Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-09-22 / 38. szám
(A szüretet) Tokaj-Hegyalján, ha az időjárás engedni fogja, ma holnap teljes erővel megkezdik. Szőlőskén, Andrássy Gyula gf. nagyterje- delmü széleiben a sacellát már leszüretelték. Tar- czalon a király szőlőiben okt. io-re van kitűzve a szüret kezdete. (Az esős, hideg időjárás,) mely vidékünkön már vagy tiz nap óta otthonosan érzi magát, nagy aggodalomba ejtette a szőlősgazdákat. Az esőtől felduzzadt szőlőszem kireped, a barátságtalan, didergő hideg az aszuképződést megakasztja. Óhaj tott dolog, hogy még jó ideig száraz, napsütős időjárásunk legyen. (Költöző Hegyalja.) A végzetes szőlőpusztulás miatt a tolcsvai és vidéki módosabb zsidó- szőlőbirtokosok az alfóldön vásároltak birtokokat s közülők szüret után már többen elhagyni készülnek a régi fészket, hogy a szölőmivelést a föld- miveléssel cseréljék föl. (A sztropkaiak öröme). Sztropkóról irja rendes levelezőnk: F. hó 12. és 13-án Sztropkó városának és az egész járásnak örömünnepe volt, mert Molnár István, szeretve tisztelt főispánunk Öméltósága, körünkben időzött. Fogadtatása nagyszerű volt. A lelkesedés tüzét a jól megeredt eső sem oltotta el. Mindenki, öreg, ifjú, kor, vallás és nembeli különbség nélkül kitartott. A fogadtatás már szept. 12-én délután 3 óra tájban a kelesei hídnál kezdődött, hol főispán Öméltóságát Barthos főszolgabíró vezetése alatt a sztropkai járásbeli intelligencia a községi birákkal és bandériummal várta. Az odaérkezett főispánt dörgő éljenzés fogadta, minek lecsillapultával a járás határán Barthos főszolgabíró üdvözölte Öméltóságát, ki a váratlanul jött s szives fogadtatást kegyesen megköszönvén, a küldöttség minden egyes tagját magának bemu- tattatta, velük barátságosan kezetfogott és pár szót váltott. Azután kocsijára szállt Öméltósága és 20 fogattól kisérve, a járás székhelye felé indult. A banderisták, kik szép fehér vászon ünnepi ruhájukban, fehér piroscsikós kendőikkel, piros pántlikás kalapjukkal igen jól festettek, elől lovagoltak s megérkezéskor a Sztropkó város által felállított impozáns diadalkapu előtt két oldalról sorfalat képeztek. Óméltóságának Sztropkóra érkezését mozsár lövések és szűnni nem akaró éljen-kiáltások tudatták. A város hódolatát vivő küldöttség nevében Sztavinszky Sándor körjegyző mondott rövid, de szép üdvözlő beszédet. Öméltósága láthatólag jóleső örömmel fogadta a tisztelgést s a kitüntető figyelmet szívből megköszönvén, a jelenvolt hölgyeket meghajtással üdvözölte, a férfiakkal pedig barátságasan kezetszoritott. Ezután gyalog vonult be az ünnepi diszbe öltözött iskolás gyermekek sorfala között vármegyénknek sztropkai házába a kapu előtt felállított diadalív alatt s as összesereg- lett lakosságtól folytonosan éljeneztetve. Rövid pihenés után a tisztelgő küldöttségeket fogadta, egyszersmind a szolgabirói hivatal ügykezelésének vizsgálatát ejtette meg. Másnap reggel az állami iskolát tisztelte meg Öméltósága látogatásával. Sorra megvizsgálta mind a négy tantermet, hol is a növendékek által szép magyar nyelven üdvözöltetvén, a meglepő haladás felett teljes megelégedésének adott kifejezést, buzdító szavakat intézvén a tanítói karhoz és, a növendékekhez. Jól esett látnunk, hogy főispán Öméltósága körünkben otthonosan érezte magát, mert mindenkihez volt egy-egy nyájas, buzdító és szives szava; mindenkit, a ki hozzáfordult, szívesen fogadott s biztosította szives jóindulatáról. Felemlítem még, hogy távozáskor, mikor kocsijába már felszállani készült, egy ügyes bajos nő kérelemmel fordult hozzá s tőle ügyének pártfogását kérte. Öméltósága meghallgatta a kérelmet s a folyamodó hölgyet biztosította pártfogásáról. Azután a jelenvolt sztropkai intelligenciának zajos éljenei között indult ki városunkból, hova még hogy gyakran, jó egészségben és megelégedésben ellátogathasson, szivünkből kívánjuk. Kívánjuk egyszersmind, hogy Óméltóságát, vármegyénknek szeretett főispánját, a közügyek javára, Isten sokáig éltesse 1 (Bánóczról Írják) hogy f. hó 13-ikán reggel félhétkor tüzilárma riasztotta fel a falu lakosságát A község közepén, hihetőleg gyújtás következtében, egy csűr gyuladt ki. A kavargó szélben egy perc alatt lángbaborult az egész faalkotmány; a lángok átcsaptak a szomszéd telkekre s elhamvasztották egy úrbéres gazdának biztositatlan csűrét, életnemüjét és takarmányát. Legtöbb kárt szenvedtek Lehoczky Berta és Gulácsy Valér, bánóczi birtokosok, kik közül az elsőnek 20 öl hosszú csűre, gazdasági eszközei, cséplőfélben levő s már kicsépelt életnemüje, sok takarmánya, az utóbbinak pedig összesen mintegy 150 kereszt csépeletlen s biztositatlan életnemüje hamvadt el Elégett még Földessi Ármin bérlő cséplőgépje s egy istáló is. Az összes kár mintegy 7000 forint. A szerencsétlenségben csak az volt a szerencse, hogy a szél oly irányban hordta az égő szikrákat, hol nem voltak közel épületek, mert különben a fél falu porrá ég. A tűz lokalizálásában egyébként nagy érdeme van a járási főszolgabírónak, ki midőn hirülvette a szerencsétlenséget, nyomban az induló vonatra ült s a helyszínén teremve, ide rendelte a szomszéd Vásárhely cúgjait és esteli 6 óráig fáradhatatlan erélylyel vezette az oltás nehéz munkáját. Nem hagyhatom említés nélkül tüzrendőri roppant hiányainkat. A falunak egyetlenegy tüzfecskéndője sincs, a szalmás épületek egymás hátán feküsznek, a széna- és életboglyák zsúfolva vannak a szűk udvarokon ; s ha ilyen szeles időben, mint jelenleg is, tűzre kedvező szélirány mellett tűz támad, csaknem lehetetlenséggel határos az oltás munkája; s ha hozzáveszszük a nép fejvesztettségét, mely kezeit tördelve, szalmát és kendert hurcol az utcára, azt könnyen lángralobbanó rőzse-sövényhez és palánkhoz dobálja : igazán itt az ideje a szigorú és kérlelhetetlen hatósági közbelépésnek. Én ismerem a népet, az még most is kiskorú, azzal rendel kezni kell még saját jóléte érdekében is, mert ha elmúlt a veszedelem, ismét minden a régi mederben foly s csak ha újra baj van, akkor ébred. H—a. (Regécz-Huttáról írják) hogy ottan f. hó 16-án d. e. ix órakor tűz ütvén ki, Tarnóczi Péter háza, csűrje, istállója és a padokon lévő takar mánynemüek elhamvadtak. Az erős szél által gerjesztett tűz eloltásánál jó példával jártak elől: Goldstein üveggyár bérlő, kinek parancsára munkásai félbehagyva munkáikat, lélekszakadva siettek a vész színhelyére ; továbbá Herczog Gyula famesler, ki életének kockáztatásával mentette az égő házban lévő tárgyakat; végül Grossmann Izidor bérlő, Kovács Károly erdész és Tarnóczi 1 Miklós biró. Ezeknek köszönhető, hogy a szomszédos házak és a közelben lévő szénaboglyák meg- oltalmaztattak. Azok, a kik másnap a község erdejében jártak, beszélik, hogy a hegy tele volt pernyével. Ez mutatja, hogy mily borzasztó ereje volt a szélnek s mindennek dacára ezer szerencse, hogy csak egy ház égett le a hozzátartozó mellék- épületekkel. (Erdőégés.) A tolcsvai határban Zöldi An drás szőlőpásztor madarak ijesztésére tüzet rakott a szőlőben, ö maga pedig bement a városba. Mig odajárt nagy szél keletkezett s a tüzet a köze lében fekvő br. Waldboth tulajdonát képező erdőbe hordta, mely kigyult és belőle 37 □ holdnyi leégett. Az égés tovaterjedését csak a lakosság közbejöttével lehetett meggátolni. (Szökött katona.) Nagy Varga István 65-ik gyalogezredbeli katona, f. évi augusztns 30-án, midőn Munkácsról Kassára menetelő ezrede Uj- helyben volt, ezredétől megszökött. Azóta Kom- lóskán és környékén csavargott, végre f. hó 13-án Komlóskán lakó szeretőjénél a csűrben az o. lisz- , kai csendőrség által elfogatott és a liszkai ka to nai parancsnokságnak átadatott. (Agyonlőtte a feleségét) Kenézlőn egy Kis- Hunyadi János nevezetű dinnyecsősz A féltékeny férj áldozatául esett szegény asszony még maga kaparta le a melléből patakzó megaludt vért, de azután pár perc múlva meghalt. Tömlöcbe zárt férje gyilkos cselekedetét annyira a szivére vette, hogy öngyilkos szándékkal addig verte fejét a falhoz, mig egészen megnémult. (Utonállás). Közép-Hegyalja vidékét egy idő óta csavargó oláh-cigányok tartják rettegésben. A Sárospataktól B.-Kereszturig vezető állami útszakaszt valósággal sáskamódra megszállva tartják, s éjjelenkint néznek préda után. F. hó 16-án is Lisz- kához közel, éjnek idején, megállítottak egy porcelánnal házaló kovács-vágási parasztot s a tőle elrabolt edényeket másnap egy közeli faluban eladogatták, A liszkai csendörség másnap vagy harminc darab cigányt le is tartóztatott s átadta a büntető bíróságnak. (Szőlőre éhezett) egy jászó mindszentii illetőségű ismeretlen nevű, az erdő-horvátii erdők ben szénégetéssel foglalkozó 19 éves fiú s elment az ottani hegyre szőlőt lopni ; azonban Farkas József szőlőpásztor tetten érte. A fiú futásnak eredt, mire a pásztor puskájából utána lőtt. A töltés a fiúnak jobb combjába hatolt. Szülői ápolás alá vették. A vizsgálat megindittatott. (A fokos áldozata.) Fidrik György és Jelenik István tolcsvai legények az utcán megtámadták Szoráj Gyulát, szintén tolcsvai legényt, a miért ez rajtok egy elveszett forgopisztolyt követelt, és fokosokkal agyba főbe verték. Tetteseket a csend- dőrség átadta a tokaji kir. járásbíróságnak. (Kondás a járásbiró előtt.) A .........i járásbiró előtt, ki a zs .........i kondást e napokban tanúként maga elé idézte, a következő párbeszéd folyt le: — Mi a becsületes neve? — Apámat Jóskának hívták, én meg a János névre hallgatok.— Mondja meg a vezetéknevét? —Engem még senkisem vezetett. — Milyen vallásu ? — Apám pápista templomba járt, anyám kálomistába, engem meg az orosz pap gyuvontatott. — Hány gyermek atyja ? — Kettő már meghalt, a harmadikat meg krumplikapálásra várjuk. — Hány éves ? — Az édes anyám mondta, hogy kukuricatöréskor születtem, a Kossuth világba hosszú ingbe jártam, számítsa ki az ur, ha akarja, én úgyse jártam uii oskolát. — Mi a foglalkozása ? — Kondás vagyok Zs .........ba. — Ha nem tud beszélni, minek jött ide? Elmeheti — Az öreg Isten de tudja, hogy minek hitt ide az ur. Ha nekem biró kell, van a mi falunkban akár különb is, mint az ur. Isten áldja megl (A községi elöljáróságok) figyelmét felhívjuk az italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t. c.-re, melyszerint 1890. évi január hó 1 -tői a szeszes italoknak nemcsak kimérése, hanem kis mértékben való elááisitása is a pénzügyi hatóság engedelme alapján történhetik. Ez engedelemért a f, évi okt. hó 1 ig kell folyamodni. Az idézett törvénynek 28. §-a az italmérési adó megváltása, úgyszintén az italmérési jog gyakorlása, vagyis a szeszes italok kimérésére nézve elsőbbséget és előnyöket biztosit s a községek akár az ital mérési adónak beszedési jogát, akár a kizárólagos italmérési jogot megszerezhetik s ezáltal tetemes anyagi hasznot nyerhetnek Az italmérési adónak beszedési módjai: a megváltás (kiegyezés), bérbeadás, kincstári kezelés, A községek legjobban ismerik saját viszonyaikat, ők tudják legjobban, hogy jelenleg mily jövedelmet hajt az italmérés, s igy tiszta alapon kiszámíthatják azt a jövedelmet, mely a fenti jogok megszerzése által a község részére biztosítható. Ugyanazért figyelmeztetjük a községek előjároságát, képviselőtestületét, különösen pedig a körjegyzőket, hogy jóelőre intézkedjenek, miszerint a községek kedvezményes helyzetükben az érintett jogokat maguk részére megszerezzék, hogy azok ne váljanak magániizérek kezében hasz- • nothajtó jövedelemforrássá, hanem kizárólag a községnek jövedelmezzenek ; ez irányban őket nagy felelősség terheli, s mulasztás esetén a legszigorúbb felelőségre vonásnak lesz helye ellenükben. (Az utolsó világkiállítási kirándulás.) A m. á. v. városi menetjegy irodája tekintettel arra a rendkívüli érdeklődésre, melylyel az eddigi három pá risi kirándulás találkozott s különösen arra, hogy kereskedőink, iparosaink, gyárosaink leginkább a bekövetkezett őszi évadot tartják magukra nézve a legalkalmasabbnak arra, hogy Párisba utazzanak, a jövő hónapban : október 10 én rendez még egy, s ezúttal utolsó kirándulást Párisba. E kirándulásra ép úgy, mint az előbbiekre, lehet jegyet váltani teljes ellátással 8 napra, vagy anélkül ; megjegyezvén, hogy az ellátás módja akként van szervezve, hogy a turista választhat Párisnak mintegy 20, különböző pontokon fekvő vendéglője között, s igy nem kell az étkezés miatt abba a fogadóba, ahol lakik visszatérnie. Több ilyen vendégő magán a kiállítás területén is van. A kirándulás jegyei 30 napra érvényesek. A résztvevős árai, valamint egyéb részletek felől készséggel nyújt felvilágosítást a menetjegy-iroda (Budapest, Hungária szálló) mely kívánatra bárkinek megküldi a kirándulásnak részletes prográmját is.( (Meghívó) a sátoralja-újhelyi kereskedő ifjúság alulirt bizottság részéről ez utón is tisztelettel felkéretik, hogy folyó hó 28-án esti 8 órakor a városi színházban egy értekezletre megjelenni szíveskedjen. Az értekezlet tárgyát egy sátoraljaújhelyi kereskedö-ifjak egyesületének alapítása fogja képezni. A végrehajtó-bizottság. A Korona-utczában lévő 700. öi. sz. ház kerttel együtt, előnyös feltételek mellett szabad kézből eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál a »Zemplén15 kiadó- hivatala. Irodalom. OHSZÁQ-V1LÁG Október—december. Szerkeszti: Benedek Elek. Az »Ország-Világ,* e legnagyobb és legszebb magyar képes és szépirodalmi lap, mely Benedek Elek gondos szerkesztésében évröl-évre nagyobb kedveltségnek és elterjedésnek örvend ez évvel fenállásának tizedik évfolyamába lépett. Sokkal szebb múlt áll e lap mögött, semhogy hangzatos programúira volna szüksége. Az .Ország Világ* rendes tartalma : egy eredeti és egy fordított regény, több novella, tárca, ismeretterjesztő közlemények, élet- és jellemrajzok, közlemények s nők részére »Nők világa* címen egy gondosan szerkesz tett rovat, melyben számos divatkép, divatlevél, háztartási, kertészeti teendők s egyéb nőket érdeklő apróságok vannak közölve. Az »Ország-Világ* előfizetői évenkint 6 művészi becsű fény- és szinnyomatu műmellékletet kapnak s ezen kívül minden évben jelen meg külföldi képes lapok példájára egy rendkívüli ünnepi szám, melyet mig nem előfizetők csak 50 krért szerezhetnek meg, a következő évi uj előfizetők is ingyen kapják egész éven át. Ilyen volt 1888-ban a karácsonyi ajándékul szánt ünnepi szám, mely a képviselőház ötven iró tagjának arcképét közli s ugyanazon nagyérdekü dolgozatait, névaláírásuk hasonmásával. Megjegyezvén, hogy a nagyérdekü számhoz a benne levő művészi képeken kívül (Litzen-Mayer, Kaulbahtól stb.) 'egy nagy szabású szinnyomatu mümelléklet is volt csatolva (Thuman: ,A szerelem tavasza') azonkívül egy csinos népdal zóngorára, s hogy e számot úgy közvetlen a ki- adóhivalnál, mint bármely hazai könyvkereskedés utján meg lehet rendelni. Közöljük néhánynak nevét az e számban közleményeket adott képviselők közül. Nevezetesen Jókai, Cserná- tony, Mikszáth, Vadnai, Podmaniczky, Ábrányi, Kaas, Hegedűs, Visi, Beksics, Láng, Falk, Grünwald, Apponyi, Szath- máry, László M., Asbóth, Berzeviczy, Weckerle, Helfy, Irányi, Illyés Bálint, Grecsák stb. f nagyérdekü számot az !8S9-ben belépő előfizetők Ingyen kapják. Az »Ország-Világ* munkatársai a régibb és újabb iró nemzedék legjelesebbjei. Ez idő szerint folyik P. Szathmáry Károly ,A szép pilspökné' cimü érdekfeszitő regénye s mellette egy rendkívül érdekes angol regényt. Tanítók és tanítónők 10 frt helyett 8 fttal fizethetnek elő az »Ország-Világra*, melyet 8 ftért rendelhetnek meg az »Egyetértés* és a »Budapesti Hírlap* előfizetői is. A szerkesztőség nagy gondotfordit a talány rovatra is s a talánymegfejtő előfizetői közt he enkint értékes könyveket, stb. sorsol ki. Az »Ország-Világ* könyvárusi utón is megrendelhető, két heti díszes boritéku füzetben. Az előfizetés bármikor kezdhető. Mutatványszámok kívánatra ingyen küldetnek. Előfizetési föltételek: Egész évre 10 ft, félévre $ ft, negyedévre 2 forint 50 krajcár., egy hóra 85 kr. egyes szám 20 kr, füzet (kettős szám) 40 kr. Az »Egyetértéssel együtt rendelve: egész évre 28 ft, félévre 14 ft,
