Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-03-30 / 13. szám
kellő szerénységgel, de éles kritikai elmével boncolgatja a helytartótanács tagadó leiratát s pontonként kitűnő ellen-argumentumaival cáfolja a felületes hivatalos leiratot. Első folyamodásában kéri a magas kormányt, hogy a ledőléssel fenyegető két kémény megcsi- náltatásának költségeit utalványozza. Ezen pontra a hivatalos s nem elég helyesen megokolt vélemény imigyen hangzik vala : „A piaristák tokaji kicsinyes és csekélyértékü házukért kaptak egy hatalmas, két emeletes épületet, mely értékre nézve a tokajit nagyban felülmúlja. És ha mégis valamit javítani kell rajta, eszközölje a rend saját házi vagy központi pénztárából.« Uj folyamodásában Sivulszky erre igy válaszol: „Az újhelyi lakás nem ház, hanem rom, melylyel csak terhet vettünk által.. Előadja, hogy az összes fundáció 1600 ft, melynek kamatja 900 és nehány forintra tehető, ebből kell hat egyénnek és a cselédségnek élni, őket fizetni, ezen kívül minden szükségest fedezni, öt távoli szőlőt műveltetni, melyek köztudomás szerint úgy is kevés haszonnal járnak. Ezekből önként következik, hogy sem nem tehetjük, sem nem kötelességünk az állam által nyakunkba rázott romhalmazt íentartani. Kérvényének többi pontjait is, melyeket a tér szűke miatt elhagyok, a magasabb forum meggyőződésével szemben hasonló éleselmüséggel védelmezi. Érezvén kérelmeinek jogosultságát, elfoglalt pozícióját egy'könnyen feladni nem igen hajlandó ; azt hiszi, hogy kitartásával végre is sikerül az uralkodó közönyt megtörni. CSARNOK, Rodostó. Van a magyar nemzetnek egy szent helye, ahová még száz évvel ezelőtt zarándokok egész seregei vándoroltak hazánkból, de a melyet a mai sivárlelkü nemzedék feledni kezd, mint minden fenségét a múltnak, hogy egészen elmerüljön az egyéni érdekeknek önző hajszájába. Távol Keleten, török földön van Rodostó — ez a bujdosók sóhajaitól, könyeitől s végre hamvaitól megszentelt hely, melyet idegenek, egykor ellenségeink, kegyelettel őriznek ; de a magyarok milliói közül csak egy van ma, ki szinről-szinre látta azt a helyet, hol II. Rákóczi Ferenc fejedelem, távol eső hazájára gondolva, kilehelte nemes lelkét. Rodostón, tudtunkkal, 1862 óta nem járt magyar ember. Az utolsót, aki akkor oda elzarándokolt, Henszeltnann Imrét pár évvel ezelőtt eltemettünk. Az 1888. év őszén végre ismét akadt egy hu magyar, kit szive vágya oda el vonzott: 7 haly Kálmán, a magyarságnak és a kuruc világnak e rajongó hive s érdemes historikusa. Abból az alkalomból, hogy e hónap 27-én volt 214-ik évfordulója II. Rákóczi Ferenc fejede- delem születésének — rövid kivonatot adunk Thaly Kálmán bő útleírásából, mely Rodostóról szólva a »Századok* c. folyóiratban jelent meg. Rodostó mintegy 25 kilométernyire van Konstantinápoly tói, a török fővárostól, a Márvány- tenger partján, mely a város előtt félhold formájú öblöt képez. A tengerről tekintve jobbfelé, a török városrész terül el hét minaretjével s körül belül annyi mecsetjével. E mellett a zsidó és görög, majd balra az örmény város, mely utóbbiban a török város hét minaretjének hét szélmalom felel meg. Rodostó utcái, mint a legtöbb török városé, girbe-gurbák, rendetlenek. A házak többnyire emeletesek, részben faalkotmányok. Az ablakok egy része csak üvegtáblákkal van ellátva; más részük azonban átláthatatlan, sürü vasrácsozattal is el van zárva a külső világtól s ezek mögött a háremek asszonyai laknak. A lakosok közül az arab, török és az örmény nagyon szereti a magyarokat, csak a görög nem rokonszenvez velük. A legigazabb magyar-barát azonban a török ember, amiről Thalynak s Konstantinápolyból vele ment társainak is volt alkalmuk meggyőződést szerezni. Egyikük ugyanis egy magyar levelező lapot irt s adott fel a postára. Mikor a postahivatalnokok meglátták a magyar Írást, kiszaladtak az utcára s eddig nem nyugodtak, mig honfitársaink be nem tértek hozzájuk egy findzsa fekete kávéra. A Rákóczi-emigráció emlékei legélénkebben élnek még az örmény lakosok között, a minek az a magyarázata, hogy a fejedelem udvartartása az örmények között volt s élénk nyomokat hagyott maga után. Egy 95 éves örmény elmondta pél dául, hogy gyermekkorában látta a fejedelem portáját, mely fényes volt, mint a szultáné. Rákóczi fejedelem egy egész házsort foglalt el az ö udvarával; kápolnáját legszélröl, a sarkon építtette, a tenger partja felé pedig az ebédlőpalotát, melynek nagy ebédlő-terme mai napig is épségben van. Oly ragyogó ez most is, hogy bátran lehetne benne fejedelmi ebédre teríteni; minden részletében meglátszik rajta a Rákóczi finom Ízlése. Ezenkívül mindössze még tiz Rákóczi-féle ház van meg az eredeti állapotban, hajdani kertjei pedig most temetőül szolgálnak. Az a fehér márványból díszesen faragott építmény, a mely már a tengerről észrevehető, az a nmadzsar cseszmei, (magyar forrás) melyből Rákóczi a magyar városrészbe vezettette a vizet. A görög templomban Bercsényi Miklós gf., a hires szabadsághős és Eszterházy Antal gf. tábornagy alabastromból faragott nagy és díszes síremlékei ma is megvannak. A régi őrményte- metöből az egykori bujdosók síremlékei azonban a mostani őrménytemplom udvarára hurcoltattak s talapzatul vannak lerakva, sir-irataik már lekop tak s igy többé nemcsak hamvait, de síremlékét sem találhatni Csáky gf.-nak, Mikes Kelemennek s több más magyar bujdosónak. A Rákóczi által alapított s ma is fennálló r. kath. egyház anyakönyvének jegyzete mutatja, hogy Rodostón 1799 ben halt meg az utolsó bujdosó 110 éves korában. Ez Horváth István volt, egykori öreg szolgája Rákóczinak. A városházán ma is őrzik azt az 1720-ban kelt szultáni fermánt, melyben az ottani vokuf birtokok »örök időkre« Rákóczinak és a vele levő magyaroknak adományoztalak. S ezt az »örök időket« a törökök annyira tiszteletben tartják, hogy még most sem engedik meg senkinek, hogy elfoglalja a »magyarok földét*. A földszintes lakásokba ugyan megengedik a szegényebb emberek behurcolkodását, de csak azzal a feltétellel, hogy a házat gondozzák s jó karban tartsák. így tartogatja, őrzi a török nép a Rákóczi- birtokot, Itthon pedig a borsii szülőházát dülcdező rommá engedi válni a magyar! HUMOR. Ha anyósoddal egy világrészben lakói : boldogságod fenyegetve van; ha egy városban: meg van támadva; ha egy házban: tönkre van téve. Ha dobra akarsz valamit ütni, súgd meg egy asszonynak és tedd hozzá, hogy : titok ! Márkus József, Uj gyermek-játék. Folytonosan civódott, veszekedett bizonyos I házi ur a feleségével. Az egyik lakó kis gyermekeinek szörnyen megtetszett ez a bizalmaskodás. Egy alkalommal, amint az édes atya hazajön, el- képpedve áll meg a kapuban, látva, hogy szelíd fiacskája és leánykája mily hévvel perpatvarkodnak egymással. — Vigyen el az ördög, te részeges, korhely, — kiabál mérgesen a kis leány. — Hallgass te vén szipirtyó, mert betömöm a szád 1 — replikáz a kis fiú. — Az Istenért gyerekek, mit csináltok? — formed rájuk hüledezve az atya. — Házi gazdát játszunk apácskám, feleiének naivul a meglepett gyermekek. U. S. Természetrajz. Tanitó : Hol van hazánkban legtöbb só? Tanuló: Sóváron. Tanitó: És timsó? Tanuló: (gondolkozás után) Timsóváron. U.S. Következtetés. Faragó ur megvágta az ujját egy tollkéssel. — Teringettét! kiált fel hévvel, ez a kés olyan éles, mintha legalább is borotva lett volna az édesapja. U. S. A sorozáson. — Öcsém' Nincs-e valami belső bajod, kérdi az orvos egy lagmaczi legénytől. — De igen is van. — Nos ? — Szörnyen szomjazom ! GOITDOLA.TOK. Nem tudunk semmit oly bizonyosan, mint életünk bizonytalanságát. (Eötvös.) Mi keveset tudunk 1 szól a bölcs. Óh volna bár több hatalmam! sóhajt a fejedelem. Van-e ember, ki igy tudna szeretni ! kiált az ifjú, midőn kedvesére gondol. Csak mikor szeret, akkor elégszik meg szivünk önmagával. (Eötvös.) * Amor-istent manapság nem nyillal kellene festeni, hanem egy zacskó aranynyal kezében. Könnyebb dolog felfedezni a kormányozható léghajót, mint a kormányozható asszonyt. KÖZ GAZDASÁG. Értesítem szőlőbirtokos társaimat, miszerint a szénkénegezés Lehoczky Dezső felügyelő vezetése mellett ápril hó elsején Rólh Bernáth vároldali szőlőjében veendi kezdetét. Évva|Ödön, bor. szakoszt. jegyző. HIVATALOS RÉSZ. 5452. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Közhirrététel végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1890. március 26-án. alispán helyett: Vlczmáddy Ödön, főjegyző. Másolat. Magy; kir. belügyminister. 16,720. sz. Körrendelet. Miután az idő közeledik, melyben azok nevei, kik Karlsbadban dr. Sztankovánszky házában fürdő használatát igénylő hivatalnokok részére általa berendezett szobákban ingyen lakásra igényt tartanak, a nevezett orvossal közlendők, felhívom a törvényhatóságot, miszerint a 12-ik rangosztálytól kezdve a 8-ig bezárólag azon hivatalnokok neveit, kik fenti kedvezményt igénybevenni kívánjak, a gyógykezelés szükségességét igazoló orvosi bizonyítvány csatolása mellett, tekintettel a kérvényezők anyagi viszonyaira, legkésőbb március hó Végéig közölje és egyúttal arról is tegyen jelentést, hogy az illetők betegségük és netáni egyéb viszonyaiknál fogva a kedvezmény élvezetébe mely időben kívánnak lépni? Budapesten, 1890. évi március hó 12 én, a miniszter helyett: Lukács György s. k., államtitkár. 5I98. sz. Zemplénvármegye alispánjától 10 főszolgabírónak. A földmivelésügyi magyar kir. nagymélt. ministerium folyó évi február hó 28 án 10,005. sz- alatt a szénkéneg és szénkénegező fecskendők mikénti beszerzése tárgyában kelt hirdetményét j. alatt a legtágabb körben leendő közhirrététel végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1890. március 21-én. alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. 10,005 /III /9. 1890. Hirdetmény szénkéneg és szénkénegező fecskendők milymódon való beszerzésére és a fecskendők árának leszállítására vonatkozólag. Ezennel értesittetnek az érdekeltek, hogy a philloxerás szőlők fentartása céljából alkalmazni kívánt gyéritő eljáráshoz szükséges szén- kéneget — métermázsánkint 15 forintnyi áron -- a tarczali, budapesti és ménesi m. kir. vinczellér- iskoláknál levő állami raktárakból, továbbá az Eger városban — a városi tanács felügyelete alatt — Ferk Miklós ottani szőlőszeti tanfolyamvezető kezelésére bízott és Beregszász városban, a megyei gazdasági egyesület felügyelete alatt, az egyleti titkár kezelésére bízott bizományi raktárakból szerezhetik be. Ugyan ottan rendelhetik meg"az érdekeltek az eljárás alkalmazására szükséges fecskendőkészülékeket és pedig a hazai Muschinek-féle »Hungária«- vagy pedig a franciaországi Vermorel féle „Excelsior«-készülékeket az eddigi 40 forintnyi ár helyett darabonként 30 forintnyi áron. Úgy az eszközökre, valamint a szénkénegre vonatkozó megrendelések beérkezésük sorrendjében foganatosíttatnak s a rendelt cikkek a vételár előleges befizetése vagy utánvétel mellett küldetnek meg a rendelőknek. A szénkéneget tartalmazó tartányokat a megrendelők mielőbb, de legkésőbben az átvételtől számítandó három hónap leteltével, a raktár- kezelő által megjelölendő helyre (t. i. a nevezett raktárak egyikébe, avagy a szénkéneg-gyárba) teljesen jó állapotban, teheráru szállitmányképen Jfeladva, bérmentve tartoznak visszaküldeni. Mindazoknak, kik szénkéneget vagy fecskendőket vásárolnak, egyidejűleg megküldetik a gyérítés ismertetésére vonatkozó, ezen ministerium által kiadott utasítás. Ez alkalommal felhivatik az érdekeltek figyelme arra is, hogyha valamely borvidéken — az illető vidék igényeinek könnyebb kielégithetése céljából — szénkéneg- és eszközraktárt óhajtanak felállítani és az illető hntóság, vagy az érdekelt gazdasági egylet, vagy védekezési szövetkezet — anyagi felelősséget vállalva a raktárnak bizományba adandó eszközök és anyag értékéért — e raktárt az előírandó elszámolási módozatok mellett kezelni vállalkozik: e ministerium ilyen raktárokat a már létesített egri és beregszászi szénkéneg- és eszköz bizományi raktárak mintájára, az ország jelentékenyebb borvidékén felállittatni hajlandó. — Budapesten, 1890. február hó 28-án. FöldmlvelésOgyl m. kir. mlnlstérlum. 1452. sz,/ki. 890. A s.-a.-u}helyij.főszolgabirájáiól. A községek bíróinak. Á bekövetkezett tavaszi idény alkalmából felhivatnak a községi birák, miszerint azonnal tegyék közhírré, hogy minden tulajdonos és bérlő a hernyószedést s megsemmisítést haladéktalanul eszközöltesse s e tekintetben kiadott rendeletem pontos foganatosítására felügyeljenek s a netalán engedetleneket bejelentsék. S.-a.-Ujhely, 1890. március 20-án. Urbán Ferenc t. főszolgabíró.
