Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-08-25 / 34. szám

(Őfelsége a király) születésének 59-ik évfor- • dulóját e hó 18-án Ujhelyben a szokott pompával ünnepelték meg. Hajnalban mozsár-dunogások hirdették a köz és számos magánépületen zászló díszt öltött városnak a nap jelentőségét. A rk. plébánia templomban tartott hálaadó isteni tiszte’ létén, melyen Prámer prépost fényes segédlettel celebrált, megjelentek, főispán Öméltósága élén, ki ez alkalommal honvéd őrnagyi diszegyenruháját, mellén a Lipót-renddel, öltötte fel, az alispán disz- magyarban, a vármegye tisztikara, a törvényszéki, járásbirósági, pénzügyigazgatósági, városi stb. tisztviselők teljes számban, a honvédségi tisztikar, élén Szánky Nándor c. tábornokkal magyar tábornoki piros diszegyenruhájában. A templom előtti téren fölállított honvéd század sikerült »szalvé- lövés«-sel emelte az ünnep pompáját.

(Szent István napja.) Az első koronás magyar király emléknapjának fényét a köz- s magán épületeken lengő zászlók, a honvédség kivonult disz- százada s az inzurgensek emlék-oszlopa előtti taracklövések emelték.*) E nap, az újhelyi r. katholi- kusok bucsunapja, melyre a közel vidék hivői is nagy számmal sereglenek egybe s megtöltik nemcsak a tágas plébánia templomot, de népessé teszik környékét, a mézeskalácsos sátrakkal, gyümölcs és soh’ sem látott mennyiségben dinnye piramisokkal rakott Széchényi teret. A zónás utazás hatása különben szokatlanul élénk képet kölcsönzött vmegyei székvárosunknak. Ezrével nyüzsgött, gomolygott a csendes város utcáin az ünneplőjébe öltözött vidéki népség napestig, mig a bucsufiával egy-két hatosér a gőzösön hazatért. Az ünnepi isteni tiszteleten résztvettek a közigaz gatási, törvénykezési, pénzügyi stb. tisztviselők, melyen a hazafias szellemtől áthatott szent beszédet Hankó Gyula, szerencsi káplán tartotta.

(Bubics Zsigmond) kassai püspök Szent-Ist- ván napja alkalmából főpásztori körlevelet intézett papságához, felhiván figyelmét a hazafias irányú kisdedóvásra. A klasszikus szerkezetű püspöki szózat igy végződik : »Tisztelendő testvérek ! Figyeljétek meg azon községnek, melynek lelkipásztorai vagytok, viszonyait, mérlegeljétek a lehetőséget, a kivitel módozatait; foglaljátok Írásba és küldjétek meg azt ez év szeptember havának végéig az illető kerületi esperes uraknak s én kellő időben, de mindenesetre még ez év folyamán ösz- sze hívom őket, hogy velük a dolgot megbeszélve, a kisdedóvásnak áldásos intézményét egyházmegyémnek egész területén életbeléptethessük.« Éljeni

(Molnár István) főispán Öméltóságát, aki névnapját az idén családi szűk körben ünnepelte meg, a vmegyénk nagy közönsége, úgyszintén a vármegyei tisztikar, a jó barátok és nagyszámú tisztelők részéről sokan keresték föl kelecsenyi otthonában üdvözlő leveleikkel vagy távirataikkal, hogy igaz, őszinte szavakban kifejezést adjanak iránta és szeretett családja iránt szivükben ápolt meleg érzelmeiknek. A gratulánsokhoz mi ezúttal csatlakozva, t. olvasóink nevében is kívánjuk, hogy Öméltóságát a közügyek javára, édes hazánk s vármegyénk díszére teljes örömben s megelégedésben az ég jóságos ura még nagyon sokáig éltesse 1

(Évforduló). Folyó hó 26-án telik be három éve annak, hogy Boruth Elemér, e lap alapitója s tizenhét éven át tántorit- hatlan buzgalmu szerkesztője, a lánglelkü költö, elhalálozott. Hátrahagyott müvei, ezek között klasszikus szépségű költeményei, mint munkás életének örök becsű emlékei, ma már szerte az országban közkézen forognak. Aki ily emléket állított nevének, az nem a halálnak, hanem az örökkévalóságnak született. Elomló porai fölött őrködjék a béke jóságos angyala !

(A persa sah vármegyénkben). Nasr-Eddin Ófelsége folyó hó 28-án Budapestről a Beszkiden át Gácsországba, Woloczyszka határállomásig utazván, külön vonatának menetrendje szerint auguszt. 29-én, reggeli 2 ó. 31 perckor érkezik Szerencsre, onnan 4 ó. 01 perckor Ujhelybe. Föltéve, hogy a menetrend további változás alá nem esik: Nasr- Eddin Őfelségének vármegyénkén való átutazása hasonlítani fog a napfogyatkozáshoz s Őfelsége Ujhely és vidéke által nem lesz látható. Valószínűnek látszik azonban, hogy Őfelsége Hegyaljánk látása kedvéért a menetrenden még változtatni fog, s ez esetben az újhelyi pályaházban kiszáll s ottan a vármegye küldöttsége élén főispán Öméltósága által fog üdvözöltetni. De föltéve, hogy az első menet-beosztás lesz irányadó, azok, a kik Őfelsége látásában óhajtanak gyönyörűséget találni, legoko sabban tesznek, ha már aug. 28-ikán Munkácsra utaznak. Oda őfelsége aug. 29-én reggeli 7-kor érkezik; s mert régi szokása szerint a kelő napot felkelésével rendszerint megelőzi: Munkácson szin- ről-szinre látható lesz a dezsöné alkalmával.

•) Hogy épen ezt a helyet választják mozsarozások színhelyéül, nem győzzük eléggé helyteleníteni. Nem csak mert fülsiketítő a durranás, de könnyen lehet nagy szerencsétlenség okozója, mint volt a közelmúltban Kassán és Sztropkón. Jövőre biztosabb hely választását vagy a parádé elhagyását ajánljuk. Szerk.

; (Időjárás.) A múlt hétnek egész folyamán

pörkölő erővel sütött a napsugár. Mondják, hogy a jobb fekvésű hegyeken az aszú képződés már kezdetét vette, általában pedig a szőlő kifejlődése annyira előhaladt, hogy más években szeptember vége felé sem volt a fürt-képződés a mostanihoz fogható. Szőlősgazdáink legszebb reménynyel néznek a szüret elé.

(Eljegyzés,) Barthos József a sztropkai járásnak ifjú főszolgabirája, e hó 18-án váltott jegyet Meczner András a.-bereczkii földbirtokos kedves és müveit leányával, — Ilonkával. Hosszantartó boldog megelégedés legyen kísérőjük a házas élet utain !

(Esküvő.) Folyó hó 17-én tartotta esküvőjét Hankus Béla kir. jbirósági hivatalnok Pupinszky Irma kisasszonynyal Homonnán. Az esketési szertartást követő jó kedvű mulatság hajnali 4 óráig tartott.

(A kolomeai csodarabbi) kódorgott az elmúlt héten Ujhelyben. Nem annyira csodatettei, hanem a saját egyéniségének csodaszerüsége az, mely nevezetessé teszi e férfiút. Például e hírhedt rabbi, vallási buzgalomtól és nyolc X. súlyától görnyedt vállait ágyba sohasem hajtja nyugalomra, hanem szénán alszik; ihletett tekintetét asszony, vagy leányra, (feleségét kivéve,) bárki legyen is az, soha nem emeli; önkezével metszett tyúkon kívül, mást nem eszik. Különben jámbor ember, Ma gyarországból szakadt Lengyelbe, (ez is csoda- szerű 1 szerki) és sok minden közt azt is prédikálja, hogy magyarul beszélni szabad, mert a császár jó ember.

(A honvédség köréből.) Az Ujhelyben állomásozó 10 ik honvéd féldandár 3-ik zászlóaljának legénysége ma vonul be az őszi hadgyakorlatokra. Ujhelyben tiz napi gyakorlat lesz, azután a zászlóalj vasúton Kassára utazik és onnan indulva részt vesz a Pálháza és Radvány környékén szept. közepe táján tartandó hadosztály-gyakorlaton.

(Öngyilkossági kísérlet.) Salamon István, afféle elzüllött 19 éves suhanc f. hó 19 én a reggeli órákban a rk. templom keleti oldalán, a boltok fölött, mellbe lőtte magát. Eladott kabátja árán vette a fegyvert, hogy megszabaduljon az élettől, mely sem neki sem másnak örömet nem szerzett. Szándéka azonban meghiúsult, mert a gyenge töltés csak jelentéktelen sebet ejtett rajta.

(Kecskére bízott káposzta.) A budapesi rendőrség legközelebb letartóztatott két egyént, akik Amerika felé vették utjokat. A lépen ragadt vándorok kihallgattatásuk alkalmával rávallottak egy Ujhelyhez közel fekvő városi, mondjuk bergengó- ciai közrendőrre, aki őket útközben elfogta, de 10 finyi jutalomért szabadon bocsátotta. A régen gyanús szemmel kisért városi közrendőr vizsgálat alá került.

(A s.-a.-ujhelyi városi ipariskola) 1888—89 tanévről szóló értesítőjét következőkben ösmertet- jük : A bevezető értekezés cime a dohány és mák, irta Kende Antal tanító ; a két élvezeti cikk túlságos használatával járó káros következéseket felmutogatva, arany-tanácsokkal szolgál a szülőknek és gyermekeik számára. Vágó Gyula, igazgató a tanév történetét közli s abban súlyt fektet, az elmúlt is kólái évben csakúgy próbaképpen rendezett mun- kakiállitás sikereinek felsorolására; a legközelebbi jövő feladatául pedig az iskolai tak. pénztár meghonosítását és a munkakiállitásnak nagyobb arányokban való ismétlését jelöli meg. A városi képviselőtestület öt tanító részére fizetéseiken felül fe- jenkint 30 ftnyi remuneraciót szavazott meg. Az előkészítő osztályt 59, az I. A) osztályt 63, az I. B) osztályt 63, a II. osztályt 59, a III. osztályt 39 tanuló-inas, vagyis az iskolát összesen ; 283 inas látogatta, kik közül 49 jeles, 43 pedig elégtelen'osztályzatot nyert. Az 1889—90 iskolai év szept. i-én a beiratásokkal kezdődik. Amely iparosgazda inasát az iskolába fel nem adja — törvény szerint IO fttól 5oftig fokozható pénzbírsággal büntettetik.

(A »Zemplén« fekete táblája.) Ismert kézből kaptuk s adjuk a következő sorokat: Hogy a magyar ember elismert rósz fizető, kétségbe senki nem vonja. Ha tudja is kötelezettségeit, szinte szokásává lett figyelmeztetést, nógatást várni különösen a közterhek kidrukkolásánál. így járja aztán sorba az intés, foglalás, zálogolás, végrehajtás, árverés. Az ily eljárásoknál, hogy a komoly aktusnak nagyobb nyomatéka legyen — a hivatalos urak nem ritkán fegyveres asszisztenciával lépnek föl. Hát hiszen lehet annak foganatja ott a hol a helyzet, a körülmények követelik, de már hogy a kancsuka országába sem illő kvalifikálha- tatlan otrombaságnál nem egyébb az, hogy Ujhelyben előkelő úri házaknál szuronyos-fegyveres csen dőrrel állítanak be a közmunkaváltsági hátralékokért — azt senki kétsébe vonni nem fogja, a. /.

(Tüzek a vármegyében.) Megnehezült az idők járása szegény Bodrog-Zsadány fölött. A virágzó községnek nagyobb része múlt vasárnap porrá égett. Szánalom nézni a puszta portákon, szabad ég alatt busuló családokat, még keservesebb hallani az éhes gyermekek sírását, a mint szüleiktől hiába kérnek egy darab kenyeret. Leégett a községben 30 lakóház, ugyanannyi melléképülettel, elégett az összes betakarított életnemü, takarmány, bútorzat ruhafélék, apró marha és sok sertés. Mintegy 50 család kenyér és ruházat nélkül végső ínségbe, koldus sorsra jutott. Az összes kár meg- ha’adjaa^o ezer forintot. A tűz d. e 11 órakor, ez- ideig ismeretlen okból, a falu közepén támadt s mert nagy szél uralkodott, pár perc alatt a községnek nagyobb része lángokban állt. Fokozta a szerencsétlenséget az a körülmény, hogy úgyszólván az egész falu népe a szomszéd községben tem- plomozott, s mikorra hazaérkezett, épületének és 'szegénységének már csak füstölgő romjait találta. Mentésről szó sem lehetett, mert a vadul rohanó tüzáradat egy pillanat alatt mindkét sor házat elborította. A lángban álló házakhoz közeledni sem lehetett a roppant hőség miatt. A szalmával fedett, fa és paticsból épített házak földig égtek. Az első segítség Liszkáról érkezett. Szász Izidot szikvizgyáros, szekerére hordókat rakva, vizet szállított a vész helyére. Verba János csendőr őrsvezető, valamint Féder Abrahám csendőr legény Liszkáról derekasan működtek az épen maradt házak mentésénél. Hogy a községnek szép iskolája megmaradt: az időközben visszaérkezett lakosság fáradozásának köszönhető. Tevékeny és serény munkát végzett a sárospataki derék önfeláldozó tűzoltó csapat is, a mely Galgóczi és Lehóczky parancsnokok vezetése mellett a helyszínére idejekorán érkezett s a borzasztó elemmel késő estig viaskodott. A koldus-sorsra jutott nép esedezve kéri a segítséget. Segedelemre van szükség. A ki gyorsan ad, kétszer ad. Vármegyénk közönsége még mindig kimutatta a szükölködők iránti bőkezűségét. Miért is az eléhezett, hajléktalan és ruhá- zatlan b.-zsadányi tüzkárosultak nevében alázattal könyörög a községi segélyző bizottság s bizalomteljesen kéri a nemeskeblü hölgyeket, különösen pedig a községi elöljárókat, jegyzőket, lelkészeket és tanítókat, hogy a maguk körében gyűjtéseket rendezzenek. Az adományokat: pénzt, kenyeret, lisztet, zsirt, szalonát, életnemüt és bárminemű ócska gyermekruhákat köszönettel fogad, rendeltetési helyére fordít s mindezekről nyilvánosan elszámol: Szabó András, közs. biró és Kár- páthi Péter, közs tanító B. Zsadányban, postaB.-Olaszi. — Kis-Dobszán is félreverték a harangokat Szt. István napján. A ref. iskola udvarán keletkezett eddig ismeretlen okból a tűz, mely az iskolaépületet, etíől a közeli ref. templomot, majd nyolc lakóházat melléképületeivel hamvasztott el. A kár, különösen a református egyház-községé, jelentékeny, annál is inkább, mivel a tönkrement épségek nagyobb százaléka biztosittatlan volt. — A Sámogyon még folyó hó 12-ikén délelőtt fél

IO-kor támadt nagy tűzesetről most írják, hogy összesen 34 ház, 20 csűr, 15 magtár, az idén aratott összes életnemü, temérdek takarmány lett a tűz martalékává. Fiizesséry Tamás, főszolgabíró nagy hálára kötelezte a lakosságot, amennyiben öt falunak gyalog és igevonó erejét rendelte a tűz színhelyére s ottan esteli 10 óráig jelen volt s a mentés, védekezés munkájában jó példájával járt elől. — N.-Kemenczéről írják, hogy ottan f. hó 16 áról 17 éré viradólag két csűr a benne volt élettel s takarmánynyal együtt leégett. Egy kemenczei paraszt gazdának a fia, boszuból azért gyújtotta föl a szomszéd csűrét, hogy arról az ő apja háza is leégjen. Az elvetemült bűnös rejtekhelyről ördögi kárörömmel szemlélte a veszedelmet. Árulója egy mocskos szivarszipka volt. melyet a gyújtás elkövetésénél zsebéből kiejtett s megtalálták. A gonosz fickó töredelmesen bevallotta bűnét s átadatott a bíróságnak. — Imregról értesülünk, hogy most csütörtökre viradólag a Molyván lakó töltés-felügyelőnek két kazal szénáját bűnös kezek felgyújtottak. Az értékes holmi egész éjen át lobogó lánggal égett s messze bevilágított a koromsötét éjszakába. — A.-Körtvélyes községben, írja tudósítónk, eddig ismeretlen okból, f. hó 20-án d. u. 4 kor tűz ütött ki, mely 50 lakóházat a hozzá tartozó melléképületekkel, csűrökkel elhamvasztott. A leégettek a szó legszorosabb értelmében koldusbotra jutottak, mert minden termésük megsemmisült. Az ünnep miatt a lakosság egy része otthon sem volt és a szobákban lévő ruha- és ágynemű is megégett. Egyrészt a nagy szárazság, másrészt a faluban uralkodó vízhiány és nagy szél miatt mentésre nem is lehetett gondolni. Az ínség enyhítésére Moskovicz Gézáné pénzbeli segélyt adott és tiz métermázsa rozsot őröltetett meg s a lisztet az égettek között szétosztotta. Jó szivü emberek a szép példa látásán íelbuzdulva, adománygyűjtéshez fogtak. Az a.-hrabóczi gőzmalom tulajdonosai, Reich-Testvérek, ajánlkoztak, hogy a nemes szivű célra begyülő életnemüt ingyen fogják őröl- tetni. — Szemtanuk beszélik, hogy f. hó 23-án d. u. F.-Bereczkiben is nagy tűz volt. A szerencsétlenségről lapunk zártáig részletek nem érkeztek.

(Ki a legény a csárdában ?) F. hó 15-én To- polyovkán e kérdés eldöntésére vállalkozott három falu legénye — Barkó, Topolyovka és Hegedűs- falváró!. A pálinka gőzétől hajtott mérkőzésnek két emberélet esett áldozatul.

(Szezon-kirándulás Párisba.) A m. á. v. vá-