Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-09-15 / 37. szám
Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) Sátoralj a-Ujhely, 1889 szeptember 15 37. sz. Huszadik évfolyam. HIBDETÉ5I Díj : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtátik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. ELŐFIZETÉS ÁB Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bőrmentetlen levetek 'T csak ismert kezektől fogadtatnak el. séxlratoi nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérten minden gar- mondsor dijja 20 kr. HÍV ITALOS RÉSZ. 14,521. szám. Zemplénvármegye alispánjától A vármegye közönségének. Közhírré tétel végett tudatom, hogy várme gyénk igazoló választmánya a vármegyei legtöbb adót fizető biz. tagok i890 ik évre szóló névjegyzékét f. év és hó 5., 6. és 7-ik napjain tartott ülésében megállapítván, az a mai napon a vármegye irattárában közszemlére kitétetett s f. hó 25-ig ottan megtekinthető. S.-a.-Ujhely, 1889. szept. 10. Alispán helyett: Viozméndy Ödön, főjegyző. 12,5 39 sz. Zemplénvármegye alispánjától. Körözvén j. Közhírré tétel végett tudatom, hogy Kellner Károly nagy-géresi lakos folyó évi julius 19 én két darab 2 éves csikót talált gazdátlanul, s tulajdonosának jelentkezéséig gondozása alá vette. S.-a.-Ujhely, 1889. augusztus 16. Matolay Etele, alispán. 4640. sz. ki. 889. A s.-a. újhelyij. főszolgábirájától. Hirdetmény. S. a.-Ujhely város legtöbb adót fizetőinek 1890. évre szóló névjegyzékét az 1886. évi XXII. t. c. 33, §-a értelmében kiigazítván, a névjegyzék folyó hó 15-ik napjától a városházánál közszemlére ki lesz téve. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik a névjegyzék tartama ellen felebbezéssel élni akarnak, hogy felebbezéseiket 15 nap alatt adják be, mert az időn túl beadott felebbezések figyelembevétetni nem fognak. S.-a. Ujhelyben, 1889. szept. n-én. Dókus Gyula, főszolgabíró. 4323. sz. ki.I89. A s.-a. újhelyij. főszolgabírójától. Hirdetmény. Goldblatt Lázár s.-pataki lakosnak egy sárga szőrű 4 éves kanca csikóról kiállított s a sárospataki elöljáróságnál 1889. évben vezetett marhalevél iktatókönyvben 1606. sor. sz. alatt felvett lólevele elveszett, Felhivatnak a községi elöljárók, hogy a kér- • déses rédiát feltalálás esetén ide terjeszszék be. S. a.-Ujhely, 1889. szept. 9, Úrbéri Ferenc, t. főszbiró. 12,402/89. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Ezen miniszteri intézvény közhírré tétel végett a vármegye hivatalos lapja utján közöltetik. S. a.-Ujhely, 1888. augusztus 8-án, Matolal Etele, alispán. Másolat. A m. kir. pénzügyminisztériumtól. 48,Ő20./sz. Körrendelet az italmérési jog kártalanítása körül felmerülő munkálatok végzésével megbízott összes pénzügyi közegekhez és az ezek ellenőrzésével megbízott miniszteri biztosokhoz az 1888. évi XXXVI. t. c. alapján nyújtandó előlegek tárgyában. Az 1888. XXXVI. t. c alapján nyújtandó előlegekről szóló 1889. évi XXXIII. t.-cikkel felhatalmazást nyertem arra nézve, hogy az italmérési jog kártalanítása fejében adandó tőkékre, akár állampénzekből közvetlenül, akár pénzintézetek utján, már az 1889. év folyamán is előleget nyújthassak. Miután több elsőrangú pénzintézet hajlandónak nyilatkozott a szóban forgó kártala nitási tőkékre — az 1888. XXXIII. t.-cikkel megszabott feltételek alatt — előlegeket engedélyezni, ezen előlegek adására a pénzintézet igénybevételét határoztam el. Éhez képest a »Magyar általános hitelbank« cimü budapesti pénzintézettel már is olyatén megegyezést létesítettem, hogy a kártalanítási tőkékre f. é. augusztus hó 1 je után előleget fog nyújtani, mihelyt: a) a kártalanítás összege, melyre az előleg kéretik, meg van állapítva; b) minden kétséget kizárólag tisztába van kozva és ki van mutatva, hogy az előző a) pontban említett ösz- szeg kit illet, s hogy az más jogával terhelve nincsen és c) ha az előleget igénybevevő fél kötelezi magát, hogy kártalanítási kötvényeinek eladását az államra bízza a végből, hogy az előleg és járulékai, amennyiben egyébként nem törlesztetnének, a kötvények árából legyen fedezhető. Az igénybevett előlegeknek a jogosult felek részére való kifizetését, az illető fél kivánatára, az állami pénztárak és adóhivatalok fogják közvetíteni. A nyújtandó előleg az annak fedezetéül szolgáló s az 1888. XXXVI. t. c. 19. §-a értelmében kötvényekkel fedezendő kártalanítási tőke két harmadánál nagyobb nem lehet. Ezen előlegek után évi 5°|0-os kamat s ezen felül kezelési költség fejében, még pedig fél évnél nem hosszabb időre adott előleg után 1/a°/0, három negyedévnél nem hosszabb időre adott előleg után 3/4°/0, végre kilenc hónál hosz- szabb időre adott előleg után évi i°|0 lesz fizetendő. Ezen kamat- és kezelési költségen kívül az adott előleg után további felszámításnak s igy az 1889. XXXIII. t. c. 4. §ában érintett árfolyamkülönbözet felszámításának sem lehet helye. Az előleg után a folyósítás napjától a folyó 1889, év végéig Járó 5%-os kamatot a hitelező pénzintézet magából az előlegből fogja a folyósítás alkalmával levonásba hozni, az előleg után 1890. évi január hó 1 jétől a visszafizetés napjáig járó 5°/0-os kamat és a fen- nebb említett kezelési költség pedig az illető előleg fedezetéül szolgáló kártalanitási tőkétől az 1888. XXXVI. t. c. 20. §-a értelmében 1890. évi január hó i-től kezdve járó s évi 4120jo.ban megállapított kamatból fog fedeztetni, olymódon, hogy az előleggel terhelt kártalanitási tőkék kamatairól szóló s a most idézett törvényszakasz értelmében ‘kiadandó járadékszelvényeknek az előleg utáni kamat fedezésére szükséges része az államkincstár által nem a kártalanjtásra jogosult félnek, de természetesen elszámolás kötelezettsége mellett, a hitelező pénzintézetnek fognak kiszolgáltatni. A hitelező pénzintézet által ekként nyújtott előlegek, a menynyiben az előleget nyert fél által időközben visz- sza nem fizettetnének, az azok fedezetéül lekötött kártalanitási tőkékről kiállítandó kötvényeknek, illetve e kötvények azon részének, mely az előleg és járulékainak fedezésére szükséges, az 1889 évi XXXIII. t. c. 3. §-a értelmében es2közlendö értékesítéséből befolyó összegekből fognak törlesztetni olymódon, hogy a kérdéses kötvények értékesítési árából az államkincstár által elsősorban a hitelező pénzintézet fog kielégittetni s csak a fenmaradó rész a váltság jogosultnak kiadatni. Midőn ezeket a (cim) tndomására hozom, a szóban levő előlegek engedélyezésénél követendő eljárás tekintetében egyúttal a következőket rendelem. A kártalanitási tőkékre igényelt előlegek engedélyezáse iránti ké relem a kártalanításra jogosult, vagy képviselője (1888. XXXVI. t. c. 13. §-a és illetőleg az ezen törvény végrehajtása iránt kiadott utasítás 37. § a) által, a kártalanitási ügyek ellátásával az illető törvényhatóság területén megbízott pénzügyi közegnél írásban vagy szóbelileg előterjesztendő. A szóbelileg előadott kérelemről az illető pénzügyi közeg által jegyzőkönyv veendő fel, s amennyiben ilyen kérelem a vonatkozó kártalanitási tőke megállapítása iránt folytatott egyezségi tárgyalás alkalmával adatnék elő, az az egyezségi tárgyalásról T A1* * 0 A, Azért, hogy . - ért, hogy szép szemeidben Egy-egy csillag fénye ragyog S eper ajkad édes kéjjel Titkos tervet rebeg, suttog: Ne hidd, hogy én kapok rajtad, Hiszen hamis szemed, ajkad 1 Lásd ! mit ér a kis virágnak Minden bája, büszkesége Hogyha az, mi kincse, disze, Mámor-illat . . . nincs kelyhébe 1 ? Hidd el, még a méhe, lepke Sem száll az ily virágra le. S ha leszáll is: csak egy percre, Mig a látszat csalogatja . . . Aztán elmegy . . . messze, távol S elhervadni ottan hagyja . . . Ily virág a leány, kincsem, Hogyha szive, lelke nincsen I Kapás. A toll.*) Élem metszőbb a borotvánál, hegyem gyilko- sabban szúr, mint a tőr. Apró fekete alakokat karcolok a papírra : a betűket. Ezekből lesznek a szavak. A szavakból mondatokat alkotok: a mondatokba gondolatokat lehellek. E lehellet mérges, undok és fojtó párázata megrontja a vért, megbénítja a lelket, fájó zsibbadást olt a szívbe. Minden fájdalomnál kínosabban szaggatok, százhalálnál százszor jobban ölök, mert minden nap, minden órában meggyilkollak, minden percben érzed metsző szúrásomat s bár meddig vonszold nyomorult éltedet : nem ragyog többé neked a nap, nem neked nyil a virág, nem neked zeng a madár, nem reád mosolyognak az emberek. Ember állat és a természet minden bábája számodra többet nem létezik. így téplek széjjel izenkint s igy engedlek élni kínos vergődésben. És ha földi kínjaidtól természetes halál szabadit meg, — akkor se szabadulsz meg hatalmamtól. Benyúlok a sir üregébe, összeturom szétmállott csontjaidat, feltámasztom emlékedet, meghurcollak a gyalázatban s oda doblak prédául az éhes világnak. S még ekkor is százszor kinos lesz minden döfésem, mert milliók kárörvendeznek, szánakoznak és megvetnek. . . * Élem lágy és puha, mint a bársony pelyhe, hegyem kéjesen izgat, mint kedvesednek babráló keze. *) Az , Ellenzékinek irodalmi pályázatán öt aranyat nyerj mii. Mi a .Kecskemét tárcájából vettük át s ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. Szerk. Apró fekete alakokat karcolok a papírra: a betűket. Ezekből lesznek a szavak. A szavakból mondatokat alkotok; a mondatokba gondolatot lehellek. E lehellet édes, üditő és balzsamos illata felvillanyozza a vért, kéjes mámorba ringatja a szivet és megtermékenyíti a lelket. Minden gyö nyörnél nagyobb gyönyört nyújtok. Minden boldogságnál inkább boldogítok. Veled vagyok szüntelen. A képzelet gyors szárnyain ismeretlen világokba ragadlak s ha elfáradtál, legyezlek az ábrándozás aranyos szárnyaival. Felemellek a magasba. Csodás megelégedést lopok lelkedbe, mely mindent széppé tűndériessé varázsol. Fényesebbnek találod a nap ragyogását, pompásabbtiak a virágok illatát, zengőbbnek a madarak dalát és kedvesebbnek az emberek mosolygását s boldogabb álmo- dásban megizleled az üdvözülés édes gyönyörét. Rád borítom a dicsőség mezét, fejedre teszem a halhatatlanság koszorúját. És ha földi boldogságodat a természetes halál megszakítja, — tőlem akkor sem ragadhat el. Sírodat virággal ékesítem, emlékedet feltámasztom és szobrot emelek nevednek. S te akkor is érezni fogod a gyönyört, a kéjt, a boldbgságot, mert milliók sírnak, áldanak és tapsolnak ......... * Én vagyok az igazság egyenes szavú tolmácsa. Érdek, hízelgés és részlehajlás ismeretlen fogalmak előttem. A meggyőződés, az elv, a hit előbbrevitelében egy percig sem ingadozom. Aki habozik a nagy célok kivitelében, az elárulta, hogy gyáva és hogy engedni is kész belőlük. Végzett vagy végzendő munkámnak becset r Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
