Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-09-01 / 35. szám
meglepő gyönyörű írásának mutatványai Lővvy A., kirakatában láthatók, hol beiratkozni is lehet. Érdekes az a levelező lap is, a melyen 4000 szó tisztán és olvashatóan van leírva. Mily óriási tű relem és rendkívüli ügyesség kelletett ehhez! Ajánljuk a kiváló szépirót a t. közönség szives figyelmébe és pártfogásába. (Az állami italmérési jövedékről) szóló törvényhez kiadott utasítás értelmében azok, kik kis mértékben való eladási vagy kimérési engedélyt- elnyerni kívánnak, legkésőbben f. évi október i ig tartoznak ezen engedélyért az illetékes kir. pénz- ügyigazgatósághoz folyamodni. Az érdekelt kereskedők és iparosok nem lévén az uj törvény és utasítás iránt kellően tájékozva, könnyen történhetik, hogy a kérdéses folyamodások helytelen szerkezete miatt bajba keverednek és kárt vallanak. Ezt elkerülendő, az összes érdekeltek számára mintakérvényeket készíttetett a kassai kereskedelmi és iparkamara, melyek a titkárihivatalnál, úgyszintén a szolgabirói hivataloknál és a kamarai alkerü- letek székhelyein a kamarai kültagoknál ingyen kaphatók. (Uj-Tátrafüreden) múlt hónap 23-áig 2725 fürdővendég fordult meg. — A rajecz tephczi fürdőben aug. hó 30-ik napjáig 559 állandó vendég volt, és ezeken kívül 2214 napi vendég fordult meg. (Mennyit eszik az ember egész életében ?) Egy tudós orvos kiszámította, hogy a hetven éves ember egész életén át úgy a hig, mint a szilárd ételeket számítva körülbelül 20 kocsi eledelt költ el. Ha egy-egy kocsira csak 4 ezer kilót számítunk, ez 80.000 kiló : ami a 23.530 napi életszakhoz viszonyítva átlagos 3 kiló és 200 gramnak felel meg naponkint. Az eledel elköltésének nagysága természetesen változik a korral. Az átlagos napi fogyasztás 4 kiló súlyú eledel. Ezt a föltevést katona orvosok számítása is igazolja. (Vasúti jegy a földről a napba.) Egy amerikai, úgy látszik, egyéb foglalkozás hijján, kiszámította, mennyibe kerülne egy olyan vasúti jegy ára, amelylyel a földről a napba lehetne útazni, ha vasút volna. Az amerikai vasúti árakat alapul véve, egy jegy 930,000 dollárba kerülne. A német vasútak árszabása szerint, a 150.000,000 kilométernyi távolságot véve, egy Il-od osztályú jegy ára 6 és háromheted millió márkába kerülne. Az általános szabály, hogy a jegyek át nem ruházhatók, ilyen utazás mellett alig volna kivihető; legalább is a tizedig Ízig meg kellene engedni a jegy öröklését, mert az útazás óránkint 60 kilométernyi sebességgel 2.500,000 óráig = 104,166 és kétharmad napig, vagyis 285 és fél esztendeig tartana. | Szemere Gyula f \ Lapunk zártakor távirati utón vettük Szemere Gyula lasztoméri birtokos halálának megdöbbentő hírét: Az ös Szemere- család ezen vármegyeszerte és azon túl messzeföl- dön ismeretes tagja, egyike volt a magyar zsentri azon tipikus alakjainak, ki az önzetlen hazafiság, a barátság és magyar vendégszeretetet az idők változó divatai között ős eredeti jellegében megőrizni és fentartani tudta Háza mindenkor nyitva állott ur és szegény előtt. Ezen tulajdonságok mellett nagyszámú családja iránti kötelességeit a leg- példásabban töltötte be; gazdaságát a mai viszonyok között mintaszerű rendben tartotta fenn és .tekintélyes vagyonát, talán sejtve korai halálát, még éltében felosztotta gyermekei között. Szel- lemdus humora, valódi zománca volt a baráti köröknek, és elhunytával egy betölthetetlen űrt hagyott társadalmi életünkben, melynek minden osztálya részvéttel kiséri az élte arany korában sirba szállt férfiút. Temetésema lesz. NyugodjékbekébenI Irodalom. ORSZÁG-VILÁG jnlins—szeptember. Az .Ország-Világ,* e legnagyobb és legszebb magyar képes és szépirodalmi lap, mely Benedek Elek gondos szerkesztésében évröl-évre nagyobb kedveltségnek és elterjedésnek örvend az uj évvel fenállásának tizedik évfolyamába lépett. Sokkal szebb múlt áll e lap mögött, semhogy hangzatos programúira volna szüksége. Az .Ország Világ* rendes tartalma : egy eredeti és egy forditott regény, több novella, tárca, ismeretterjesztő közlemények, élet- és jellemrajzok, közlemények s nők részére ,NŐk világa* címen egy gondosan szerkesz tett rovat, melyben számos divatkép, divatlevél, háztartási, kertészeti teendők s egyéb nőket érdeklő apróságok vannak közölve. Az .Ország-Világ* előfizetői évenkint 6 művészi becsű fény- és szinnyomatu mümellékletet kapnak s ezen kivül minden évben jelen meg külföldi képes lapok példájára eg'y rendkívüli ünnepi szám, melyet mígnem előfizetők csak 50 krért szerezhetnek meg, a következő évi uj előfizetők is ingyen kapják egész éven át. Ilyen volt 1888-ban a karácsonyi ajándékul szánt ünnepi szám, mely a képviselőház ötven iró tagjának arcképét közli s ugyanazok nagyérdekü dolgozatait, névaláírásuk hasonmásával. Megjegyezvén, hogy a nagyérdekü számhoz a benne levő művészi képeken kivül (Litzen-Mayer, Kaulbahtől stb.) egy nagy szabású szinnyomatu mümellékle) is volt csatolva (Thuman: ,A szerelem tavasza*) azonkívül egy csinos népdal zongorára, s hogy e számot úgy közvetlen a ki- adőhivalnál, mint bármely hazai könyvkereskedés utján meg lehet rendelni. Közöljük néhánynak nevét az e számban közleményeket adott képviselők közül. Nevezetesen Jókai, Cserná- tony, Mikszáth, Vadnai, Podmaniczky, Ábrányi, Kaas, Hegedűs, Visi, Beksics, Láng, Falk, Grünwald, Apponyi, Szath- máry, László M., Asbóth, Berzeviczy, Weckerle, Helfy, Irányi, Illyés Bálint, Grecsák stb. E nagyérdekü számot az !8S9-ben belépő előfizetők Ingyen kapják. Az .Ország-Világ* munkatársai a régibb és újabb iró nemzedék legjelesebbjei. Ez idő szerint P. Szathmáry Károly .d szép püspökné* cimü érdekfeszitő regényét közli s mellette még egy forditott regényt. A magyar mág Ilások szalonjai- és műkincseinek bemutatását, mely érdekes ciklusban a nagy közönség előtt egy eddig kevésbé ismert világot tárt fel az .Ország-Világ* — tovább folytatja. Tanítók és tanítónők 10 frt helyett 8 fttal fizethetnek elő az .Ország-Világra*, melyet 8 ftért rendelhetnek meg az .Egyetértés* és a .Budapesti Hírlap* előfizetőiis. A szerkesztőség nagy gondot fordít taiány rovatra is s a talánymegfejtő előfizetői közt hetenkint értékes könyveket, zenemüveket, eredeti rajzokat sorsol ki. Az .Ország-Világ* könyvárusi utón is megrendelhető, két heti díszes boritéku füzetben. Mutatványszámok kívánatra ingyen küldetnek. Előfizetés föltételek! Egész évre to ft, félévre 5 ft, negyedévre 2 forint 50 krajcár., egy hóra 85 kr. egyes szám 20 kr, füzet (kettős szám) 40 kr. Az ,Egyetértéssel együtt rendelve : egész évre 28 ft, félévre 14 ft, negyedévre 7 ft. A .Budapesti Hirlap*-al együtt rendelve egész évre 22 ft, félévre It ft, negyedévre 5 ft 50 kr. A .Vasárnapi Újság* 34-ik száma következő érdekes tartalommal jelent meg : A német császár. (2 képpel.) — A fenyvesek közt. (Költ.) Fejes Istvántól. — A Galiba János szerencséje. (Elbeszélés.) Bihari Kálmántól. — Tompa Mihály szobra Feketehegyen. (2 képpel.) — A német császár angliai útja. (1 képpel.) — Száz év előtt. (4 képpel.) — A persa sah rezidenciájából. (11 képpel) — Házasság az orosz cári családban. — Irodalom és Művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság? —Halálozások. — Szerkesztőimondanivaló. — Képtalány. — Sakktalány. — Heti naptár. — A .Vasárnapi Újság* előfizetési ára negyedévre 2 it, a »Politikai Ujdon- ságok*-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Fnnklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. sz) megrendelhető a .Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 ft. C8AB80K. Hogyan csinálódik az újság? Roboz bátyám, a »Somogy« veterán szerkesztője, a világ minden kincséért sem árulná el a titkot, — mert attól tart, hogy más is olyan szép palotát szerez az ujságcsinálásból, mint ő. Hanem én, mivel bátran mérget mernék rá venni, hogy nem adok sok dolgot halálom után a leltározóknak, elmondom röviden e lap olvasóinak hogy : miképen csinálódik az újság. Az olvasó, akit korareggel még ágyában, avagy kávénál tálál a lapkihordó, koránt sem képes elgondolni, hogy mennyi fáradságba és verej- tékes munkába kerül egy lap összeállítása Sokan azt hiszik, hogy össze lehet ütni egy óra alatt, miként összeütötte Uháczius az ágyút. Vett egy lyukat, körülöntötte fezzel és kész volt az ágyú. Az újságírás nem olyan könnyű mesterség. Szegény anyám, ha tudta volna, hogy újságíró lesz belőlem, aligha szült volna engemet. A szerkesztő gondja a lap megjelenése után újra kezdődik. A borzas szedőgyerek álmos szemeit törül- getve betoppan szemtelenül, minden bejelentés nélkül a szerkesztőhöz. — Szerkesztő ur, tessék kéziratot adni 1 A szerkesztő, a ki csak a végrehajtótól fél jobban, mint a szedőgyerektöl, türelmesen olvassa az ujságlapokat. Á kócos Móric-gyerek egy darabig vár, aztán határozott követeléssel áll elő. — Itt van három hirdetés, egy szerelmes vers és egy tárca. (A betűszedők, megjegyzendő, kétféle szerelmes verset ismernek : ideálisát és reálisat. Az első nek cime »Hozzá« és ezt egy haldokló fűzfapoéta irja. A másiknak a cime »Árverési hirdetmény«, melynek a kiadóhivatal több becset tulajdoni, mint Dicsöffy ur összes költeményeinek.) A szedőgyerek alig tette be maga után az ajtót, körütekint a szerkesztő az Íróasztalon s válogat a beérkezett levelek halmazából. Egy néptanító a tanfelügyelő látogatásáról ir 12 ivet. Háromszor citálja a »Szózat« első strófáját s a végén aláhúzva mondja a koszorús költővel : .Isten áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel !* Majd egy falusi mulatságról szóló tudósítás kerül a kézbe. írója meglehetősen szép, de csupa ortográfiái hibákkal hemzsegő levélben két ivén dicséri a főszolgabíró ur hajdúját, mert a »rendet kitünően fentartotta.« Ezeket a leveleket persze mind át kell olvasni s a 8—10 ívből csinálódik egy hir, mely legfeljebb 10 sorra terjed. Különös gond fordittatik a hírrovatra és ennek összeállítása legnagyobb fáradságba is kerül. Könnyű annak a fránya pesti zsurnalisztának ! Rendelkezésére áll az egész világ. Hazudhatik, amennyit csak akar. Hanem bezzeg egy vidéki újságnak á vármegye határán túl nem szabad nézni. Ismeri mindenki a vármegyét s még csak hazudni sem szabad. Mert hiába írjuk mi, hogy egy lukai atyafi tehene olyan borjut szült, melynek tiz lába van és 5 farka, azonkívül nem is borjú, hanem malac ! Nem hiszi el senki, mert ismerős Lukán. Az újdondász kezébe veszi a lábait, ellátogat a rendőrséghez, szolgabirósághoz, járásbírósághoz, kikérdezi a rendőröket, hogy nem e lopott valaki suttyomban, intervivolja a kerületi bábát, hogy nem szült-e valaki hármas ikreket, a városi orvost, hogy hányán haltak meg, a csendőrséget stb. Ellátogat a kórházba, hogy meghalt-e már az a csör- gei 9 gyermekes apa, akit a cséplőgép zúzott össze. Mikor aztán 20—30 hir összeszimatoltatott, akkor kezdődik azok megírása, Amúgy egyszerűen semmit sem érnek. Garnirunggal és lével kell felereszteni, mert máskép nem élvezetes. Dühösen íródik tele egymásután a számos «kutyanyelv» (ez hosszú papir, melynek egyik ol- balára Írunk). A rósz toll rakoncátlankodik, de azért szántja sercegve a barázdákat. A hírek egy része a szedőkhöz kerül. Most a vezércikken van soron. Tiz cikk is fekszik az asztalon. Egyik a száraz nyár ellen. Nem lehet vele célt érni. Másik a végrehajtók garázdálkodása ellen. Nem használ semmit. A harmadik pedig azt ajánlja, hogy azt a »von« Wilhelmet izéljük meg már megint egyszer, amúgy igazában. Használni azonban egyiket sem lehet. Egyik szelíd és nem üti meg a vezércikk komoly mértékét, a másik pedig nagyon is goromba és szerzője ököllel argumentál. Hozzá lát a szerkesztő ennek kijavításához, de mire végez, azt veszi észre, hogy az egészből semmi sem maradt. Mitévő legyen tehát, hozzá fog a szerkesztő maga egy vezércikk íráshoz : ,A társadalom beteg. A kor ragadós nyavalyája, a párbajmánia egyre terjed. A minap ismét egy ifjú lön áldozatává e buta középkori szokásnak.« Egyszerre kopogtatás hallatszik az ajtón. — Szabad 1 „ — Jó napot kívánok 1 A szerkesztő urat keressük 1 — szól két szalonruhába öltözött úriember, — Én vagyok 1 — Kohn Mór ur megbízottjai vagyunk. Nevem Eibenschütz Bódog, ez az ur pedig Silber - krantz ^akab. A múlt számban ön rágalmazást irt 1 Hajlandó e elégtételt adni ?! — Igen szívesen. Ököllel vagy szalámival ? — Ön tréfál ? — Eszem ágában sincs I — Tessék megbizottjait a békazug-utca 999. szám alatti helyre küldeni. A többiről ott érteke zünk. Ajánljuk magunkat. — Alászolgája 1 »Valóban kétségbeejtő. És a törvény béna, a társadalom pedig nem elég erős a párbaj kiirtására. Lovagiasság! Azt hangsúlyozzák és megüli egyik a másikat. Gyilkosság és nem lovagiasság. Vesse ki magából. . .« Ismét kopogtatás. — Szabad! — Maga a szerkesztő, mi ?! — kérdi egy óriási hus-csimborasszó, aki alig tudott begurulni az ajtón. — Igen 1 — Dejszen azt a tintanyaló skriblerét, aki rólam azt a múlt heti cikkelyt irta 1 Tessék megmondani, ki volt az a gézengusz, hadd egyem meg. ügy oda mázolom a falhoz, mintha oda festették volna! — Csendesen kérem, beteg van a háznál. — Mit bánom én. Engem is beteggé tett az önök cikkelye 1 — De kihez legyen szerencsém . . . — Kihez ? Hát azt sem tudja ? Én Horváth István vagyok, akiről azt írták, hogy kocsis és felakasztotta magát. — Az igaz. — Nos, hát én felakasztottam magamat ? Én kocsis vagyok ? Én nemes ember vagyok, itt a levél róla. . . . — Hisz nem egy Horváth István van kérem a világon. Mi a rendőrségnél kaptuk a hirt. Bizonyosan igaz. — No az már más — dörmögé az atyafi és eltávozott, Alig kezd a cikk folytatásához, midőn kopogtatás nélkül Reményházy Izabella színésznő nyit be a redakcióba. — Ez mégis hallatlan, égbekiáltó merész • ség. Én úgy mozgok mint a báb a színpadon ? Nézze meg kérem ezeket a lábakat. Ezek tudnak mozogni. Persze nem tetszem a kritikus urnák. Hát tehetek én arról, ha neki csak az operet-pri- madonnák tetszenek és a drámai szende nem ? Ki irta azt a kritikát ? Hadd öntsem arcul ezzel a vitriollal. — Tessék nyugodt lenni nagysád, többet nem írunk önről. A kritikust pedig elcsapjuk, agyon ütjük, felakasztjuk, aztán forró ólomba fü- rösztetjük 1 Elég lesz ? — Igazán megteszi ? No, akkor nyugodtan távozom. Bocsánatot . . . — Kérem, nincs miért . . . Alig veszi le kezét a kilincsről Reményházi Izabella urhölgy, dühösen ront be egy «szerkesztőségi jó barát,«
