Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-08-04 / 31. szám

( körrendeletében közölte a tvhatósággal azon felté­teleket, a melyeknek eleget tenni tartoznak azon két éves tanfolyamot végzett gyógykovácsok, a kik az állatgyógygyakorlatot űzni óhajtják. Mint­hogy egy concret eset alkalmából azon kérdés vet­tetett fel, váljon az érintett gyógykovácsok mielőtt a hivatkozott körrendeletben felsorolt feltételeknek eleget tettek, vagyis a többi között mielőtt a kör­rendeletben érintett gyakorlati irányú vizsgálatot sikerrel letették, állatgyógygyakorlatot üzhetnek-é : tudomás és miheztartás végett értesítem a tör­vényhatóságot, hogy az ezen szempont alá eső gyógykovácsok állatgyógygyakorlatot csak úgy űzhetnek, ha a vizsgálatot leteszik. Tekintettel azonban arra, hogy a legelső ily gyakorlati irányú vizsgálat határideje f. é. nov. elejére van kitűzve, addig tehát az illetőknek módjukban nem áll a gyakorlati vizsgálatot letenni, az ilyen gyógyková­csok /. é. nov. 15-ig az állatorvosi gyakorlat üzé- sében nem akadályozandók. Budapest, 1889. ápril. 18. gf. Szapári s. k. 935. k. b. szám. Hirdetmény. Az alsó-szabolcsi tiszai ármentesitő társulat kérelme folytán az említett társulat céljaira Tokaj nagyközség határában elfoglalandó földterületekre a törvényes kisajátítási eljárás a nm. kereskedelem­ügyi m. kir. ministerium f. 1889-ik évi julius hó 10-ik napján 33312. sz. a. kelt rendeletével elren­deltetvén, az 1881. évi 41. te. 33. §-a alapján a Viczmándy Ödön vármegyei főjegyző elnöklete alatt Vitányi Bertalan, Szabó Lajos bizottsági tagok és Somossy Sándor tb. aljegyzőből álló kül- döttségi eljárásnak határidejéül Tokaj nagyközség házához f. 1889. évi augusztus 26 dk és következő napjainak d. e. 9 órája tűzetik ki Mely tárgyalási határnapra az érdekelt felek azon kijelentéssel idéztetnek meg, hogy a bizott­ság a kisajátítási terv megállapítása felett akkor is érdemileg fog határozni, ha az érdekeltek közül senki sem jelenne meg. S.-a.-Ujhely, 1889. jul. 19. Főispán, 2—3 mint a közig, bizottság elnöke távollétében, alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. ? ? Ő----í------ SZ. 89. k. 1. Értesítés. A s.-a.-njhelyi 99. sz. mértékhitelesítő hiva­talban használhatatlanná vált hídmérlegek, égető vasak, hordó korcsolák s hasonló egyéb ócskasá­gok /. hó 8-án, d. u. j órakor a számvevői hiva talban tartandó szóbeli nyilvános árverésen, azon­nali készpénz fizetés mellett, el fognak adatni. S.-a.-Ujhely, 1889. évi aug. 3. A gazdasági választmány megbízásából: Dongó Gy. Géza s. k. föszámvevő. Hörözvények. I. Másolat. 10942. sz. A sztropkai járás főszol- gabirájától. Gvodicsák Mihályné krizslóczi lakos mai napon hivatalomnál azon jelentést tette, hogy atya, Kadzsok Mihály f. évi julius hó 9-én az ot­tani határban 10 db bárányt talált bitangságban s azt gondozás alá vette. II. ii379. sz. A tokaji járás főszolgabirájától. tik a kövér tejet termelő hegyi füvet. Talán nem is esnék nekik olyan jól az az illatos mohar, ha felügyelőjük, az a szőke hajú lengyel fiú, oly bú­san nem sípolna azon a kis darab száraz fán, melyben annyi bánat, annyi érzelem lakik, csak ki kell tudni belőle csalni. A tehenek nyomán a szatirok tekintetével, kecskék mozgatják sza- kálukat — szabó egynek sem ül a hátán ; utá- nok 4—5 pásztorfiu nemzeti lábbeliben, bocskor- ban az evet ügyességével kapaszkpdik fel s le a meredek hegyoldalon, kezökben horgas bottal. Érkezésünket látva, nagy sietséggel ereszkednek a viz szélihez; odaérve fejre állanak s kedélyesen verik össze bocskorkájokat; a tutaj kormányosa mosolyog, s magyarázatát adja, hogy ők ..kérnek.« A mint zsebünkhöz nyúltunk, egymás ellen gá­zolnak hozzánk a pár krajcárért, mit széles ka- rámu kalapjaikba és sokszor mellé dobuak. To­vább haladva az ellenkező parton, körülbelől kö­zéppontján a vizi útnak, keskeny rétszalag vonul; rajta mint aféle kis Najádok, tisztán öltözött pa­raszt leánykák futosnak, élénken kinálgatva a zu- borgó hegyi-forrás jéghideg vizét. Megállapodunk, s pihenőt tartunk és a kis nimfák korsójában nem ugyan tüzes borral, de mindenesetre a hegy levével, a nekik kötésig érő átlátszó vízben hoz zánk gázolnak s oly szívesen öntögetik azt a jó italt, hogy iszunk kétszer s háromszor is, csak­hogy mindegyiknek juttassunk nehány fillért. Mire meg nem tanítja a szegénység a böl­csőből alig kikelő embert! (Vége köv.) Folyó hó 15—16-ának éjjelén a bodrog-kereszturi határban Szepsy Sámuel rétjén egy közép magas, fekete heréit 8 éves hámos ló bitangságban talál tatott; a talált ló Szepsy Sámuelnél gondoztatik. III. 3734-/ki. sz. 889. A s.-a.-ujkelyij. főszolgabirájától. Alsó-Regmecz község határán a kukoricza- földeken e folyó évi julius hó 25-én egy felnyer­gelt és felkantározott, sötét sárga, magas, vastag csontozatu kanca, háti ló bitanságban találtatott. Felhivatnak a községek bírái, hogy a fentebb leirt lovat községeikben körözzék s ha annak tu­lajdonosa jelentkeznék, az illetőt a ló átvétele vé­gett hivatalomhoz utasítsák. Kelt S.-a.-Ujhely, 1889. augusztus hó i-én. Br. Gaizler József szolgabiró. 10 főszolgabírónak. Köztudomásra hozatal, illetve alkalmazkodás végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. julius 23. alispán helyett : Viczmándy Ödön, Másolat. főjegyző M. kir. belügyminister 40113/II. sz. Körren­delet A Genfben 1863. évi október havában tar­tott nemzetközi értekezlet alapján a osztrák-magyar monarchia részéről 1866. évi julius hó 21-én elfő gadott nemzetközi szerződésben foglalt alapelvek szerint megalakult Magyar szent korona országai vörös-kereszt egylete jelvényeinek, címének (pe­csét) megkülönböztető jeleinek s egyenruházatának védelmére s ezek jogtalan használatának meggát- lására, úgy béke, valamint háború esetén az 1879. évi XL. t. c. alapján, rendelem, mint következik. 1. §. A ki a magyar szentkorona országai vörös-kereszt egyletének jelvényét, a genfi vörös- keresztet, mely öt egyenlő, kereszt alakban össze illesztett vörös kockából fehér alapon áll, jogosu­latlanok vagy illetékes helyről nyert engedély nél­kül viseli, vagy gyári vagy iparcikkein, áruin, üzleti helyiségein, cimtábláin, címlapjain (etiquette) üzleti nyomtatványain, zászlón stb. használja, aki ugyanezen vörös-kereszt egyesület nevét, vagy egyéb jelvényeit s megkülönböztető jeleit, u. m. címerét, a karkötőt fehér alapon, a genfi vörös­kereszttel nemzeti szinü szegélylyel vagy anélkül, az arany, ezüst vagy fehér rózsákat, a fehér zo­máncozott, vagy vas kis csillagot, az egyesületnek érclemezre alkalmazott címerét, a tojásdad alakú bőrlemezt fehér színben, közepén a genfi vörös- kereszttel, végre az egyesület szolgálatában mű­ködő minden néven nevezendő személyzet egyen- ruházatát, miként mindezek Ö csász. és apostoli királyi felségének 1887. évi julius hó 2 án Schön- brunnban kelt legfelsőbb elhatározásával részlete­sen megállapitvák, jogosulatlanul vagy a vörös- kereszt egyesület központi választmányának enge­délye nélkül viseli vagy bármi módon használja, vagy alkalmazza, kihágást követ el, s a jelvények, címlapok s nyomtatványok elkobzása mellett öt forinttól ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel behajthatatlanság esetén, 5 napig terjedő elzárás­sal büntetendők. A cimtáblák, a mennyiben a hatóságilag ki­szabott idő alatt át nem alakíttatnak, hatóságilag eltávolitandók. 2. §. Ugyanezen büntetéssel büntetetnek azok is, kik a vörös-kereszt egyesület nevének vagy jelvényeinek felhasználásával bármi néven neve­zendő, habár jótékonycélu vigalmat, vagy előadást jogosulatlanul rendeznek. Utazási levelek. — A .Zemplén' eredeti tárcája. — II.*) Nürnberg. Nürnbergnek, mint némely koros asszony­nak az válik dicséretére, hogy jól van konzerválva. Nem akarom tovább fejtegetni, hogy az idő foga mely részen lesz elébb észrevehető, csak azt konstatá­lom, hogy még eddig minden városnak előnyére vált a régiség ; hasonló esetet nem tudok asszony ismerőseim között. Aki ó-német várost teljes valójában akar látni, az zarándokoljon el Nürnbergbe ; de mielőbb, mert a modern restaurálási és építkezési ragály maholnap bevakolja a félezredes ráncokat. Legjobban teszi bárki is, akinek egy-egy vá­ros megtekintésére rövid ideje van, ha bizonyos szisztéma szerint indul. Hosszas kísérletezés után legcélirányosabb­nak bizonyult be a következő beosztás. Korán reggel a templomok, tiz óráig, mig a múzeumok és egyéb gyűjtemények látogató órája elérkezik, templom, torony vagy más magasabb pont meg­mászása (a tájékozás kedvéért), s az ezután meg­maradt szabad idő megoszlik oly látnivalók kö­zött, melyek megtekintése nincsen időhöz kötve. E sorrend szerint szerint elsőnek szent Szebald templomát vettem, melyet Vischer Péter tett örök­*) Az I. lapunk ez évi 27-ik számának a tárcájában volt közölve. Szerk. 3. §. Ha az I. szakaszban körülirt kihágás háború esetében vagy a hadszinhelyén követtetik el, az súlyosbító körülménynek tekintendő s a mennyiben hadi törvények szerinti elbánás tárgyát nem képezi és az eset körülményei szerint a bűn tettekről és vétségekről szóló magyar büntető tör­vény (1878 évi V. t. c ) vagy a kihágásokról szóló 1879. XL. t. c. nem alkalmazhatók, 100 ft-ig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy 10 napig terjedhető elzárással vagy végre a büntetés mind­két nemével büntetendők. 4. §, Hasonló védelemben részesülnek oly idegen államok vörös-kereszt egyesületei, melyek a genfi nemzetközi konventió alapján alakultak meg, ha ezen államok a jelvények, megkülönböz­tető jelek, egyenruházat stb. védelme tekintetében Magyarország irányában teljes viszonosságot (re­ciprocitást) alkalmaznak. 5. §. Azok, kik a jelen rendeletben említett cimerek, jelvények, megkülönböztető jeleket cége­ikben, címlapjaikban, üzleti nyomtatványaikon, árucikkeikben engedély nélkül, de jóhiszemüleg eddigelé használták, illetve viselték s azt jövőben is tenni óhajtják, kötelesek a jelen rendelet kihir­detésének napjától számított egy hó alatt a ma gyár szentkorona országai vörös-kereszt egyesület központi választmányához engedélyért folyamodni. A jelen rendelet kihirdetésétől számított két hó elteltével a jelvények stb. csak akkor hasz­nálhatók, ha az engedély megadatott s azon fel­tételek szoros megtartásával, melyeket az engedély okmány megállapít. A magyar szentkorona országai vörös-ke­reszt egyesülete az engedély megadást, az egye­sület magasztos céljaira fordítandó mérsékelt dij fizetéshez kötheti. 6. §. A vörös-kereszt fentebb elősorolt jel­vényeinek, címerének stb. jogosulatlan használatá­nak büntetését azon hatóságok s azon eljárás sze­rint eszközük, melyeket az 1880. évi XXXVIII. t. c. alapján a bel- és igazságügyi ministerek által 1880. évi augusztus hó 17-én 38547. sz. a. kiadott rendelet megállapít. Az ezen hatóságok által a jelen rendelet alap­ján kiszabott pénzbüntetések, a magyar szentko­rona országai vörös kereszt egyesület javára esnek s annak átszolgáltatandók. 7. §. Jelen rendelet a »Budapesti Közlöny«- ben történt kihirdetés napjával lép hatályba. Felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen ren deletem közhírré tételéről és végrehajtásáról hala­déktalanul gondoskodjék. Budapesten, 1889. évi julius hó 1. Gróf Teleki s. k. Városok csatornázása. — Öt cikk. — I. Irta: Dauscher Miklós, kultúrmérnök. A köz- valamint a magán tisztaság egészségi szempontból oly elengedhetetlen kellékek, hogy méltán erénynek nevezhetjük őket; nincs tehát min csodálkoznunk, ha a higienisták szüntelenül ezeket hangoztatják, a világot cselekvésre nógat­ják és a bajok orvoslását sürgetik. Tényleg nem létezik ránk nézve fontosabb tárgy közegészségi állapotainknál, melyeknek kedvező volta munka­kedvet és jólétet biztosit, ellenkezője hanyatlást és pusztulást. Ha felemlitém, hogy a városok egészségi vi­szonyai, az elérhető átlagos életkor és a halandó­ság mértéke a csatornázás kérdésével szerves össze­hirűvé, e szent sírjának remekmívű készítése által. Szerencsés összeegyeztetése a stílusnak, — mely itt a góthnak sikerült megszorításából áll, — a hajszálnyi tökéletesség a dombormű képekben, az apostolok puritán alakjai, az üdvözítő kedves alakja a földgömbbel, oly díszt adnak az ereklye­tartónak, mely felfogásban és megvalósításban felül múlva egyhamar nem lesz. Az ereklyetartó fala, négy főjelenetet és csodát ábrázol, a nürnbergi szent életéből. Az első kép szemlélteti a föld által elnyelt kétkedő­nek csodálatos megszabadítását, a másik a kiürült boros kancsó újra megtelitését. Szent Szebald cso­dálatos melegedése a jégcsapon és egy vak meg- gyógyításának domborművei, adják ki a többi számot. Ezen a remekművön Vischer öt fiával tizen­három évig dolgozott, mint ő mondá: a város és szent Szebald dicsőségére, s mindezt alig 4000 fo­rintért végzé, mely összeg, tekintve az emlék mai százszoros értékét, mosolygásra készteti a nézőt. Nürnberg másik ötvösének és szobrászának, Krafft Ádám-nak, dicsőségét a szent Lőrinc templom­ban felállított emlékek hirdetik. Ide is, mint Lon­donban a szt. Pál templomban Wrenn emlékénél, e remekművek alá oda lehetne irni: »Ha emlékét akarod látni, tekints körül.* Hogy mily magas fokon állott itt művészet és ipar s ennek következménye a jólét, tanusko dik erről a számos tekintélyes épület és emlék. Aeneas Sylvius említi, hogy bármely skót király boldognak érezhetné magát, ha úgy élhetne, mint egy nürnbergi polgár. Folytatás a mellékleten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom