az eltörlött paulinusok után maradt egyházi fel­szerelés, templomi bútorok, szent tárgyak stb. a rend számára átengedtessenek. 1796 tavaszán a házfőnököt ismét tevékeny munkálkodásban találjuk: a konyha és gyümöl­csöskert körülkerítésére követ és meszet rendel ; s április 18-án ismét a vármegye többször tapasz­talt szívességét veszi igénybe. Az alispán intéze­tünk iránti kegyeletből, a legnagyobb előzékeny­séggel teljesiti a kérelmet és ápr. 30-án várme­gyei közmunkák címén, 50 köböl követ szállíttat a hely színére. Még be sem volt végezve a kerí­tés, már is olasz kőműveseket és müértőket fo­gad fel 700 fton a templom belsejének kicsinosi- tására. Minden oltárt ujjáalakittat, a tornyot res- tauráltatja mely célra sajátjából 200 ftot áldoz. Mindeme javításoknak egy tekintélyes része nem lévén belefoglalva az utalványozott összeg kere­tébe, hogy legalább a ház némi kárpótlást nyer­jen, a rendfónök és a kér. főigazgató engedélyé­vel Budára megy újból informálandó a magas kormány közegeit némi szubszidium nyerésének jogosultságáról. Julius 11-én meglátogatja Mailáth József gf. helyett, helyt, elnököt, Almásy Pált, Mitterpacher püspököt, Latinovics és Szerdahelyi referenseket. Kérelmét 3 pontba foglalá. Az első­ben kéri, hogy az udvar kerítésének és három szoba berendezésének költsége ; a másodikban a Tokajban meglevő, de az átköltözködés által meg­szűnt szénajövedék fejében utalványoztassék bizo­nyos összeg j1) a harmadikban, hogy a tokaji sző­lők valamely alkalmas újhelyi szőlővel cseréltes­senek be. Utóbb e pontok kedvező elintézést nyertek. Visszatértében hallotta, hogy a szomszéd Liszka városában egy tasnádi harangöntő dolgo­zik, ezt meghívja Ujhelybe s a használatban több oldalról megrepedt harmadik harangot Cal. Sz. József tiszteletére átönteti. E költség is sajátjából kerül ki. Ugyanebben az évben a Váczon tartott nagy káptalan méltán kiérdemelt dicséretekkel halmozza el Sivulszkyt, igazi kalaz. önzetlen tevékenységéért, a ház és gimn. érdekében kifejtett fáradhatatlan munkálkodása és áldozatkészségéért. Mindenre kiterjedő figyelmét nem kerülé ki templomunknak egyházi ruhákban és egyébb fel­szerelvényekben nagyon is hiányos, szegényes ál­lapota sem. E bajon segítendő a rendkormány beleegyezésével az ilynemüekkel gazdagon ellátott podolini házat látogatja meg; több egyházi öl­tönyt, különösen egy szép fehér selyem kazulát és 2 dalmatikát kiválasztott, melyekért viszonzás fejében 6 hordó bort küld. Ezeken kívül saját költségén hozat Budáról 2 szép kazulát, egy vörös és egy zöld színűt; egy feketét dalmati- kákkal, egy vastagon megezüstölt tömjéntartót, egy ezüst kelyhet, egy diszlámpást a bold, szűz oltára elé; két ezüst koronát a kis Jézus és Mária fejére és 2 ezüst szivet. Sz. Egyed helyébe Cal. sz. József oltárát készíttette; a sekrestyét ruhatá­rakkal látta el. stb. Még le sem rázá a podolini ut porát, már útban találjuk Debreczeh felé, megvalósitandó a káptalani határozatot, mely szerint a debreczeni háznak Tokajban és vidékén fekvő több rendbeli szőlőit a már megállapított 2600 fton megvegye.1) Hazatérve, az udvarban századokon át majdnem a refektórium ablakáig felhalmozódott giz-gazt távo- littatja el; azután az udvart másfél méter magas kőfallal zárja el a kerttől s az udvar közepén 5 piramidális oszlopos kerítést csináltat, mely az előudvart elválasztja a gazdasági udvartól stb. ') Ezért évenkénti 20 ft kárpótlást kapott a ház. *} Nem telt bele egy év, már is a szőlőkből 3-at jó áron; 2059 fton elad. Maradt még kettő: a tarczali hegyen fekvő ,>Sz. Kereszt«, és a kisfaludi hegyen levő »Várh, melyek igen szép reménynyel kecsegtették házunkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom