Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-08-11 / 32. szám

Melléklet a „Zemplén“ 32-ik számához.

lében is csak a legritkább esetben fog előadódni* *).

De ha eltekintünk is e vállalat költséges voltától, mely szempont utóvégre is az egészségügyi tekintetekhez mérve alárendelt fontosságú, az öntözési rendszer mégis csak az általános öblitési rendszernek egy speciális esetre való alkalmazása és azon hátrányok, melyek utóbbiban meg voltak a csatorna tartalomnak máshová fordítása, vagy alkalmazása által még korántsem küszöböltettek ki.

Ismeretes dolog, hogy a falazott csatornák falai, építtessenek azok bár a legjobb anyagból és •vizálló vakolattal, az ürülékek oxidálásánál keletkező vegyi termékek által annyira megtámadtad nak, hogy tartalmuk egy részét átbocsátják a talajba s igy a csatornalé káros részei a talajvízbe s innen a levegőbe juthatnak. Erre a tapasztalatra jöttek a kitünően épített müncheni csatornáknál, hol azok falai két éves fennállásuk után már any- nyira átbocsátók voltak, hogy a körülötte levő talajban kétséget kizárólag, ki lehetett mutatni a rothadási termékeket.

Ily véleményt nyilvánított Virchov berlini tanár »Nachtrag zum Gutnehten betreffend die Reinigung der Stadt Berlin« cimü véleményében, valamint Feichtinger, Ranke és Frank tanárok is ; Pettenkofer szerint pedig azon utcákban, a melyekben csatornát építettek, a kutviz megromlott, mit tisztán a kiszivárgott csatornának tulajdonit.

A csatornalén kívül, a végbemenő rothadások légnemű terméke — a csatornagázok — is áteresztetnek a falakon. De ha az nem is történnék meg, az utcai beöm'őkön és a klozeteknek a csatornákkal közlekedő nyílásain akadálytalanul áramolhatnak kifelé, miáltal a külső levegőt megmérgezik, sőt a mennyiben e csatornarendszerrel együtt járó waterklozet-ek által a csatornák a lakások belsejével jutnak közvetetlen összekötte tésbe azok levegőjét is élvezhetetlenné teszik.**)

A csatornagázokkal együtt a különböző betegségeket okozó gombák csirái is, melyek ugyancsak a rothadó emberi ürülékek származékai, a legkönnyebb módon terjednek.

Edinburgban 1874 ben a tífusz és difteritisz azon városrészekben pusztított, a hol a városba a waterklozetek voltak bevezetbe, mig a szegényebb néposztály lakta városrészben alig mutatkozott. Dr. Graham és dr. A. Fengus kísérletei meggyőző- leg szólnak ezen egészségtelen állapotok tarthatatlansága mellett.

Öblítéssel, a milyet a waterklozeták elhasznált vizével eszközölhetünk, alig akadályozhatjuk meg a rothadást és a gázok terjedését, sőt kémikusok állítása szerint a hígítással az a hátrány jár, hogy a szerves anyagok rothadásánál képződő ammóniák, mely a káros hatású gázokat nagyban abszorbeálja, a higitás következtében hatását épen nem — vagy csak kis mértékben érvényesítheti; oly higitás pedig, mely a vegyi folyamatok yég- bemenését megakadályozná, a gyakorlatban elérhetetlen

*) Higienikusok egyhangúlag állítják, hogy a betegségeket okozó csirák és baktériumok fölbontatlanul és változatlanul képesek a talajon keresztül szivárogni s a csatornákban jelenlevő gombacsirák ép oly kevéssé fognak az öntözéssel kapcsolatos növénytenyésztés által megsemmisittetni, mint a lép- fenében elhullott és elásott állat gödrében a bacillusok.

**) Fengus kísérletei kimutatták, hogy oly gázok, melyek a levegőnél nagyobb fajsulylyal bírnak, még a vizen is képesek áthatolni és igy a klozetek vizelzáró szifonjai sem tudják a gázokat fellelé törekvésükben megakasztani.

kocsi aljában tágas vízgyűjtő van, midőn a felső megtelik, súlyánál fogva feljön a másik kocsi melynek vízszekrénye üres.

De visszatérek egy percre a görög kápolna révén Nassaunak előbb említett hercegére. E fejedelem első felesége Etisabetha Michailowna orosz nagyhercegnő volt, ki a hideg Oroszországot 18 éves korában hagyta el szépsége virágjában, hogy férjét országába kísérje.

A fiatal hercegnő egy erdei séta alkalmával, az erdő egyik tisztásán elragadtatva a regényes kilátás által, melyet a távolban elvesző Rajna ezüst vonala és a Taunus azúrba eltűnő kékes hegy láncolata nyújt, oly komolysággal, minővel egy fiatal nő bírhat ily dologban, azt kérte, hogy e hely lehessen nyugovó helye.

Rövid hónapok múltán, azon utón hol az észak legszebb fejedelmi sarja, férje oldalán boldogan andalgott, halottas menet hozta a cárok ivadékát, hogy az erdők csendje és vadméhek zsongása által megszentelt földbe helyezzék ifjú tetemét

Az erdei vadvirágokat lekaszálták, az alkalmatlankodó fenyőket ledönté a bárd, s felépült a halott kívánságára s az élő parancsszavára a kápolna, melynek párja még a szent birodalomban, tízezer versztnyire sem található.

Aki ismeri legalább rajz után a moszkvai szent Bazil templom pittoresk, hagyma alakú tornyos templomát, annak fogalma lehet e kies kápolnáról, mely nagyságban és fényben közel áll az oroszok legnevezetesebb egyházi építményéhez.

A sekrestyés helyettese, egy öreg nő, nyi tóttá meg kopogtatásunkra az ajtót. A tágas templomban a színes ablakokon keresztül megtörve hatott be a napsugár, az aranynyal terhelt oltárra,

E hátrányokkal, mint vádakkal szemben nem maradtak el az öntöző- és evvel együtt az öblítő rendszer híveinél se a védő szavak. Szerintük első sorban különbség teendő a csatorna levegője és l a csatorna gáz, mint rodhadási termék között, j minthogy utóbbi egyáltalában nem is létezhetik i azon egyszerű okból, mert a csatorna anyagok nem vesztegelnek és a levegő által oxidáltatnak ; a mi pedig a csatorna levegőjét illeti, az alig különbözik a külső légtől, legfeljebb abban, hogy na gyobb^ szénsavtartalmu.

Állítják, hogy a csatornákban egy az esés nagyságától és a vízmennyiségtől függő, állandó légaram uralkodik, mely több levegőt szív befelé az utcákról, mint a mennyit a nyílásokon át ők adnak a külső légnek, hivatkozva egy frankfurti észlelet eredményére.

Ez állításokat azonban nem nehéz megcáfolni.

Ha a csatornákban épenséggel nem észlelhetők lerakodások, vájjon mért válik mégis szűk ségessé azoknak időközökénti tisztítása, ha pedig létezik egy oly hatalmas légáram a csatornákban, mely kihajtja maga előtt az ártalmas gázakat, vagy ennek létele teljesen ki van zárva, vájjon mire valók a szellőző csövek és kürtők s vájjon mi bírhatta az ángol parlamenti bizottságot a hatvanas években arra, hogy Bazalgeíta főmérnököt megbízza, miszerint a panaszok megszüntetésére a csatornagázok elégettetéséről gondoskodjék ?

Vagy a fránczia közgazdasági minister által 1880 ban Páris csatornázási kérdésének megvizsgálására kiküldött s a tudomány jeleseiből álló vegyes bizottság kimerítő jelentése, melyben Wurtz, Girard és Durand- Claya által megejtett kémiai vizsgálat alapján úgy a csatornagázok, mint a betegségeket okozó gombák csiráinak létezése kimutattatott, csupán szélnek eresztett álomlátáson alapulna ?

Du Mesnil, Wernich és Nägeli kimutatták, hogy a teljes felbomlásnak indult anyagokból felszálló nedves levegő abszolút tiszta gombacsiráktól. Vájjon ezáltal el van-e a rothadó anyagok közelségétől származó minden veszedelem hárítva ? Az undorító bűzöknek éppen semmi hatása sem volna? Ha a szag és bűz csak oly éterrezgések volnának, mint akár a fény és villámosság : felesleges volna ártalmatlanságukat bizonyítgatni, de a rothadó anyagokban rejlhetnek még egyébb bajok is, mint a gombacsirák. Érzékeink, melyek nagy idők hoszu láncolatán át vezetőink voltak, elvesztették volna minden tekintélyüket? Kerüljük a bűzös helyeket, tapasztalásból tudjuk, hogy a tisztátalan levegő folytonos belélegzése ártalmunkra van, még ha nem is tartalmaz gombacsirákat; és ha nem is lettünk mindjárt egy kolera vagy tífusz áldozatává, melyek iránt természetünk esetleg fogékony sem volt, de bizonyos, hogy életerőnk fogyatkozást fog szenvedni és a népesség fizikai ereje csökkeni fog.

Lillebeu a pöceanyagoknak a városon át történő folytonos és tökéletlen szállítása és a kerteknek ez anyagokkal való trágyázása folytán a gör vély és angolkór, valamint a tüdővész a gyakori betegségek közé tartoznak s a katonai szolgálatra átlagban a lakosság 4OO°fl0-e alkalmatlan (1874— 1878 Lober szerint).

Du Mesnil és társai vizsgálódásait határozottabb irányba terelte Pierre Miquel, ki a csatornák

melynek szárnyairól hosszú szakálas orosz szentek tekintenek a csendháborítóra.

Baloldalon egy tágas mellék kápolna vonta magára figyelmünket, melynek boltozatáról súlyos bársony kárpit omlik alá betetőzve az orosz császári sas és a nassaui címer által. A nehéz bársony lepel elfog minden betolakodó napsugárt, s csak oly kevés fényt bocsát át, hogy a szürküle- tes háttérből előtűnjék teljes szépségében a kararai márvány síremlék.

Hol lehet szebb tárgy szobrász számára, mint egy fiatal nő ifjúsága pompájában, a fejét megillető koszorúval a fehér halotti ágyon?

Mély csend honol a márvány halott körül, nem zavarja nyugalmát külvilági zaj, csak egy eltévedt posz méh döngicsél, mely keresi a kijárást a szabadba a vadvirágokhoz.

* *

*

Még S.-a.-Ujhelyben lelkemre kötötte M. úr ismerősöm, hogy Wiesbadenben keressem fel barátját, a porosz állami kincstár pincéinek és szőlőinek igazgatóját Czéh Endre urat, ki szép állása mellett a képzelhető legjobb magyar. Ezen előzetes leírás után kötelességemnek ismertem, az üdvözlet továbbítására vállalkozni.

Látogatásomkor csudálkoznom kellett, hogy oly kevés gyakorlat és oly hoszú távoliét után, hazai nyelvünket oly folyékonyan hallom beszélni.

Ismerősökről és hegyaljai szőlőinkről való társalgás után meghívást kaptam a porosz állam pincéinek és szőlőinek megtekintésére. A meghatározott nap az én időszámításommal is kitünően egyezett, igy még kifutotta egy másik kirándulás is a taunusi fürdők egyik gyöngyébe Schlangen- badba.

levegőjét magát vette górcsői tanulmány alá.*)

Szerinte a Bouleverd de Sébotopoly főgyűjtője levegőjének 1 köbmétere átlagban 800 baktériumot tartalmazott, 8—9-szer többet mint a ! Pare de Montsouris levegője tavaszszal és nyáron,

; de sokkal kevesebbet, mint Páris több főutja, melyek egyészséges számba jönnek. így a »Rue de Rivoli« levegőjében., november hó egy heti átlagában köbméterenkint 1520 s a Hotel Dien kórszobáiében egyidjüleg 5654 baktériumot talált, vagyis legalább 6 szór annyit, mint a csatornákban.

Nincs okunk kételkedni ez adatok hitelessé • gében, csak azt sajnálhatjuk, hogy tanulmányaiban tartózkodik a ragálythozó csirák és az ártalmatlan vagy éppen hasznos baktériumokat egymástól megkülönböztetni, s mindaz mit véleméhyé- böl meríthetünk csak arra szorítkozik, hogy azon erők. melyek a káros hatású csirákat a levegőbe viszik át, vagy a földhöz kötik, mint a szél, szárazság és eső ugyanazon hatással vannak az ártalmatlanokra nézve is.

Mindezen vitatkozások fölött napirendre térve az összes angol-, francia- és német öntözésre berendezett csatornázás között nem találhatunk fel olyant, mely ellen több-kevesebb panasz ne merült volna fel. S ha léteztek egyes megnyugtatóbb eredményű példák, mint e rendszer híveitől felemlített Danzig, Gravelines és Dünkirchen közelében létesített öntözőtelepek, az okot a tengerpart közelségében keressük, melybe az esetleg romlott talajvíz kártétel nélkül lefolyhatott és a ) tengerparti vidék levegője gazdag ózon-tartalmának, mely a baktériumokat tönkre teszi.

Igaz, hogy alig létezik önfejűbb valami az előítéletnél, és mi sem nehezebb, mint valamely uj dolog iránti idegenkedés alaptalanságát kimutatva azt el is oszlatni; de lehetetlen föltennünk, hogy bármely intézmény, a gyakorlatban oly hosszú időn át való szezepelése alatt, a kivánalmaknak megfelelése esetén, ne rembolta volna le azokat a falakat, melyek előle az elismerést mind- végig elzárták. Csak a tárgyalt rendszer és megoldásainak sikértelensége bírhatta rá a tudományos világot arra, hogy a tarthatatlan állapotok megszüntetésére az elkülönítés rendszerét tegye magáévá.

Vármegyei ügyek.

Hivatal-vizsgálat. Főispán Öméltósága f. hó 5-én Szerencsen járt a szolgabirói hivatal ügykezelésének megvizsgálása végett.

Vasúti bejárás A in. é. k. vasuttársulat által üzembe vett első magyar-gácsországi vasút m.-laborcz—l.-mihalyii vonalán a második vágány kiépítése által érintett útátjárók, párhuzamos utak és átereszeknek a közigazgatási bizottság által elrendelt bejárását Viczmándy Ödön főjegyző elnöklete alatt f. évi aug. 1-én a l.-mihalyii állomástól kiindulva a vasúttársaság által rendelkezés alá bocsátott külön vonattal kezdte meg az érdekelt járások főszolgabirái, Hvozdovics Antal kir. mérnök, mint hatósági szakértő és Somossy Sándor tb. aljegyző kiküldöttekből álló bizottság; a vasút részéről

*) Miquel (P.) recherches sur les ponssiéres, organi- séss de 1’ atmosphére és Etude général sur les bactéries de T atmosphére.

Megbeszélt időnkhöz híven megjelentem az állomáson, melyből a Rajnának jobbparti sínpárja indul. Várakoznom nem kellett.

A kocsiszakaszban, hol elhelyezkedtünk Czéh úr két másik ismerősére akadt. A beszéd folya - mára figyelmessé tett a két idegen gratulációja.

Kérdésemre, hogy mi az az alkalom ? válaszul kaptam : »egy hordó bort adtam el 16200 márkáért, ezen csodálkoznak a németek.* Nemrégen egy másik hordó 1886-ikit (575 litert) adott el 11800 márkáért. No ezen magyar létemre is elcsodálkoztam. A szives igazgatótól tudtam meg, hogy a Rajna vidékén, elütőleg tőlünk, a borokat rendszerint árlejtés utján adják el. Ezen methodus, mint az eredmény is bizonyítja, utánzásra méltó s talán Hegyaljánkon is célszerűnek bizonyulna.

Markobrunnen vasúti állomás a Rajna partján volt utunk végcélja, s már eddig jőve is a vasút két oldalt szölőkertek között robog tova.

Ismerem a Hegyalja leszebb szőlőit, de az itt talált példás rend és célszerű berendezés meghaladja fogalmunkat

Luxuriózusnak mondhatnánk itt mindent, ha nem tudnók, hogy a birtokos a leghatalmasabb európai állam, melynek érdeke egy a kor színvonalán álló telep fentartása, nem pedig a krajcáros gazdálkodás.

A százholdnyi területre (itt kimondhatatlan érték) szép áttekintést kapunk a meteorológiai állomásból, hol thermo , baro-, hygro- pluviomete- rekkel állandó naplót vezetnek. Kérdésemre, hogy micélra szolgálnak az elszórt lugasalaku építmények? feleletül kaptam, hogy azok a munkások menedékhelyei eső ellen. E telepen láttam ugyancsak először vaskarókat alkalmazva. (Azt hiszem