Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-08-11 / 32. szám
Sátoralja-Ujhely, 1889. augusztus 11. 32. sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS Égés* évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentotlen leveiek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérijén mindeD gar- mondsor dijja 30 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIEDETÉSI Díj ; hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden D centiméter ntán 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatík. Hirű?tések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HÍV ITALOS RÉSZ. Zemplénvármegye bizottságátiak S a. Újhelyi, 1889. junius hó 27-én tartolt közgyűléséből. 306*7918. sz. Olvastatott a földmivelési m. kir. minisztérium 64,3 59/V. 88. sz. alatt a Pasteur- féle lépfene elleni oltásók tárgyában kelt körrendeleté, melylyel leküldi egyidejűleg egyöntetű eljárás végett az oltás technical leírását, valamint az oltást végző szakértő által a beoltott állatokról készítendő kimutatás mintáját. A miniszteri intézvény és az oltás technical leírása a «Zemplén» hivatalos közlönyben közzé- tétetni, továbbá a kimutatás mintájával a járási főszolgabirákpak, a zemplénvármegyei gazdasági egyesületnek s a vármegyei tiszti és községi állatorvosoknak kiadatni rendeltetett; és pedig az utóbbiaknak azon utasítással, hogy az oltásokról készített kimutatásokat az év végével a járási főszolgabírónak mutassál: be, esetleg, ha oltás nem teljesittetett, erről tegyenek jelentést. A járási fő- szolgabirák hasonlag utasittatnak, hogy midőn a rendeletben megengedett esetekben az oltást nem az állatorvosok, hanem a kellő szakképzettséggel biró gazdatisztek végzik, a kimutatást ezekkel is készíttessék el, s a beérkezett kimutatásokat leg’ később az év első 15 napjában az alispánnak mutassák be. Kelt mint fent. Jegyzetté: Kiadta : Somoss) Sándor, Viczmándy Ödön, tb. aljegyző.* főjegyző. Másolat. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 64,359/V. 1888. szám. Valamennyi törvényhetóságnak. Minthogy a Pas- teur-féle lépfene elleni oltások iránt a gazdaközön ség körében az érdeklődés napról-napra fokozódik, szükségesnek találtam ezen kérdést szabályozni és ilymódon az 1888. évi VII. t. c. végrehajtása tárgyában, hivatali elődöm által m. évi október hó 15 én 40,000;/V. 1889. szám alatt kibocsátott rendeletnek a lépfenére vonatkozó szakaszait kiegészíteni. Ennek folytán tehát arról értesítem a törvényhatóságot, hogy: a) az állatbirtokos határozott kívánságára, a lépfene elleni beoltást a hatóság megengedheti; a beoltásnak azonban a hatósági állatorvos felügyelete alatt kell történuie, és a beoltást csakis okleveles állatorvos végezheti. Oly uradalmakban, hol kellő szakképzettséggel biró gazdatisztek vannak alkalmazva, a lépfene elleni oltásra szintén a hatóság engedélye kérendő ki és T Á P c A. Kirándulás a Dunajeczen. A .Zemplén" számára irta : —S. (Vége.) Kevés pihenés után újra megemelték legényeink az evezőket, melyek ez alkalommal kikötő gyanánt szolgáltak : és ment a tutaj, elébb hintáivá, majd suhant mint a fecske, simán, szabadon, bátran. Végig tekintve a viz-szalagon, nagy lapos sziklafal zárja el utunkat, tovább talán már nem is mehetünk. Rohan a tutaj, neki egyenesen a sziklafalnak, — mi szükölünk, a lengyel mosolyog. hagyja rohanni a rozoga járműt, s mikor mar azt hisszük, hogy menthetetlenül összezúzódunk, egykedvűen nyújta póznáját, ez éri a sziklafalat, s mi sebes kanyarulattal áttérünk egy szélesebb csodaszép völgybe, hol a viz is mintegy elandalodva, lassan folydogál odább. Figyelmeztetve vagyunk a visszhangra, s revolverünket elsütjük, alkalmunk volt a sokszoros visszhang ágyuszerü bömbölésében, csattogásában, s végre elhaló recsegésében gyönyörködni. Ismét egy kanyarulat; ismét egy megragadó pont, méltósággal bontakozik ki a „Korona hegy.« Redős arcát, fenséges homlokát csipkézett szikla korona borítja, a hold világa felcsillámitja rajta a gyémántokat, s a hajnal pirja a rubint. Úr az idő felett, évek évek után, századok századok után az oltás a hatósági állatorvosnak Is bejelentendő, de az oltás az állatorvos közbenjötte nélkül is eszközölhető ; b) a lépfene ellen beoltott állatok, a lépfene gyanújában álló állatokkal egyenlő ellenőrzés alá esvén, a beoltott állatokra nézve is a hivatkozott végrehajtási rendeletnek 165. és következő §$ai irányadók, vagyis ezek is 14 napig elkülönítve tartandók és azon istálók, ahol el vannak helyezve, fertőtlenitendők. c) az állatorvosok és gazdatisztek az általuk végzett oltások eredményéről, az idecsatolt minta szerint kimutatást készíteni és azt minden év végével a törvényhatóság utján hozzám felterjeszteni tartoznak. Minthogy a lépfene elleni oltások eredményéről, az évek során át nagyszámú állatokon ‘végzett oltások alapján lehet csak majd biztos ítéletet alkotni, az oltást végző állatorvosoktól és illetőleg gazdatisztektől elvárom, hogy ezen statisztikai kimutatást a leg nagyobb pontossággal fogják egybeállitani. Azon célból, hogy a lépfene elleni oltásoknál lehetőleg egyöntetű és szabatos eljárás biztositassék, a budapesti m. kir. állatorvosi tanintézet által elkészíttettem az oltás technikájának leírását, melyet az oltást végzők használatára ide mellékelve megkül- dök. Fölhivom a törvényhatóságot, hogy a jelen leiratomnak közzététele és annak pontos foganatosítása iránt intézkedjék. Budapest, 1889. évi május hó 20-án. Gróf Szapáry s. k. A lépfene elleni oltás technikája. Másolat. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 64,350/V. 1888. számhoz. Az olto anyagot kaucsukdugóval elzárt üvegekben küldi szét részint Boutrena (F.-Boutroux, Páris, Rue Vauquelin 28.), részint Schmied Maruefife Schmied Maruefife, Wien, Alxerstrasse 43.). Az anyagot az oltás előtt felrázzuk s az ezen célra készült fecskendőt közvetlen a beszerzett üvegből szívjuk tele, a már megkezdett üveget, mely 100 darab juhra, vagy 50 darab nagyobb állatra tartalmaz anyagot, még az nap felhasználjuk. A két köbcentimeteres, szétszedhető fecskendőt használat előtt és után 5°/0 carbolos vízben és ezután forró vízben pontosan megmossuk s szárazra megtöröljük. A fecskendő cursor által nyolc egyenlő részre osztható, a juhok és szopós borjukba a fecskendő tartalmának '/8-át, szarvasmarhába és lóba '/4-ét fecskendezzük a bőr alá s a keletkezett kis folyadék-gömböt ujjunkkal szétnyomjuk. Az oltási hely szarvasmarhánál a mellkas alsóharmada felső ré szén, a 6 ik borda közt; lónál a nyak azon része, hova a hám nem ér; juhoknál a comb belső felümulnak ki, s ő rendületlenül uralkodik az alant elterülő hegyvidék felett. Vissza-vissza nézünk a jó koronás hegy-királyra, nem jut eszünkbe a korona nyomán zsarnokság. Mozdulatlanság az ő tekintélye. Sok ezredév van felírva homlokára, ha ki olvasni tud belőle, a vajúdó természet nagy forradalmairól beszélhet a tudomány nyelvén. El kell tőle is búcsúznunk; a völgy vissza- hajlik még egyszer hozzá s egy pillanatra újra feltűnik előttünk egész fenségében, mig a következő pillanat zöld sátort vonva szemünk elé, — értésünkre adja, hogy az audienciának vége. Utunknak is" végéhez közeledünk ; a vadregényessel a rnesterkélő ember munkája vegyül. Séta-utak, ülő-helyek, s itt amott egy egy sétáló fürdővendég. Még egy tekintet az elhagyott varázsvilágra, még egy visszaidéző gondolat a lélekemelő behatásokra s kevés vártatva kikötünk Stiawniz lengyelországi fürdő alatt. Csinos egy- fogatu, lengyel droskék állnak rendelkezésünkre ; a ló vígan üget az egyenletes porondon; nem nyög a járom alatt, mely a két oldalrudra támaszkodva feléborul. íme, nagy füzfa-galyakat keresztbe rakva, utunkat állja két leány. Most jaj nekünk ! váljon mit akarnak? A kocsis hátra néz, s kérdi megálljon é ? Mi sejtve, hogy ez is a kéregetés egy tréfás neme, — pár hatossal utat nyitunk. Hát azok az apró leánykák még apróbb íüzfa-galyaik- kal . . . egy nehány porba dobott krajcár, s lett öröm és sivalkodás. lete. A befecskendezés előtt a kijelölt helyről a szőrt lenyirjuk és 1/toío sublimat oldattal a lenyirt helyen a bőrt fertőtlenítjük, azután pedig tiszta vízzel még egyszer kimossuk, hogy sublinat oldat a bőrön ne maradjon. Nagyobb állatokon az oltást álló helyzetben végezzük; a juhokat asztalra vagy két asztalmagasságu kecskelábra helyezett deszkára a hátukra fektetjük, olyformán. hogy az állat fejénél levő egyén a két első lábát és az egyik hátulsó lábát tartja, azon végtagját pedig, melyben az oltást végezni akárjuk, egy másik egyénnel tartatjuk, ki az asztal ügyanazon oldalán áll, mint a melyiken az oltó. Elegendő segítséggel 8 —10 állat is feküdhet a hosszú asztalon, midőn ha egy segéd a bőrt előre fertőtleníti, egy óra alatt 400 darab juhot egy kis ügyességgel beolthatunk. A II-dik oltóanyagot az első oltás után 12 nappal később, ugyanily módon, de a test ellenkező oldalán fecskendezzük a bőr alá, t. i. ha az első oltást a jobb comb belfelületén végeztük, úgy a másodikat a bal comb belfelületén fogjuk végezni; szarvasmarhán vagy lovon, ha az elsőt a jobb oldalon végeztük, a másodikat a baloldalon ugyanazon a helyen fogjuk eszközölni. A beszúrási helyen kisfoku vizenyő lép fel, tnely duzzanat középfokban fájdalmas, 2—3 nap múlva elsimul. A beoltott állatok hőmérséke az oltást követő napon x|4—1 C. fokkal emelkedik, mely hőemelkedés kisebb-nagyobb ingadozásokkal harmad-, negyednapon szűnni szokott s az állat étvágya is teljesen helyreáll. Több esetben volt alkalmam tapasztalni, hogyha az oltás tisztátalan fecskendővel, vagy a nem kellőleg desinficiált bőrön át történt, a beszúrási helyen emberfejnagy- ságu, sőt lónál az egész nyakra és toroktájra kiterjedő beszüremkedés lépett fel s az állat a megfulladás veszélyének volt kitéve. Kisebbfoku daganatok jeges borogatásokra gyógyulni szoktak, de ha nagyok a beszüremkedések, akkor a hullámzás csakhamar kitapintható s a tályog felnyitása válik szükségessé, mert a pyednua sem tartozik a ritkaságok közé. 12,292/89. sz Zemplénvármegye alispánjától. A vármegye közönségének. Közhírré tétel végett tudatom, hogy tekin tettel a megyénk szinnai s homonnai és Ungvár- megye bereznai és n.-kaposi járásában a szarvas- marhák között terjedőben levő száj- és körömfájás járványra — miután a vásári érülközés legalkalmasabb módja a ragály elhurcolásának — a járási főszolgabíró és m. kir állatorvos egyértelmű véleMott már előttünk állott Stiawniz. Óriás kopár domb alján, úgy látszik nagy közönség be fogadására számított sok épülettel ellátott fürdő telep. Nagy hiánya, hogy csakis — bár elég terjedelmes s eléggé gondozott — parkja vah, s nagyon marékkai adja azt, a mi egy fürdőnél életfeltétel, az üdét, az üdítő zöldet, a mit a kárpátalji fürdők a pazar természettől özönnel kapnak. Félnapi'időzős után lehangolva keltünk útra ; a dunajeczi párti helyett döcögő szekeren, letarolt dombok között, kanyargó utón értük el a magyar határt s a magyar határon Nedecz várát. A vár jelenlegi tulajdonosa az alapi Salamon család. E várral szemben, a lengyel határszélen áll Csorsztin vára. Bajnok elődök pusztuló fészke ! A romboló idő falára lépett, s ma rom. Mostani gazdája a vár tövén, a leomlott kövekből, a béke malasztjat hirdető kis svájczi lakot építtetett. A nép ajkán rege is költ e várakról: Az egymástól alig két puska-lövésnyire szemben álló várak urai nagy barátságban éltek. A két vár között egy erős acéldrót volt kifeszitve, s arra kereken két serleg erősítve. Ha vendéget láttak, s lakoma volt a kéjt várban, a serlegeket megtöltötték, megtaszították, az összekoccant, visszafutott, és igy ivának áldomást. Boldogabb idők voltak, a koccintás másként hangzott s jobban Ízlett talán a bor ! Volt-é benne már akkor is könyü ? . . . Agg»»” >1*1 i számunkhoz egy ív melléklet van csatolva,.
